Kalcium-karbonát forrásának megtekintése

{{egyért2|a kőzetalkotó vegyületről|mész (egyértelműsítő lap)}}
{{Chembox_new
| ImageFile1 = calcium carbonate.png
| ImageFile2 = Calcium-carbonate-xtal-3D-SF.png
| ImageFile3 = Calcium carbonate.jpg
| IUPACName = kalcium-karbonát
| OtherNames = mészkő, calcii carbonas, szénsavas mész
| Section1 = {{Chembox Identifiers
   | CASNo = 471-34-1
   | PubChem =
   | ChemSpiderID = 
   | EINECS = 207-439-9
   | RTECS = FF9335000
   | SMILES =
   | InChI = 
   | ChEBI =
   | INN   = calcium carbonate
   | ATC_Supplemental = {{ATC|A02|AC01}}, {{ATC|A12|AA04}}
   }}
| Section2 = {{Chembox_Properties
   | Formula = CaCO<sub>3</sub>
   | MolarMass = 100,09 g/mol
   | Appearance = fehér por, illetve fehér rögök
   | halmazállapot = szilárd
   | Odor =
   | Density = 2,93 g/cm³
   | MeltingPt = 825 °C (bomlik)
   | BoilingPt = olvadáspont közelében bomlik
   | Solubility = 0,014 g/l  (0°C, 100 kPa)
   | RefractIndex = <!--törésmutató-->
   | VaporPressure = 
   | LogP = <!--oktanol/víz-->
   }}
| CrystalStruct = [[tetraéder]]
| DeltaHf = −1207 kJ/mol
| Entropy = 93 J/(mol·K)
| Section10 = {{Chembox_Hazards
   | EUClass = nincsenek veszélyességi szimbólumok<ref name="BGIA GESTIS">{{GESTIS|ZVG=001650|Név=kalcium-karbonát}}</ref>
   | NFPA-H =
   | NFPA-F =
   | NFPA-R =
   | RPhrases = (nincs)<ref name="BGIA GESTIS" />
   | SPhrases = (nincs)<ref name="BGIA GESTIS" />
   | FlashPt = nem gyúlékony
   | LD50 =
   }}
| OtherCations = [[:Kategória:Karbonátok|karbonátok]]
| OtherAnions  = [[:Kategória:Kalciumvegyületek|a kalcium vegyületei]]
}}

A '''kalcium-karbonát''' ([[mészkő (kőzet)|mészkő]], szénsavas mész, [[Kalcium|Ca]][[szén|C]][[oxigén|O]]<sub>3</sub>) a [[karbonát]]ok közé tartozó [[szervetlen kémia|szervetlen]] [[vegyület]]. Különböző [[Ásvány (anyag)|ásványai]] számos [[kőzet]], köztük a [[Mészkő (kőzet)|mészkő]] fő összetevői. A kalcium-karbonát a [[puhatestűek]] és a [[gerinces]]ek vázának fő alkotórésze. A vezetékes [[víz]]ből kiválva a [[magnézium-karbonát]]tal együtt alkotja a [[vízkő|vízkövet]].  Az építkezésekhez szükséges [[habarcs]] és [[cement]] alapanyaga. Az [[orvostudomány|orvoslásban]] savmegkötőként és [[kalcium]]ionok bevitelére használják.
{{phhg8| calcii carbonas }}

== Elnevezés ==
Az IUPAC szerinti magyar kémiai nevezéktanban '''kalcium-karbonát''' a neve. A nyelvújításkori, mára elavult kémiai nevezéktanban ''szénsavanyos mész'' nevet használták.

== Felhasználás ==
A kalcium-karbonát az építkezéseken használt [[habarcs]] és [[cement]] előállításának alapanyaga. [[Mészkő (kőzet)|Mészkő formájában]] építőanyagként is alkalmazzák, különösen jól bevált a nedves vidékeken.<ref>[http://www.fi.edu/fellows/payton/rocks/expert/limestone.htm Limestone Rocks] {{Wayback|url=http://www.fi.edu/fellows/payton/rocks/expert/limestone.htm# |date=20080513194217 }} ([http://www2.fi.edu/ The Franklin Institute])</ref> A kalcium-karbonátot az [[orvostudomány|orvoslásban]] savmegkötőként és kalciumionok bevitelére használják.<ref>[https://www.hazipatika.com/taplalkozas/anyagcsere/cikkek/ujra_joizuen_enni/20050825104314 Újra jóízűen enni] - HáziPatika.com</ref>

=== Habarcs készítése ===
A kalcium-karbonátból [[kalcium-oxid|égetett meszet]], majd [[kalcium-hidroxid|oltott meszet]] állítanak elő, melyből többek között [[habarcs]]ot készítenek, amit az építkezéseken kötőanyagként használnak. Az eljárás során a kalcium-karbonátot hevítik, melynek hatására 885&nbsp;°C felett [[szén-dioxid]] távozik belőle, és kalcium-oxiddá alakul. A folyamatot ''mészégetésnek'', a [[kalcium-oxid]]ot ''égetett mésznek'' nevezik.

:<math>\mathrm{CaCO_3 \rightarrow CaO + CO_2}\!</math>

A [[kalcium-oxid]] [[víz]]ben való [[oldat|oldásával]], a ''mészoltással'' [[kalcium-hidroxid]] [[oldat]]ot, ''oltott meszet'' nyernek. Az oltott meszet homokkal keverik, így kapják a [[habarcs]]ot.

:<math>\mathrm{CaO + H_2O \rightarrow Ca^{2+} + 2\ OH^-} \!</math>

A [[habarcs]]ot kötőanyagként alkalmazzák, mivel levegőn állva lassan "megköt", [[karbonátok|karbonátosodik]].

:<math>\mathrm{Ca(OH)_2 + CO_2 \rightarrow CaCO_3 + H_2O} \!</math>

[[Fájl:Clinker.jpg|thumb|''Klinkercement'', a [[cement]]gyártás közbülső terméke]]

=== Cementgyártás ===
:''Fő szócikk: [[Cement]]''

A [[mészkő (kőzet)|mészkő kőzetben]] lévő kalcium-karbonátból [[agyag]] hozzáadásával ún. ''[[cement|portlandcementet]]'', másképpen ''[[cement|szilikátcementet]]'' készítenek. A [[mészkő (kőzet)|mészkő]] és [[agyag]] keverékét megőrlik, majd kb. 1500&nbsp;°C-ra hevítik. A kiégetéssel kapott szürkészöld színű rögöket, az ún. ''klinkercementet'' porrá őrlik. Az így kapott [[cement|portlandcement]] különböző [[Ásvány (anyag)|ásványok]] keveréke, tulajdonságai az összetevők arányától függenek.

A keverék főbb elemei:
* 3 CaO · SiO<sub>2</sub> (trikalcium-szilikát)
* 2 CaO · SiO<sub>2</sub> (dikalcium-szilikát)
* 4 CaO · Al<sub>2</sub>O<sub>3</sub> · Fe<sub>2</sub>O<sub>3</sub> (tetrakalcium-aluminát-ferrit)
* 3 CaO · Al<sub>2</sub>O<sub>3</sub> (trikalcium-aluminát)

E négy összetevő [[víz]] hatására igen kemény, stabil [[vegyület]]té alakul át. Ez a folyamat a [[cement]] ''megkötése''.

===Növényvédelem===
A kalcium-karbonátból bizonyos segédanyagokkal olyan speciális műtrágyát készítettek, mely a növényeken fehér bevonatot képez, ezáltal alkalmas azok napégés elleni védelmére.

== Előfordulás ==
=== Ásványokban, kőzetekben ===
:''Lásd még: [[Mészkő (kőzet)|Mészkő]], [[Dolomit]], [[Kalcit]]''

A kalcium-karbonát számos [[Ásvány (anyag)|ásvány]] ([[kalcit]], [[aragonit]], [[dolomit]], [[vaterit]] vagy μ-CaCO<sub>3</sub>) és [[kőzet]] alapvető alkotója. [[Kőzet]]ei közül az [[üledékes kőzetek]] a gyakoribbak.

Legismertebb [[kőzet]]e a több, mint 90% kalcium-karbonátot tartalmazó [[mészkő (kőzet)|mészkő]]. A [[kréta (kőzet)|kréta]] a [[mészkő (kőzet)|mészkő]] különleges változata. Az [[édesvíz|édesvizekből]] kicsapódó [[mésztufa|mésztufától]] és [[travertino|travertinótól]] jól megkülönböztethető a tengervízből kiváló, kevésbé porózus, tömörebb [[diagenezis|diagenizált]] mészkő.

A [[dolomit|dolomit kőzet]] több, mint 90%-a [[dolomit|dolomit ásvány]], amely kalcium-magnézium-karbonátból ([[Kalcium|Ca]][[szén|C]][[oxigén|O]]<sub>3</sub>*[[Magnézium|Mg]][[szén|C]][[oxigén|O]]<sub>3</sub>) áll.

Az [[átmeneti karbonátos kőzet]]ek összetétele a mészkő (illetve a [[dolomit]]) és az [[agyag]] közötti.

Szintén meglehetősen ismert, de jóval kevésbé gyakori a szinte tiszta kalcium-karbonátból álló, és a mészkő [[Metamorfózis (kőzettan)|metamorfózisával]] keletkező [[átalakult kőzet]], a [[márvány]].

A kalcium-karbonát ásványai (főleg a kalcit) ezenkívül előfordulnak számos [[telérkőzet]]ben és egyéb [[hidrotermális]] képződményben. Aktívan részt vesznek a [[talaj]]ok meszesedésében – ez a folyamat a [[Kárpát-medence]] középső részén általános. Kalcium-karbonát ásványokból (kalcit, aragonit) áll a barlangi képződmények többsége.

A jórészt [[karbonátok|karbonátásványokból]] (egyebek közt kalcitból is) álló magmás kőzetek a [[karbonatit]]ok. A Föld egyetlen, működő karbonatitvulkánja a [[Kelet-Afrikai árok]]ban ([[Kenya|Kenyában]], a [[Turkana-tó]]tól délre) található [[Ol Doinyo Lengai]].

=== Élőlényekben ===
A [[Tojás (biológia)|tojáshéj]]  kb. 95%-a kalcium-karbonát.<ref>[http://www.mdche.u-szeged.hu/~kovacs/kiserletek_magyarazata.pdf Látványos kémiai kísérletek] {{Wayback|url=http://www.mdche.u-szeged.hu/~kovacs/kiserletek_magyarazata.pdf |date=20090408041457 }} ([http://www.mdche.u-szeged.hu/ a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézete] {{Wayback|url=http://www.mdche.u-szeged.hu/ |date=20080315090838 }})</ref> Kalcium-karbonátot tartalmaz a [[puhatestűek]]<ref>[http://foldrajz.ttk.pte.hu/foldtan/geokronologia/segedanyag.pdf Geokronológiai segédanyag] {{Wayback|url=http://foldrajz.ttk.pte.hu/foldtan/geokronologia/segedanyag.pdf# |date=20070709200908 }} ([http://foldrajz.ttk.pte.hu/ a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete])</ref> váza és a [[gerinces]]ek{{forrás}} [[csont]]os váza.

== Fizikai tulajdonságok ==
A kalcium-karbonát [[fehér]], kristályos, [[szobahőmérséklet]]en [[Szilárd halmazállapot|szilárd]] [[vegyület]]. [[Fizika]]i tulajdonságai jelentősen függenek kristályszerkezetétől.

== Kémiai tulajdonságok ==
:''Lásd még: [[Karbonát]]''

=== Oldhatóság ===
[[Víz]]ben igen kis mértékben, [[sav]]akban jól [[oldat|oldódik]]. [[Szénsav]]as vízben oldható, ez a reakció felelős a mészkőbarlangok és a [[Cseppkő|cseppkövek]] kialakulásáért is.<ref>https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/szervetlen-kemia/alkali-es-alkalifemsok/a-meszko-es-a-dolomit</ref>

:<math>\mathrm{CaCO_3 + H_2CO_3 \rightleftharpoons Ca^{2+} + 2\ HCO_3^-} \!</math>

[[Fájl:Hard water and drop.jpg|thumb|right|A vízkő kalcium-karbonátból és [[magnézium-karbonát]]ból áll]]
=== Vízkövesedés ===
A vízben oldott [[kalcium]]- és [[hidrokarbonát]]ionok kalcium-karbonátként kiválhatnak. A kivált kalcium-karbonát a [[magnézium-karbonát]]tal együtt alkotja a [[vízkő|vízkövet]].

:<math>\mathrm{Ca^{2+} + 2\ HCO_3^- \rightleftharpoons \underline{CaCO_3} + CO_2 + H_2O} \!</math>

=== Kalcium-karbonát kimutatása ===
Ha egy erős [[sav]]at, például [[sósav]]at cseppentünk olyan kőzetre, ami [[karbonát]]ot (esetünkben kalcium-karbonátot) tartalmaz, pezsgést tapasztalunk a fejlődő [[szén-dioxid]] miatt.

:<math>\mathrm{2\ H^+ + CaCO_{3} \rightarrow Ca^{2+} + CO_2 + H_2O} \!</math>

A fejlődő [[szén-dioxid]] a [[kalcium-hidroxid|meszes vizet]], vagyis a [[kalcium-hidroxid]] vizes oldatát megzavarosítja.

:<math>\mathrm{CO_2 + Ca^{2+} + 2\ OH^- \rightarrow \underline{CaCO_3} + H_2O} \!</math>

== Források ==
* Balogh K. et al.: Szedimentológia I–III. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991.)
* Bodonyi Ferenc: Kémiai összefoglaló (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987., p.&nbsp;327, 337; {{ISBN|963-10-7229-0}})
* Molnár B., 1980.: Hiperszalin tavi dolomitképződés a Duna-Tisza közén. (Földtani Közlöny 110., p.&nbsp;45–64; HU {{ISSN|0015-542X}})
* www.malagrow.hu

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

{{E160-199|a}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Kémia}}

{{DEFAULTSORT:Kalciumkarbonat}}
[[Kategória:Szervetlen kalciumvegyületek]]
[[Kategória:Karbonátok]]
[[Kategória:Élelmiszer-adalékanyagok]]