Grigorij Jakovlevics Perelman forrásának megtekintése

{{Tudós infobox
| név                            = Grigorij Jakovlevics Perelman
| kép                            = Perelman, Grigori (1966).jpg
| képméret                       =
| képaláírás                     = 
<!--Életrajzi adatok -->
| ismeretes mint                 = a [[Poincaré-sejtés]] megoldója
| nemzetiség                     = [[oroszok|orosz]]
| állampolgárság                 =
| születés dátuma                = [[1966]]. [[június 13.]], {{életkor-élő|1966|06|13}}
| születés helye                 ={{Szovjetunió}}, [[Szentpétervár|Leningrád]]
| halál dátuma                   = 
| halál helye                    = 
| házastárs                      =
| gyermekei                      =
| lakhely                        = 
<!-- Iskolái -->
| felsőoktatási intézmény        =
| más intézmény                  =
| egyéb diplomái                 =
<!-- Pályafutása -->
| szakterület                    = matematika
| kutatási terület               = 
| tudományos fokozat             = 
| mérnöki ág                     = 
| aktivitási típus               =
| szakintézeti tagság            =
| felsőoktatási munkahely1       = 
| felsőoktatási beosztás1        =
| felsőoktatási munkahely2       =
| felsőoktatási beosztás2        =
| kutatóintézeti munkahely       =
| kutatóintézeti beosztás        =
| más munkahelyek                = 
| jelentős munkái                = 
| jelentős tervfeladatai         =
| tudományos publikációk száma   =
| szakmai kitüntetések           =
| akadémiai tagság               = 
| hatással volt                  = 
| hatással voltak rá             = 
| honlap                         =
}}
'''Grigorij Jakovlevics Perelman''' (Григорий Яковлевич Перельман) ([[Szovjetunió]], [[Szentpétervár|Leningrád]], [[1966]]. [[június 13.]] –) orosz matematikus.

Jelentős eredményeket ért el a [[Riemann-geometria|Riemann-geometriában]] és a [[geometriai topológia|geometriai topológiában]]. Minden jel szerint igazolta [[Thurston]] [[geometrizációs sejtés]]ét. Ha ez valóban így van, akkor ezzel megoldotta a [[Poincaré-sejtés]]t, ami a [[matematika]] egyik legfontosabb és legnehezebb problémája.
[[2006]] augusztusában neki ítélték a [[Nemzetközi Matematikai Unió]] egyik [[Fields-érem|Fields-érmét]]. Ez az egyik legjelentősebb matematikai [[kitüntetés]]. Perelman azonban nem vette át és nem is vett részt a [[Nemzetközi Matematikai Kongresszus]]on. [[2010]] júniusában ismét odaítélték neki a Poincare-sejtés hibátlan megoldásáért az egymillió dolláros díjat, de ő ismét nem fogadta el.<ref>{{cite web |url=http://blogs.nature.com/news/thegreatbeyond/2010/07/who_wants_to_be_a_millionaire.html |title=Who wants to be a millionaire? Not Grisha Perelman |date=2010-07-02 |4=John W. |publisher=blogs.nature.com |accessdate=2011-04-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20101017134906/http://blogs.nature.com/news/thegreatbeyond/2010/07/who_wants_to_be_a_millionaire.html |archivedate=2010-10-17 }}</ref>

== Élete ==
Zsidó családban született. Édesapja, aki villamosmérnök volt [[1993]]-ban emigrált [[Izrael]]be. Édesanyja a fiával maradt, matematikát tanított egy szakképző iskolában. Grigorij a 9. osztályig egy városszéli iskolába járt, de ötödikes korában a [[leningrád]]i úttörőház matematika szakkörébe iratkozott be. Iskolai tanulmányait a Leningrádi 239-es fizikai és matematikai szakos iskolában fejezte be.

[[1982]]-ben a budapesti [[Nemzetközi Matematikai Diákolimpia|Nemzetközi Matematikai Diákolimpián]] minden feladatot tökéletesen megoldva aranyérmet nyert. Az [[1980-as évek]] végén kandidátusi fokozatot szerzett a [[Szentpétervári Egyetem|Leningrádi Állami Egyetem]] Matematikai és Mechanikai karán. Dolgozatának címe ''„[[Nyeregfelület]]ek az [[euklideszi tér|euklideszi terekben]]”'' volt.

Ezután a Szovjet Tudományos Akadémia Sztyeklov Intézetének leningrádi részlegében kezdett dolgozni [[Alekszandr Danyilovics Alekszandrov]] és [[Jurij Dmitrijevics Burago]] vezetése alatt. A 80-as évek végén és a 90-es évek elején az [[Amerikai Egyesült Államok]] számos egyetemén volt vendégkutató. [[1996]]-ban visszatért a Sztyeklov Intézetbe.

Nem szívesen áll az érdeklődés középpontjában. „Nem hiszem, hogy bármit tudnék mondani, ami a nagyközönséget a legkisebb mértékben érdekelné. Nem arról van szó, hogy féltem a privát életemet, vagy hogy titkaim vannak. Nincsenek. Egyszerűen nem hiszem, hogy érdekelném a közönséget.”

== Geometrizáció és a Poincaré-sejtés ==
[[2002]] őszéig Perelman leginkább a [[Riemann-sejtés|Riemann-geometriában]] elért összehasonlítási tételeiről volt ismert. Többek között igazolta a [[Soul-sejtés]]t.

=== A probléma ===
Sokan a [[topológia]] legnevezetesebb problémájának tekintik az [[Henri Poincaré]] által [[1904]]-ben kimondott [[Poincaré-sejtés]]t. Egyszerűen úgy foglalható össze, hogy ha egy háromdimenziós zárt [[sokaság (matematika)|sokaság]] a háromdimenziós gömbfelületre hasonlít annyiban, hogy minden hurok pontra húzható össze, akkor azonos is a háromdimenziós gömbfelülettel (<math>S^3</math>-ról, tehát a négydimenziós térben elhelyezkedő egységgömb háromdimenziós felületéről van szó). A magasabb dimenziós eseteket sikerült tisztázni ebből a szempontból, viszont a három dimenzió esete hosszú ideig ellenállt, pongyola kifejezéssel azért, mert kevés a hely ahhoz, hogy a problémás tartományokat elmozgassuk.

2000-ben a [[Clay Matematikai Intézet]] kijelölte a [[Millenniumi problémák]]at – e hét probléma egyike lett a Poincaré-sejtés.

=== Perelman bizonyítása ===
2002 novemberében, Perelman elkezdte felrakni az [[arXiv]]-ra [[eprint]]ek egy sorozatát, melyekben vázolta a [[geometrizációs sejtés]] bizonyítását. Perelman módosította a [[Richard Hamilton (matematikus)|Richard Hamilton]] által felvázolt programot, amiben a központi fogalom a [[Ricci-folyam]]. Hamilton fő gondolata egy „dinamikai eljárás” létrehozása, ami az adott három-sokaságot fokozatosan eltorzítja, a torzítást a hővezetés egyenletéhez hasonló differenciálegyenletek írják le. A hővezetés egyenlete skalármennyiségek, mint a hőmérséklet viselkedését írja le, jellegzetessége, hogy ha egy helyen magasabb a hőmérséklet, mint a környezetében, akkor a magasabb hőmérséklet szétárad, amíg el nem ér egy állandó értéket. Hasonlóan a Ricci-folyam egy [[tenzor]] mennyiség, a Ricci-görbület viselkedését írja le. Hamilton ötlete az volt, hogy a Ricci-folyam segítségével a görbület nagy koncentrációi kisimíthatók és így a sokaság átvihető a gömbfelszínbe. Így egy bizonyos „normálforma” érhető el. William Thurston szerint a normálforma csak kisszámú lehetőséget vehet fel.

Hamilton programja ígéretes volt, de nem látszott, hogyan tünteti el a szingularitásokat. Perelman eprintjei vázolták ennek módját. Ehhez a szokásos Ricci-folyam technikák egy módosítását, a „Ricci-folyam műtéttel” eljárást használta.

=== Ellenőrzés ===
2003-tól Perelman programja felkeltette a matematikusvilág érdeklődését. 2003 áprilisában elfogadott egy meghívást a [[Massachusetts Institute of Technology]], a [[Princetoni Egyetem]], a [[State University of New York at Stony Brook]], a [[Columbia Egyetem]] és a [[Harvard Egyetem]] meglátogatására, ahol előadássorozatokban számolt be munkájáról. Oroszországba való visszatérése után fokozatosan abbahagyta az elektronikus levelezést.

[[2006]]. [[május 25.|május 25-én]], Bruce Kleiner és John Lott (mindketten a [[Michigani Egyetem]] kutatói), feltettek egy eprintet az [[arXiv]]-ra, ami részletesen kidolgozta Perelman bizonyítását a geometrizációs sejtésre.

2006 júniusában, az ''[[Asian Journal of Mathematics]]''-ban megjelent Xi-Ping Zhu ([[Szun Jat-szen Egyetem]], [[Kína]]) és Huai-Dong Cao ([[Lehigh Egyetem]], [[Pennsylvania]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) cikke, ami szintén a geometrizációs sejtés és a Poincaré-sejtés teljes bizonyítását ígéri.

[[Shing-Tung Yau]], aki maga is Fields-érmes, úgy kommentálta ezt, hogy ez a cikk „az utolsó simításokat jelenti a Poincaré-sejtés teljes bizonyításán”. Zhu és Cao hozzájárulásának mértéke, valamint Yau beavatkozásának etikája heves vita tárgya. Yau egyrészt az ''Asian Journal of Mathematics'' főszerkesztője, másrészt Cao doktori témavezetője.
Többek véleménye szerint Yau súlyt fektetett arra, hogy valamilyen formában köze legyen a sejtés bizonyításához és nagy nyomást fejtett ki a folyóirat szerkesztőire, hogy kivételesen rövid idő alatt fogadják el a cikket. Dan Stroock, az [[Massachusetts Institute of Technology|MIT]] matematikusa szerint: „kissé hitvány <!--(a little mean)-->dolog hogy [Yau] ennyire erőlteti, hogy valami köze legyen a dologhoz”.

2006 júliusában John Morgan ([[Columbia Egyetem]]) és Gang Tian ([[Princetoni Egyetem]]) szintén feltett az arXiv-ra egy „Ricci Flow and the Poincaré Conjecture” című cikket. Ebben, állításuk szerint a „Poincaré-sejtés részletes bizonyítása” található. Morgan erről előadást is tartott a madridi kongresszuson.<ref>{{cite web|url=http://arxiv.org/abs/math/0607607|title=Ricci Flow and the Poincare Conjecture|last=Morgan|first=John W. |coauthors=Gang Tian|date=2006|accessdate=2009-10-24}}</ref>

<!--
The above work seems to demonstrate that Perelman's outline can indeed be expanded into a complete proof of the geometrization conjecture:

Dennis Overbye of the [[New York Times]] has said that "there is a growing feeling, a cautious optimism that [mathematicians] have finally achieved a landmark not just of mathematics, but of human thought."<ref name="new york times">{{cite news
 | first = Dennis
 | last = Overbye
 | title = An Elusive Proof and Its Elusive Prover
 | publisher = [[New York Times]]
 | url = http://www.nytimes.com/2006/08/15/science/15math.html?ei=5070&en=5b9d2b583a07b6bb&ex=1156737600&adxnnl=1&adxnnlx=1156598521-bOeQ9o5paV33XlHcjJbIwA
 | date = [[15 August]], [[2006]]}}</ref> Nigel Hitchin, professor of mathematics at Oxford University, has said that "I think for many months or even years now people have been saying they were convinced by the argument. I think it's a done deal."<ref name="guardian">{{cite news | first =James | last = Randerson | url = http://www.guardian.co.uk/frontpage/story/0,,1851095,00.html | title = Meet the cleverest man in the world (who's going to say no to a $1m prize) | publisher = [[The Guardian]] | date = [[August 16]], [[2006]]}}</ref>
-->

== A Fields-érem és a Millennium-díj ==
[[2006]] májusában egy kilenc matematikusból álló bizottság megszavazta Perelmannak a Fields-érmet. Sir [[John M. Ball]], a [[Nemzetközi Matematikai Unió]] elnöke, 2006 júniusában meglátogatta Perelmant [[Szentpétervár]]ott és megpróbálta rábeszélni a díj elfogadására. Két nap alatt összesen tíz órát vitatkoztak, majd Ball feladta. Két héttel később Perelman így foglalta össze beszélgetésüket:
<br />
&nbsp;– Azt mondta: ''„három lehetőség van: elfogadom és elmegyek, elfogadom és nem megyek, nem fogadom el. Kezdettől fogva a harmadik lehetőség mellett voltam.”''
<br />
&nbsp;– ''„A díj teljesen irreleváns számomra”'' – folytatta. – ''„Ha a bizonyítás jó, nincs szükség külön elismerésre.”''

2006. [[augusztus 22.|augusztus 22]]-én a Nemzetközi Matematikai Kongresszuson, [[Madrid]]ban bejelentették, hogy Perelman kapta az egyik Fields-érmet, „geometriai eredményeiért és a Ricci-folyam analitikus és geometriai struktúrájában elért fontos felfedezéseiért”. Nem vett részt az ünnepségen és nem fogadta el a díjat.

Korábban már visszautasította az [[Európai Matematikai Társaság]] díját, állítólag azzal az indokkal, hogy a bírálóbizottság nem alkalmas az eredményei megítélésére, így egy pozitív döntés sem fogadható el.

Perelman jogosult a [[Millennium-díj]]ra is.<ref>[https://index.hu/tudomany/2010/03/19/kulonc_orosz_zseninek_iteltek_az_egymillio_dollaros_matematikai_dijat Index.hu: Különc orosz zsenié az egymillió dolláros matematikai díj]</ref> Noha nem adta le lektorált cikkeket közlő matematikai folyóiratba, miként azt a díj szabályai expliciten megkövetelik, a matematikai közösség úgy érzi, hogy a publikációs szabálynak eleget tett azzal, hogy az internetre feltette bizonyításait, és az időközbeni ellenőrzések is megfelelnek a lektorálásnak. A díjat gondozó [[Clay Matematikai Intézet]] kijelentette, hogy fontolgatják az előírások e célból történő megváltoztatását. Perelman kijelentette, hogy nem nyilatkozik arról, elfogadja-e a díjat addig, amíg fel nem ajánlják azt.

A [[Millennium-díj]]at 2010. március 18-án hivatalosan felajánlották Perelmannak<ref name="press-release-2010-03-18">{{cite press release | publisher=[[Clay Mathematics Institute]] | date=March 18, 2010 | format=PDF | title=Prize for Resolution of the Poincaré Conjecture Awarded to Dr. Grigoriy Perelman | url=http://www.claymath.org/poincare/millenniumPrizeFull.pdf | accessdate=March 18, 2010 | quote=The Clay Mathematics Institute (CMI) announces today that Dr. Grigoriy Perelman of St. Petersburg, Russia, is the recipient of the Millennium Prize for resolution of the Poincaré conjecture. | archiveurl=https://web.archive.org/web/20100331134628/http://www.claymath.org/poincare/millenniumPrizeFull.pdf | archivedate=2010-03-31 }} {{Wayback|url=http://www.claymath.org/poincare/millenniumPrizeFull.pdf |date=20100331134628 }} {{Cite web |url=http://www.claymath.org/poincare/millenniumPrizeFull.pdf |title=Archivált másolat |accessdate=2010-03-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100331134628/http://www.claymath.org/poincare/millenniumPrizeFull.pdf |archivedate=2010-03-31 }}</ref> Az angol [[Daily Mail]] napilap 2010. március 23-án nyilvánosságra hozta,<ref>{{cite news|url=http://www.dailymail.co.uk/news/worldnews/article-1259863/Worlds-cleverest-man-turns-1million-prize-solving-mathematics-greatest-puzzles.html|title=World's cleverest man turns down $1million prize after solving one of mathematics' greatest puzzles|date=23 March 2010|publisher=Daily Mail|accessdate=23 March 2010}}</ref> hogy a díjat Perelman elutasította. Mindezt annak ellenére, hogy Perelman a nyilvánosság elkerülése végett már négy éve anyjával egy kis szegényesen bútorozott [[szentpétervár]]i lakásban él.<ref>http://www.lefigaro.fr/international/2010/03/24/01003-20100324ARTFIG00677-genie-des-maths-il-refuse-un-prix-d-un-million-de-dollars-.php</ref>

<!--
{{fact}} Perelman has stated that "I’m not going to decide whether to accept the prize until it is offered."<ref name="new yorker"/>

This, combined with the possibility of being awarded a Fields medal, led him to quit professional mathematics. He has said that "As long as I was not conspicuous, I had a choice. Either to make some ugly thing" (a fuss about the mathematics community's lack of integrity) "or, if I didn’t do this kind of thing, to be treated as a pet. Now, when I become a very conspicuous person, I cannot stay a pet and say nothing. That is why I had to quit.”<ref name="new yorker"/>
-->

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források==
* {{hu}} [https://web.archive.org/web/20100326124252/http://www.hirtv.hu/tud-tech/?article_hid=314370 Megoldotta a Poincaré-sejtést, de nem nem kell neki a jutalom] (Hírtv, 2010. március 23.)
* {{en}} [http://www.mathunion.org/medals/2006/ A 2006-os Nemzetközi Matematikai Kongresszus Fields-érméi] {{Wayback|url=http://www.mathunion.org/medals/2006/ |date=20081217124821 }}
* {{ru}} [http://www.pdmi.ras.ru/ A Sztyeklov Matematikai Intézet Szentpétervári Intézete]
* {{en}} [https://web.archive.org/web/20040928083241/http://www.math.lsa.umich.edu/research/ricciflow/perelman.html Jegyzetek Perelman Ricci-folyamokról írt cikkeiről]

{{Fields-érmesek}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Matematika}}

{{DEFAULTSORT:Perelman Grigorij}}
[[Kategória:1966-ban született személyek]]
[[Kategória:Szentpéterváriak]]
[[Kategória:Orosz matematikusok]]
[[Kategória:Topológusok]]
[[Kategória:Fields-érmesek]]
[[Kategória:Élő személyek]]