Kálium forrásának megtekintése

{{Kálium/Táblázat}}
A '''kálium''' ([[nyelvújítás]]kori magyar nevén: '''hamany''') a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] egyik [[kémiai elem]]e. [[Vegyjel]]e '''K''', [[Rendszám (kémia)|rendszáma]] 19. Az I. főcsoportba, az [[alkálifémek]] közé tartozik. Elemi állapotban ezüstös színű, lágy, késsel vágható könnyűfém. Égetéskor a lángot fakóibolya színűre festi. Reakcióképessége nagy, a vízzel rendkívül heves reakcióba lép, a levegő oxigénjével érintkezve gyorsan oxidálódik, ezért inert (zárt) körülmények között kell tárolni (általában [[petróleum]] alatt).

== Története ==
Fémkáliumot először [[Humphry Davy]] állított elő 1807-ben, [[kálium-hidroxid]] (KOH akkori nevén kálilúg) olvadékának elektrolízisével.<ref name="ref1 p94">N. N. Greenwood, A. Earnshaw, ''Az elemek kémiája'', Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999</ref> Az elemet is ő nevezte el a szóda és a [[hamuzsír]] arab nevéből. A németben és a skandináv nyelvekben használatos Kalium szó az arab al-kali (a hamu) főnévre vezethető vissza.<ref>http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/gyujt/elem.html</ref>

''A kálium'' elem angol elnevezése a '''potassium''' a ''pot (edény) és ash (hamu)'' szavakból ered, amely a különböző káliumsók kinyerésének egy korai módszerére utal: az elégetett fa vagy falevelek ''hamujának cserépbe'' helyezése, víz hozzáadása, melegítés és az oldat elpárologtatása.<ref>{{cite journal|first=Humphry|last=Davy|title=On some new phenomena of chemical changes produced by electricity, in particular the decomposition of the fixed alkalies, and the exhibition of the new substances that constitute their bases; and on the general nature of alkaline bodies|page=32|year=1808|volume=98|journal=Philosophical Transactions of the Royal Society|url=https://books.google.com/books?id=gpwEAAAAYAAJ&pg=PA32|doi=10.1098/rstl.1808.0001|doi-access=free}}</ref>

== Jellemzői ==
[[Fájl:Potassium.JPG|bélyegkép|balra|Kálium]]
=== Fizikai jellemzői ===
Sűrűsége 0,89 g/cm³, tehát kisebb a vízénél, ezért fennmarad a víz felszínén. Könnyűfém, rácsa tércentrált köbös, ezért elég rossz a megmunkálhatósága, rideg, törékeny, de késsel vágható, puha.

=== Kémiai tulajdonságai ===
[[Fájl:FlammenfärbungK.png|thumb|left|110px|A kálium lángfestése]]
Oxigénnel közvetlenül KO<sub>2</sub> kálium-szuperoxidot képez, de van K<sub>2</sub>O<sub>2</sub> peroxidja és K<sub>2</sub>O oxidja is.

A hidrogénnel, mint más alacsony standardpotenciálú fémek, kálium-hidridet (KH) képez. Vízzel hevesen reagál, [[KOH]] és H<sub>2</sub> gáz keletkezik, a reakció hevessége miatt a képződő hidrogén meggyullad. Savakkal nagyon heves exoterm reakcióban sók és hidrogéngáz fejlődik.

A lángot fakó ibolya színűre festi.

==== Reakciói ====
* vízzel:
:<math>\mathrm{2\ K + 2\ H_2O \rightarrow 2\ KOH + H_2}</math>
* reakciója [[oxigén]]nel: az égés során szuperoxid keletkezik, melyben az oxigén oxidációs száma −1/2:
:<math>\mathrm{ K + O_2 \rightarrow KO_2 }</math>

A kálium-szuperoxid narancssárga kristályos anyag. [[Szén-dioxid]] hatására nagy mennyiségű oxigén szabadul fel belőle:

:<math>\mathrm{ 4\ KO_2 + 2\ CO_2 \rightarrow 2\ K_2CO_3 + 3\ O_2 }</math>

== Előfordulása, előállítása ==

A természetben elemi állapotban nagy reakciókészsége miatt nem fordul elő. A természetben sói találhatók (például [[Kálium-klorid|KCl]]). Sói [[elektrolízis]]ével állítható elő.

== Felhasználása ==
Műtrágyagyártás, pirotechnika, robbanóanyag-gyártás. A fémkálium elégetésével nyert kálium-szuperoxidot védőálarcok kisegítő oxigénforrásként használják.

== Élettani tulajdonságai ==
A szervezetben az ingerületátvitelben van elengedhetetlen szerepe a [[nátrium]]mal együtt.
Ezen kívül fontos még az [[izom]]működéshez, a sejtek energiaellátásában és a sav-bázis egyensúlyban.
Az emberi szervezetben körülbelül 150 gramm kálium található. Javasolt napi adagja 3,5&nbsp;g. A szokásos élelmiszerek – elsősorban a növényi eredetűek – kielégítő mennyiségben tartalmazzák: banán (500 mg<ref name="eheto">100 g ehető részben.</ref>), burgonya (340 mg<ref name="eheto"/>), szárított gyümölcs, paraj (526 mg<ref name="eheto"/>), champignon gomba). A kálium főzővízbe jutásával az élelmiszer káliumtartalma csökken.

Hiánya ritkán alakul ki (például hányás, hasmenés esetén, vesebetegség, vizenyő esetén is), akkor izomgyengeség, szívműködési problémák léphetnek fel, és a vesék károsodhatnak.

Hasznos lehet a [[szívszélhüdés]] következtében kialakuló [[szívritmuszavar]] enyhítésére, az [[agyvérzés]] bekövetkeztének esélyének csökkentésére, a [[magas vérnyomás]] kiegyenlítésére.<ref name="auto1">Amanda Ursel: ''Vitaminok és ásványi anyagok kézikönyve'', Budapest, Mérték Kiadó, 2004 {{ISBN|963-9519-57-X}}</ref>

Figyelmeztetés:
* Cukorbetegek szigorúan csak orvosi felügyelet mellett szedhetnek kálium-kiegészítőt.<ref name="auto1"/>
* A napi 17,6 g fölötti kálium-kiegészítés mérgezéses tüneteket okozhat.<ref name="auto1"/>
* 8-9&nbsp;mmol/l szérum káliumkoncentráció felett kamrai tachycardia, kamrafibrilláció, szívmegállás következhet be.<ref name="auto2">{{Cite web |url=http://www.pointer.hu/mgyk/index.php?C=CD&CID=30564 |title=Archivált másolat |accessdate=2011-04-14 |archívurl=https://web.archive.org/web/20210513112754/http://www.pointer.hu/mgyk/index.php?C=CD&CID=30564 |archívdátum=2021-05-13 }}</ref>

== Izotópjai ==
{{Bővebben|A kálium izotópjai}}
A káliumnak 24 ismert [[izotóp]]ja van. Ebből három fordul elő a természetben: <sup>39</sup>K (93,3%), <sup>40</sup>K (0,0117%) és <sup>41</sup>K (6,7%). A <sup>40</sup>K radioaktív, [[felezési idő|felezési ideje]] hosszú (1,25·10<sup>9</sup> év). 11,2% valószínűséggel stabil <sup>40</sup>[[Argon|Ar]]-ra, 88,8% valószínűséggel stabil <sup>40</sup>[[Kalcium|Ca]]-ra bomlik.

== Óvintézkedések ==

A fémkálium hevesen reagál vízzel, és felülete a levegőn másodpercek alatt oxidálódik, ezért petróleum alatt kell tárolni. Amikor a fémkálium felületéről az oxidálódott „kérget” késsel levágják, ügyelni kell, hogy azt ne nyomjuk bele a fémbe, mert a peroxidos-szuperoxidos réteg a fémmel robbanásszerű reakcióba léphet.

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
* {{CitLib|aut=Erdey-Grúz Tibor|tit=Vegyszerismeret|red=Műszaki Könyvkiadó|loc=Budapest|ann=1963|edi=3. kiadás|pag=201–203}}
* {{CitLib|tit=Kis kémiai szótár|red=Gondolat|loc=Budapest|ann=1972|ass=Fordította Hársing Lászlóné|pag=215–216}}
* {{CitLib|tit=Orvosi lexikon|ass=Főszerkesztő: Dr. Hollán Zsuzsa|red=Akadémiai Kiadó|loc=Budapest|ann=1972|pag=3. kötet, 9}}
* {{CitLib|tit=Akadémiai kislexikon|ass=Főszerkesztő: Beck Mihály és Peschka Vilmos|red=Akadémiai Kiadó|loc=Budapest|isbn=963 05 5279 5|ann=1989|pag=1. kötet, 885}}
* {{CitLib|tit=Bordiéta|aut=Roger Corder|red=Athenaeum Kiadó|loc=Budapest|ann=2009|isbn=978 963 293 018 3|pag=188}}
* {{CitLib|tit=Tápanyag-beviteli referencia-értékek|ass=Fordította Dr. Bíró György|red=Medicina Könyvkiadó Rt.|loc=Budapest|ann=2004|isbn=963 242 900 1|pag=179–181}}
* {{CitLib|tit=Tápanyagtáblázat|ass=Szerkesztette: Rodler Imre|red=Medicina Könyvkiadó Rt.|loc=Budapest|ann=2005|isbn=963 226 009 0}}
* {{CitLib|aut=Hans Breuer|tit=Atlasz – Kémia|ass=Fordította Ungvárai János és Ungvárainé dr. Nagy Zsuzsanna|red=Athenaeum 2000 Kiadó Kft.|ann=2003|isbn=963-9471-35-6|edi=Harmadik, javított kiadás|loc=Budapest|pag=88–89}}
* {{CitLib|tit=Gyógyszertan|subtit=Egyetemi tankönyv|aut=Knoll József|red=Medicina Könyvkiadó|loc=Budapest|ann=1976|edi=Negyedik, átdolgozott kiadás|isbn=963 240 021 6|pag=464–465}}
* {{CitLib|szerző=Dr. Otto |szerző2=Albrecht Neumüller|cím=Römpp vegyészeti lexikon|hely=Budapest|kiadó=Műszaki Könyvkiadó|év=1982|isbn=963-10-3269-8 |oldal=2. kötet, 703–704}}

== További információk ==
* a magyar Wikipédia káliumot tartalmazó vegyületeinek listája [[Káliumvegyületek összegképletének listája|belső lapon]] és [https://www.gyimesilaszlo.hu/cgi-bin/okepl.cgi?K külső keresővel]

== Kapcsolódó szócikkek ==
{{commonskat-natúr|Potassium}}

{{Alkálifémek}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Kémia}}

[[Kategória:Alkálifémek|Kalium]]