Köpet forrásának megtekintése

[[Fájl:Gykopet.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[gyöngybagoly]] köpete.]]
A '''köpet''' elsősorban baglyok által, de más madárfajok által is kiöklendezett megemésztetlen táplálék (csontok, szőr, kitinvázak stb.). Macskák is öklendeznek ki köpeteket, itt azonban a saját nem megemésztett szőrzetről van szó.

A köpetekben madárfajtól függően találhatók halszálkák, csigaházdarabok, kagylódarabok, rákpáncél darabok, kitinváz darabok. Ragadozó madaraknál és bagolyféléknél a fent felsoroltak többnyire emlősállatok szőrzetében vagy tollak közé vannak beágyazódva.

A zoológusok számára fontos információkkal szolgálnak az elfogyasztott zsákmányállatokról, melyet az adott madárfaj elfogyasztott. Ezen kívül a köpetek elemzése árulkodik a területen előforduló faunáról, az adott zsákmányállatok állományalakulásáról.
[[Fájl:Kopettartalom.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[gyöngybagoly]] köpetének szétbontása száraz módszerrel.]]

== Köpeteket felöklendező madarak ==
[[Bagolyalakúak]], [[nyaktekercs]]ek, [[kárókatonafélék]], [[sólyomalakúak]], [[gémfélék]], [[sirályfélék]], [[sarlósfecske-alakúak]], [[alcedininae]], [[gébicsfélék]], [[kakukk]], egyes [[rigófélék]], [[varjúfélék]] és [[lilealakúak]], [[haris]], [[gyurgyalag]], [[kagu]], [[gólyaalakúak]].

[[Fájl:Uhukopet.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Az [[uhu]] köpete.]]

==  Tisztítási módszerek ==
*Ha vízben átáztatjuk a köpeteket, akkor a tollak, szőrzet elválik a csontoktól. Így gyakran egész kisemlős csontvázak kiválóan rekonstruálhatók. 
*Egy másik módszer, miszerint langyos vízbe helyezik a köpeteket és felületaktív anyagokat (tenzideket) adnak hozzá. 12 óra után leszűrik a vizet és a hátramaradt részeket leöblítik. Majd ismét felöntik vízzel, és literenként 50 gr. [[bárium-szulfid]]ot adnak hozzá. 5-8 óra után a szőrrészek feloldódnak. Ezután a vizet óvatosan leöntik, a visszamaradt csontokat ugyancsak óvatosan leöblítik. Egy tiszta tálban a csontokat [[glicerin]]nel vonják be, majd további 4 óra múlva a csontokat kiterítik szárítani. A [[glicerin]] lecsepeg, de egyúttal a határozáshoz fontos [[fog]]akat a [[fogmeder]]ben tartja. 
*Egy lényegesebben gyakrabban alkalmazott módszer, a száraz módszer. Ekkor egy szájmaszkot ajánlatos használni, hogy a köpetek szétbontásakor felszállt port ne lélegezzük be.  Ez a [[hantavírus]] elleni védelmet szolgálja! Szükséges továbbá 2 darab csipesz, egy fogkefe a csontok precíz tisztításához, valamint egy [[mikroszkóp]] a fogmintázatok megfigyeléséhez.

== Határozás ==
[[Fájl:Kopetkonyv.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Schmidt Egon]], Bagolyköpetvizsgálatok]]
A köpetekből származó épen maradt csontok, többnyire koponyabélyegek alapján egyértelműen megállapíthatók az elfogyasztott zsákmányállatok faja. Így megvizsgálható, hogy milyen az adott ragadozó táplálék összetétele, biomassza viszonyok, de a területen előforduló zsákmányállatok állományalakulási, valamint egyéb faunaviszonyok is jól kimutathatók.

A bagolyköpetek fajösszetétele mindig precízen követi a [[rágcsálók]] állományváltozásait, gradációit. Ezen belül is a [[gyöngybagoly]] rendelkezik a legszélesebb zsákmányrepertoárral. Köpeteinek gyűjtése és elemzése mára már szervezett rendszerben történik és külön fejezetet kap a [[Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer]]ben a kisemlősök monitorozásához, nyomon követéséhez.

A csontmaradványok határozáshoz számos határozókulcs született. [[Magyarország]]on egyike a legkorábbiaknak [[Schmidt Egon]] tollából született [[1967]]-ben „Bagolyköpetvizsgálatok” címmel, mely úttörő jelentőséggel bír. Majd a későbbiekben további határozókulcsok is születtek, melyek pontról pontra, lépésről lépésre vezetik a határozás menetét.

== Tárolás ==
*A köpetek tárolása száraz helyen történjen, hogy ne fülledjenek, penészedjenek be azok. Számítani kell a molylepkék kártételével is, melyek a köpetekben táplálkoznak, bebábozódnak, petéznek. Ezért ajánlatos egy nagyobb felületen egyenként kiteríteni a köpeteket, hogy azok tartalma a molyok tevékenysége során bekövetkező szétesése után se keveredjenek. Így nem történik fontos információvesztés, a köpetek leszámolhatók, tartalmuk a kutatás szempontjából precízen elemezhetők. 
*A köpetekből származó csontmaradványok tárolására számos lehetőség van. Egyrészt külön-külön tárolható minden egyes köpet tartalma kis dobozocskákban, zacskókban. Másrészt gyakran együtt kerül tárolásra az egy helyen, egy időpontban gyűjtött köpetek tartalma. A csontmaradványok tárolása fontos, hogy a későbbiekben bármikor ismét kikereshetők és leellenőrizhetők legyenek az elemzések, statisztikák. 
 
== Leggyakrabban alkalmazott kiértékelési módszerek ==
*Egyszerű fajlista, ahol gyűjtési helyenként feljegyzésre kerülnek a köpetekben talált zsákmányállatok fajai. 
*Az egyes zsákmányállatok darabszámos, ill. százalékos arányainak kiszámítása gyűjtési helyenként, a teljes mintához viszonyítva. 
*Szabályos rendszerességgel gyűjtött minták esetében az egyes zsákmányállatok állományalakulása is felrajzolható. 
*Biomassza meghatározás (köpetenkénti, teljes mintára nézve stb.), amit a zsákmányállatok átlag tömege segítségével számíthatunk ki. 
*Relatív zsákmányállat gyakoriság, megmutatja, hogy köpetenként átlagosan hány zsákmányállat található. 
*KDI (Közösségi dominancia index) megmutatja a dominancia sorrendben elöl álló 2 faj összdominanciáját; KDI = y1 + y2 / y x 100
* Shannon-Weaver féle diverzitási index az egyik legelterjedtebb módszer a diverzitás számítására;
 <math>H^\prime = -\sum_{i=1}^S (p_i \ln p_i )</math>

== Irodalom ==
*Schmidt Egon (1967): Bagolyköpetvizsgálatok. A Magyar Madártani Intézet Kiadványa. Budapest.
*Ács Attila (1985): A bagolyköpetvizsgálatok alapjai. A Magyar Madártani Egyesület Zalai Helyi Csoportjának kiadványa. Zalaegerszeg.
*Ujhelyi Péter (1994): A magyarországi vadonélő emlősállatok határozója. MME. Budapest. 
*Beatrix Wuntke & Olee Müller (2000): Gewölle; Wirbeltiere in Gewölle der Schleiereule ''(Tyto alba)'': Deutscher Jugendbund für Naturbeobachtung. Hamburg.

== Források ==
*[http://www.nimfea.hu/tagszervezeteink/bvbk/index.htm Bagolyvédők Baráti Köre]
*[http://www.gyongybagoly.hu/ Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány]
*[http://www.kukuvija.fw.hu/ Gyöngybagolyvédelem a Drávaszögben]

[[Kategória:Bagolyalakúak]]
[[Kategória:Rágcsálók]]