Klór-dioxid forrásának megtekintése

{{más|klorit|ion}}
{{Chembox
| ImageFileL1 = Chlorine-dioxide.png
|  ImageFileL1_Ref = {{Chemboximage|correct|??}}
|  ImageNameL1 = A klór-dioxid szerkezeti képlete
| ImageFileR1 = Chlorine-dioxide-3D-vdW.svg
|  ImageFileR1_Ref = {{Chemboximage|correct|??}}
|  ImageNameR1 = A klór-dioxid kalotta-modellje
|  ImageFile3 = Chlorine dioxide gas and solution.jpg
|  ImageSize3 = 160
| IUPACName = klór-dioxid
| SystematicName = Dioxo-λ<sup>4</sup>-klorán (szubsztitutív) vagy dioxidoklór(•) (additív)
| OtherNames = klór(IV)-oxid<br />
Kloril
| Section1 = {{Chembox Identifiers
|  CASNo = 10049-04-4
|   CASNo_Ref = {{cascite|correct|CAS}}
|  PubChem = 24870
|  ChemSpiderID = 23251
|   ChemSpiderID_Ref = {{chemspidercite|correct|chemspider}}
|  UNII = 8061YMS4RM
|   UNII_Ref = {{fdacite|correct|FDA}}
|  EINECS = 233-162-8
|  MeSHName = Chlorine+dioxide
|  ChEBI_Ref = {{ebicite|correct|EBI}}
| ChEBI = 29415
|  RTECS = FO3000000
|  Gmelin = 1265
|  SMILES = O=[Cl]=O
|  SMILES1 = O=Cl[O]
|  StdInChI = 1S/ClO2/c2-1-3
|   StdInChI_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}}
|  InChI = 1/ClO2/c2-1-3
|  StdInChIKey = OSVXSBDYLRYLIG-UHFFFAOYSA-N
|   StdInChIKey_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}}
|  InChIKey = OSVXSBDYLRYLIG-UHFFFAOYAC}}
| Section2 = {{Chembox Properties
|  Cl = 1
|  O = 2
|  ExactMass = 66,958681951 g/mol
|  Appearance = sárgás-vöröses gáz
|  Odor = szúrós
|  Density = 2,757 g/dm³<ref>{{ cite book  | last = Haynes | first = William M. | year = 2010 | title = [[CRC Handbook of Chemistry and Physics|Handbook of Chemistry and Physics]] | edition = 91 |  | location = Boca Raton, Florida | publisher = CRC Press  | isbn = 978-1439820773 | page = 4–58 }}</ref>
|  MeltingPtC = -59
|  BoilingPtC = 11
|  Solubility = 8 g/l (20&nbsp;°C-on)
|  SolubleOther = oldódik lúgokban és [[kénsav]]ban
|  HenryConstant = 4,01{{e|−2}} atm-cu m/mol
|  pKa = 3,0(5)}}
| Section3 = {{Chembox Thermochemistry
|  DeltaHf = 104,60 kJ/mol
|  Entropy = 257,22 J K<sup>−1</sup> mol<sup>−1</sup>}}
| Section4 = {{Chembox Hazards
|  ExternalMSDS = [http://www.inchem.org/documents/icsc/icsc/eics0127.htm ICSC 0127]
|  EUIndex = 017-026-00-3
|  EUClass = Oxidáló '''(O)''' <br /> Ártalmas '''(Xn)''' <br /> Nagyon mérgező '''(T+)''' <br /> Robbanásveszélyes '''(C)''' <br /> Veszélyes a környezetre '''(N)'''
|  RPhrases = {{R6}}, {{R8}}, {{R26}}, {{R34}}, {{R50}}
|  SPhrases = {{S1/2}}, {{S23}}, {{S26}}, {{S28}}, {{S36/37/39}}, {{S38}}, {{S45}}, {{S61}}
|  NFPA-H = 3
|  NFPA-F = 0
|  NFPA-R = 4
|  NFPA-O = OX
|  LD50 = 292 mg/kg (patkány, szájon át)}}
}}
A '''klór-dioxid''' szervetlen vegyület, képlete ClO<sub>2</sub>. Sárgászöld színű gáz, de −59&nbsp;°C-on narancsszínű kristályokká fagy. A klór számos oxidjának egyike, hasznos és erős oxidálószer. A vizet is kezelik vele, de fehérítő hatása miatt is használják.<ref>{{cite book
 |last1=Greenwood |first1=Norman  N.
 |authorlink1=Norman Greenwood
 |last2=Earnshaw |first2=Alan
 |year=1997
 |title=Chemistry of the Elements
 |url=https://archive.org/details/chemistryelement00earn_087 |edition=2nd
 |pages=[https://archive.org/details/chemistryelement00earn_087/page/n879 844]–849
 |publisher=[[Butterworth-Heinemann]]
 |isbn=0080379419
}}</ref> A vegyületben a klór '''+4'''-es [[oxidációs szám]]ú.

== Szerkezete és kötései ==
[[Fájl:Graphical comparison of bonds.svg|bélyegkép|bal|A hagyományos kovalens kötés (metán) összehasonlítása a három-elektronossal (nitrogén-monoxid)]]
[[Fájl:ClO2.svg|bélyegkép|bal|A két rezonancia szerkezet]]
A klór-dioxid [[Molekula|molekulában]] páratlan számú [[vegyértékelektron]] található, ezért [[paramágnesség|paramágneses]]. [[Elektronszerkezet]]ét a [[vegyész]]ek sokáig nem értették, mert a [[Lewis-szerkezetek|Lewis-struktúrák]] közül egyik sem volt alkalmazható. 1933-ban Lawrence O. Brockway javaslata volt egy addig ismeretlen, háromelektronos kötésre vonatkozó hipotézis.<ref>{{cite journal |doi=10.1073/pnas.19.3.303 |author=Brockway LO |title=The Three-Electron Bond in Chlorine Dioxide |journal=Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. |volume=19 |issue=3 |pages=303–7 |date=March 1933 |pmid=16577512 |pmc=1085967 |bibcode = 1933PNAS...19..303B }}</ref> Az ötletet [[Linus Pauling]] kémikus fejlesztette tovább, és két rezonancia szerkezethez jutott, melyekben az egyik oldalon egy [[kettős kötés]], a másikon egy egyszeres és egy háromelektronos kötés található.<ref>{{cite book |author=Pauling, Linus |title=General chemistry |url=https://archive.org/details/generalchemistry00paul_0 |publisher=Dover Publications, Inc |location=Mineola, NY |year=1988 |isbn=0-486-65622-5 }}</ref> Pauling úgy vélte, hogy az utóbbi némileg gyengébb a kettős kötésnél. A [[molekulapálya-elmélet]]ben ez a feltevés nyilvánvalónak látszik, ha a harmadik [[elektron]] [[lazítópálya|lazítópályán]] helyezkedik el. A későbbi munkák megerősítették, hogy a [[HOMO|legmagasabb betöltött molekulapálya]] valóban részlegesen betöltött pálya.<ref>{{Cite journal 
| doi = 10.1016/j.ijms.2005.12.046 
| title = Core-level excitation and fragmentation of chlorine dioxide 
| year = 2006 
| last1 = Flesch | first1 = R. 
| last2 = Plenge | first2 = J. 
| last3 = Rühl | first3 = E. 
| journal = International Journal of Mass Spectrometry 
| volume = 249-250 
| pages = 68–76
|bibcode = 2006IJMSp.249...68F }}</ref>

== Előállítása ==
A klór-dioxid rendkívül heves bomlásra képes, ha elválasztják az azt oldatban tartó anyagoktól (például [[víz]]től). Emiatt előállítása során gyakran előnyben részesítik azokat az eljárásokat, melyek révén oldatot nyernek, és nem jár gázállapotú termék keletkezésével. Használat közben is fokozott odafigyelést igényel.

Laboratóriumban [[nátrium-klorit]] [[klór]]ral történő oxidációjával állítják elő:<ref>Derby, R. I.; Hutchinson, W. S. "Chlorine(IV) Oxide" Inorganic Syntheses, 1953, IV, 152-158.</ref>

<math> \mathrm{2\ NaClO_2 + Cl_2 \rightarrow 2\ ClO_2 + 2\ NaCl} </math>

Napjainkban a klór-dioxid előállítása 95%-ban [[nátrium-klorát]]ból (nátrium-hipokloritból) indul ki, és a [[papír]]gyártásban fehérítésre használják. Nagy hatékonyságú a nátrium-klorát redukciójának folyamata. Ehhez a nátrium-kloráthoz – erősen savas oldatban – megfelelő redukálószert, például [[metanol]]t, [[hidrogén-peroxid]]ot, [[sósav]]at vagy [[kén-dioxid]]ot adnak.<ref name="vogt2010" /> A modern technológiák metanolt vagy hidrogén-peroxidot használnak, egyrészt mert gazdaságos, másrészt mert nem képződik melléktermékként elemi klór. A teljes reakciót így írhatjuk fel:

klorátion + sav + redukálószer → klór-dioxid + melléktermékek

[[Klórsav]] és sósav reakciója az alábbi módon történik:

<math> \mathrm{HClO_3 + HCl \rightarrow HClO_2 + HOCl} </math>

<math> \mathrm{HClO_3 + HClO_2 \rightarrow 2\ ClO_2 + H_2O} </math>

<math> \mathrm{HOCl + HCl \rightarrow Cl_2 + H_2O} </math>

A kereskedelmi célra gyártott, jó minőségű klór-dioxid készítésekor a redukálószer metanol, a sav pedig [[kénsav]]. A klorid-alapú folyamatok mellőzésének előnyei, hogy a reakcióban nem képződik elemi klór, illetve hogy [[nátrium-szulfát]], a [[cellulóz]]üzemek számára értékes vegyszer lesz a melléktermék. Ez a metanol-alapú folyamat nagyon hatékony és biztonságos.<ref name="vogt2010">{{Cite book
| last1 = Vogt | first1 = H. 
| last2 = Balej | first2 = J. 
| last3 = Bennett | first3 = J. E. 
| last4 = Wintzer | first4 = P. 
| last5 = Sheikh | first5 = S. A. 
| last6 = Gallone | first6 = P. 
| last7 = Vasudevan | first7 = S. 
| last8 = Pelin | first8 = K.
| year = 2010
| chapter = Chlorine Oxides and Chlorine Oxygen Acids
| title = Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry
| publisher = Wiley-VCH
| doi = 10.1002/14356007.a06_483.pub2
}}</ref>

Sokkal kisebb mennyiségben, de [[fertőtlenítőszerek|fertőtlenítőszerként]] is felhasználják a klór-dioxidot. 1999 óta a vízkezelésre és más, kisüzemi alkalmazásokra világszerte gyártott klór-dioxid egyre inkább a klorátos, hidrogén-peroxidos és kénsavas eljárással készül, mellyel klórmentes terméket lehet gyártani. Hagyományosan, a fertőtlenítésre használt klór-dioxid előállítása három módon történhet: nátrium-kloritból vagy a nátrium-kloritos és -hipokloritos eljárással:

<math> \mathrm{ 2\ NaClO_2 + 2\ HCl + NaOCl \rightarrow 2\ ClO_2 + 3\ NaCl + H_2O} </math>

Vagy egyszerűbben, nátrium-hipoklorit nélkül is, egy másik reakcióval.

<math> \mathrm{ 5\ NaClO_2 + 4\ HCl \rightarrow 4\ ClO_2 + 5\ NaCl + 2\ H_2O} </math>

Mindhárom folyamattal jó klór-dioxid kitermelés érhető el, de a klorit–sósav eljárásban – a többivel ellentétben – teljesen klórmentes klór-dioxid képződik, viszont azonos mennyiség előállításához 25%-kal több klorit felhasználását igényli. Kisüzemi alkalmazásra hidrogén-peroxiddal is hatékonyan előállítható.<ref name="vogt2010" />
Nagyon tiszta klór-dioxid nyerhető klorit-sók, például nátrium-klorit oldatának elektrolízisével.

<math> \mathrm{ 2\ NaClO_2 + 2\ H_2O \rightarrow 2\ ClO_2 + 2\ NaOH + 2\ H_2} </math>

Nagy tisztaságú klór-dioxid gáz állítható elő, ha kis koncentrációjú klórgázt reagáltatunk szilárd nátrium-klorittal. Az így nyert gáz – levegőre vagy nitrogénre vonatkoztatva – 7,7%-os töménységű.<ref>{{cite book |author=White, George W.; Geo Clifford White |title=The handbook of chlorination and alternative disinfectants |url=https://archive.org/details/handbookofchlori0000whit |publisher=John Wiley |location=New York |year=1999 |isbn=0-471-29207-9 |edition=4th}}</ref>

<math> \mathrm{ 2\ NaClO_2 + Cl_2 \rightarrow 2\ ClO_2 + 2\ NaCl} </math>

== Kezelési útmutató ==
Ha a gázfázisú klór-dioxid és a levegő [[Szabványos nyomás és hőmérséklet|normál állapotú]] keverékében a klór-dioxid a aránya meghaladja a 30 térfogat%-ot (pontosabban ha a [[parciális nyomás]]a 10 kPa fölé emelkedik<ref name="vogt2010" />), robbanásszerűen szétbomolhat alkotóelemeire, [[klór]]ra és [[oxigén]]re. A robbanást kiválthatja például [[fény]], forró felület, lökéshullám, vagy akár kémiai reakció is. Ennélfogva, klór-dioxidot sohasem szabad nagy koncentrációban tárolni! A legtöbb esetben vízben oldva tárolják, viszont ez is [[Liter|literenkénti]] 0,5-10 [[Gramm|grammban]] van korlátozva. Oldhatósága a hőmérséklet csökkenésével növekszik, ezért általában a vizet először lehűtik, és a hűtött vízben (5&nbsp;°C) oldják fel, ha 3&nbsp;gramm/liternél nagyobb [[koncentráció]]ban akarják tárolni. Sok országban, például az [[Amerikai Egyesült Államok|USA-ban]] a klór-dioxidot semmiféle módon nem szabad szállítani, az előállítás helyszínén fel is kell használni. Erre használnak klór-dioxid generátorokat.<ref name="vogt2010" /> Néhány országban a klór-dioxid a [[Törvény (jogszabály)|törvények]] értelmében csak vízben oldva szállítható szárazföldön, koncentrációja maximum 3 gramm/liter, de ez viszonylag instabil, és gyorsan elbomlik. A klór-dioxid generátorok használata folyamatosan „megy ki a divatból” ipari szinten, mivel ezek a rendszerek a működésükhöz erős savakat használnak, órákat vesznek igénybe, a teljes hozamuk mégis csekély.

== Felhasználásai ==
A klór-dioxidot elsősorban (>95%) a papírgyártás köztes termékének, az úgynevezett [[Fapép|fapépnek]] a kifehérítésére, és a városi [[Ivóvíz|ivóvizek]] fertőtlenítésére (klórozására) használják.<ref>{{cite book
| title = Inorganic chemistry: an industrial and environmental perspective
| url = https://archive.org/details/inorganicchemist00swad
| author = Thomas Wilson Swaddle
| publisher = Academic Press
| year = 1997
| isbn = 0-12-678550-3
| pages = [https://archive.org/details/inorganicchemist00swad/page/n214 198]–199
}}</ref><ref name="epa1999">{{citation | title = EPA Guidance Manual, chapter 4: Chlorine dioxide | publisher = US Environmental Protection Agency | url = http://www.epa.gov/ogwdw/mdbp/pdf/alter/chapt_4.pdf | accessdate = 2009-11-27 }}</ref>

=== Fehérítés ===
A fapép (amiből később a papír készül) fehérítésére is használnak klórgázzal kevert klór-dioxidot. Klórmentes változatát (ECF / Elemental Chlorine-Free / Elemi klórtól mentes) is használják az anyagfehérítésre, néhol színtelenítésre. Mérsékelten savas kémhatás (pH 3,5–6) mellett használják. A klór-dioxid minimálisra csökkenti a klórtartalmú szerves vegyületek termelődését.<ref name="eero">{{cite book
|author= E. Sjöström
|title= Wood Chemistry: Fundamentals and Applications
|publisher= [[Academic Press]]
|year= 1993
|isbn= 0-12-647480-X
|oclc= 58509724}}</ref> A klór-dioxid (az ECF technológia) világszerte a legelterjedtebb módszer a fehérítésre. A világon a [[nátroncellulóz]] előállítására több, mint 95%-ban az ECF-es fehérítést alkalmazzák.<ref>{{Cite web |url=http://www.aet.org/science_of_ecf/eco_risk/2005_pulp.html |title=Archivált másolat |accessdate=2016-02-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170730101540/http://www.aet.org/science_of_ecf/eco_risk/2005_pulp.html |archivedate=2017-07-30 }}</ref>
Időnként [[Liszt|lisztet]] is fehérítenek klór-dioxiddal.

=== Víz klórozása ===
A [[Niagara Falls (New York)|Niagara Falls]]ban, egy [[New York (állam)|New York állami]] vízkezelő telep használt először klór-dioxidot az ivóvíz kezelésére 1944-ben, hogy lebontsák a vízben levő [[Fenol|fenolt]].<ref name="epa1999" /> Az ivóvíz fertőtlenítésére 1956-tól terjedt el, amikor [[Brüsszel]]ben ([[Belgium]]) áttértek a klór helyett a klór-dioxid használatára. Legáltalánosabban a klórozást megelőzően, előzetes oxidálószerként használják, hogy megsemmisítsék a természetes vizek szennyezőit, melyekből a szabad klór hatására [[trihalogénmetánok]] keletkeznének.<ref>{{Cite journal 
| doi = 10.1016/j.desal.2004.10.022 
| title = Trihalomethane formation during chemical oxidation with chlorine, chlorine dioxide and ozone of ten Italian natural waters 
| year = 2005 
| last1 = Sorlini | first1 = S. 
| last2 = Collivignarelli | first2 = C. 
| journal = Desalination 
| volume = 176
| issue = 1–3
| pages = 103–111 
}}</ref><ref>{{cite journal | pmid = 8758861 | title = A pilot study on trihalomethane formation in water treated by chlorine dioxide (translated from Chinese) | author1 = Li J. | author2 = Yu Z. | author3 = Gao M. | journal = Zhonghua Yu Fang Yi Xue Za Zhi (Chinese journal of preventive medicine) | volume = 30 | issue = 1 | pages = 10–13 | year = 1996 }}</ref><ref name="volk2002">{{cite journal | title = Implementation of chlorine dioxide disinfection: Effects of the treatment change on drinking water quality in a full-scale distribution system | author1 = C. J. Volk | author2 = R. Hofmann | author3 = C. Chauret | author4 = G. A. Gagnon | author5 = G. Ranger | author6 = R. C. Andrews | journal = J. Environ. Eng. Sci. | volume = 1 | pages = 323–330 | year = 2002 | accessdate = 2009-11-27 | url = http://pubs.nrc-cnrc.gc.ca/rp/rppdf/s02-026.pdf | doi = 10.1139/SO2-026 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20141229172053/http://nrcresearchpress.com/action/cookieAbsent | archivedate = 2014-12-29 }}</ref> A trihalogénmetánok feltételezett rákkeltők, melyek a víz fertőtlenítése során melléktermékként keletkeznek<ref>{{cite journal | doi = 10.2307/3429432 | journal = Environ Health Perspect | year = 1982 | title = Trihalomethanes as initiators and promoters of carcinogenesis | url = https://archive.org/details/sim_environmental-health-perspectives_1982-12_46/page/151 | author1 = M. A. Pereira | author2 = L. H. Lin | author3 = J. M. Lippitt | author4 = S. L. Herren | volume = 46 | pmc = 1569022 | pages = 151–156 | pmid = 7151756 | jstor = 3429432 }}</ref> a nyersvízben található szerves anyagok klórozása során.<ref name="volk2002" /> A klórnál hatásosabb 7-es pH felett,<ref name="epa1999" /><!--{{rp|4–33}}--> ammónia és aminok jelenlétében,{{Citation needed|date=October 2009}} és/vagy a vízelosztó rendszerekben képződött biofilmek eltávolításában.<ref name="volk2002" /> Számos ipari vízkezelési eljárásban alkalmazzák [[biocid]]ként, például hűtőtornyokban, szennyvizek kezelésében és élelmiszerek feldolgozásában.<ref>{{Cite journal | first5 = D.
| last5 = Park | first4 = R.
| journal = Food Microbiology 
| volume = 19
| pages = 261–267 
| issue = 4
| last4 = Grodner | first3 = R. 
| last1 = Andrews 
| year = 2002 
| title = Chlorine dioxide wash of shrimp and crawfish an alternative to aqueous chlorine | first1 = L. 
| last2 = Key
| last3 = Martin | first2 = A. 
| doi = 10.1006/fmic.2002.0493 
}}</ref>

A klórnál kevésbé korrozív, és a [[Legionárius betegség|legionella]] baktériumok ellen hatásosabb szer.<ref name="block2001">{{cite book | title = Disinfection, sterilization, and preservation | url = https://archive.org/details/disinfectionster0000unse_n5r4 | author = Seymour Stanton Block | edition = 5th | publisher = Lippincott Williams &amp; Wilkins | year = 2001 | isbn = 0-683-30740-1 | page = [https://archive.org/details/disinfectionster0000unse_n5r4/page/n240 215]
}}</ref><ref>{{cite journal | journal = Infection Control and Hospital Epidemiology | volume = 28 | issue = 8 | year = 2007 | title = Safety and Efficacy of Chlorine Dioxide for ''Legionella'' control in a Hospital Water System | author1 = Zhe Zhang | author2 = Carole McCann | author3 = Janet E. Stout | author4 = Steve Piesczynski | author5 = Robert Hawks | author6 = Radisav Vidic | author7 = Victor L. Yu | url = http://www.legionella.org/ZhangICHE07.pdf | accessdate = 2009-11-27 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20110719125409/http://www.legionella.org/ZhangICHE07.pdf | archivedate = 2011-07-19 }}</ref> Más másodlagos vízfertőtlenítési eljárásokhoz képest a klór-dioxid több előnnyel is rendelkezik: 1) az [[United States Environmental Protection Agency|EPA]] által engedélyezett biocid, 2) hatását nem befolyásolja a pH 3) hatásossága nem csökken az idő múlásával (a baktériumok nem válnak rá rezisztenssé) és 4) nem csökkenti hatását a szilikátok és a foszfátok jelenléte, melyeket gyakran használnak [[korróziógátló inhibitor]]ként az ivóvízben.

A legtöbb esetben a klórnál hatásosabb fertőtlenítő a víz által terjesztett patogén mikrobák, például a [[vírus]]ok,<ref>{{cite journal |author=Ogata N, Shibata T |title=Protective effect of low-concentration chlorine dioxide gas against influenza A virus infection |journal=J. Gen. Virol. |volume=89 |issue=Pt 1 |pages=60–7 |date=January 2008 |pmid=18089729 |doi=10.1099/vir.0.83393-0 |url=http://vir.sgmjournals.org/cgi/content/abstract/89/1/60?maxtoshow=&HITS=10&hits=10&RESULTFORMAT=&author1=ogata+n&andorexactfulltext=and&searchid=1&FIRSTINDEX=0&sortspec=relevance&resourcetype=HWCIT |accessdate=2014-05-13 |archiveurl=https://archive.today/20120720193405/http://vir.sgmjournals.org/cgi/content/abstract/89/1/60?maxtoshow=&HITS=10&hits=10&RESULTFORMAT=&author1=ogata+n&andorexactfulltext=and&searchid=1&FIRSTINDEX=0&sortspec=relevance&resourcetype=HWCIT# |archivedate=2012-07-20 }}</ref> [[baktériumok]] és [[Protozoa|protozoák]]<!-- – including the [[Microbial cyst|cyst]]s of ''[[Giardia lamblia|Giardia]]'' and the [[oocyst]]s of ''[[Cryptosporidiosis|Cryptosporidium]]'' –--> ellen.<ref name="epa1999" /><!--{{rp|4-20&ndash;4-21}}-->
<!--
The use of chlorine dioxide in water treatment leads to the formation of the by-product chlorite, which is currently limited to a maximum of 1 ppm in drinking water in the USA.<ref name="epa1999" />{{rp|4–33}} This EPA standard limits the use of chlorine dioxide in the USA to relatively high quality water or water, which is to be treated with iron based coagulants (Iron can reduce chlorite to chloride).{{Citation needed|date=October 2009}}-->

=== Egyéb felhasználások ===
Oxidálószerként használják szennyvizek [[fenolok|fenoltartalmának]] lebontására, valamint az állati termékeket feldolgozó üzemek gáztisztító tornyaiban szagtalanításra.

== Óvintézkedések és kiegészítések ==
A klór-dioxid mérgező, ezért határt kell szabni vele kapcsolatban, hogy a biztonságos felhasználását biztosítsák. Az [[United States Environmental Protection Agency|Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala]] az ivóvíz megengedhető klór-dioxidot tartalmát literenként legfeljebb 0,8 mg-ban maximálta. Az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériumának alárendelt Foglalkozás-biztonsági és Egészségvédelmi Hivatal (Occupational Safety and Health Administration), előírta, hogy a klór-dioxid megengedett, 8 órás [[foglalkozási expozíciós határérték]]e maximum 0,1 ppm (vagyis köbméterenként 0,3 milligramm) lehet a levegőben, az ilyen anyaggal szennyezett munkahelyeken.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Fordítás ==
{{fordítás|en|Chlorine dioxide|oldid=602094012}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Kémia}}

[[Kategória:Oxidok]]
[[Kategória:Szervetlen klórvegyületek]]