Konfúzor forrásának megtekintése

[[Kép:Konfúzor.svg|thumb|Konfúzor]]
A '''konfúzor''' az áramlás irányában csökkenő keresztmetszetű csőszakasz.

==Összenyomhatatlan közegben==

Összenyomhatatlan közegben (kis sebességeknél a gázok, így a levegő is így viselkedik) a konfúzorban a közeg sebessége a keresztmetszettel fordítottan arányosan változik a kontinuitás miatt:
:<math> v_1 A_1 = v_2 A_2 \,  </math>
az első ábra jelöléseivel. A nyomás változása ideális, súrlódásmentes áramlás esetén a [[Bernoulli törvénye|Bernoulli-törvényből]] számítható:

: <math> {v_1^2 \over 2}+{p_1 \over \rho} = {v_2^2 \over 2}+{p_2 \over \rho}</math>

: ''v'' = közeg [[sebesség]]e
: ''p'' = [[nyomás]] 
: ''<math>\rho</math>'' = a közeg [[sűrűség]]e

Veszteségmentes esetben tehát a konfúzorból kilépő közeg nyomása:

:<math> p_2 = p_1 + \frac{v_1^2-v_2^2}{2}\rho </math>

Valóságos közegnél a súrlódás miatt a tényleges nyomás a csak kísérletekkel megállapítható '''Δp''' nyomásveszteséggel kisebb lesz: 
:<math> p_2 = p_1 + \frac{v_1^2-v_2^2}{2}\rho - \Delta p</math>
[[Kép:Konfúzor dp.svg|thumb|Konfúzor nyomásveszteség tényezője]]

A konfúzorban, ahol a sebesség a hossz mentén állandóan nő, lényegesen kisebb a súrlódási veszteség és kisebb a leválás veszélye, mint diffúzorban. Ezért látható például, hogy a [[Venturi-cső]] szűkülő szakasza sokkal rövidebb, mint a bővülő csőszakasz. A nyomásveszteség a csőfal érdességén kívül a geometriai kialakítástól is függ. A konfúzor nyomásvesztesége a mérések szerint a következő empirikus összefüggésből számítható: 
:<math> \Delta p = \zeta \frac {\rho}{2}v_2^2 </math>,
ahol:
:<math> \zeta \,  </math> a veszteségtényező,
:<math> \rho \,  </math> az áramló közeg sűrűsége,
:<math> v_2 \,  </math> pedig a közeg sebessége a felbővült keresztmetszetben.

==Konfúzor összenyomható közegben==
A konfúzor a hangsebességet alulról megközelítő áramlási sebesség esetén az előbbiekhez hasonlóan viselkedik, de a számításnál az összenyomható közegre érvényes összefüggéseket kell használni. A hangsebesség felett (vagyis ha a [[Mach szám]]>1) a szűkülő csatorna mentén az áramlási sebesség csökken, a nyomás és a hőmérséklet pedig nő.

==Források==
* [[Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve]] 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
* Willi Bohl: ''Műszaki áramlástan''. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1983. {{ISBN|963-10-44831}}

==Külső hivatkozások==
* [http://www.eng.unideb.hu/userdir/pokoradi/aramlastan.pdf dr. Pokorádi László: Áramlástan. Főiskolai jegyzet]{{Halott link|url=http://www.eng.unideb.hu/userdir/pokoradi/aramlastan.pdf |date=2018-09 }}
* [http://www.ara.bme.hu/oktatas/letolt/lljegyzet/ Lengyel Lajos: Gázdinamika. Egyetemi jegyzet] {{Wayback|url=http://www.ara.bme.hu/oktatas/letolt/lljegyzet/ |date=20140105120506 }}

{{portál|Közlekedés}}

{{DEFAULTSORT:Konfuzor}}
[[Kategória:Aerodinamika]]