Ionsugár forrásának megtekintése

{{korrektúra}}
[[Fájl:Ionic Liquid (5828206743).jpg|bélyegkép|320x320px|Kalottamodellek az ionok méretének szemléltetésére (kationok - fent, anionok - lent)]]
Az '''ionsugár''' megadja az ionrácsban elhelyezkedő, pozitív (kation) vagy negatív töltéssel (anion) rendelkező [[ion]] sugarát. Az [[atom]]okhoz hasonlóan az ionok sem rendelkeznek éles határfelülettel, mégis szokás őket egyszerű gömbként modellezni, amely szerint két szomszédos ion ionsugarának összege megadja a köztük lévő távolságot az ionrácsban. A pozitív ionok mérete mindig kisebb, a negatív ionoké mindig nagyobb a megfelelő semleges atoménál. Például kationképződésnél – amikor az atom elektront veszít – a pozitív töltéstöbblet miatt az [[atommag]] nagyobb vonzóerőt képes kifejteni az [[elektron]]okra, így az egész ion mérete kisebb lesz a semleges atoméhoz képest. 

Az ionsugár nem állandó jellemzője az adott ionnak, hanem a koordinációs szám, a spinállapot és egyéb paraméterek függvényében változik. Az ionsugár nemcsak a periódusos rendszer főcsoportjainak előrehaladtával, hanem a rendszámmal is növekszik. A magasabb impulzusmomentummal rendelkező ionnak rendszerint nagyobb az ionsugara, mint a kisebb spinnel rendelkezőnek. 

== Az ionsugár meghatározása ==
[[Fájl:X-ray crystallography.svg|bélyegkép|322x322px|A krisztallográfia elvi vázlata]]

Egy ionrácsban lévő ionok közti távolság meghatározására általában röntgen [[Kristálytan|krisztallográfiai]] módszereket alkalmaznak, ilyen módon a kristály [[elemi cella|elemi cellájának]] a méretei meghatározhatók. Példaként véve a [[nátrium-klorid]] (NaCl) ionrácsos vegyületét, az elemi cella nagysága 564,02 pm. Ha az elemi cellát egy Na – Cl – Na modellel szemléltetjük, akkor a kapott értékből a Na – Cl kötéstávolságát az 564,02 pm felének tekintjük, mely így 282,01 pm. A krisztallográfia ugyan felvilágosítást ad az ionok közti távolságról, a kötések pontos elhelyezkedését nem szemlélteti.

[[Landé]] olyan ionrácsokat vizsgált, amelyben a rácsot alkotó ionok mérete egymástól nagyságrendileg különbözik, ilyen volt pl. a lítium-jodid (LiI). A lítiumionok sokkal kisebbek, mint a jodidionok, ennélfogva úgy helyezkednek el a rácsban, mintha rácsban létrejött lyukakban lennének, következésképp az ionok szinte érintik egymást. A mérések szerint két szomszédos jodidion közti távolság a jodidion sugarának kétszerese, 214 pm. Hasonló eljárással határozták meg például a rubídiumion ionsugarát, a rubídium-jodid (RbI) kristályszerkezetét vizsgálva. 
[[Fájl:Ellipsoid tri-axial abc.svg|bélyegkép|Háromtengelyes ellipszoid]]

== Nem gömbszimmetrikus ionok ==
Az ionrádiusz-elmélet ui. azon a feltételezésen alapszik, hogy mind az atomok, mind az ionok gömbszimmetrikus szerkezetűek. [[Csoportelmélet]]i meggondolásokból belátható, hogy ez a feltételezés csak olyan kristályráccsal rendelkező ionokra lehet érvényes, amelyek szimmetriafoka magas, mint a nátrium-klorid vagy a cink-szulfid esetében ([[szfalerit]]). 

Az alacsony szimmetriafokkal rendelkező ionok esetén, az elektronsűrűség-eloszlás elfajulásából következően a gömbszimmetrikus rend eltérést mutat. Számos pirit-szerű diszulfidokat vizsgáltak, amelyekben az egy vegyértékű szulfidionok ún. <math>C_3</math> kötésben vannak a rácsban. A vizsgálati eredmények alapján világossá vált, hogy a szulfidionok ellipszoiddal modellezhetők – a szimmetriatengelyeknek megfelelően.

== Források ==
* {{cite book|last=Atkins|first=Peter|title=Fizikai kémia|publisher=Nemzeti Tankönyvkiado|location=Budapest|year=2002|isbn=963-19-3316-4|language=magyar|ref=harv}}
* {{cite book|last=Bot|first=György|title=Általános és szervetlen kémia|publisher=Medicina Könyvkiado|location=Budapest|year=1983|isbn=963-241-097-1|language=magyar|ref=harv}}
* http://saylor.org/site/wp-content/Ionic-Radius{{Halott link|url=http://saylor.org/site/wp-content/Ionic-Radius |date=2019-04 }}

{{portál|kémia||fizika}}

[[Kategória:Kémia]]
{{csonk-kémia}}