Kereslet forrásának megtekintése

{{redir2|Kereslet-kínálat|A|Kínálat}}
A '''kereslet''' fogalmán a [[közgazdaságtan]] egy vagy több [[javak|jószág]] azon mennyiségét érti, amit az általunk vizsgált személy vagy személyek csoportja különböző [[Ár (gazdaság)|árak]] mellett az adott jószágból (javakból) ''megvásárolni képes'' és ''hajlandó.'' Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a kereslet megegyezik azzal a mennyiséggel, amely végül a [[piac (közgazdaságtan)|piac]]on gazdára lel.

A kereslet ezen definíciójához feltételeznünk kell, hogy a vizsgált jószág vagy javak ''homogének,'' vagyis egyes egységeik minőségileg nem megkülönböztethetőek. Továbbá fel kell tennünk azt is, hogy az általunk vizsgált személy vagy személyek olyan [[preferencia|preferenciákkal]] rendelkeznek az összes általuk elérhető jószágra vonatkozóan, amelyre teljesülnek a [[preferenciarendezés]] feltételei; jelen esetben ez azt jelenti, hogy bármely jószág akárhányadik egységére meg tudják mondani, hogy mi az a maximális ár, amit még éppen hajlandóak adni érte. Ezt az árat a közgazdászok [[rezervációs ár]]nak nevezik.

== A kereslet fajtái ==
Mint már említettük, vizsgálható egy személynek vagy egy személyekből álló csoportnak a kereslete is, egy vagy több jószág vonatkozásában.

=== Egyéni kereslet ===
Ha egyetlen személy egy jószágra vonatkozó keresletét vesszük szemügyre, akkor egyéni keresletről beszélünk. Az egyéni kereslet jelölésére általában a kis '''d''' betűt alkalmazzuk (az [[angol nyelv|angol]] ''demand:'' kereslet szóból).<ref>Samuelson-Nordhaus II. 589. oldal</ref>

=== Piaci kereslet ===
A piaci kereslet egy jószág piacán fellelhető potenciális vevők összes kereslete. Tulajdonképpen nem más, mint az egyéni keresletek összege. Jelölésénél leggyakrabban a nagy '''D''' betű használatos.<ref>Samuelson-Nordhaus II. 590. oldal</ref>

=== Aggregált kereslet ===
Az aggregált kereslet egy ''[[Gazdasági rendszer|gazdaság]] valamennyi szereplőjének minden elérhető jószágra'' vonatkozó összkereslete. Mivel több jószágra vonatkozik, ezért az ár helyett itt átlagár vagy [[árszínvonal]], a keresett mennyiség helyett pedig a keresett javak pénzben kifejezett összértéke szerepel. A [[makroökonómia]] legfontosabb fogalmai közé tartozik, jele általában '''AD''' (angol ''aggregate demand'').

== A keresleti függvény ==
A ''keresleti függvény'' vagy ''keresleti görbe'' az az összefüggés, amely minden lehetséges árhoz a hozzá tartozó keresett mennyiséget – vagyis az erre az árra jutó keresletet – rendeli.<ref name="SNI108">Samuelson-Nordhaus I. 108. oldal</ref> A keresleti függvény jelölése megegyezik a keresletével.

''Megjegyzés: Egy jószág kereslete természetesen nemcsak az árától függ, hanem például a vizsgált személy(ek) jövedelmétől, más javak árától stb. is. Valójában tehát a keresleti függvénynek többváltozósnak kéne lennie; de az egyszerűbb ábrázolás és számolás érdekében a jószág árán kívüli más magyarázó [[változó]]kat rögzítjük, azaz a valódi keresleti függvénynek egy [[parciális függvény]]ével dolgozunk.''<ref>Samuelson-Nordhaus I. 117. oldal</ref>

=== Ábrázolása ===
{| style="float:right; clear:right; background-color:transparent;"
|-
|[[Fájl:Keresleti függvény.PNG|thumb|250px|Keresleti függvény]]
|[[Fájl:Giffenjószág.PNG|thumb|250px|Giffen-jószág keresleti függvénye]]
|}
Bár a keresleti függvény az egyes árszintekhez rendel mennyiségi értékeket, ábrázolásakor mégis az árat vesszük fel a függőleges, a mennyiséget pedig a vízszintes tengelyre, azaz valójában a keresleti függvény [[inverz]]ét ábrázoljuk. Ennek alapvetően két oka van:
#A keresleti függvény „megalkotói”, a [[neoklasszikus közgazdaságtan|neoklasszikus közgazdászok]] így rajzolták fel.
#Közgazdasági szempontból értelmezhető az inverz keresleti függvény is: minden egyes mennyiségegységhez azt az árat rendeli, amely mellett a vizsgált személy vagy csoport még éppen hajlandó az adott jószágegységet megvásárolni. Ez definíció szerint nem más, mint a rezervációs ár.

=== Alakja ===
A keresleti függvény negatív [[meredekség]]ű, ha az általunk vizsgált jószág ''közönséges jószág,'' vagyis növelve az árat, a belőle keresett mennyiség csökken és fordítva.<ref name="SNI108"/>

Ritkábban bár, de előfordulhatnak – legalább bizonyos szakaszaikon – pozitív meredekségű keresleti görbék is, mégpedig az úgynevezett [[Giffen-javak]] esetében: ezek a javak keresletnövekedéssel reagálnak az áremelkedésre. Olyan termékek, amelyeknek az ára vásárlóik szemében a minőségüket is kifejezi (például bizonyos borok), könnyen válhatnak Giffen-jószággá.

== Az Engel-görbe ==
{| style="float:right; clear:right; background-color:transparent;"
|-
|[[Fájl:Normál jószág.PNG|thumb|250px|Normál jószág Engel-görbéje]]
|[[Fájl:Inferior jószág.PNG|thumb|250px|Inferior jószág Engel-görbéje]]
|}
Említettük, hogy a keresleti függvény ábrázolásakor önkényesen kiválasztottunk egy keresletre ható tényezőt: a vizsgált jószág árát, a többit pedig rögzítettük. Előfordulhat azonban, hogy nem az árnak, hanem egy személy vagy csoport ''jövedelmének'' a keresletre gyakorolt hatását szeretnénk vizsgálni. Ekkor a függőleges tengelyre az ár helyett a jövedelmet vesszük fel, az ábrázolt „alakzatot” pedig Engel-görbének vagy ''Engel-függvénynek'' hívjuk. Jelölése: ''D''(''m''), ahol ''m'' a jövedelem jele.

Az Engel-görbe az esetek többségében pozitív meredekségű függvény – az ilyen Engel-görbével rendelkező javakat ''normál javaknak'' nevezzük. Vagyis a jövedelem emelkedésének hatására az adott jószág kereslete is nőni fog, és fordítva.

Kivételek azonban itt is vannak: az úgynevezett [[inferior javak]] esetében a jövedelem növekedése – legalább a görbe bizonyos szakaszain – keresletcsökkenést eredményez. Inferior javak például azok a csekély minőségű, de olcsó élelmiszerek, amelyekről jövedelmünk növekedését követően lemondunk, helyettük jobb minőségű termékeket vásárolunk.<ref>Samuelson-Nordhaus II. 591. oldal</ref>

A [[kereslet törvénye]] azt mondja ki, hogy ha egy jószág normál jószág (azaz Engel-görbéje pozitív meredekségű), akkor bizonyos, hogy negatív meredekségű keresleti görbével rendelkezik, azaz közönséges jószágról van szó.

[[Mikroökonómia]]i összefüggésekkel levezethető az is továbbá, hogy a [[Giffen-javak]] mind inferior javak egyben.

{{clear}}

== A kereslet rugalmassága ==
''Lásd még: [[Rugalmasság (közgazdaságtan)]]''

A kereslet rugalmassága azt mutatja meg, hogy 1%-kal növelve egy, a keresletre ható tényezőt (például a jószág árát vagy a jövedelmet), hány %-kal változik a kereslet.<ref>Samuelson-Nordhaus II. 551. oldal</ref>

A rugalmasságot többnyire ''ε''-nal (epszilon), néha '''E'''-vel (az [[angol nyelv|angol]] ''elasticity:'' rugalmasság szóból) jelöljük. Ha a keresletre ható tényező ''x,'' értéke pedig az adott helyen, ahol vizsgáljuk a rugalmasságot, ''x''<sub>0</sub>, akkor a rugalmasság matematikailag így írható fel:

<center><math>\varepsilon = \frac {\frac{\partial D(x_0)}{D(x_0)}} {\frac{\partial x}{x_0}} = \frac{\partial D(x_0)}{\partial x} \cdot \frac{x_0}{D(x_0)}</math></center>

Vagyis a rugalmasság számolható a keresleti függvény ''x'' szerinti [[parciális derivált]]jának segítségével.

Attól függően, hogy a rugalmasság számszerű értéke milyen tartományba esik, öt esetet különíthetünk el.
*Ha <math>\varepsilon = 0</math>, akkor a kereslet ''tökéletesen rugalmatlan.'' (Ez akkor van így, ha a kereslet ''x'' szerinti függvényének, ''D''(''x'')-nek az inverze egy függőleges egyenes, vagy pedig a függvény és a vízszintes tengely metszéspontjában állapítjuk meg a rugalmasságot.)
*Ha <math>0 < \vert \varepsilon \vert < 1</math>, akkor a kereslet ''rugalmatlan.''
*Ha <math>\vert \varepsilon \vert = 1</math>, akkor ''egységnyi rugalmasságú keresletről'' beszélünk.
*Ha <math>\vert \varepsilon \vert > 1</math>, akkor a kereslet ''rugalmas.''
*Ha pedig a derivált nem létezik, ezért ''ε'' nem értelmezhető, akkor ''tökéletesen rugalmas'' a kereslet. (Ez akkor van így, ha a görbe egy vízszintes egyenes, vagy pedig a függőleges tengellyel vett metszéspontjában vizsgáljuk a rugalmasságot – matematikailag nem egészen pontosan azt szoktuk ilyenkor mondani, hogy <math>\vert \varepsilon \vert = \infty </math>.)

Ha a jószág ára az a tényező, amelynek keresleti hatását vizsgáljuk, akkor [[árrugalmasság]]ról, ha ez a tényező a jövedelem, [[jövedelemrugalmasság]]ról, ha pedig más javak ára, akkor [[kereszt-árrugalmasság]]ról beszélünk.

== Kereslet és kínálat ==
A kereslet és a [[kínálat]] sok hasonlósággal rendelkező fogalmak. Mindkettő egy vagy több jószág mennyiségét fejezi ki az ár, illetve más tényezők függvényében. Ami egy piacon a vevők számára a kereslet, ugyanaz az eladóknak a kínálat.

Ha egy jószág kereslete és kínálata egyenlő (vagyis a keresleti és a kínálati függvény metszéspontjában vagyunk), [[piaci egyensúly]]ról beszélhetünk.<ref>Samuelson-Nordhaus I. 113. oldal</ref> Ha egy piac nincs egyensúlyban, meghatározott feltételek megléte esetén olyan ''piaci mechanizmusok'' indulnak be, amelyek az egyensúly irányába vezetnek.

==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}

==Források==
* [[Paul Samuelson|Paul A. Samuelson]] - [[William Nordhaus|William D. Nordhaus]]: Közgazdaságtan I. Alapfogalmak és makroökonómia, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993, {{ISBN|963-222-684-4}}
* [[Paul Samuelson|Paul A. Samuelson]] - [[William Nordhaus|William D. Nordhaus]]: Közgazdaságtan II. Mikroökonómia, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993, {{ISBN|963-222-685-2}}
{{részben nincs forrás}}

[[Kategória:Mikroökonómia]]

[[ja:&#38656;&#35201;&#12392;&#20379;&#32102;]]
[[sk:Ponuka]]
[[zh:&#38656;&#27714;&#19982;&#20379;&#24212;]]