Lítium forrásának megtekintése

{{más|Litium}}
{{Lítium/Táblázat}}
A '''lítium''' a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] I. főcsoportjába, az [[alkálifémek]] közé tartozó [[kémiai elem]]. Vegyjele '''Li''', [[Rendszám (kémia)|rendszáma]] 3. Elnevezése a [[Görög nyelv|görög]] ''λίθος'' (lithosz, kő) szóból ered. Régies magyar elnevezése ''lavany''.<ref name=kfki>{{cite web |url=http://chemonet.hu/hun/teazo/gyujt/nyelv2.html |title=A magyar kémiai szaknyelv kialakulása |accessdate=2015-07-04 |author=Szőkefalvi-Nagy Zoltán |coauthors =Szabadváry Ferenc |year=1972 |work=A kémia története Magyarországon |publisher=Akadémiai Kiadó}}</ref> Elemi állapotban lágy, ezüstfehér színű [[fémek|fém]]. [[Szabványos nyomás és hőmérséklet|Szabványos hőmérsékleten és nyomáson]] a lítium a legkisebb [[atomtömeg]]ű fém és a legkisebb sűrűségű szilárd elem. Mint minden alkálifém, erősen reaktív és gyúlékony, emiatt jellemzően [[ásványi olaj]]ba merítve tárolják. Amikor felvágják, a lítium fémesen csillog, de a nedves levegővel érintkezve a felület gyorsan tompa ezüstszürkévé, majd feketévé [[Korrózió|korrodálódik]]. Mivel erősen reaktív, a természetben elemi állapotban nem található meg, csak [[vegyület]]eiben fordul elő, amelyek általában [[Ionos kötés|ionosak]]. A lítium számos [[pegmatit]] ásványban előfordul, de a lítiumion oldhatósága miatt jelen van az óceánokban is, ennek okán gyakorta állítják elő [[telített sósvíz]]ből és [[agyag]]ból. Az iparban [[lítium-klorid]] és [[kálium-klorid]] keverékének [[elektrolízis]]ével különítik el és állítják elő.

A lítium [[atommag]]ok az instabilitás peremén léteznek, mivel a természetben megtalálható két stabil izotópjában az egy [[nukleon]]ra jutó [[kötési energia|kötési energiája]] a stabil [[nuklid]]ok között a legalacsonyabbak közé tartozik. Atommagjának viszonylagos instabilitása következtében a periódusos rendszer első 32 eleme közül csak a 26. leggyakoribb a [[Naprendszer]]ben, annak ellenére, hogy [[atomtömeg]]e rendkívül kicsi.<ref name="Lodders2003">
Számadatok: {{cite journal
| doi = 10.1086/375492
| last = Lodders
| first = Katharina
| date = July 10, 2003
| title = Solar System Abundances and Condensation Temperatures of the Elements
| journal = The Astrophysical Journal
| publisher = The American Astronomical Society
| volume = 591
| issue = 2
| pages = 1220–1247
| url = http://weft.astro.washington.edu/courses/astro557/LODDERS.pdf
| format = PDF
| bibcode = 2003ApJ...591.1220L
| ref = harv
| accessdate = 2014-06-29
| archiveurl = https://web.archive.org/web/20151107043527/http://weft.astro.washington.edu/courses/astro557/LODDERS.pdf
| archivedate = 2015-11-07
| issn = 0004-637X}} Grafikusan ábrázolva [[:File:SolarSystemAbundances.jpg]]
</ref> Hasonló okokból kifolyólag a lítiumot szoros szálak fűzik a [[magfizika|magfizikához]]. A lítiumatomok [[hélium]]má történő átalakítása ([[Transzmutáció (kémia)|transzmutálása]]) volt az első teljes egészében ember által kiváltott [[magreakció|nukleáris reakció]] (1932-ben), míg a [[Lítium-hidrid#Lítium-deuterid|lítium-6-deuterid]] [[magfúzió|fúziós]] üzemanyagként szolgál a többfázisú termonukleáris fegyverekben.<ref>[http://fas.org/nuke/intro/nuke/design.htm Nuclear Weapon Design] {{Wayback|url=http://fas.org/nuke/intro/nuke/design.htm |date=20160112200339 }}. Federation of American Scientists (1998-10-21). fas.org</ref>

A lítiumot és vegyületeit számos ipari alkalmazásban használják, beleértve a hőálló üvegeket és [[kerámia|kerámiákat]], a repülőgépiparban használt [[ötvözet]]eket (nagy szilárdság, kis tömeg), a lítiumelemeket és a [[lítiumion-akkumulátor]]okat. A teljes lítium termelésnek több, mint a felét ezek az alkalmazások igénylik.

A lítium nyomokban minden élőlényben megtalálható. Az elemnek nincs szerepe semmilyen láthatóan létfontosságú biológiai folyamatban, mivel az állatok és a növények lítiummentes környezetben is egészségesek maradnak. A nem létfontosságú funkciók azonban nem zárhatók ki. A lítiumion (Li<sup>+</sup>) különféle [[só]]i formájában adagolva hasznos hangulatstabilizálónak bizonyult a [[bipoláris zavar]]ban szenvedők kezelésekor, köszönhetően az ion emberi szervezetben kifejtett neurológiai hatásainak (lásd: [[lítiumterápia]]).

== Tulajdonságai ==
=== Fizikai jellemzők ===
[[Fájl:Lithium paraffin.jpg|bélyegkép|balra|220px|Paraffinolajban tárolt lítium]]
[[Fájl:Limetal.JPG|bélyegkép|balra|220px|Lítium, a felszínén vékony fekete nitrid réteggel]]

A többi [[alkálifémek|alkálifémhez]] hasonlóan a lítiumnak is egyetlen [[vegyértékelektron]]ja van, amelynek leadásával könnyen [[kation]]t képez.<ref name=krebs/> Emiatt jó villamos- és hővezető, valamint nagyon reakcióképes elem, habár az alkálifémek közül a legkevésbé reaktív. Más alkálifémekhez képest kisebb reaktivitása annak köszönhető, hogy a vegyértékelektronja közel helyezkedik el az atommagjához (a fennmaradó két elektron a lítium [[Elektronszerkezet|1s héján]] helyezkedik el, és emiatt sokkal alacsonyabb energiájú, így ezek nem vesznek részt a kémiai kötésekben).<ref name=krebs/>

A fém lítium elég puha ahhoz, hogy késsel vágható legyen. Amikor felvágják, ezüstfehér színű és fémes csillogású, ám az [[Redoxireakció|oxidáció]] miatt gyorsan elszürkül, elfeketedik.<ref name=krebs/> Bár a fémek között az egyik legalacsonyabb olvadáspontú [[Kémiai elemek listája|elem]] ({{szám|180|[[Celsius-skála|°C]]}}), olvadás- és forráspontja az alkálifémek közt a legmagasabb.<ref>{{cite book |editor = Lide, D. R. |title = CRC Handbook of Chemistry and Physics |url = https://archive.org/details/crchandbookofche0000unse_86ed |edition = 86th |location = Boca Raton (FL) |publisher = CRC Press |year = 2005 |isbn = 0-8493-0486-5 |page = |pages = }}</ref>

A lítium sűrűsége nagyon kicsi, mindössze {{szám|0.534|g/cm³}}, a fenyőfáéhoz hasonló. A szobahőmérsékleten szilárd elemek közt a legkisebb sűrűségű, a következő legkönnyebb szilárd elem – a [[kálium]] – több, mint 60%-kal sűrűbb ({{szám|0.862|g/cm³}}). Ezen túlmenően a [[hélium]]ot és [[hidrogén]]t leszámítva könnyebb, mint bármely folyékony elem, sűrűsége csupán ⅔-a a folyékony [[nitrogén]]ének ({{szám|0.808|g/cm³}}).<ref group=m>Az összes gáz-halmazállapotú elem sűrűsége elérhető az [http://encyclopedia.airliquide.com/encyclopedia.asp?LanguageID=11 Airliquide.com] {{Wayback|url=http://encyclopedia.airliquide.com/encyclopedia.asp?LanguageID=11 |date=20140213073849 }} weboldalon.</ref><ref>{{cite web |url=http://encyclopedia.airliquide.com/Encyclopedia.asp?LanguageID=11&CountryID=19&Formula=&GasID=5&UNNumber=&EquivGasID=32&VolLiquideBox=&MasseLiquideBox=&VolGasBox=&MasseGasBox=&RD20=29&RD9=8&RD6=64&RD4=2&RD3=22&RD8=27&RD2=20&RD18=41&RD7=18&RD13=71&RD16=35&RD12=31&RD19=34&RD24=62&RD25=77&RD26=78&RD28=81&RD29=82 |title=Nitrogen, N2, Physical properties, safety, MSDS, enthalpy, material compatibility, gas liquid equilibrium, density, viscosity, inflammability, transport properties |publisher=Encyclopedia.airliquide.com |accessdate=2010-09-29 |archívurl=https://web.archive.org/web/20110721162642/http://encyclopedia.airliquide.com/Encyclopedia.asp?LanguageID=11&CountryID=19&Formula=&GasID=5&UNNumber=&EquivGasID=32&VolLiquideBox=&MasseLiquideBox=&VolGasBox=&MasseGasBox=&RD20=29&RD9=8&RD6=64&RD4=2&RD3=22&RD8=27&RD2=20&RD18=41&RD7=18&RD13=71&RD16=35&RD12=31&RD19=34&RD24=62&RD25=77&RD26=78&RD28=81&RD29=82 |archívdátum=2011-07-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110721162642/http://encyclopedia.airliquide.com/Encyclopedia.asp?LanguageID=11&CountryID=19&Formula=&GasID=5&UNNumber=&EquivGasID=32&VolLiquideBox=&MasseLiquideBox=&VolGasBox=&MasseGasBox=&RD20=29&RD9=8&RD6=64&RD4=2&RD3=22&RD8=27&RD2=20&RD18=41&RD7=18&RD13=71&RD16=35&RD12=31&RD19=34&RD24=62&RD25=77&RD26=78&RD28=81&RD29=82 |archivedate=2011-07-21 }}</ref> A lítium úszik a legkönnyebb szénhidrogén olajok felszínén is, és egyike annak a három fémnek, amelyek képesek úszni a [[víz]]en (a másik kettő a [[nátrium]] és a [[kálium]]).

A lítium [[hőtágulás|hőtágulási együtthatója]] kétszerese az [[alumínium]]énak és négyszerese a [[vas]]énak.<ref>{{cite web|url=http://www.engineeringtoolbox.com/linear-expansion-coefficients-d_95.html|title = Coefficients of Linear Expansion|publisher = Engineering Toolbox}}</ref> Normál nyomáson {{szám|400|[[Kelvin|μK]]}} alatt, illetve nagyon magas nyomáson (>{{szám|20|[[Pascal (mértékegység)|GPa]]}}) már valamivel magasabb hőmérsékleten (több mint {{szám|9|K}}) [[szupravezetés|szupravezetővé]] válik.<ref>{{Cite journal|doi=10.1126/science.1078535|year=2002|author=Struzhkin, V. V.; Eremets, M. I.; Gan, W; Mao, H. K.; Hemley, R. J.|title=Superconductivity in dense lithium|volume=298|issue=5596|pages=1213–5|pmid=12386338|journal=Science|bibcode = 2002Sci...298.1213S }}</ref> {{szám|70|K}} alatti hőmérsékleten – a [[nátrium]]hoz hasonlóan – diffúzió nélküli fázisváltozáson megy keresztül. {{szám|4.2|K}} hőmérsékleten romboéderes [[kristályszerkezet]]e van (kilenc rétegű), amely magasabb hőmérsékleten lapközepes köbös ráccsá, majd térközepes köbös ráccsá alakul át. A folyékony [[hélium]] hőmérsékletén ({{szám|4|K}}) a romboéderes szerkezet a legelterjedtebb.<ref name="overhauser">{{Cite journal|first = A. W.|last = Overhauser|title=Crystal Structure of Lithium at 4.2 K|doi=10.1103/PhysRevLett.53.64|volume=53|pages=64–65|year=1984|journal = Physical Review Letters|bibcode=1984PhRvL..53...64O}}</ref> Magas nyomáson több [[allotrópia|allotrop módosulat]]a is ismert.<ref>{{cite journal|last1=Schwarz|first1=Ulrich|title=Metallic high-pressure modifications of main group elements|journal=Zeitschrift für Kristallographie|volume=219|page=376|year=2004|doi=10.1524/zkri.219.6.376.34637|issue=6–2004|bibcode = 2004ZK....219..376S }}</ref>

A lítium fajlagos [[hőkapacitás]]a – {{szám|3.58|kJ/(kg·K)}} – a legmagasabb az összes szilárd anyag közül.<ref name= CRC/><ref>[https://web.archive.org/web/20140823211840/http://hilltop.bradley.edu/~spost/THERMO/solidcp.pdf THERMO]</ref> E tulajdonsága miatt a fém lítiumot gyakran használják hűtőfolyadékként különböző [[hőátadás]]os folyamatokhoz.<ref name=CRC/>

=== Kémiai jellemzők ===
A lítium azonnal kölcsönhatásba lép a vízzel, de észrevehetően kisebb energiával, mint más alkálifémek. A reakció során [[hidrogén]]gáz és vízben oldott [[lítium-hidroxid]] keletkezik.<ref name=krebs/> A vízzel való heves reakciója miatt a lítiumot általában valamely szénhidrogén, gyakran [[petrolátum]] (vazelin) alatt tárolják. Bár a nehezebb alkálifémek sűrűbb anyagokban is tárolhatóak – mint például [[ásványi olaj]]ok – a lítium nem elég sűrű ahhoz, hogy teljesen elmerüljön ezekben a folyadékokban.<ref name=emsley/> Nedves levegőn a lítium gyorsan elhomályosul a [[lítium-hidroxid]] (LiOH és LiOH·{{chem|H|2|O}}), a [[lítium-nitrid]] ({{chem|Li|3|N}}) és a [[lítium-karbonát]] ({{chem|Li|2|CO|3}}, a LiOH és a [[szén-dioxid|{{chem|CO|2}}]] közti másodlagos reakció eredménye) alkotta fekete bevonattól.<ref name="kamienski" />

[[Fájl:Butyllithium-hexamer-from-xtal-3D-balls-A.png|bélyegkép|220px|balra|Az [[n-butillítium]] töredék hexamer szerkezete kristályos anyagban]]
Lángba helyezve, a lítium vegyületei markáns bíborvörösre színezik azt, erősen égve azonban a láng ragyogó ezüstszínűvé válik.<ref>{{cite book| title=Kémia |author=Náray-Szabó István |publisher=Műszaki Könyvkiadó |date=1973}}</ref> A lítium száraz levegővel nem lép kölcsönhatásba, de [[oxigén]]ben meggyullad és elég, ha vízzel vagy vízpárával érintkezik.<ref>{{cite journal|doi=10.1039/QJ8611300270|title=XXIV.—On chemical analysis by spectrum-observations|year=1861|journal=Quarterly Journal of the Chemical Society of London|volume=13|issue=3|page=270 }}</ref> A lítium szabad levegőn, vagy különösen vízzel érintkezve gyúlékony és robbanásveszélyes, bár kevésbé, mint a többi [[alkálifémek|alkálifém]]. A lítium–víz reakció normál hőmérsékleten gyors ugyan, de nem erőteljes, mert a reakcióban keletkező hidrogén nem gyullad meg. Az alkálifém-tüzekhez hasonlóan a lítium-tüzet is nehéz eloltani, mert [[Tűzoltó berendezés|száraz porral oltó készüléket]] igényel. A lítium az egyetlen fém, amely a [[nitrogén]]nel már szobahőmérsékleten egyesül.<ref>{{cite book|page=47|url=https://books.google.com/books?id=yb9xTj72vNAC&pg=PA47|title=The history and use of our earth's chemical elements: a reference guide|author=Krebs, Robert E.|publisher=Greenwood Publishing Group|year=2006|isbn=0-313-33438-2}}</ref><ref>{{Cite journal|author1=Institute, American Geological|author2=Union, American Geophysical|author3=Society, Geochemical|title=Geochemistry international|volume =31|issue=1–4|page=115|date=1 January 1994|url=https://books.google.com/books?id=77McAQAAIAAJ}}</ref>

A lítium erős hasonlóságot mutat a [[magnézium]]mal (úgynevezett átlós kapcsolatban vannak), [[atomsugár|atom-]] és [[ionsugár|ionsugaruk]] közel azonos. A két fém közötti kémiai hasonlóság megmutatkozik a nitridképzésükben (nitrogénnel reagálva); az [[Lítium-oxid|oxid]]- ({{chem|Li|2|O}}) és peroxidképzésükben ({{chem|Li|2|O|2}}) oxigénben elégetve; [[só]]ik hasonló [[oldhatóság]]ában; valamint nitridjeik és [[karbonát]]jaik termikus instabilitásában.<ref name="kamienski">{{Cite book|first = Conrad W. |last = Kamienski, McDonald, Daniel P.; Stark, Marshall W.; Papcun, John R.|chapter =Lithium and lithium compounds|title =Kirk-Othmer Encyclopedia of Chemical Technology|publisher = John Wiley & Sons, Inc.| year = 2004|doi =10.1002/0471238961.1209200811011309.a01.pub2}}</ref><ref name = "Greenwood">{{cite book|last=Greenwood |first=N.N.|coauthor=Earnshaw, A.|year=1999|title=Az elemek kémiája|edition=1.|location=Budapest|publisher=Nemzeti Tankönyvkiadó|isbn=963-18-9144-5|pages=104–105}}</ref> A fém nagy hőmérsékleten (>{{szám|500|°C}}) reakcióba lép a hidrogéngázzal, ezzel [[lítium-hidrid]]et (LiH) hozva létre.<ref>{{cite web |url=http://www.lyon.edu/webdata/users/fbeckford/CHM%20120/Lecture%20Notes/Chapter-14.ppt |title=University of Lyon course online (powerpoint) slideshow |accessdate=2008-07-27 |author=Beckford, Floyd |quote=definitions:Slides 8–10 (Chapter 14) |archiveurl =https://web.archive.org/web/20051104025202/http://www.lyon.edu/webdata/users/fbeckford/CHM+120/Lecture+Notes/Chapter-14.ppt |archivedate = 4 November 2005}}</ref>

Egyéb ismert [[Biner vegyületek|biner]] (kétkomponensű) vegyületei közé tartoznak a halogenidek (LiF, LiCI, [[Lítium-bromid|LiBr]], [[Lítium-jodid|Lil]]), valamint a szulfid ({{chem|Li|2|S}}), a szuperoxid ([[Lítium-szuperoxid|{{chem|LiO|2}}]]) és a [[karbid]] ([[lítium-karbid|{{chem|Li|2|C|2}}]]). Sok más szervetlen vegyülete ismert, amelyben a lítium [[anion]]okhoz kötődve változatos sókat képez: borátok, amidok, [[lítium-karbonát|karbonát]], nitrát, vagy bórhidrid ({{chem|LiBH|4}}). Több szerves lítium reagens is ismert, amelyekben a [[szén]]atom és a lítiumatom között közvetlen [[kovalens kötés|kötés]] található, ezzel lényegében karbaniont hozva létre. Ezek rendkívül erős [[bázis (kémia)|bázisok]] és nukleofilok. Ezen lítiumorganikus vegyületek többségében a lítiumionok hajlamosak saját maguktól magas szimmetriájú klaszterekbe csoportosulni, ami viszonylag gyakori az alkálifém kationok között.<ref>{{Cite book|pages=3–40|url=https://books.google.com/books?id=z76sVepirh4C&pg=PA16|author=Sapse, Anne-Marie and von R. Schleyer, Paul |title=Lithium chemistry: a theoretical and experimental overview|publisher=Wiley-IEEE|year=1995|isbn=0-471-54930-4}}</ref> Nagyon kis hőmérsékleten kimutatták a LiHe létezését, amely egy nagyon gyengén kötött van der Waals-vegyület.<ref>{{Cite journal|author1=Bretislav Friedrich|title=APS Physics|volume =6|issue=|page=42|date=8 April 2013|url=http://physics.aps.org/articles/v6/42}}</ref>

Gázhalmazállapotban – bizonyos feltételek mellett – a lítium [[ferromágnesség]]et mutat.<ref>http://newsoffice.mit.edu/2009/magnetic-gas-0918</ref>

=== Izotópjai ===
{{fő|A lítium izotópjai}}
[[Fájl:Spectrum Lines of Li.png|300px|bélyegkép|jobbra|A lítium színképvonalai]]
A természetben előforduló lítiumnak két stabil [[izotóp]]ja van, a <sup>6</sup>Li és a <sup>7</sup>Li, ezek közül a <sup>7</sup>Li a gyakoribb ([[természetes előfordulás]]a {{szám|92.5|%}}).<ref name=krebs/><ref name=emsley/><ref name=isotopesproject>{{cite web|url=http://ie.lbl.gov/education/parent/Li_iso.htm|title=Isotopes of Lithium|accessdate=2008-04-21|publisher=Berkeley National Laboratory, The Isotopes Project|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080513123152/http://ie.lbl.gov/education/parent/Li_iso.htm|archivedate=2008-05-13}}</ref> Összehasonlítva a szomszédos elemekkel, a [[hélium]]mal és a [[berillium]]mal, mindkét természetes izotóp rendellenesen alacsony egy [[nukleon]]ra jutó [[kötési energia|kötési energiával]] bír, ami azt jelenti, hogy egyedüliként a könnyű elemek közül energia felszabadulás mellett képes a [[maghasadás]]ra. A két lítium atommagnak alacsonyabb az egy nukleonra jutó kötési energiája, mint bármely más stabil nuklidnak, kivéve a [[deutérium]]ot és a hélium-3-at.<ref name=bind>A [[:File:Binding energy curve - common isotopes.svg]] grafikusan ábrázolja a stabil nuklidok kötési energiáit; a számadatok a képfájl vitalapján találhatóak.</ref> Ennek eredményeként a lítium, bár [[atomtömeg]]e nagyon kicsi, a periódusos rendszer első 32 eleme közül mindössze a 26. leggyakoribb elem a Naprendszerben.<ref name="Lodders2003" /> Hét radioaktív izotópja ismert, ezek közül a legstabilabb a <sup>8</sup>Li, {{szám|838|[[milliszekundum|ms]]}}, és a <sup>9</sup>Li {{szám|178.3|ms}} [[felezési idő]]vel. Az összes többi radioaktív izotópjának felezési ideje rövidebb, mint {{szám|8.6|ms}}. A legrövidebb életű lítiumizotóp a <sup>4</sup>Li, amely protonemisszió révén bomlik, felezési ideje mindössze 7,6{{e|-23}}&nbsp;s.<ref name=nuclidetable>{{cite web|url=http://www.nndc.bnl.gov/chart/reCenter.jsp?z=104&n=158|title=Interactive Chart of Nuclides|publisher=Brookhaven National Laboratory|author=Sonzogni, Alejandro|location=National Nuclear Data Center|accessdate=2008-06-06|archiveurl=https://web.archive.org/web/20181220033839/https://www.nndc.bnl.gov/chart/reCenter.jsp?z=104&n=158|archivedate=2018-12-20}}</ref>

A <sup>7</sup>Li egyike a primordiális elemeknek (vagy még pontosabban a primordiális nuklidoknak) amelyek az [[ősrobbanás]] [[nukleoszintézis]]ében keletkeztek. Kis mennyiségű <sup>6</sup>Li és a <sup>7</sup>Li a [[csillag]]okban is keletkezik, de jelen álláspont szerint az izotópok keletkezésük pillanatában el is égnek.<ref>{{Cite journal|title=Lithium Isotopic Abundances in Metal-poor Halo Stars |year=2006|journal=The Astrophysical Journal|doi = 10.1086/503538|volume=644|page=229|author=Asplund, M.|bibcode=2006ApJ...644..229A|arxiv = astro-ph/0510636|display-authors=1|last2=Lambert|first2=David L.|last3=Nissen|first3=Poul Erik|last4=Primas|first4=Francesca|last5=Smith|first5=Verne V. }}</ref> További kis mennyiségű lítium – mind <sup>6</sup>Li, mind <sup>7</sup>Li – keletkezhet a [[napszél]] vagy a [[kozmikus sugárzás]] és nehezebb atomok kölcsönhatásából, valamint a fiatal Naprendszer <sup>7</sup>[[Berillium|Be]]- és <sup>10</sup>Be-izotópjainak radioaktív bomlása révén.<ref>{{Cite journal |url=http://sims.ess.ucla.edu/PDF/Chaussidon_et_al_Geochim%20Cosmochim_2006a.pdf |doi=10.1016/j.gca.2005.08.016 |first1=M. |last1=Chaussidon |first2=F. |last2=Robert |first3=K.D. |last3=McKeegan |journal=Geochimica et Cosmochimica Acta |volume=70 |issue=1 |year=2006 |pages=224–245 |title=Li and B isotopic variations in an Allende CAI: Evidence for the in situ decay of short-lived <sup>10</sup>Be and for the possible presence of the short−lived nuclide <sup>7</sup>Be in the early solar system |bibcode=2006GeCoA..70..224C |accessdate=2014-02-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100718065257/http://sims.ess.ucla.edu/PDF/Chaussidon_et_al_Geochim%20Cosmochim_2006a.pdf |archivedate=2010-07-18 }}</ref> Bár lítium a csillagokban is keletkezik a sztelláris nukleoszintézis során, de ez tovább is ég. <sup>7</sup>Li [[széncsillag]]okban is keletkezhet.<ref>{{Cite journal|title=Episodic lithium production by extra-mixing in red giants |bibcode=2000A&A...358L..49D |first1=P. A. |last1=Denissenkov |first2=A. |last2=Weiss |journal=Astronomy and Astrophysics |volume=358 |pages=L49–L52 |year=2000|arxiv = astro-ph/0005356 }}</ref>

A lítiumizotópok számos természetes folyamatban jelentősen frakcionálódnak,<ref>{{Cite journal|year=2004 |first1=H.M. |last1=Seitz |first2=G.P. |last2=Brey |first3=Y. |last3=Lahaye |first4=S. |last4=Durali |first5=S.|last5=Weyer |title=Lithium isotopic signatures of peridotite xenoliths and isotopic fractionation at high temperature between olivine and pyroxenes |journal=Chemical Geology |volume=212 |issue=1–2|doi=10.1016/j.chemgeo.2004.08.009|pages=163–177}}</ref> beleértve az ásványképződést ([[csapadék (kémia)|kémiai kicsapás]]), az [[anyagcsere|anyagcserét]] és az [[ioncsere|ioncserét]]. A lítiumion helyettesíti a [[magnézium]]ot és a [[vas]]at az oktaéderes helyeken az agyagásványokban. A folyamatban a <sup>6</sup>Li könnyebben vesz részt, mint a <sup>7</sup>Li, ezért a könnyű izotóp feldúsulásához vezet a hiperfiltrációs és [[metaszomatózis]] (kőzet-átalakulás) folyamatokban. Az egzotikus lítium-11-ről ismert, hogy nukleáris haloval rendelkezik. A ''[[lézeres izotóp szeparáció]]'' néven ismert folyamat lehetővé teszi a lítium izotópjainak különválasztását.<ref>{{Cite book |page=330 |url=http://www.tunablelasers.com/tla.htm |title = Tunable Laser Applications |author = Duarte, F. J |publisher= CRC Press |year = 2009 |isbn=1-4200-6009-0}}</ref>

A lítiumizotópok mesterséges különválasztódásának fő okai a nukleárisfegyver-gyártás és az egyéb magfizikai felhasználások. Az ipari és a katonai készletekben felhalmozott könnyű <sup>6</sup>Li-izotóp mennyisége olyan nagy, hogy enyhe, de mérhető mértékben megváltozott a <sup>6</sup>Li és <sup>7</sup>Li aránya még a természetes forrásokban is, mint például a folyókban. Ez odáig vezetett, hogy szokatlan bizonytalanság övezi a lítium standardizált atomtömegét, mivel ez a mennyiség függ a természetben előforduló stabil lítiumizotópok természetes előfordulási arányától.<ref name = "Coplen2002">{{cite journal|doi=10.1351/pac200274101987|title=Isotope-abundance variations of selected elements (IUPAC Technical Report)|year=2002|last1=Coplen|first1=T.B.|last2=Bohlke|first2=J.K.|last3=De Bievre|first3=P.|last4=Ding|first4=T.|last5=Holden|first5=N.E.|last6=Hopple|first6=J.A.|last7=Krouse|first7=H.R.|last8=Lamberty|first8=A.|last9=Peiser|first9=H.S.|last10=N.N.|journal=Pure and Applied Chemistry|volume=74|issue=10|page=1987|display-authors=9}}</ref>

== Előfordulása ==
[[Fájl:Elemental abundances.svg|bélyegkép|300px|A lítium olyan gyakori a Föld felső kontinentális [[földkéreg|kérgében]], mint a [[klór]]]]

=== Csillagászati ===
{{bővebben|Nukleoszintézis}}

A modern kozmológiai elméletek szerint a lítium – mindkét stabil izotópja, a lítium-6 és a lítium-7 – egyike annak a három elemnek, amely az [[ősrobbanás]]ban keletkezett.<ref>{{cite journal | bibcode= 1985ARA&A..23..319B] | title= Big bang nucleosynthesis – Theories and observations | author1= Boesgaard | first1= A. M. | last2= Steigman | first2= G. | volume= 23 | year= 1985 | page= 319 | journal= IN: Annual review of astronomy and astrophysics. Volume 23 (A86-14507 04–90). Palo Alto | doi= 10.1146/annurev.aa.23.090185.001535}}</ref> Bár az ősrobbanás [[nukleoszintézis]]e során keletkezett lítium mennyisége függ az egy [[barion]]ra jutó [[foton]]ok számától, a lítium gyakorisága elfogadható pontossággal kiszámítható, és ez alapján ''„kozmológiai lítium eltérés”'' mutatkozik a [[Világegyetem]]ben: az idősebb csillagok látszólag kevesebb lítiumot tartalmaznak, mint kellene, míg néhány fiatalabb csillag jóval többet. A lítium hiányát az idősebb csillagokban az okozza, hogy a lítium keveredik a csillag belső régióival, ahol megsemmisül.<ref name=cld>{{Cite news|url=http://www.universetoday.com/476/why-old-stars-seem-to-lack-lithium/ |title=Why Old Stars Seem to Lack Lithium|date= 2006-08-16|author= Cain, Fraser }}</ref> Továbbá, a lítium termelődik a fiatal csillagokban. Habár 2,4 millió Celsius-fok feletti hőmérsékleten (a legtöbb csillag könnyedén eléri ezt a hőmérsékletet a belsejében), [[proton]]nal ütközve a lítium két héliumatommá transzmutálódik, a lítium a vártnál sokkal gyakoribb a kései generációs csillagokban, melynek oka ezidáig nem ismert teljes egészében.<ref name=emsley/>

Bár a lítium egyike annak a három elemnek (a hélium és a hidrogén mellett), amely egyidejűleg szintetizálódott az ősrobbanásban, a [[berillium]]mal és a [[bór]]ral egyetemben sokkal kevésbé gyakori, mint a többi szomszédos elem. Ez annak az eredménye, hogy a lítium elpusztításához alacsony hőmérséklet is elegendő, és nincsenek olyan közönséges folyamatok, amelyekben termelődik.<ref name=wesleyan>{{cite web|url=http://www.astro.wesleyan.edu/~bill/courses/astr231/wes_only/element_abundances.pdf |archiveurl=https://web.archive.org/web/20060901133923/http://www.astro.wesleyan.edu/~bill/courses/astr231/wes_only/element_abundances.pdf |archivedate=1 September 2006 |title=Element Abundances |accessdate=2009-11-17}}</ref>

A lítium megtalálható a [[barna törpe|barna törpékben]] és bizonyos rendellenes narancs csillagokban. Mivel a lítium jelen van a hidegebb és kisebb tömegű barna törpékben, de elpusztul a meleg [[vörös törpe]] csillagokban, a lítium vonalak színkép-spektrumbeli jelenléte lehetővé teszi a „lítiumteszt” elvégzését és így a két objektum megkülönböztetését (mindkettő kisebb, mint a [[Nap]]).<ref name=emsley/><ref>{{cite web|url=http://www.universetoday.com/24593/brown-dwarf/|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110225032434/http://www.universetoday.com/24593/brown-dwarf/|archivedate=2011-02-25|title=Brown Dwarf |accessdate=2009-11-17 |last=Cain |first=Fraser |publisher=Universe Today}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www-int.stsci.edu/~inr/ldwarf3.html |title=L Dwarf Classification |accessdate=2013-03-06 |first=Neill |last=Reid |date=2002-03-10 |archiveurl=https://archive.today/20130521055905/http://www-int.stsci.edu/~inr/ldwarf3.html |archivedate=2013-05-21 }}</ref> Bizonyos narancs csillagok is a szokásosnál nagyobb koncentrációban tartalmaznak lítiumot, ezek – mint például a [[Centaurus X-4]] – általában valamely nagy tömegű [[neutroncsillag]] vagy [[fekete lyuk]] körül keringenek, amelyek gravitációs vonzása a nehezebb lítiumot a hidrogén-hélium csillag felszínére húzza, így több lítium mutatható ki.<ref name=emsley/>

=== Földi ===
{|class="wikitable sortable" style="float:right; margin:5px; font-size: 90%;"
|+Lítiumbányák kitermelése (2011) és a<br>rendelkezésre álló készletek [[tonna|tonnában]]<ref name="minerals.usgs.gov">U.S. Geological Survey, 2012, [http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/lithium/ commodity summaries] 2011: U.S. Geological Survey</ref>
|-
! Ország
! Kitermelés
! Tartalék<ref group=m name=res/>
|-
|{{zászló2|Argentína}}
| align="right" |{{szám|3200}}
| align="right" |{{szám|850000}}
|-
|{{zászló2|Ausztrália}}
| align="right" |{{szám|9260}}
| align="right" |{{szám|970000}}
|-
|{{zászló2|Brazília}}
| align="right" |160
| align="right" |{{szám|64000}}
|-
|{{zászló2|Kanada}} (2010)
| align="right" |480
| align="right" |{{szám|180000}}
|-
|{{zászló2|Chile}}
| align="right" |{{szám|12600}}
| align="right" |{{szám|7500000}}
|-
|{{zászló2|Kína}}
| align="right" |{{szám|5200}}
| align="right" |{{szám|3500000}}
|-
|{{zászló2|Portugália}}
| align="right" |820
| align="right" |{{szám|10000}}
|-
|{{zászló2|Zimbabwe}}
| align="right" |470
| align="right" |{{szám|23000}}
|-
| '''Világ összesen'''
| align="right" |'''{{szám|34000}}'''
| align="right" |'''{{szám|13000000}}'''
|}
Bár a lítium széles körben elterjedt a [[Föld]]ön, erőteljes reakcióképessége miatt elemi formában nem található meg a természetben.<ref name=krebs>{{Cite book|last = Krebs|first = Robert E.|year = 2006|title = The History and Use of Our Earth's Chemical Elements: A Reference Guide|url = https://archive.org/details/historyuseofoure0000kreb|publisher = Greenwood Press|location = Westport, Conn.|isbn = 0-313-33438-2}}</ref> A tengervizek összes lítiumtartalma nagyon nagy, becslések szerint 230 milliárd tonna; az elem koncentrációja viszonylag állandó {{szám|0.14}}–{{szám|0.25}} [[Ezreléknél kisebb részek|ppm]].<ref>{{cite web|url=http://www.ioes.saga-u.ac.jp/ioes-study/li/lithium/occurence.html |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090502142924/http://www.ioes.saga-u.ac.jp/ioes-study/li/lithium/occurence.html |archivedate=2009-05-02 |title=Lithium Occurrence|accessdate=2009-03-13|publisher=Institute of Ocean Energy, Saga University, Japan}}</ref><ref name=enc/><ref>{{cite web|url=http://link.springer.com/chapter/10.1007%2F3-540-13534-0_3 |title=Extraction of metals from sea water|year=1984|publisher=Springer Berlin Heidelberg}}</ref> Ennél nagyobb, 7&nbsp;ppm-et megközelítő koncentrációban fordul elő hidrotermikus [[forrás (hidrológia)|források]] közelében.<ref name=enc/>

[[Fájl:Champagne vent white smokers.jpg|bélyegkép|balra|220px|Hidrotermikus forrás (fehér füstölő)]]

Becslések szerint a lítium koncentrációja a [[földkéreg]]ben tömegre vetítve {{szám|20}}–{{szám|70}}&nbsp;ppm közé tehető.<ref name="kamienski" /> A lítium képezi a [[magmás kőzetek]] kisebb részét, ezen belül a legnagyobb koncentrációban a [[gránit]]ban található meg. A gránit [[pegmatit]]ok a leggazdagabbak lítiumtartalmú ásványokban, ezek közül kereskedelmi szempontból a [[spodumen]] és a [[petalit]] a legjelentősebb.<ref name="kamienski" /> További fontos lítiumásvány a [[lepidolit]],<ref>{{cite book|title=Shriver & Atkins' Inorganic Chemistry|url=https://archive.org/details/shriveratkinsino0000unse_m2r9|edition=5|publisher=W. H. Freeman and Company|place= New York|year= 2010|page=[https://archive.org/details/shriveratkinsino0000unse_m2r9/page/296 296]|isbn=0199236178|author=Atkins, Peter }}</ref> valamint legújabban a [[hektorit]] agyag.<ref>{{Cite journal|author= Moores, S.|title= Between a rock and a salt lake|journal= Industrial Minerals|date= June 2007|page=58|volume=477}}</ref> Kilogrammonkénti {{szám|20|mg}}-os mennyiségével<ref>{{cite book |author=Taylor, S. R.; McLennan, S. M.; |title=The continental crust: Its composition and evolution |publisher=Blackwell Sci. Publ. |location=Oxford |pages=330 |date=1985}}</ref> a lítium a földkéreg 25. leggyakoribb eleme.

A ''Handbook of Lithium and Natural Calcium (A lítium és a természetes kalcium kézikönyve)'' szerint a lítium viszonylag ritka elem, és bár számos kőzetben és egyes sós vizekben is megtalálható, ezekben koncentrációja mindig nagyon kicsi. Meglehetősen nagyszámú lítiumtartalmú ásványtelep és sóoldat létezik, de ezek közül csak kevésnek van tényleges vagy potenciális kereskedelmi értéke. Sok lelőhely túl kicsi, mások túl gyenge minőségűek.<ref>{{cite book |author=Garrett, Donald |year=2004 |title=Handbook of Lithium and Natural Calcium |publisher=Academic Press}} hivatkozva: {{cite web |url=http://www.meridian-int-res.com/Projects/Lithium_Microscope.pdf |title=The Trouble with Lithium 2 |publisher=Meridian International Research |year=2008}}</ref>

A legnagyobb lítiumtartalékok<ref group=m name=res>[http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/mcs/2011/mcsapp2011.pdf Függelék]. A USGS definíciója alapján; a tartalék magában foglalja a jelenleg gazdaságosan kitermelhető (tartalék), a gazdaságosság határán lévő (marginális tartalék) és a jelenleg még gazdaságtalanul kitermelhető (szubekonomikus tartalék) érckészletek egy részét is.</ref> egyike a [[bolívia]]i [[Salar de Uyuni]] terület, amely 5,4 millió tonna ércet rejt. A ''US Geological Survey'' 2010-ben úgy becsülte, hogy messze a legnagyobb tartalékok ({{szám|7.5}} millió tonna) [[Chile|Chilében]] találhatóak,<ref>{{cite book |author=Clarke, G.M. and Harben, P.W. |title=Lithium Availability Wall Map |year=2009}} hivatkozva: {{cite web |url=http://www.lithiumalliance.org/about-lithium/lithium-sources/85-broad-based-lithium-reserves |archiveurl=https://web.archive.org/web/20121020065847/http://www.lithiumalliance.org/about-lithium/lithium-sources/85-broad-based-lithium-reserves|archivedate=2012-10-20|title=International Lithium Alliance}}</ref> és itt a legnagyobb az éves termelés ({{szám|8800}} tonna) is. A jelentősebb termelők közé tartozik még [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]], [[Argentína]] és [[Kína]].<ref name="minerals.usgs.gov"/><ref name=meridian>{{cite web|url=http://www.meridian-int-res.com/Projects/Lithium_Microscope.pdf |title=The Trouble with Lithium 2 |format=PDF|work=Meridian International Research |year=2008 |accessdate=2010-09-29}}</ref>

2010 júniusában a [[The New York Times|New York Times]] napilap arról számolt be, hogy amerikai geológusok talajfelméréseket végeztek kiszáradt sós tavakban [[Afganisztán]] nyugati részén, abban a reményben, hogy ott hatalmas lítiumkészletek rejlenek. [[Pentagon]]i tisztviselők azt nyilatkozták, hogy „a [[Ghazni tartomány]]ban elvégzett elsődleges elemzés azt mutatta, hogy a potenciális lítiumkészletek a bolíviaival azonos méretűek, melyek ma a világon a legnagyobb ismert lelőhelyek”.<ref>{{cite news|url=http://www.nytimes.com/2010/06/14/world/asia/14minerals.html?pagewanted=1&hp|title=U.S. Identifies Vast Riches of Minerals in Afghanistan|accessdate=2010-06-13|work=The New York Times|first=James|last=Risen|date=2010-06-13}}</ref> Ezek a becslések „elsősorban régi adatokon alapulnak, amelyeket a szovjetek gyűjtöttek össze [[A Szovjetunió afganisztáni háborúja|Afganisztán 1979–1989-es megszállása]] alatt”. Stephen Peters, a USGS ''Afghanistan Minerals Project'' vezetője úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása arról, hogy a USGS részt vett volna bármilyen új ásványkutató felmérésben az elmúlt két évben (2008–2010). „Nincsen tudomásunk semmilyen lítium felfedezésről” – mondta.<ref>{{cite news| url=http://business.timesonline.co.uk/tol/business/industry_sectors/natural_resources/article7149696.ece|location=London|work=The Times |title=Taleban zones mineral riches may rival Saudi Arabia says Pentagon|first1=Jeremy|last1=Page|first2=Michael|last2=Evans|date=2010-06-15}}</ref>

Egyes ásványvizekben és gyógyvizekben is nagy mennyiségben található meg ionos formában. Magyar ásványvizek közül a Balfi ásványvíz tartalmazza a legtöbb lítiumot – 0,22&nbsp;mg/l-t.

=== Biológiai ===
A lítium nyomokban megtalálható számos növényben, [[plankton]]ban és a [[gerinctelenek]]ben, {{szám|69}}–{{szám|5760|[[Ezreléknél kisebb részek|ppb]]}} koncentrációban. A [[gerincesek]]ben lévő lítium mennyisége valamivel alacsonyabb, azt tapasztalták, hogy a gerincesek szinte minden szövetében és testnedvében a lítium koncentrációja {{szám|21}}–{{szám|763|ppb}} közé esik.<ref name=enc/> A tengeri élőlények hajlamosabbak a lítium felhalmozására, mint a szárazföldiek.<ref>{{cite journal|last1=Chassard-Bouchaud |first1=C| last2=Galle|first2=P|last3=Escaig|first3=F|last4=Miyawaki|first4=M|title=Bioaccumulation of lithium by marine organisms in European, American, and Asian coastal zones: microanalytic study using secondary ion emission|journal=Comptes rendus de l'Academie des sciences. Serie III, Sciences de la vie|volume=299|issue=18|pages=719–24|year=1984|pmid=6440674}}</ref> Nem ismert, hogy a lítiumnak van-e élettani szerepe bármely organizmusban,<ref name=enc>{{cite web|url=http://www.enclabs.com/lithium.html|accessdate=2010-10-15|title=Some Facts about Lithium|publisher=ENC Labs|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110710191644/http://www.enclabs.com/lithium.html|archivedate=2011-07-10}}</ref> de [[emlősök]]ön végzett táplálkozástudományi vizsgálatok jelezték egészségügyi fontosságát, ami azt sugallja, hogy a lítium esszenciális nyomelem, az ajánlott napi táplálékbevitel ''(RDA)'' {{szám|1|mg/nap}}.<ref>{{Cite journal|pmid=11838882|year=2002|last1=Schrauzer|first1=GN|title=Lithium: Occurrence, dietary intakes, nutritional essentiality|volume=21|issue=1|pages=14–21|journal=Journal of the American College of Nutrition|doi=10.1080/07315724.2002.10719188}}</ref> Egy Japánban végzett megfigyelésekre hivatkozó, 2011-es tanulmány azt állítja, hogy az ivóvízben előforduló természetes lítium megnövelheti az emberi élettartamot.<ref>{{cite journal|doi=10.1007/s00394-011-0171-x|title=Low-dose lithium uptake promotes longevity in humans and metazoans |journal=European Journal of Nutrition |year=2011 |last1=Zarse |first1=Kim |last2=Terao |first2=Takeshi |last3=Tian |first3=Jing |last4=Iwata |first4=Noboru |last5=Ishii |first5=Nobuyoshi |last6=Ristow |first6=Michael |volume=50 |issue=5 |pages=387–9 |pmid=21301855 |pmc=3151375}}</ref>

== Története ==
[[Fájl:Arfwedson Johan A.jpg|bélyegkép|220px|[[Johan August Arfwedson]], a lítium felfedezője [[1817]]-ben]]
A [[petalit]]ot ({{chem|LiAlSi|4|O|10}}) a [[Brazília|brazil]] kémikus és államférfi, [[José Bonifácio de Andrada]] fedezte fel 1800-ban, a [[Svédország|svéd]] [[Utö]] szigeti bányában.<ref name=mindat>{{cite web|url=http://www.mindat.org/min-3171.html|title=Petalite Mineral Information |accessdate=2009-08-10|work=Mindat.org}}</ref><ref name=webelementshistory>{{cite web|url=http://www.webelements.com/lithium/history.html|title=Lithium:Historical information |accessdate=2009-08-10}}</ref><ref name=discovery>{{Cite book|title=Discovery of the Elements |last=Weeks |first=Mary|year=2003|page=124 |publisher=Kessinger Publishing |location=Whitefish, Montana, United States |isbn=0-7661-3872-0|url=https://books.google.com/?id=SJIk9BPdNWcC|accessdate=2009-08-10}}</ref> Azonban 1817-ig nem volt ismert, hogy a petalit ércben lítium rejlik, amíg [[Johan August Arfwedson]] [[Jöns Jakob Berzelius]] vegyész laboratóriumában dolgozva [[Kémiai elemek felfedezési dátum szerinti listája|ki nem mutatta]] az új elemet annak vizsgálata során.<ref name=berzelius>{{cite web|url=http://www.chemeddl.org/collections/ptl/ptl/chemists/bios/arfwedson.html|archiveurl=https://web.archive.org/web/20101007084500/http://www.chemeddl.org/collections/ptl/ptl/chemists/bios/arfwedson.html|archivedate=2010-10-07 |title=Johan August Arfwedson |accessdate=2009-08-10 |work= Periodic Table Live!}}</ref><ref name=uwis>{{cite web|url=http://genchem.chem.wisc.edu/lab/PTL/PTL/BIOS/arfwdson.htm|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080605152857/http://genchem.chem.wisc.edu/lab/PTL/PTL/BIOS/arfwdson.htm|archivedate=5 June 2008 |title=Johan Arfwedson |accessdate=2009-08-10}}</ref><ref name=vanderkrogt>{{cite web|publisher = Elementymology & Elements Multidict|title = Lithium| first = Peter|last =van der Krogt|url =http://elements.vanderkrogt.net/element.php?sym=Li|accessdate = 2010-10-05}}</ref> Ez az elem a [[nátrium]]- és a [[kálium]]-vegyületekhez hasonló vegyületeket képezett, bár [[Lítium-karbonát|karbonátja]] és [[Lítium-hidroxid|hidroxidja]] vízben kevésbé [[oldhatóság|oldódott]], és az oldatuk [[Bázis (kémia)|lúgosabb]] volt.<ref name=compounds>{{cite web|url=http://www.chemguide.co.uk/inorganic/group1/compounds.html|title=Compounds of the Group 1 Elements|accessdate=2009-08-10 |last=Clark |first=Jim |year=2005}}</ref> Berzelius a lúgos anyagot a [[görög nyelv|görög]] ''λιθoς'' (lithosz) szó alapján (jelentése kő) a ''„lithion / lithina”'' névvel illette, hogy ezzel utaljon az elem szilárd [[Ásvány (anyag)|ásványban]] történt felfedezésére; szemben a káliummal, amit növényi hamuban fedeztek fel, vagy a nátriummal, amely részben arról volt ismert, hogy bőségesen megtalálható az állati vérben. Az anyagban lévő fémet ''„lítium”''-nak nevezte el.<ref name=krebs/><ref name=webelementshistory/><ref name=vanderkrogt/>

Arfwedson később bebizonyította, hogy ugyanez az elem van jelen a [[spodumen]] és a [[lepidolit]] ásványokban.<ref name=webelementshistory/> [[Christian Gmelin]] volt az első, aki 1818-ban megfigyelte, hogy a lítiumsók élénkpirosra színezik a lángot.<ref name=webelementshistory/> Arfwedson és Gmelin is megpróbálta elkülöníteni a vegytiszta elemet a sóiból, ám ez egyikőjüknek sem sikerült.<ref name=webelementshistory/><ref name=vanderkrogt/><ref name="eote">{{Cite book|year = 2004|title = Encyclopedia of the Elements: Technical Data&nbsp;– History&nbsp;–Processing&nbsp;– Applications|url = https://archive.org/details/encyclopediaelem00engh|publisher = Wiley|isbn = 978-3-527-30666-4|pages = [https://archive.org/details/encyclopediaelem00engh/page/287 287]–300|author = Enghag, Per}}</ref> Erre 1821-ig nem is került sor, amikor [[William Thomas Brande]] [[lítium-oxid]] [[elektrolízis]]ével előállította a tiszta lítiumot. Ezt az eljárást korábban már Sir [[Humphry Davy]] is alkalmazta a kálium és a nátrium különválasztása során.<ref name=emsley>{{Cite book|last=Emsley |first=John |title=Nature's Building Blocks |publisher=Oxford University Press |location=Oxford|year=2001 |isbn=0-19-850341-5}}</ref><ref name="eote" /><ref>{{cite journal| publisher=Royal Institution of Great Britain|journal=The Quarterly Journal of Science and the Arts|volume=5| title=The Quarterly journal of science and the arts|year=1818|page=338|format=PDF|accessdate=2010-10-05|url=https://books.google.com/?id=D_4WAAAAYAAJ|author=Various authors}}</ref><ref>{{cite web|url = http://www.diracdelta.co.uk/science/source/t/i/timeline/source.html|title = Timeline science and engineering|publisher = DiracDelta Science & Engineering Encyclopedia|accessdate = 2008-09-18|archiveurl = https://web.archive.org/web/20081205043252/http://www.diracdelta.co.uk/science/source/t/i/timeline/source.html|archivedate = 2008-12-05}}</ref> Brande ismertetett néhány tiszta lítiumsót, többek közt a [[lítium-klorid]]ot; valamint úgy becsülte, hogy a ''„lithia”'' (lítium-oxid) mintegy 55% fémet tartalmaz, azaz a lítium atomsúlyát {{szám|9.8|[[Gramm|g]]/[[mól|mol]]}} körülinek tételezte fel (a mai érték ~{{szám|6.94|g/mol}}).<ref>{{cite book|url=https://books.google.com/?id=zkIAAAAAYAAJ|first1=William Thomas|last1=Brande|first2=William James|last2=MacNeven|title=A manual of chemistry|year=1821|page=191|accessdate=2010-10-08|publisher=Long}}</ref> [[Robert Wilhelm Bunsen|Robert Bunsen]] és [[Augustus Matthiessen]] 1855-ben lítium-klorid elektrolízise révén állított elő nagyobb mennyiségű lítiumot.<ref name=webelementshistory/> Ennek az eljárásnak a felfedezése vezetett el a továbbiakban a lítium kereskedelmi termeléséhez, amit a német [[Metallgesellschaft AG]] indított el 1923-ban. Ebben a folyamatban már lítium-klorid és [[kálium-klorid]] folyékony keverékét elektrolizálva állították elő a fémet.<ref name=webelementshistory/><ref>{{cite web| url = http://www.echeat.com/free-essay/Analysis-of-the-Element-Lithium-29195.aspx|title = Analysis of the Element Lithium|first = Thomas|last = Green|date =2006-06-11| publisher = echeat}}</ref><ref>{{cite book | url = https://books.google.de/books?id=Ua2SVcUBHZgC&pg=PA99 | page=99 | title = Handbook of Lithium and Natural Calcium Chloride | isbn = 9780080472904 | author1 = Garrett | first1 = Donald E | date = 2004-04-05}}</ref>

A lítium előállítása és felhasználása jelentős változásokon ment keresztül a történelem folyamán. A lítium első fontos alkalmazási területe a [[második világháború]]ban és nem sokkal utána a hőmérséklettűrő lítium kenőzsírok gyártása volt a repülőgépipar számára. Ezt a felhasználást segítette az a tény, hogy a lítium alapú [[szappan]]ok más alkáli szappanoknál magasabb olvadáspontúak, és kevésbé korrozívak, mint a kalcium alapú szappanok. A lítiumszappanok és a ráépülő lítiumzsírok iránti szűk piacot erősítette néhány kisebb bányavállalat is, főleg az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban. A lítium iránti kereslet a [[hidegháború]] évei alatt drasztikusan megnőtt, ahogy elindult a [[nukleáris fegyver|nukleáris fúziós fegyverek]] gyártása. A lítium-6 és lítium-7 izotópok [[neutron]] besugárzás hatására egyaránt képesek [[trícium]]ot termelni, így önmagukban alkalmasak a trícium, valamint lítium-deuterid formájában a hidrogénbombák belsejében használt szilárd fúziós üzemanyag előállítására. Az 1950-es és 1980-as évek közötti időszakban az Egyesült Államok elsődleges lítiumtermelő országgá vált. Végeredményben a felhalmozott készlet mennyisége durván {{szám|42000}} tonna lítium-hidroxid volt. A felhalmozott készletben lévő lítium-6 75%-át eltávolították, amely elegendő volt ahhoz, hogy megváltoztassa az elem mérhető [[atomtömeg]]ét számos szabványos vegyületben és természetes forrásban is, amelyek szennyeződtek az izotópszeparáló üzemekből kiengedett lítiumsókkal, amelyek utat találtak a talajvízbe.<ref name = "Coplen2002"/><ref name="USGSCR1994">{{cite web| url =http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/lithium/450494.pdf| title = Commodity Report 1994: Lithium|publisher = United States Geological Survey|accessdate = 2010-11-03|year = 1994|first = Joyce A.|last = Ober}}</ref> <!--With only 7.5% of lithium-6 this makes ca. 2,200 tonnes of lithium-6.-->

A lítiumot felhasználták az üveg olvadási hőmérsékletének csökkentésére és az [[alumínium-oxid]] olvadási viselkedésének javítására a [[Hall–Héroult-eljárás]]ban.<ref name="ciuz2003">{{Cite journal| doi = 10.1002/ciuz.200300264|title = Lithium und seine Verbindungen&nbsp;– Industrielle, medizinische und wissenschaftliche Bedeutung |year = 2003|last1 = Deberitz|first1 = Jürgen|first2 = Gernot|journal = Chemie in unserer Zeit|volume = 37|page = 258|last2 = Boche| issue = 4}}</ref><ref name="ciuz1985">{{Cite journal| doi = 10.1002/ciuz.19850190505|title = Lithium&nbsp;– wie es nicht im Lehrbuch steht|year = 1985|last1 = Bauer|first1 = Richard |journal = Chemie in unserer Zeit|volume = 19|page = 167| issue = 5}}</ref> Ez a két felhasználási forma az 1990-es évek közepéig dominált a piacon. A [[nukleáris fegyverkezés|nukleáris fegyverkezési verseny]] befejeződésével a lítium iránti igény csökkent, és az amerikai Energiaügyi Minisztérium ''(Department of Energy)'' készleteinek értékesítése tovább csökkentette az árakat.<ref name="USGSCR1994"/> De az 1990-es évek közepén, több vállalat [[telített sósvíz]]ből (brine) kezdett lítiumot kivonni, ami olcsóbbnak bizonyult, mint a föld alatti és a külszíni bányászat. A bányák többsége bezárt vagy más anyagokra koncentrált, mivel csak a zónás pegmatitok ércét lehetett versenyképes áron kitermelni.

A [[lítiumion-akkumulátor]]ok használata miatt megnőtt a lítium iránti kereslet, amely 2007-re már meghatározó felhasználási területté vált.<ref name="USGSYB1994">{{cite web| url = http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/lithium/myb1-2007-lithi.pdf|title = Minerals Yearbook 2007 : Lithium| publisher = United States Geological Survey|accessdate = 2010-11-03|year = 1994|first = Joyce A.|last = Ober}}</ref> A lítiumelemek 2000-es évekbeli felfutásával egyidejűleg új vállalatok bővítették a kitermelést, hogy kielégítsék a növekvő igényeket.<ref name="IMR">{{Cite book| first = Jessica Elzea |last = Kogel|title = Industrial minerals & rocks: commodities, markets, and uses|isbn = 978-0-87335-233-8|page = 599|url = https://books.google.com/?id=zNicdkuulE4C&pg=PA600&lpg=PAPA599|chapter = Lithium|year = 2006|publisher = Society for Mining, Metallurgy, and Exploration|location = Littleton, Colo.}}</ref><ref>{{Cite book|url=https://books.google.com/books?id=8erDL_DnsgAC&pg=PA339 |title=Encyclopedia of Chemical Processing and Design: Volume 28&nbsp;– Lactic Acid to Magnesium Supply-Demand Relationships|publisher=M. Dekker|author=McKetta, John J.|date=18 July 2007|accessdate=2010-09-29|isbn=978-0-8247-2478-8}}</ref>

== Előállítása, kitermelése ==
{{Több kép
| lábléc = Műholdfelvételek az argentin Salar del Hombre Muerto (bal), és a bolíviai [[Salar de Uyuni]] (jobb) lítiumban gazdag [[sósivatag]]okról. A lítiumban gazdag sóoldatot lepárlótelepekre szivattyúzva koncentrálják (bal képen látható)
| igazítás = right
| szélesség1 = 160
| szélesség2 = 107
| kép1 = Lithium mine, Salar del Hombre Muerto, Argentina.jpg
| kép2 = Uyuni landsat.JPG
}}
[[Fájl:Lithium world production.svg|lang=hu|bélyegkép|A lítium világpiaci termelése (1920–2013)]]

A [[második világháború]] vége óta a lítium kitermelése jelentősen megnövekedett. A lítiumsókat nagyrészt ásványvízforrásokból, sós medencékből és sólerakódásokból vonják ki, de egyes lítiumtartalmú ércek – [[spodumen]], [[lepidolit]], [[petalit]], [[ambligonit]] – bányászatával is nyerik őket.<ref>{{cite book|editor=Alexandre Chagnes, Jolanta Swiatowska|title=Lithium Process Chemistry: Resources, Exraction, Batteries, and Recycling|pages=81–82|year=2015|url=https://books.google.at/books?id=uP_IBAAAQBAJ&pg=PA81&dq=lithium+production&hl=en&sa=X&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false}}</ref> A fém lítium előállítható 55% [[lítium-klorid]]ot és 45% [[kálium-klorid]]ot tartalmazó keverék [[elektrolízis]]ével, körülbelül {{szám|450|°C}} hőmérsékleten.<ref>{{cite book|last=Greenwood |first=N.N.|coauthor=Earnshaw, A.|year=1999|title=Az elemek kémiája|edition=1.|location=Budapest|publisher=Nemzeti Tankönyvkiadó|isbn=963-18-9144-5|pages=73}}</ref> Az elektrolízis során az egyes elektródokon lejátszódó reakciók:
*[[katód]]: <math>\mathrm{Li^+ + e^- \rightarrow Li}</math>
*[[anód]]: <math>\mathrm{2Cl^- \rightarrow Cl_2 + 2e^-}</math>

A fém piaci árfolyama 1998-ban {{szám|21600|[[Magyar forint|Ft]]/kg}} ''({{szám|95|[[Amerikai dollár|$]]/kg}})'' volt,<ref name="ober">{{cite web|url=http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/lithium/450798.pdf |title=Lithium|accessdate = 2007-08-19|last=Ober |first=Joyce A |format=PDF |pages = 77–78| publisher=United States Geological Survey}}</ref> ez az érték 2014-re megháromszorozódott.<ref>{{cite web |url=http://www.tozsdeforum.hu/tozsde/arupiac/vege-a-depresszionak-felfutoban-a-kereslet-26436.html |title=Erre a fémre érdemes lesz figyelni |author=TőzsdeFórum |date=2014-01-03 |accessdate=2014-02-12 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150912035947/http://www.tozsdeforum.hu/tozsde/arupiac/vege-a-depresszionak-felfutoban-a-kereslet-26436.html |archivedate=2015-09-12 }}</ref><!-- pontos érték jó lenne! --> A USGS ''(United States Geological Survey)'' becslése szerint a világ lítiumtartalékai 2008-ban {{szám|13|millió}} tonnára rúgtak.<ref name="minerals.usgs.gov"/> Lítiumlelőhelyek találhatók Dél-Amerikában végig az [[Andok]] hegyláncai mentén; ennek megfelelően [[Chile]] a vezető lítiumtermelő, melyet szorosan követ [[Argentína]]. Mindkét országban sós medencékből nyerik ki az elemet, akárcsak az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]], ahol [[Nevada]] bővelkedik lítiumban.<ref name=CRC>{{Cite book| author = Hammond, C. R. |title = The Elements, in Handbook of Chemistry and Physics 81st edition| url = https://archive.org/details/crchandbookofche0000unse_u9i8 | publisher =CRC press| year = 2000| isbn = 0-8493-0481-4}}</ref> A világ ismert lítiumtartalékainak fele azonban [[Bolívia|Bolíviában]], az Andok közép-keleti lejtőin elterülő országban található. Az USGS becslése szerint csak az [[Salar de Uyuni|Uyuni]] sósivatagban {{szám|5.4}} millió tonna lítium rejlik.<ref name="romero" /><ref>{{cite web|publisher=USGS|url=http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/mcs/2009/mcs2009.pdf |title=USGS Mineral Commodities Summaries 2009}}</ref> 2009-ben Bolívia japán, francia és koreai vállalatokkal kezdett tárgyalásokba a kitermelés megindítása céljából.<ref name="romero">{{Cite news|author= Romero, Simon |title= In Bolivia, a Tight Grip on the Next Big Resource |url=http://www.nytimes.com/2009/02/03/world/americas/03lithium.html?ref=world|work=New York Times |date=2009-02-02}}</ref> A nemrégiben felfedezett [[wyoming]]i [[Rock Springs Uplift]] lelőhelyen a becslések szerint {{szám|228000|tonna}} lítium található, egy mindössze 64,75&nbsp;[[négyzetkilométer]]es területen. Extrapolálva ezt az értéket, a geológiai képződmény területén akár 18 millió tonna is rejtőzhet.<ref>{{cite web|author=Money Game Contributors |url=http://www.businessinsider.com/new-wyoming-lithium-deposit-could-meet-all-us-demand-2013-4 |title=New Wyoming Lithium Deposit |publisher=Business Insider |date=2013-04-26 |accessdate=2013-05-01}}</ref>

A lítium potenciális forrásai lehetnek még a [[Geotermikus energia|geotermikus]] kutak. A geotermikus folyadék ugyanis oldott ásványi anyagokat (mosadékot) szállít a felszínre,<ref name="bourcier">Parker, Ann. [https://str.llnl.gov/str/JanFeb05/Bourcier.html Mining Geothermal Resources] {{Wayback|url=https://str.llnl.gov/str/JanFeb05/Bourcier.html |date=20170502032151 }}. Lawrence Livermore National Laboratory</ref> melyből a lítium igazoltan kinyerhető.<ref name="Simbol">Patel, P. (2011-11-16) [http://www.technologyreview.com/news/426131/startup-to-capture-lithium-from-geothermal-plants/ Startup to Capture Lithium from Geothermal Plants] {{Webarchive|url=https://archive.today/20130203195827/http://www.technologyreview.com/news/426131/startup-to-capture-lithium-from-geothermal-plants/ |date=2013-02-03 }}. technologyreview.com</ref> Mivel a lítium elválasztása egyszerű szűréses technikával történik, a folyamat- és a környezeti költségek gyakorlatilag megegyeznek a már működő geotermikus kútéval, a relatív környezeti hatások tehát pozitívak.<ref name="NYT">Wald, M. (2011-09-28) [http://www.nytimes.com/2011/09/28/business/energy-environment/simbol-materials-plans-to-extract-lithium-from-geothermal-plants.html Start-Up in California Plans to Capture Lithium, and Market Share]. The New York Times</ref>

A lítium előállításának potenciális növekedését tekintve megoszlanak a vélemények. Egy 2008-as tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a „reálisan elérhető [[lítium-karbonát]] termelés, a jövőbeni hálózatról tölthető [[hibridautó]]k ''(PHEV – plug-in-hybrid vehicle)'' és elektromos járművek globális piaci igényeinek csak egy kis töredékét lesz képes kielégíteni” és hogy „a következő évtizedben a hordozható elektronikai szektor kereslete fogja elnyelni a tervezett termelés-növekedés jelentős részét”, valamint kijelenti, hogy „a lítium-karbonát tömegtermelése nem környezetkímélő, helyrehozhatatlan környezeti károkat okoz a megvédendő ökoszisztémákban, ezért a [[Lítiumion-akkumulátor|lítiumion]]-meghajtás összeegyeztethetetlen a zöld autó ''(green car)'' koncepcióval”.<ref name=meridian/>

Ugyanakkor egy, a ''Lawrence Berkeley National Laboratory'' és a ''University of California Berkeley'' által végzett 2011-es tanulmány szerint a lítiumtartalékokra vonatkozó jelenlegi becslések nem lehetnek korlátozó tényezői a nagyüzemi akkumulátor és elektromos jármű gyártásnak; mivel a tanulmány szerint a jelenlegi tartalékokból 1 milliárd 40&nbsp;[[Kilowattóra|kWh]]-s lítiumalapú akkumulátor épülhet.<ref>{{cite web|url=http://www.greencarcongress.com/2011/06/albertus-20110617.html|title=Study finds resource constraints should not be a limiting factor for large-scale EV battery production|publisher=Green Car Congress|date=2011-06-17|accessdate=2011-06-17}}</ref> Egy másik, a ''University of Michigan'' és a ''[[Ford Motor Company]]'' kutatói által végzett 2011-es tanulmány megállapította, hogy a lítiumkészletek 2100-ig elegendőek a globális kereslet kielégítésére, beleértve a hibrid elektromos, hálózatról tölthető (plug-in) hibrid és akkumulátoros-elektromos járművek potenciális széles körű elterjedéséhez szükséges lítiumot is. A tanulmány becslése szerint a globális lítiumtartalékok 39 millió tonnára tehetőek, míg a 90 éves vizsgálati idő alatt a lítium teljes keresete a gazdasági növekedés és az újrahasznosítás arányától függően nem haladja majd meg a 12-20 millió tonnát.<ref>{{cite web|url=http://www.greencarcongress.com/2011/08/lithium-20110803.html|title=University of Michigan and Ford researchers see plentiful lithium resources for electric vehicles|publisher=Green Car Congress|date=2011-08-03|accessdate=2011-08-11}}</ref>

Egészen a 21. század elejéig [[Dél-Amerika]] ''(főleg Chile, Argentína)'' [[Sósivatag|sótavai]] jelentették a lítium kinyerésének legfontosabb forrásait. A helyzet azonban megváltozott, miután [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] megnyitotta új és jobb minőséget adó lítiumbányáit.<ref>http://www.origo.hu/gazdasag/20180123-kina-bevasarolja-magat-vilag-legfontosabb-litiumbanyai.html</ref>

{|class="wikitable sortable" style="float:center; margin:5px; font-size: 90%;"
|+Lítium-kitermelés 2016-ban és a<br>rendelkezésre álló készletek [[tonna|tonnában]]<ref name="usgs.gov">{{citation| publisher = U.S. Geological Survey| url = http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/lithium/| title = Lithium Statistics and Information| date = 2017| deadurl = no| archiveurl = https://web.archive.org/web/20160303175050/http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/lithium/| archivedate = 3 March 2016| df = dmy-all}}</ref>
|-
! Country
! data-sort-type="number" | Kitermelés
! data-sort-type="number" | Tartalékok <ref group=m name=res/>
! data-sort-type="number" | Források
|-
|{{Argentína}}
| {{szám|5700}}
| {{szám|2000000}}
| {{szám|9000000}}
|-
|{{Ausztrália}}
| {{szám|14300}}
| {{szám|1600000}}
| {{szám|2000000}}+
|-
|{{Ausztria}}
| -
| -
| {{szám|100000}}+
|-
|{{Bolívia}}
| -
| -
|{{szám|9000000}}
|-
|{{Brazília}}
| {{szám|200}}
| {{szám|48000}}
| {{szám|200000}}
|-
|{{Kanada}} (2010)
| {{szám|480}}
| {{szám|180000}}
| {{szám|2000000}}
|-
|{{Chile}}
| {{szám|12000}}
|{{szám|7500000}}
|{{szám|7500000}}+
|-
|{{Kongói Demokratikus Köztársaság}}
| -
| -
| {{szám|1000000}}
|-
|{{Mexikó}}
| -
| -
| {{szám|200000}}
|-
|{{Kína}}
| {{szám|2000}}
| {{szám|3200000}}
| {{szám|7000000}}
|-
|{{Portugália}}
| {{szám|200}}
| {{szám|60000}}
| N/A
|-
|{{Oroszország}}
| -
| -
| {{szám|1000000}}
|-
|{{Szerbia}}
| -
| -
| {{szám|1000000}}
|-
|{{Egyesült Államok}}
| ?
| {{szám|38000}}
| {{szám|6900000}}
|-
|{{Zimbabwe}}
| {{szám|900}}
| {{szám|23000}}
| {{szám|100000}}+
|}
Nagy mennyiségű lítium készlettel rendelkezik még [[Csehország]] is, kitermelése 2019-től indul és a tervek szerint évi 20 800 tonna lítiumot fognak előállítani. A becsült lítium készletük 1,3 millió, ami a globális szinthez képest 3%-ot jelent.<ref>{{Cite web|url=https://www.portfolio.hu/vallalatok/litiumbanyasz-vilaghatalom-lehet-csehorszag-olyan-projekt-keszul-amire-a-tesla-is-raugorhat.253175.html|title=PORTFOLIO.HU - Online gazdasági újság|accessdate=2018-03-06|work=www.portfolio.hu}}</ref>

== Felhasználása ==
[[Fájl:Global Lithium Uses.svg|bélyegkép|220px|A lítiumfelhasználás becsült megoszlása, 2011<ref name="Li-uses-2011">{{Cite news|author=USGS |year=2011|title=Lithium|url= http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/lithium/mcs-2012-lithi.pdf|accessdate=2012-11-03|format=PDF}}</ref>
{{jelmagyarázat|#ef4f30|kerámia és üveg (29%)|border=1px solid black}}
{{jelmagyarázat|#f9af20|szárazelem (27%)|border=1px solid black}}
{{jelmagyarázat|#f2eb23|kenőzsírgyártás (12%)|border=1px solid black}}
{{jelmagyarázat|#a5e429|folyamatos öntés (5%)|border=1px solid black}}
{{jelmagyarázat|#00e8cf|levegő kezelés (4%)|border=1px solid black}}
{{jelmagyarázat|#103dc9|polimerek (3%)|border=1px solid black}}
{{jelmagyarázat|#a53ae0|alumíniumgyártás (2%)|border=1px solid black}}
{{jelmagyarázat|#e200f4|gyógyszerészet (2%)|border=1px solid black}}
{{jelmagyarázat|#da003e|egyéb (16%)|border=1px solid black}}]]

=== Kerámia és üveg ===
A [[lítium-oxid]] széles körben használt folyasztószer a [[szilícium-dioxid]] feldolgozásához, amely csökkenti az anyag [[olvadáspont]]ját és [[viszkozitás]]át, így jobb fizikai tulajdonságokkal – többek között alacsony [[hőtágulás|hőtágulási együtthatójú]] – bíró kerámiamázak készíthetők.<ref>{{Cite web |url=http://www.fmclithium.com/Portals/FMCLithiumFineChemicals/Content/Docs/Worldwide%20Demand%20by%20Sector.pdf |title=Worldwide demand by sector |accessdate=2014-02-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140907204758/http://www.fmclithium.com/Portals/FMCLithiumFineChemicals/Content/Docs/Worldwide%20Demand%20by%20Sector.pdf |archivedate=2014-09-07 }}</ref> A lítium-oxid a tűzálló edények egyik összetevője; világszerte önmagában ez a legnagyobb felhasználási területe a lítiumvegyületeknek.<ref name="Li-uses-2011"/> Erre a célra általában [[lítium-karbonát]]ot ({{chem|Li|2|CO|3}}) használnak, amely hevítve oxiddá alakul.<ref>{{cite web |url=http://www.chemguide.co.uk/inorganic/group1/compounds.html |title=Some Compounds of the Group 1 Elements |last1=Clark |first1=Jim |year=2005 |website=chemguide.co.uk |accessdate=2013-08-08}}</ref>

[[Fájl:Battery-lithium-cr2032.jpg|bélyegkép|balra|150px|CR2032 lítium gombelem]]
=== Elektromosság és elektronika ===
A 20. század végén a lítium nagy [[elektrokémiai potenciál]]jának köszönhetően fontos összetevőjévé vált a [[szárazelem]]ek elektrolitjának és egyik elektródjának. Mivel [[atomtömeg]]e kicsi, a lítium nagy töltés/tömeg és teljesítmény/tömeg aránnyal rendelkezik. Egy tipikus [[lítiumion-akkumulátor]] mintegy {{szám|3|[[Volt|V]]-ot}} állít elő cellánként, szemben a savas [[ólomakkumulátor]]ral ({{szám|2.1|V}}) vagy szén-cink szárazelemekkel ({{szám|1.5|V}}). Az újratölthető és nagy energiasűrűségű lítiumion-akkumulátorok nem keverendőek össze a lítiumelemekkel, amelyek anódja lítium vagy lítiumvegyület, és nem tölthetőek újra (eldobhatóak).<ref>{{cite web|url=http://www.batteryreview.org/disposable-batteries.html |title=Disposable Batteries - Choosing between Alkaline and Lithium Disposable Batteries |publisher=Batteryreview.org |date= |accessdate=2013-10-10}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.emc2.cornell.edu/content/view/battery-anodes.html |title=Battery Anodes > Batteries & Fuel Cells > Research > The Energy Materials Center at Cornell |publisher=Emc2.cornell.edu |date= |accessdate=2013-10-10}}</ref> A további, újratölthető lítium tartalmú akkumulátorok közé tartoznak még a [[lítiumion polimer akkumulátor]], a [[lítium–vas-foszfát akkumulátor]] és a [[nanoszál akkumulátor]].

=== Kenőzsír ===
A lítium harmadik legnagyobb felhasználási területe a kenőzsírgyártás. A [[lítium-hidroxid]] erős [[bázis (kémia)|bázis]], [[zsírok|zsír]] jelenlétében hevítve lítium-sztearát szappanná alakul át. A lítiumszappannak megvan az a képessége, hogy besűríti az olajokat, így általános célú, magas hőmérsékleten is alkalmas [[kenőzsír]]okat állítanak elő belőle.<ref name=CRC/><ref>{{Cite book|url=https://books.google.com/books?id=J_AkNu-Y1wQC&pg=PA559|page=559|title=Fuels and lubricants handbook: technology, properties, performance, and testing, Volume 1|author=Totten, George E.; Westbrook, Steven R. and Shah, Rajesh J.|publisher=ASTM International|year=2003|isbn=0-8031-2096-6}}</ref><ref>{{cite book|pages=150–152|url=https://books.google.com/books?id=3FkMrP4Hlw0C&pg=PA152|title=Significance of tests for petroleum products|author=Rand, Salvatore J. |publisher=ASTM International|year= 2003|isbn=0-8031-2097-4}}</ref>

=== Kohászat ===
Amikor folyasztószerként [[hegesztés (fémek)|hegesztéshez]] vagy [[forrasztás]]hoz használják, a lítium elősegíti a fémek összehegedését, és megakadályozza az oxidképződést azáltal, hogy elnyeli a szennyeződéseket. Jó minőségű folyasztószerként nagyon fontos a kerámiák, zománcok és üvegek előállításához is. [[Alumínium]]mal, [[kadmium]]mal, [[réz]]zel és [[mangán]]nal alkotott ötvözeteit nagy teljesítményű repülőgép-alkatrészek (Al–Li ötvözetek) elkészítéséhez használják fel.<ref>{{cite book|author1=Davis, Joseph R. ASM International. Handbook Committee|title=Aluminum and aluminum alloys|url=https://books.google.com/books?id=Lskj5k3PSIcC&pg=PA121|accessdate=2011-05-16|year=1993|publisher=ASM International|isbn=978-0-87170-496-2|pages=121–}}</ref>

=== Levegőtisztítás ===
A [[lítium-klorid]] és a [[lítium-bromid]] [[higroszkóposság|higroszkópos]] tulajdonságú, ezért gázáramok kiszárítására (a nedvességtartalmuk megkötésére) használják.<ref name=CRC/> A [[lítium-hidroxid]] és a [[lítium-peroxid]] sókat leggyakrabban zárt térben, mint például [[űrhajó]]k és [[tengeralattjáró]]k fedélzetén használják fel a [[szén-dioxid]] eltávolítására és a levegő tisztítására. A lítium-hidroxid megköti a levegőben lévő szén-dioxidot és lítium-karbonátot képez, amely kis súlya miatt előnyösebb az alkáli-hidroxidokkal szemben. A lítium-peroxid ({{chem|Li|2|O|2}}) nedvesség jelenlétében nemcsak reagál a szén-dioxiddal és [[lítium-karbonát]]ot képez, hanem oxigént is felszabadít.<ref>{{cite book|chapter=Air Quality Systems for Related Enclosed Spaces: Spacecraft Air|author=Mulloth, L.M. and Finn, J.E.|title=The Handbook of Environmental Chemistry|year=2005|volume=4H|pages=383–404|doi=10.1007/b107253}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.dtic.mil/cgi-bin/GetTRDoc?Location=U2&doc=GetTRDoc.pdf&AD=AD0619497|title=Application of lithium chemicals for air regeneration of manned spacecraft|publisher=Lithium Corporation of America & Aeropspace Medical Research Laboratories|year=1965|accessdate=2014-02-16|archiveurl=https://web.archive.org/web/20121007040028/http://www.dtic.mil/cgi-bin/GetTRDoc?Location=U2&doc=GetTRDoc.pdf&AD=AD0619497|archivedate=2012-10-07}}</ref> A végbemenő reakció a következő:
:<math>\mathrm{2\ Li_2 O_2\ +\ 2\ CO_2\ \rightarrow\ 2\ Li_2 CO_3\ +\ O_2}</math>.

Néhány fent említett vegyületet – valamint a [[lítium-perklorát]]ot is – oxigéngyertyákban<!--az oxygen candle-nek van rendes magyar neve? --> alkalmazzák, hogy a tengeralattjárókat [[oxigén]]nel lássák el. Ezek kis mennyiségben [[bór]]t, [[magnézium]]ot, [[alumínium]]ot, [[szilícium]]ot, [[titán (elem)|titánt]], mangánt és [[vas]]at tartalmazhatnak.<ref>{{cite web|url=http://pubs.acs.org/doi/abs/10.1021/i360012a016 |title=Lithium Perchlorate Oxygen Candle. Pyrochemical Source of Pure Oxygen - I&EC Product Research and Development (ACS Publications) |publisher=Pubs.acs.org |date=2002-05-01 |accessdate=2013-10-10}}</ref>

[[Fájl:FlammenfärbungLi.png|bélyegkép|100px|A lítiumot rózsavörös lángfestése miatt fáklyákban és a [[Pirotechnika|pirotechnikában]] alkalmazzák]]
=== Pirotechnika ===
A lítium vegyületeit pirotechnikai színezékként és oxidálószerként használják a piros [[tűzijáték]]okban és jelzőfáklyákban.<ref name=CRC/><ref>Wiberg, Egon; Wiberg, Nils and Holleman, Arnold Frederick [https://books.google.com/books?id=Mtth5g59dEIC&pg=PA1089 Inorganic chemistry], Academic Press (2001) {{ISBN|0-12-352651-5}}, p. 1089</ref>

=== Optika ===
A mesterségesen növesztett [[lítium-fluorid]] [[kristály]]ok tiszták és átlátszóak, ezért gyakran használják speciális [[Infravörös sugárzás|IR]], [[Ibolyántúli sugárzás|UV]] és VUV (vákuum UV) optikai feladatokra. A közönségesebb anyagok között az egyik legalacsonyabb [[törésmutató]]jú, és fényáteresztő képessége a legtávolabb nyúlik a mély UV–A sugárzási tartományba.<ref>{{Cite book|url=https://books.google.com/books?id=CQ5uKN_MN2gC&pg=PA149|page=149|title=Building Electro-Optical Systems: Making It All Work|author=Hobbs, Philip C. D.|publisher=John Wiley and Sons|year=2009|isbn=0-470-40229-6}}</ref> A finoman eloszlatott lítium-fluorid port [[Termolumineszcencia|termolumineszcens]] [[doziméter]]ekben (TLD) használják: ha egy ilyen mintát sugárzás ér, a kristályhibák felhalmozódnak; melegítés hatására a hibák kékes fény kíséretében eltűnnek, amely fény intenzitása az [[elnyelt sugárdózis]] mértékétől függ. A kibocsátott fény vizsgálatával lehetőség nyílik az elnyelt dózis meghatározására.<ref>{{Cite book|publisher=World Scientific|url=https://books.google.com/books?id=FY7s7pPSPtgC&pg=PA819|title=Point Defects in Lithium Fluoride Films Induced by Gamma Irradiation|page=819|journal=Proceedings of the 7th International Conference on Advanced Technology & Particle Physics: (ICATPP-7): Villa Olmo, Como, Italy|year=2002|volume=2001|isbn=981-238-180-5}}</ref> A lítium-fluoridot időnként [[távcső|teleszkópok]] gyűjtőlencséiben is alkalmazzák.<ref name=CRC/><ref>{{Cite journal|last1=Sinton|first1=William M.|title=Infrared Spectroscopy of Planets and Stars|url=https://archive.org/details/sim_applied-optics_1962-03_1_2/page/105|journal=Applied Optics|volume=1|page=105|year=1962|doi=10.1364/AO.1.000105|bibcode = 1962ApOpt...1..105S|issue=2 }}</ref>

A [[lítium-niobát]] (LiNbO<sub>3</sub>) és a [[lítium-tantalát]] (LiTaO<sub>3</sub>) úgynevezett nemlineáris kristályok, amelyeket előszeretettel alkalmaznak a [[nemlineáris optika|nemlienáris optikában]] és a [[terahertzes spektroszkópia#források és detektorok|terahertzes technológiában]]. Széles körben felhasználják őket a telekommunikációs termékekben, mint például a [[mobiltelefon]]ok és optikai modulátorok [[kristályoszcillátor]]aiban. A mobiltelefonbeli lítium alkalmazások részaránya több mint 60%.<ref>{{cite web|url = http://nl.computers.toshiba-europe.com/Contents/Toshiba_nl/NL/WHITEPAPER/files/TISBWhitepapertech.pdf|title = You’ve got the power: the evolution of batteries and the future of fuel cells|publisher = Toshiba|format = PDF|accessdate = 2009-05-17|archiveurl = https://web.archive.org/web/20110717075300/http://nl.computers.toshiba-europe.com/Contents/Toshiba_nl/NL/WHITEPAPER/files/TISBWhitepapertech.pdf|archivedate = 2011-07-17}}</ref>

=== Szerves- és polimerkémia ===
[[Fájl:Wie funktioniert eine Lithium-Schwefel-Batterie?.webm|bélyegkép|Lítium akkumulátor]]
A szerves lítiumvegyületeket (lítiumorganikus vegyületek) széles körben használják [[polimer]]ek és finomvegyszerek előállítására. A polimer- (műanyag-) iparban, amely ezen anyagok legnagyobb felhasználója, az alkil-lítium-vegyületeket [[katalizátor]]ként/[[iniciátor]]ként<ref>{{cite web|url=https://www.ihs.com/products/organometallics-chemical-economics-handbook.html |title=Organometallics|work=IHS Chemicals|date=February 2012}}</ref> használják a [[funkciós csoport]] nélküli [[alkének]] anionos polimerizálása során.<ref>{{Cite journal|title=Polymerization of 1,2-dimethylenecyclobutane by organolithium initiators|journal= Russian Chemical Bulletin| volume =37|year=2005|doi=10.1007/BF00962487|pages=1782–1784|author=Yurkovetskii, A. V.|first2=V. L.|first3=K. L.|last2=Kofman|last3=Makovetskii|issue=9}}</ref><ref>{{Cite journal|doi=10.1021/ma00159a001|title=Functionalization of polymeric organolithium compounds. Amination of poly(styryl)lithium|year=1986|author=Quirk, Roderic P.|journal=Macromolecules|volume=19|page=1291|first2=Pao Luo|last2=Cheng|bibcode = 1986MaMol..19.1291Q|issue=5 }}</ref><ref>{{Cite book|title=Advances in organometallic chemistry|author= Stone, F. G. A.; West, Robert| publisher= Academic Press|year= 1980|isbn= 0-12-031118-6|page=55|url=https://books.google.com/?id=_gai4kRfcMUC&printsec=frontcover}}</ref> A finomvegyszerek termelésében a szerves lítiumvegyületek erősen bázikus tulajdonságát használják ki a szén-szén kötések kialakításához. A szerves lítiumvegyületeket fém lítiumból és alkil-halogenidekből állítják elő.<ref>{{Cite book|url=https://books.google.com/books?id=_SJ2upYN6DwC&pg=PA192|page=192|title=Synthetic approaches in organic chemistry|author=Bansal, Raj K. |year=1996|isbn=0-7637-0665-5}}</ref>

Sok más lítiumvegyületet reagensként használnak szerves vegyületek előállítására. A népszerű vegyületek közé tartozik a [[lítium-alumínium-hidrid]] ({{chem|Li[AIH|4|]}}) és a [[lítium-trietil-bórhidrid]] ({{chem|LiBH(C|2|H|5|)|3}}).

=== Hadiipar ===
[[Fájl:US_Navy_040626-N-5319A-006_An_Anti-Submarine_Warfare_(ASW)_MK-50_Torpedo_is_launched_from_guided_missile_destroyer_USS_Bulkeley_(DDG_84).jpg|bélyegkép|Lítium üzemanyagú [[torpedó]] indítása]]
A fémes lítiumot és komplex [[hidridek|hidridjeit]], mint például a {{chem|Li[AlH|4|]}}-t, [[rakéta-hajtóanyag]]ok nagy energiájú adalékaként alkalmazzák.<ref name=emsley/> A lítium-alumínium-hidrid önmagában is használható szilárd üzemanyagként.<ref>{{Cite web |url=http://media.armadilloaerospace.com/misc/LiAl-Hydride.pdf |title=LiAl-hidrid |accessdate=2014-02-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20030628230627/http://media.armadilloaerospace.com/misc/LiAl-Hydride.pdf |archivedate=2003-06-28 }}</ref>

A [[Mark 50 Torpedo]] kémiai energiát tároló meghajtórendszere (''SCEPS'') egy kis tartálynyi [[kén-hexafluorid]] gázt permetez szilárd lítiumtömbre. A reakció hőt termel, amelyet gőz termelésére használnak fel, a gőz pedig egy zárt [[Rankine-ciklus]] révén hajtja meg a [[torpedó]]t.<ref>{{Cite journal|title=Stored Chemical Energy Propulsion System for Underwater Applications| author=Hughes, T.G.; Smith, R.B. and Kiely, D.H. |journal= Journal of Energy|year= 1983|volume=7|issue=2 |pages=128–133|doi=10.2514/3.62644}}</ref>

A lítium-6 tartalmú [[lítium-hidrid]]et használják a [[Nukleáris fegyver#Hidrogénbombák|hidrogénbombákban]], amelyben egy [[Nukleáris fegyver#Atombombák|atombomba]] körül helyezik el.<ref>{{cite book|last=Emsley|first=John|title=Nature's Building Blocks|url=https://archive.org/details/naturesbuildingb0000emsl_b1k4|year=2011}}</ref>

=== Nukleáris ===
A lítium-6 értékes neutronelnyelő anyag a [[magfúzió]]ban, és kiindulóanyag a [[trícium]] termeléshez. A természetes lítium mintegy 7,5%-os arányban tartalmaz lítium-6 [[izotóp]]ot, amelyet izotópszétválasztás révén nagy mennyiségben állítottak elő [[nukleáris fegyver]]ek gyártására.<ref>{{cite book|pages=59–60|url=https://books.google.com/books?id=0oa1vikB3KwC&pg=PA60|title=Nuclear Wastelands: A Global Guide to Nuclear Weapons Production and Its Health and Environmental Effects|author=Makhijani, Arjun and Yih, Katherine |publisher=MIT Press|year= 2000|isbn=0-262-63204-7}}</ref> A lítium-7-et [[atomreaktor]]ok hűtőfolyadékában is alkalmazzák.<ref>{{cite book |url=https://books.google.com/books?id=iRI7Cx2D4e4C&pg=PA278 |page=278 |title=Nuclear wastes: technologies for separations and transmutation |publisher=National Academies Press |year=1996 |isbn=0-309-05226-2 |author=National Research Council (U.S.). Committee on Separations Technology and Transmutation Systems}}</ref>

[[Fájl:Castle Bravo Blast.jpg|220px|jobbra|bélyegkép|A [[Castle Bravo]] teszt során felrobbantott bomba üzemanyaga lítium-deuterid volt]]
[[Lítium-hidrid#Lítium-deuterid|Lítium-deuterid]] volt a korai [[Nukleáris fegyver#Hidrogénbombák|hidrogénbomba]] változatok választott fúziós üzemanyaga. Amikor [[neutron]]okkal bombázzák, a lítium-6 és a lítium-7 egyaránt tríciumot produkál. Ez a reakció – amely csak részben volt ismert az első hidrogénbomba tesztek során – volt a felelős a [[Castle Bravo]] atomrobbantás vártnál nagyobb energiahozamáért. A trícium viszonylag könnyen előidézhető magreakció során egyesül a [[deutérium]]mal. Habár a részletek még mindig titkosak, úgy tűnik, a lítium-6-deuterid még mindig fontos szerepet játszik a modern [[nukleáris fegyver]]ekben mint fúziós üzemanyag.<ref>{{Cite book|url=https://books.google.com/books?id=yTIOAAAAQAAJ&pg=PA39|page=39|title=How nuclear weapons spread: nuclear-weapon proliferation in the 1990s|author=Barnaby, Frank|publisher=Routledge|year=1993|isbn=0-415-07674-9}}</ref>

A lítium-7 izotópban erősen dúsított [[lítium-fluorid]] képezi a [[Folyékony sóolvadékos tóriumreaktor|folyékony sóolvadékos reaktorok]] LiF–[[Berillium-fluorid|{{chem|BeF|2}}]] sókeverékének egyik alapvető komponensét. A lítium-fluorid kémiailag rendkívül stabil, és a LiF–{{chem|BeF|2}} keverékek alacsony olvadásponttal rendelkeznek. Ezen kívül a {{chem|7|Li}}, a Be és a F azon kevés [[nuklid]]ok egyike, amelyek termikus neutronbefogási keresztmetszete elég kicsi ahhoz, hogy ne mérgezze a fissziós reaktorokban lejátszódó hasadási reakciókat.<ref group=m>A berilliumnak és a fluornak csak egy izotópja fordul elő: {{chem|9|Be}}, illetve {{chem|19|F}}. E két izotópon kívül – leszámítva az [[aktinoidák]]at – csak a {{chem|7|Li}}, valamint a [[deutérium|{{chem|2|H}}]], {{chem|11|B}}, {{chem|15|N}}, {{chem|209|Bi}}, a C és az O stabil izotópjainak elég kicsi a termikus neutronbefogási keresztmetszete ahhoz, hogy a sóolvadékos tenyésztőreaktorok üzemanyagának fő komponensei lehessenek.</ref><ref>{{cite journal|last1=Baesjr|first1=C|title=The chemistry and thermodynamics of molten salt reactor fuels|journal=Journal of Nuclear Materials|volume=51|page=149|year=1974|doi=10.1016/0022-3115(74)90124-X|bibcode = 1974JNuM...51..149B }}</ref>

A kísérleti stádiumban levő [[Fúziós reaktor|magfúziós erőművekben]] a mágnesesen zárt, [[deutérium]] és [[trícium]] üzemanyagú reaktorokban lítiumot alkalmaznának a trícium előállítására. A természetben megtalálható trícium rendkívül ritka, ezért azt mesterségesen kell előállítani a reagáló [[plazma|plazmát]] körülölelő lítiumtartalmú „köpenyben”, ahol a plazmában lejátszódó deutérium–trícium reakció neutronjai a lítiumot további trícium keletkezése közben hasítják:
:<math>\mathrm{^6Li\ +\ n\ \rightarrow\ ^4He\ +\ ^3T}</math>

A lítiumot [[alfa-részecske]] vagy [[hélium]] atommag forrásként is használják. Amikor a {{chem|7|Li}}-t felgyorsított [[proton]]okkal bombázzák, [[berillium|{{chem|8|Be}}]] keletkezik, amely két alfa-részecskévé hasad el. Ezt a reakciót végezte el 1932-ben [[John Cockcroft|Cockroft]] és [[Ernest Walton|Walton]], és ez volt az első teljesen mesterséges magreakció.<ref>{{Cite book|url=https://books.google.com/books?id=XyOBx2R2CxEC&pg=PA139|page=139|title=Nobel Prize Winners in Physics|author= Agarwal, Arun|publisher=APH Publishing|year=2008|isbn=81-7648-743-0}}</ref><ref>[http://www-outreach.phy.cam.ac.uk/camphy/cockcroftwalton/cockcroftwalton9_1.htm "'Splitting the Atom': Cockcroft and Walton, 1932: 9. Rays or Particles?"] {{Wayback|url=http://www-outreach.phy.cam.ac.uk/camphy/cockcroftwalton/cockcroftwalton9_1.htm |date=20120902195556 }} Department of Physics,University of Cambridge</ref> (Nukleáris reakciókat és ember irányította nukleáris transzmutációt 1917-ben is megvalósítottak már, de csak természetes radioaktív forrásból származó [[alfa-részecske|alfa-részecskékkel]]).

A lítium-7-et használó reaktorok nagy nyomáson melegítenek vizet, amely hő aztán korrózióra hajlamos [[hőcserélő]]kön adódik le. Ezekben a reaktorokban a lítiumra azért van szükség, hogy ellensúlyozza a neutronelnyelőként vízhez adott [[bórsav]] maró hatását.<ref name=nyt1013>{{cite news|url=http://www.nytimes.com/2013/10/09/business/energy-environment/report-says-a-shortage-of-nuclear-fuel-looms.html |title=Report Says a Shortage of Nuclear Ingredient Looms |author=MATTHEW L. WALD |date=Oct 8, 2013|publisher=New York Times}}</ref>

[[Fájl:Lithium-citrate-2D-skeletal.svg|220px|jobbra|bélyegkép|A [[lítium-citrát]] molekula szerkezete, rajta a három aktív {{chem|Li|+}}-ionnal]]

=== Gyógyászat ===
{{bővebben|Lítiumterápia}}
A lítium hatékony gyógyszer a [[bipoláris zavar]]ban szenvedők számára.<ref name = "kean">{{cite book|last=Kean|first=Sam|title=The Disappearing Spoon|url=https://archive.org/details/disappearingspoo0000kean_p8o5|year=2011}}</ref> Erre a célra különböző lítiumsókat, leggyakrabban a [[lítium-karbonát]]ot ({{chem|Li|2|CO|3}}) és a [[lítium-citrát]]ot ({{chem|Li|3|C|6|H|5|O|7}}) alkalmazzák. A lítiumsók hasznosak lehetnek a kapcsolódó betegségek, úgymint a [[szkizoaffektív zavar]] és a ciklikus [[Depresszió (betegség)|depresszió]] kezelésében is. A lítiumról feltételezik, hogy lelassítja az [[Alzheimer-kór]] és a [[demencia]] kialakulását, így az ennek kockázatával élők számára védő hatású lehet.<ref>{{cite journal|title=More good news about the magic ion: lithium may prevent dementia|journal=The British Journal of Psychiatry|doi=10.1192/bjp.bp.110.082875|author=Allan H. Young|volume=198|pages=336–337|year=2011}}</ref>

Ezeknek a sóknak az aktív része a lítiumion: {{chem|Li|+}}.<ref name = "kean"/> A sók ugyanakkor növelhetik az [[Ebstein-anomália]] kialakulásának kockázatát olyan csecsemőknél, akik édesanyja lítiumot kapott a [[terhesség]] első trimeszterében.<ref name="pmid18982835">{{cite journal |author=Yacobi S, Ornoy A |title=Is lithium a real teratogen? What can we conclude from the prospective versus retrospective studies? A review |journal=Isr J Psychiatry Relat Sci |volume=45 |issue=2 |pages=95–106 |year=2008 |pmid=18982835}}</ref>

== Biztonság ==
A lítium maró hatású, ezért kezelése különleges odafigyelést igényel a bőrrel való érintkezés megelőzése érdekében. A lítiumpor vagy lítiumvegyületek (amelyek gyakran lúgosak) belégzése kezdetben irritálja az [[orr]]ot és a torkot, míg nagyobb mennyiségben már folyadékfelhalmozódást okozhat a [[tüdő]]ben, amely [[Ödéma|tüdőödémához]] vezet. A fém kezelése már önmagában is veszélyes, mert nedvességgel érintkezve maró [[lítium-hidroxid]] keletkezik. Levegőnek (és különösen nedvességnek kitéve) más [[alkálifémek]]hez hasonlóan, az elemi lítium is erősen gyúlékony és kismértékben robbanásveszélyes. Ezért a lítiumot levegőtől elzárva, nem-reakcióképes vegyületekben, például könnyűbenzinben (nafta) tárolják.<ref>{{Cite book|url = https://books.google.com/?id=Oo3xAmmMlEwC&pg=PA244|pages = 244–246|isbn = 978-0-8493-2523-6|author = Furr, A. K.|year = 2000|publisher = CRC Press|location = Boca Raton|title = CRC handbook of laboratory safety}}</ref>

;Törvényi szabályozása
Néhány jogrendszer korlátozza a lítiumelemek eladását, amelyek a lítium legkönnyebben elérhető forrásai az átlag fogyasztó számára. A lítiumelemek bizonyos típusainak szállítása megtiltható egyes közlekedési eszközökön (különösen a repülőgépeken), mert a legtöbb lítiumelem [[rövidre zárás|rövidre zárva]] nagyon gyorsan lemerül, ami túlmelegedéshez és esetleges robbanáshoz vezet. A legtöbb fogyasztókhoz kerülő termék beépített túlmelegedés elleni védelemmel van ellátva, vagy már eleve a kialakítása megakadályozza a zárlati áramok folyását. A belső rövidzárlat kialakulásának lehetősége is ismert, ez gyártási hibák vagy az elemek sérülésének következtében alakulhat ki, és spontán túlmelegedéshez vezet.<ref>{{Cite book|isbn = 978-0-306-44758-7|pages = 15–16|url = https://books.google.com/?id=i7U-0IB8tjMC&pg=PA15|author = Bro, Per and Levy, Samuel C.|year = 1994|publisher = Plenum Press|location = New York|title = Battery hazards and accident prevention}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.tsa.gov/travelers/airtravel/assistant/batteries.shtm |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120104141539/http://www.tsa.gov/travelers/airtravel/assistant/batteries.shtm |archivedate=2012-01-04 |title=TSA: Safe Travel with Batteries and Devices |publisher=Tsa.gov |date=2008-01-01}}</ref>

== Megjegyzések ==
{{megjegyzések}}

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Fordítás ==
*{{fordítás|en|Lithium|oldid=594129383}}

== További információk ==
*[https://index.hu/nagykep/2013/04/14/litium_a_jovo_olaja/ Lítium, a jövő olaja] - Képriport a lítium kitermeléséről és jövőjéről ''([[index.hu]])''.
*[http://www.periodicvideos.com/videos/003.htm Lítium] a ''The Periodic Table of Videos'' c. műsorban (Nottinghami Egyetem).
*[https://web.archive.org/web/20090817001127/http://www.lithiumalliance.org/ Nemzetközi Lítium Szövetség]
*[http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/lithium/ USGS: Lítium statisztikák és információ]
*[http://trugroup.com/whitepapers/TRU-Lithium-Outlook-2020.pdf Lithium Supply & Markets 2009 IM Conference 2009 Sustainable lithium supplies through 2020 in the face of sustainable market growth]
*[https://web.archive.org/web/20120311175253/http://www.mcis.soton.ac.uk/Site_Files/pdf/nuclear_history/Working_Paper_No_5.pdf University of Southampton, Mountbatten Centre for International Studies, Nuclear History Working Paper No5.]
*a magyar Wikipédia lítiumot tartalmazó vegyületeinek listája [https://www.gyimesilaszlo.hu/cgi-bin/okepl.cgi?Li külső keresővel]
*a magyar Wikipédia [[Biner vegyületek|biner]] lítiumvegyületeinek listája [https://www.gyimesilaszlo.hu/cgi-bin/okepl.cgi?2&Li külső keresővel]

{{Alkálifémek}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Kémia|}}
{{kiemelt}}

[[Kategória:Alkálifémek|Litium]]