Exobolygó forrásának megtekintése

[[Fájl:Primera foto planeta extrasolar ESO.jpg|bélyegkép|300px|A [[2M1207]] [[barna törpe]] (kék) és bolygója ([[2M 1207b|2M1207 b]], vörös) a [[Very Large Telescope|VLT]] [[2006]]. szeptemberi felvételén. Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteni]]
<!--[[Fájl:HR 8799.jpg|thumb|300px|''A ''HR 8799'' rendszer két [[bolygó]]ja ([[HR 8799 b]] és [[HR 8799 c]]), (a harmadik nem látszik a képen), a [[központi csillag]] ki van takarva a kép közepéről'']]-->

[[Fájl:Exoplanet Discovery Methods Bar.png|bélyegkép|300px|Az évente felfedezett exobolygók számának alakulását mutató grafikon 2014-ig<ul>
<li>Kék: radiálissebesség-módszer
<li>Zöld: fedési módszer
<li>Lila: timing-módszer
<li>Vörös: közvetlen képalkotás
<li>Narancssárga: gravitációs mikrolencse-módszer
<li>Sárga: asztrometria</ul>]]

'''Extraszoláris bolygóknak''', vagy röviden '''exobolygóknak''' nevezzük azokat a [[bolygó]]kat, amelyek [[Naprendszer|Naprendszerünkön]] '''kívül''', vagyis idegen [[csillag]]ok körül keringenek.

Évszázadokon át az exobolygók léte csak tudományos feltételezés volt, bár a csillagászok általában hittek létezésükben, gyakoriságukat és hasonlatosságukat a [[Naprendszer]] bolygóihoz teljes homály fedte, később is inkább csak a [[sci-fi]] műfajában foglalkoztak velük. Az első megerősített felfedezéseket az [[1990-es évek]] elején tették. Az ''Extraszoláris bolygók enciklopédiájá''nak (''L'Encyclopédie des Planets Extrasolaires'') interaktív katalógusa<ref>http://exoplanet.eu/catalog.php</ref> 2012. február 14-i bejegyzése szerint 760 exobolygót ismertünk 609 bolygórendszerben, illetve 100 több-bolygós rendszerben. Ezek között számos magyar felfedezés is volt. A 2007-ben felfedezett 60 bolygó között például hét magyar felfedezés volt.<ref>[http://planetquest.jpl.nasa.gov/ PlanetQuest] {{Wayback|url=http://planetquest.jpl.nasa.gov/ |date=20110225110149 }} - Bolygószámláló</ref>

A ''NASA Exoplanet Archive'' listája szerint az ismert exobolygók száma 5832, ez a szám a közlések alapján folyamatosan növekszik (2025. január 25.).<ref>[http://exoplanetarchive.ipac.caltech.edu/index.html NASA Exoplanet Archive] 2025-01-25</ref>

Magyar [[csillagász]]ok tervezték és üzemeltetik a [[HATNet]] távcsőhálózatot és kutatási programot, ezzel már 41 fedési exobolygót fedeztek fel. [[2009]]-től [[Magyarország]]on kutatócsoport működik az exobolygók tulajdonságainak vizsgálatára, valamint a [[Piszkéstetői Obszervatórium]] távcsöveit korszerűsítik, alkalmassá téve őket exobolygókkal kapcsolatos észlelési munkára.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20090603-exobolygokat-vizsgalo-kutatoprogram-indul-magyarorszagon.html|title=Exobolygókat vizsgáló kutatóprogram indul Magyarországon|last=Kereszturi |first=Ákos|date=2009-06-03|publisher=[http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html &#91;Origo&#93; Világűr]|accessdate=2009-06-06}}</ref>

2002 óta a keresésbe [[Amatőrcsillagászat|amatőrcsillagászok]] is bekapcsolódtak, a 2008-as év júliusáig nyolc bolygót felfedezve.<ref>{{cite web|url=http://planetquest.jpl.nasa.gov/news/oklo.cfm|title=Amateur astronomers join the exoplanet race|last=Rodriguez|first=Joshua|date=2008-07-17|publisher=[http://planetquest.jpl.nasa.gov/ PlanetQuest]|language=angol|accessdate=2008-07-18|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080905214312/http://planetquest.jpl.nasa.gov/news/oklo.cfm#|archivedate=2008-09-05}}</ref> Eszközeink korlátai miatt évekig csak a legnagyobbak felfedezésére volt lehetőségünk, amelyek többsége a [[Jupiter]]hez hasonló gázóriás volt.

2011-ben csillagászok az exobolygók új osztályát fedezték fel, amik nem keringenek központi csillag körül. A Jupiter-méretű bolygókról úgy gondolják, hogy számuk meghaladhatja a csillagokét. Bár a '''magányos bolygó''' elképzelés már korábban megszületett, csak most sikerült ezt a gyakorlatban megfigyelni. Ez a tény befolyásolhatja a jelenlegi bolygókeletkezés modelljét is. A felfedezés egy [[japán]]-[[Új-Zéland|új-zélandi]] felmérés egyik eredményeként született, amit 2006/2007-ben végeztek a [[Tejútrendszer]] középső vidékének megfigyelésével. Ez tíz, szabadon mozgó bolygót mutatott ki, amik nagyjából Jupiter-méretűek. Az '''árva bolygó'''nak is nevezett égitestek észlelése a [[gravitációs mikrolencse]] módszerével történt. A most felfedezett bolygók a Földtől nagyjából 10&nbsp;000-20&nbsp;000&nbsp;[[fényév]] távolságban vannak.<ref>[http://science.nasa.gov/science-news/science-at-nasa/2011/18may_orphanplanets/ Free-Floating Planets May Be More Common Than Stars] {{Wayback|url=http://science.nasa.gov/science-news/science-at-nasa/2011/18may_orphanplanets/ |date=20110521094008 }} 2011-05-18</ref> A tanulmány a Nature tudományos folyóirat 2011. május 19-i számában jelent meg.<ref>{{cite journal | last = Takahiro | first = Sumi| title = Unbound or distant planetary mass population detected by gravitational microlensing| url = http://www.nature.com/nature/journal/v473/n7347/full/nature10092.html| journal = Nature | date= 2011-05-19 | pages =349-352 | doi = doi:10.1038/nature10092 | issn = 0028-0836}}</ref>

Újabb felfedezések arra mutatnak, hogy a csillagok jó része körül keringnek bolygók.<ref>The HARPS search for southern extra-solar planets XXXIV. Occurrence, mass distribution and orbital properties of super-Earths and Neptune-mass planets, M. Mayor, M. Marmier, C. Lovis, S. Udry, D. Ségransan, F. Pepe, W. Benz, J.-L. Bertaux, F. Bouchy, X. Dumusque, G. Lo Curto, C. Mordasini, D. Queloz, N. C. Santos. September 2011</ref> A 2012-es év elején megjelent kutatási eredmények<ref>Wall, Mike (11 January 2012). "160 Billion Alien Planets May Exist in Our Milky WayGalaxy". Space.com. http://www.space.com/14200-160-billion-alien-planets-milky-galaxy.html. Hozzáférés ideje: 2012-01-11.</ref><ref>Cassan, A et al (11 January 2012). "One or more bound planets per Milky Way star from microlensing observations". Nature 481: 167–169. doi:10.1038/nature10684. http://www.nature.com/nature/journal/v481/n7380/full/nature10684.html. Hozzáférés ideje: 2012-01-11.</ref> arról tanúskodnak, hogy csak a Tejútrendszert számítva 160 milliárd exobolygó kering 100 milliárd csillag körül, a [[Nap]]unkhoz hasonló csillagok kb. 50%-ához tartozik bolygórendszer, valamint a magányos, [[Naprendszer]]ünk bolygóihoz hasonló és nagyobb tömegű olyan égitestek számát pedig, amelyek egy csillaghoz, vagy [[csillagrendszer]]hez nem tartoznak, billiókra becsülik. Mindezek, és a Tejútrendszer bolygói óriási számának felfedezése élénkítik az azon való elmélkedést, hogy a Föld biológiai folyamataihoz hasonló [[élet]] más csillagok körül keringő bolygókon, más galaxisokban is létezhet.<ref>{{Cite web |url=http://planetquest.jpl.nasa.gov/TPF/tpf_signsOfLife.cfm |title=Science Goals: Detecting signs of life |accessdate=2006-09-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080208051041/http://planetquest.jpl.nasa.gov/TPF/tpf_signsOfLife.cfm |archivedate=2008-02-08 }}</ref>

Az újabb felfedezések másik jellegzetessége, hogy a talált bolygók között egyre több a Földünk nagyságához hasonló vagy még kisebb bolygó. Ezek közül egy maroknyi Földünkhöz hasonló tulajdonságokkal is rendelkezik.<ref>Johnson, Michele (20 December 2011). "NASA Discovers First Earth-size Planets Beyond Our Solar System". NASA. http://www.nasa.gov/mission_pages/kepler/news/kepler-20-system.html {{Wayback|url=http://www.nasa.gov/mission_pages/kepler/news/kepler-20-system.html |date=20200516230313 }}. Hozzáférés ideje: 2011-12-20.</ref><ref>Hand, Eric (20 December 2011). "Kepler discovers first Earth-sized exoplanets". Nature. doi:10.1038/nature.2011.9688.</ref><ref>Overbye, Dennis (20 December 2011). "Two Earth-Size Planets Are Discovered". New York Times. http://www.nytimes.com/2011/12/21/science/space/nasas-kepler-spacecraft-discovers-2-earth-size-planets.html. Hozzáférés ideje: 2011-12-21.</ref> Ezeket a gáz-óriásoknál sokkal kisebb méretű, aránylag kis, Földünkének csak annak néhányszorosával nagyobb tömegű exobolygókat, melyek száma statisztikai számítások alapján jóval meghaladja a bolygó óriások számát, [[Szuper-Föld]]nek nevezték el. Azokat a Földünkhöz hasonló tömegű égitesteket azonban, amelyek fehér törpék körül keringenek, vagy a térben szabadon lebegnek, általában nem nevezzük bolygóknak.

Már 2007-ben felfedeztek a Naprendszerünkhöz lényegesen közelebb, mintegy 20,5 [[fényév]]re egy, a [[Gliese 581]] vörös törpe lakható övében keringő bolygót, majd [[2011]]-ben tőlünk 36 fényévre a [[HD85512 b]] bolygót, valamint ugyancsak 2011-ben 600 fényévre a [[Kepler-22b]] bolygót, [[2012]]-ben pedig, az év elején 22 fényévre a GJ 667C&nbsp;c bolygót, amelyek mindegyikét lakhatónak nyilvánították. Új mérőeszközök és új módszerek alkalmazásával számos hasonló felfedezésre várunk a közeljövőben (lásd az újonnan felfedezett exobolygók irodalmát).

Az exobolygókat kutató [[Kepler űrtávcső]] és a [[Gaia űrtávcső]] adatainak 2018-as elemzése alapján a tudósok arra az eredményre jutottak, hogy egyes exobolygókat akár 50 százaléknyi víz is alkothatja.<ref>[http://player.hu/tech-3/oriasi-meglepetesnek-tartjak-a-tudosok-hogy-a-foldhoz-hasonloan-tobb-vizi-vilag-letezik/ Óriási meglepetésnek tartják a tudósok, hogy a Földhöz hasonlóan több vízi világ létezik. 2018-09-01]</ref>

2019-ben két csillagászt [[fizikai Nobel-díj]]jal tüntettek ki a [[51 Pegasi|51&nbsp;Pegasi&nbsp;b]] exobolygó 1995-ös felfedezéséért.<ref>[https://ui.adsabs.harvard.edu/abs/1995Natur.378..355M/abstract A Jupiter-mass companion to a solar-type star, Nature, Volume 378, Issue 6555, pp. 355-359 (1995 november).]</ref> Ez az elsőként ismertté vált olyan bolygó, ami (a [[Naprendszer]]en kívül) a [[Nap]]hoz hasonló csillag körül kering. Ez a felfedezés a csillagászat új ágához vezetett, az exobolygók szervezett kutatásához.

2023-ban a [[James Webb űrtávcső]] révén végzett kutatás szerint a 120 fényevre lévő K2-18b jelzésű exobolygón nagy valószínűséggel [[dimetil-szulfid]] is található, amit tudásunk szerint csak élőszervezetek bocsátanak ki.<ref>[https://hvg.hu/tudomany/20230912_elet_a_foldon_kivul_k2_18b_exobolygo_idegen_bolygo_urkutatas_james_webb_urteleszkop Az életre utaló jelet találhatott a NASA egy idegen bolygón] hvg.hu, 2023. szeptember 12. </ref>

<div class="toclimit-3">__TOC__
</div>

== Felfedezésük története ==

A [[Naprendszer]]en kívüli bolygók létében a modern csillagászat megszületése óta szinte senki sem kételkedett (többek között [[Giordano Bruno]] világképében is helyet kaptak más csillagok körül keringő bolygók), de kutatásuk lehetősége egészen a [[19. század]]ig fel sem merült.

[[1855]]-ben [[W. S. Jacob]] kapitány, aki a [[Brit Kelet-indiai Társaság]] [[Madrasi Obszervatórium]]ában dolgozott, a [[70 Ophiuchi]] kettőscsillag mozgásának zavaraiból következtetett arra, hogy nagyon valószínű egy bolygószerű test a rendszerben. Később, az [[1890-es évek]]ben [[Thomas J. J. See]] a [[Chicagói Egyetem]] és az [[Egyesült Államok Tengerészeti Obszervatórium]]ának munkatársa egy nem látható test jelenlétét jelentette be, mely a rendszerben, az egyik csillag körül 36 éves periódussal kering. A feltételezett pályaadatok alapján végzett számításokból [[Forest Ray Moulton]] kimutatta, hogy a feltételezett égitest pályája nagyon instabil, így valószínűtlen. Az [[1950-es évek|1950-es]] és [[1960-as évek]]ben a [[Swarthmore College]]ben dolgozó [[Peter van de Kamp]] végzett megfigyeléssorozatot, ezúttal a [[Barnard-csillag|Barnard-nyílcsillagról]], melynek alapján bolygó jelenlétére következtetett. Napjaink jóval érzékenyebb megfigyelései ezen észleléseket nem erősítették meg.

Az első olyan észlelést, melyet (jóval) később sikerült megerősíteni, [[1988]]-ban publikálta [[Bruce Campbell]], [[G. A. H. Walker]], és [[S. Yang]]. A [[Gamma Cephei|γ Cephei]] feltételezett bolygóját a [[radiális sebesség-módszer]]rel mutatták ki, műszereik teljesítőképességeinek határán. Felfedezésükben nem lehettek teljesen biztosak, többek között az égitest tömegének pontos ismerete nélkül nem lehetett egyértelműen eldönteni, hogy bolygóval, vagy [[barna törpe|barna törpével]] van-e a felfedezőknek dolguk. A következő évben megerősítették a felfedezést, [[1992]]-ben azonban újabb kételyek merültek föl. A bolygó felfedezését, jóval korszerűbb eszközökkel, [[2003]]-ban sikerült megnyugtatóan igazolni.

[[1991]]-ben [[Andrew Lyne]], [[M. Bailes]] és [[S. L. Shemar]] a [[PSR 1829-10]] [[pulzár]] körül keringő bolygó felfedezését jelentették be, a pulzárról érkező rádiójelek rendszeres eltérései alapján. Bár a felfedezés nagy figyelmet kapott, állításukat hamar visszavonták.

Az első olyan exobolygót, melynek létét megerősítették, [[1990]]-ben [[Aleksander Wolszczan]] lengyel csillagász fedezte föl az [[Arecibo Obszervatórium|Areciboi rádiótávcső]] adatainak elemzésével, a [[PSR 1257+12]] [[pulzár]] körül, szintén a pulzárról érkező rádiójelek anomáliáiból következtetve. [[1992]]-ben [[Dale Frail]] kanadai csillagásszal újabb bolygót találtak a rendszerben, hasonló módszerrel.

Az első, normális csillag körül keringő bolygó felfedezését, az [[51 Pegasi]] [[fősorozat]]beli csillag körül [[1995]]. [[október 6.|október 6-án]], a [[Genfi Egyetem]] csillagászai, [[Michel Mayor]] és [[Didier Queloz]] jelentették be, az [[Observatoire de Haute-Provence]] műszereit használva.

A legelső közvetlen észlelést (a bolygó közvetlen megörökítése, infravörös tartományban) [[2005]] őszén az [[European Southern Observatory|ESO]] [[Very Large Telescope|VLT]] távcsövével a [[Gaël Chauvin]] francia csillagász vezette kutatócsoport végezte, a [[2M 1207]] [[barna törpe]] bolygójáról. 2008-ban már több csillag körül sikerült bolygót vagy bolygókat lefényképezni.

A bolygók elmozdulását a központi csillag körül először [[2008]] novemberében sikerült kimutatni, a [[HR 8799]] és a [[Fomalhaut b]] esetében.

== Az exobolygók keresésének módszerei ==
{{bővebben|Az exobolygók keresésének módszerei}}
[[Fájl:CoRoT-1.jpg|thumb|300px|A fedési módszer: a sötét, saját fény nélküli bolygó átvonul a csillag előtt, egy részét kitakarva, így fényességét lecsökkentve]]
[[Fájl:Changes in the infrared light output of two star-planet systems.jpg|thumb|300px|Két exobolygó fedési görbéje]]
[[Fájl:HST betaPictoris comb.jpg|thumb|300px|A [[Béta Pictoris|β Pictoris]] körüli [[protoplanetáris korong]], éléről látva, a [[Hubble űrtávcső]] infravörös tartományában készült felvételén]]
[[Fájl:Planet reflex 200.gif|thumb|300px|A nagy tömegű kísérő bolygók változásokat okoznak a csillag [[sajátmozgás]]ában]]

Az ilyen égitestek közvetlen megfigyelése nagyon nehéz (mivel a csillag fényereje elnyomja a megfigyelt exobolygóét), ezért eddig mindössze néhány esetben lehetett az anyacsillag körül keringő bolygót lefényképezni. 2006 szeptemberéig ezek közül csak a [[2M 1207]] csillag körül keringő [[2M 1207b]] kísérő bolygó mivoltát erősítették meg független megfigyelésekkel<ref>{{Cite web |url=http://www.eso.org/outreach/press-rel/pr-2005/pr-12-05.html |title=Yes, it is the Image of an Exoplanet |accessdate=2006-09-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080706172011/http://www.eso.org/outreach/press-rel/pr-2005/pr-12-05.html |archivedate=2008-07-06 }}</ref> (ha a kísérő tömege nagyobb 13 Jupiter-tömegnél, akkor [[barna törpe|barna törpéről]], azaz [[csillag]]ról beszélünk), a másik három rendszer még várja a megerősítést ([[GQ Lupi b]], [[AB Pictoris b]], [[SCR 1845 b]], [[1RXS J160929.1-210524]]). 2008-ban már több olyan felfedezés is történt, amikor a bolygót közvetlenül is sikerült észlelni ([[Fomalhaut b]], [[HR 8799]], [[Béta Pictoris b|β Pictoris b]]<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20081125-beta-pictoris-sikerult-a-csillag-koruli-exobolygot-lefotozni.html|title=A Béta Pictoris exobolygóját is lefotózták|last=Kereszturi |first=Ákos|date=2008-11-26|publisher=[http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html &#91;Origo&#93; Világűr]|accessdate=2008-11-26}}</ref>). Emiatt az ilyen rendszerek felfedezésére elsősorban indirekt módszerek léteznek.

=== Közvetett módszerek ===
==== Fedési módszer ====

Ha egy [[égitest|objektum]] (például [[bolygó]], [[barna törpe]]) elhalad a [[csillag]]a előtt, akkor a csillag fényességében csökkenést lehet észlelni. A módszer csak akkor működik, ha a Földről a bolygót a napja előtt látjuk elhaladni. Ez a becslések szerint minden ezredik bolygórendszerben áll fent.<ref name="tess"/> Akkor beszélhetünk kísérő által okozott elhalványodásról, ha ez periodikusan megismétlődik. A fényességcsökkenés függ a bolygó és a csillag sugarának hányadosától, valamint a csillag hőmérsékletétől, vagyis minél hidegebb a csillag, annál kisebb az intenzitás csökkenése. A fedési fénygörbe [[fotometria]]i vizsgálatából sok mindenre választ kaphatunk: a keringési periódusára, [[Excentricitás (csillagászat)|excentricitására]] illetve a bolygó sugarának nagyságára, amit az alábbi képlet ad meg:

:<math>\frac {I_{\mathrm{min }} }{I_{\mathrm{max}}}=1-\frac{R^2}{R^{2}_*}</math>

ahol <math>I</math> az intenzitás, ''R''<sub>*</sub> a csillag, ''R'' pedig a bolygó sugarát jelöli.

Átvonulás során az égitest [[légkör]]e által produkált ún. kompozit [[színkép|spektrum]] is tanulmányozható, mivel a bolygó légkörének spektruma rárakódik (szuperponálódik) a csillagéra, és a bolygó színképvonalainak [[Doppler-effektus|Doppler-eltolódásából]] adódóan szét lehet választani őket egymástól. Az első sikeres megfigyeléseket ezzel a módszerrel [[2007]] februárjában jelentették be, két, korábban felfedezett exobolygó, a [[HD 189733 b]] és a [[HD 209458 b]] színképét sikerült felvenni a jelenleg elérhető legérzékenyebb műszerrel, a [[Spitzer űrtávcső]]vel. Ennek a módszernek az adja a fontosságát, hogy ilyen módszerrel a bolygó színképe, ezáltal kémiai összetétele is tanulmányozható, ami elméletileg lehetővé teszi a felszínén az életre utaló víz, vagy szerves molekulák kimutatását – kellő érzékenységű műszerrel.<ref>[http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20070314_uj_korszak.html Új korszak az exobolygók kutatásában] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20070314_uj_korszak.html |date=20080531044419 }} Szerző: Szulágyi Judit</ref><ref>[http://www.spitzer.caltech.edu/Media/releases/ssc2007-04/release.shtml NASA's Spitzer First To Crack Open Light of Faraway Worlds] {{Wayback|url=http://www.spitzer.caltech.edu/Media/releases/ssc2007-04/release.shtml |date=20070715071155 }} Spitzer Space Telescope Newsroom</ref>

A fedési módszer az [[Infravörös sugárzás|infravörös tartományban]] is működik, de pont „fordítva”: az exobolygók a központi csillagukhoz képest infravörösben kevésbé halványak (alacsonyabb felszíni hőmérsékletük miatt elektromágneses sugárzásuk csúcsa esik az infravörös tartományba), emiatt központi csillaguk mögött eltűnve észrevehetően lecsökken a rendszer infravörös összsugárzása. Mivel az infravörös tartományban a megfigyelések végzése a földi légkör zavaró hatásai miatt sokkal nehezebb, ezért ezzel a módszerrel nem keresnek bolygókat.

A [[Hubble űrtávcső]] [[2006]] folyamán a ''SWEEPS'' (''Sagittarius Window Eclipsing Extrasolar Planet Search – „''Sagittarius-ablak fedési exobolygó-keresés”) program keretében a [[Tejútrendszer]] központi vidékének egy kiválasztott területéről készített egy héten át folyamatosan fényképeket, és a területen lévő 180 ezer csillag közül az egymást követő képeken számítógépes módszerrel 16 csillag elhalványodását figyelték meg, amit exobolygók is okozhattak, ezek közül két csillag esetében sikerült az exobolygó létét az ESO VLT távcsövének megfigyeléseivel megerősíteni.<ref>{{Cite web |url=http://hubblesite.org/newscenter/archive/releases/2006/34/text/ |title=Hubble Finds Extrasolar Planets Far Across Galaxy |accessdate=2007-01-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160923000817/http://hubblesite.org/newscenter/archive/releases/2006/34/text/ |archivedate=2016-09-23 }}</ref><ref>{{Cite web |url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20061009_hstexo_2.html |title=Exobolygók a Tejútrendszer központi vidékén |accessdate=2007-01-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20071021103929/http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20061009_hstexo_2.html |archivedate=2007-10-21 }}</ref>

==== Egyéb módszerek ====

* [[Radiális sebesség-mérés]]: a csillag színképvonalai [[Doppler-effektus|Doppler-eltolódást]] mutatnak a körülötte keringő bolygó gravitációs hatása miatt.
* [[Asztrometriai módszer]]: a bolygó gravitációs hatása változásokat idéz elő a csillag [[sajátmozgás]]ában. Ez az elmozdulás mérhető a háttércsillagokhoz képest. Az első ilyen módszerrel felfedezett csillag a [[VL–10b]], melyet 2009 májusában fedeztek fel.<ref name="auto_usi7wvR+ifWwdLr0tjQjHw">{{cite web|url=http://planetquest.jpl.nasa.gov/news/firstFind.cfm|title=First find Planet-hunting method succeeds at last|date=2009-05-28|publisher=[http://planetquest.jpl.nasa.gov/ PlanetQuest]|language=angol|accessdate=2009-05-29|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090904010715/http://planetquest.jpl.nasa.gov/news/firstFind.cfm|archivedate=2009-09-04}}</ref>
* [[Gravitációs mikrolencse|Gravitációs mikrolencse-hatás]]: a bolygó és a csillag kettős [[gravitációs lencse]]ként viselkedik.
* [[Gravitáció]]s perturbáló hatás: a bolygó gravitációs hatása kimutatható a csillag körüli [[protoplanetáris korong]]ban (mivel a bolygó kitakarítja pályájáról az ott keringő anyagot, a korong itt elvékonyodik vagy eltűnik). Ezzel a módszerrel végzett megfigyelések alapján [[Tejútrendszer]]ünk [[Nap]]hoz hasonló csillagainak 20-60%-a körül kering Föld típusú [[kőzetbolygó]].<ref>[http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20080220-sok-fold-a-galaxisban.html Föld típusú bolygók sokasága a Galaxisban] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20080220-sok-fold-a-galaxisban.html |date=20080705084203 }} – [http://hirek.csillagaszat.hu/ Hírek.csillagászat.hu] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/ |date=20100208181007 }}; Molnár Péter, 2008. február 20.</ref>
* Pulzárjelek modulációja: a pulzárjelek frekvenciája periodikusan változik a bolygó gravitációs hatása miatt.
* Doppler-leképzés: a csillag vonalprofiljai megváltoznak, ha a bolygó elfedi a felszínének egy részét.
* Antropogén (civilizációs) hatások észlelése [[Rádiótávcső|rádióteleszkóppal]]
* Infravörös többletsugárzás mérése. A bolygók sugárzási maximuma az infravörös tartományba esik. Célravezető lehet a látható és az infravörös fénycentrum eltérésének vizsgálata.
* Timing-effektus: Egy, már ismert bolygót tartalmazó rendszerben a bolygó pályájának zavaraiból (például fedési módszernél a csillag előtti átvonulások között eltelt idő apró változásából) következtethetnek más bolygók meglétére.<ref>[http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20080416_uj_szuperfold.html Megvan az eddigi legkisebb "szuper-Föld"?] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20080416_uj_szuperfold.html |date=20080612193957 }} – [http://hirek.csillagaszat.hu/ Hírek.csillagászat.hu] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/ |date=20100208181007 }}; Szalai Tamás, 2008. április 16.</ref>
* Egy 2009-es felmérés szerint a bolygórendszerekkel rendelkező nap-típusú csillagokban -a Naphoz hasonlóan- viszonylag kevesebb a [[lítium]].<ref>{{cite web|url=http://www.portaltotheuniverse.org/news/view/33020/|title=Exoplanets Clue to Sun's Curious Chemistry|date=2009-11-11|publisher=[http://www.portaltotheuniverse.org/]|language=angol|accessdate=2009-11-11|archiveurl=https://web.archive.org/web/20091113111540/http://www.portaltotheuniverse.org/news/view/33020/|archivedate=2009-11-13}}</ref>

=== Közvetlen módszerek ===

* Képalkotás [[koronográf]]fal. Ebben az esetben a különlegesen felszerelt űrtávcső a bolygóknál 10 milliárdszor fényesebb csillagot kitakarja. Ehhez hasonló módszereket alkalmaznak a [[nap]]korona megfigyelésekor is.<ref>[http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20070414_planetfinder_experiment.html Föld méretű bolygók lefényképezése más csillagok körül] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20070414_planetfinder_experiment.html |date=20080405211240 }} – Hírek.csillagászat.hu, Szerző: Kovács József</ref>
* Észlelés a csillag mellett (infravörös tartományban) űrtávcsövekkel. A bolygók és csillagaik sugárzása között sokkal kisebb különbség az infravörös tartományban.
* Magas kontrasztú képalkotás<ref>[http://www.astronomy.com/asy/default.aspx?c=a&id=5702&r=rss New way to observe faint companions] High-contrast observations will help directly image unknown extra-solar planets, low-mass stars, and brown dwarfs. – Provided by European Southern Observatory</ref>

=== Exobolygó-keresési programok napjainkban ===
==== Földi bázisú programok ====
[[Fájl:Terrestrial Planet Finder PIA04499.jpg|thumb|300px|A [[NASA]] tervezett [[Terrestrial Planet Finder]] [[űrtávcső]]-rendszere]]
[[Fájl:Space Interferometry Mission PIA04248.jpg|thumb|300px|A tervezett [[SIM PlanetQuest]] űrtávcső]]
[[Fájl:SIMsciGraphic12.jpg|thumb|300px|A SIM PlanetQuest misszió tervezett érzékenysége: [[Neptunusz]]-méretű bolygókat 2000, [[Föld]]-méretű bolygókat 6 csillag körül találna meg]]

Az exobolygók keringése által kiváltott periodikus jelenségek felfedezéséhez szisztematikus keresőprogramokra van szükség, minden egyes megfigyelt csillag kiválasztott paraméterét (fényesség, radiális sebesség) folyamatosan figyelni kell, adott esetben évekig. Emiatt az ilyen programok nem használhatják a világ legnagyobb távcsöveit, ezeken ugyanis távcsőidőhöz jutni nagyon nehéz, így a megfigyelt csillagok nagy számával kompenzálják a távcsövek kisebb mérete által okozott hátrányt, a nagyszámú mintából a legkönnyebben észlelhető exobolygókat felfedezve. Mivel a tudományterület még nagyon fiatal, így viszonylag kevés, kifejezetten az exobolygók felfedezésére épített berendezés létezik.

A legjelentősebb exobolygó-kereső programok a svájci [[Geneva Extrasolar Planet Search]], az amerikai [[California and Carnegie Planet Search]], ([[radiális sebesség-módszer]]), a [[Systemic]] (amatőrök által végzett analízisre támaszkodik), a [[TrES]] ''(Trans-Atlantic Exoplanet Survey)'', a [[SuperWASP]] (fedési), az [[XO Telescope]] és a magyar [[HATNet]] (fedési programok), az ''Angstrom'' ([[Andromeda Galaxy Stellar Robotic Microlensing]]), valamint az eredetileg a sötét anyagot esetleg alkotó égitestek felfedezésére létrehozott lengyel [[OGLE]] (''Optical Gravitational Lensing Experiment'', utóbbi kettő [[gravitációs mikrolencse]]-módszerrel). Az [[MEarth]] projekt földi telepítésű, kisebb teleszkópokkal a kis tömegű, [[M színképtípusú csillag]]ok körül keres exobolygókat, mert az ilyen, kisebb átmérőjű és halványabb csillagok előtt átvonuló bolygókat könnyebb észlelni, így földméretű bolygók is felfedezhetőek. (Az ilyen halvány csillagokhoz a [[lakható zóna]] is sokkal közelebb van.)<ref>{{cite web|url=http://www.centauri-dreams.org/?p=6114|title=MEarth: Searching for Habitable ‘Super-Earths’|date=2009-02-13|publisher=[http://centauri-dreams.org/ Centauri Dreams]|language=angol|accessdate=2009-03-29}}</ref> A [[Planetary Society]] támogatásával 2009-ben indult [[FINDS Exo-Earths]] program radiálissebesség-módszerrel dolgozik a [[Lick Obszervatórium]] 3 méteres távcsövével, az erre a célra épített műszer az 1&nbsp;m/s nagyságrendű sebesség-változások kimutatására képes, a későbbiekben a [[Keck Obszervatórium]] 10 méteres távcsöveinek egyikére is fel tervezik szerelni, ebben az esetben képes lesz a 0,5&nbsp;m/s érzékenységre, ami a naptömegű csillag körül keringő földtömegű bolygók észlelésére már elég.<ref>{{cite web|url=http://planetary.org/programs/projects/finds/|title=FINDS Exo-Earths|language=angol|accessdate=2009-09-22|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120325204440/http://www.planetary.org/programs/projects/finds/|archivedate=2012-03-25}}</ref>

Az egyre finomodó módszerek miatt az újabb programok már nagyon termékenyek, így a közeljövőben a felfedezett bolygók számának meredek emelkedésére lehet számítani.<ref>[http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20080405-tiz-wasp-es-ket-corot-fedesi-exobolygo.html Tizenkét új bolygó: akcióban a WASP és a CoRoT] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20080405-tiz-wasp-es-ket-corot-fedesi-exobolygo.html# |date=20080408124816 }} – [http://hirek.csillagaszat.hu/ Hírek.csillagászat.hu] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/ |date=20100208181007 }}; Kovács József, 2008. április 5.</ref>

==== Űrből végzett keresések ====
Az exobolygó-keresés során is komolyan zavaró tényező a [[Föld]] [[légkör]]e, így a legjobb megfigyelések a világűrből végezhetőek, ezért több, kifejezetten az exobolygók kutatására tervezett csillagászai műhold indítása várható a nem túl távoli jövőben.

[[2003]]. [[június 30.|június 30-án]] állították Föld körüli pályára a mindössze 52&nbsp;kg tömegű kanadai [[MOST]] [[mikroműhold]]at, mely csillagok fényességének ingadozásait méri, melyet exobolygók áthaladása is okozhat.<ref>{{cite web|url=http://www.urvilag.hu/article.php?id=442|title=Az első kanadai űrtávcső|last=Szentpéteri |first=László |date=2003-10-01|publisher=[http://www.urvilag.hu/ Űrvilág.hu]|accessdate=2008-06-13}}</ref>

[[2006]]. [[december 27.|december 27-én]] állították pályára a francia [[COROT]] [[űrtávcső|űrtávcsövet]], melynek egyik kiemelt feladata exobolygók felfedezése, és a [[csillagfedés]]eket a jelenlegi, földfelszínről végzett észleléseknél körülbelül két nagyságrenddel érzékenyebben tudja megfigyelni, ami a [[fedési módszer]]rel felfedezett csillagok számát valószínűleg megsokszorozza majd.<ref>[http://www.esa.int/esaCP/SEMYOPQJNVE_index_0.html COROT on its way]</ref><ref>{{Cite web |url=http://hirek.csillagaszat.hu/egyeb/20061229_corot.html# |title=Csillagszerkezet és exobolygók: elindult a COROT |accessdate=2007-01-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070102023436/http://hirek.csillagaszat.hu/egyeb/20061229_corot.html# |archivedate=2007-01-02 }}</ref>
A COROT távcső első felfedezését [[2007]]. [[május 3.|május 3-án]] jelentették be,<ref>[http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20070505_a_corot_elso_exobolygoja.html A COROT műhold első exobolygója] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20070505_a_corot_elso_exobolygoja.html# |date=20070519031140 }} Szerző: Kovács József</ref> az első eredmények alapján a tervezettnél háromszor kisebb méretű bolygók észlelésére is lehetőség nyílik, azaz tömegesen várható földméretű bolygók felfedezése.

[[2009]]. [[március 7.|március 7]]-én indították ''COROT''-hoz hasonló, de lényegesen nagyobb teljesítményű [[Kepler űrtávcső|Kepler űrtávcsövet]], mely 170 000 csillagot fog folyamatosan, egyszerre figyelni, bolygófedésekre várva. A műhold segítségével az exobolygókon kívül szerencsés esetben körülöttük keringő [[exohold]]ak vagy az exobolygók [[bolygógyűrű|gyűrűi]] is felfedezhetőek.<ref>[http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0365&Itemid=338 Simon Attila: Exoholdak fotometriai detektálása] {{Wayback|url=http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0365&Itemid=338 |date=20080209035744 }} Előadás, Az [[MCSE]] Szegedi Helyi Csoportjának Találkozója - 2007. október 13.</ref>

=== Tervezett exobolygó-keresési programok ===
{{elavult}}
Napjainkban az exobolygó-keresési programok csak a jupiterméretű bolygókat tudják megtalálni, a nem túl távoli jövőben azonban megkezdődik a Földhöz hasonló bolygók tömeges felfedezése, legalábbis, amennyiben a programok tervezett költségvetését sikerül előteremteni.

A [[Sloan Digital Sky Survey]] programon belül [[2008]] és [[2014]] között 11.000 csillag színképének elemzését tervezik, az exobolygókat a radiális sebesség-módszerrel keresve. A [[Marvels program]]ban pesszimista becslések szerint is legalább 200 bolygó felfedezése várható.<ref>{{Cite web |url=http://planetquest.jpl.nasa.gov/news/marvels.cfm# |title=Planets by the dozen: New survey may produce bonanza of new worlds |accessdate=2008-03-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080410075353/http://planetquest.jpl.nasa.gov/news/marvels.cfm# |archivedate=2008-04-10 }}</ref>

2013-ban indult a Gaia űrtávcső, ami nagyon pontos [[asztrometria]]i vizsgálatokat végez, és  több száz és ezer csillag [[sajátmozgás]]ából képes bolygók jelenlétének kimutatására, bár a módszer jellegéből adódóan elsősorban a nagy tömegű bolygók felfedezésére alkalmas. Mivel a műhold nagy pontosságú fényességméréseket is végez, fedési exobolygókat is találhat, bár ez nem elsődleges feladata.

[[2012]]-re tervezték felbocsátani a [[TESS űrtávcső|TESS]] ''(Transit Exoplanet Survey Satellite, azaz Fedési Exobolygó-Számláló Műhold)'' [[űrtávcső|űrtávcsövet]], melyet a [[Massachusetts Institute of Technology]] vezetésével fejlesztettek. A projektet a [[Google, Inc.|Google]] is támogatja, mind anyagi, mind technikai segítség formájában (nagy [[adatbázis]]ok kezelése, [[indexálás]]a és keresése). A fedési módszerrel dolgozó távcső mintegy kétmillió csillag fényerejét méri, az egész égboltot lefedve, és mintegy ezer exobolygó felfedezésére számítanak. A műhold alkalmas többek között a Naphoz hasonló csillagok körül keringő földméretű bolygók felfedezésére is. A távcső működésének érdekessége, hogy az általa rögzített tetemes mennyiségű adatnak csak egy részét (az érdekesnek gondoltakat) küldi a Földre, nagy részét három hónapig a műhold fedélzetén tárolják, majd törlik. Ezen adatok más kutatóprogramok számára is rendelkezésre állnak.<ref name="tess">[http://hirek.csillagaszat.hu/urteleszkopok/20080331-exobolygo-kutatas-a-google-segitsegevel.html Exobolygókat kereső űrtávcsövet támogat a Google] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/urteleszkopok/20080331-exobolygo-kutatas-a-google-segitsegevel.html# |date=20090125111740 }} – [http://hirek.csillagaszat.hu/ Hírek.csillagászat.hu] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/ |date=20100208181007 }}; Kovács József, 2008. március 31.</ref>

Pár év múlva állítják pályára a [[James Webb űrtávcső|James Webb űrtávcsövet]], (a [[Hubble űrtávcső]] utódját) melynek szinte minden, napjainkban folyó program jelentős szerepet szán, mert ez a távcső lesz először képes arra, hogy földszerű bolygókról direkt képet alkosson, így a korábbi programok által felfedezett bolygók legérdekesebbjeit érdemben is vizsgálhassa. A [[2016]]-ban indított [[New Worlds program]] egy különleges alakú űreszköz segítségével takarja ki a legkecsegtetőbb bolygók csillagait, így egy űrtávcső, valószínűleg a ''James Webb'', [[színkép]]et tud felvenni magukról a bolygókról, így kémiai összetételük részletesen tanulmányozható, az esetleg felfedezett [[biogén anyag]]ok pedig a [[földön kívüli élet]] felfedezését jelentenék.

[[2014]]–[[2020]] között több, a jelenlegi műszereknél nagyságrendekkel érzékenyebb űrtávcső indítását tervezték, a [[SIM PlanetQuest]], a [[Terrestrial Planet Finder]] amerikai műhold interferometria-módszerrel, a [[New Worlds]] (valamint a ''TPF'' egyik változata és a 2017 után induló japán [[SPICA]] űrtávcső) pedig a központi csillag [[koronográf]]hoz hasonló módon történő kitakarásával működik. Az ESA tervezett [[PLATO űrtávcső|PLATO űrtávcsöve]] a tervek szerint 2017-ben indult, és a [[Kepler űrtávcső]]höz hasonló módszerrel, annál azonban mintegy tízszer több csillagot vizsgálva keres exobolygókat.

== Az exobolygók nevezéktana ==
Az általában elfogadott módszer szerint az exobolygókat a központi csillag neve után tett kisbetűvel jelölik, egy szóköz után, a ''b'' betűvel kezdve (az ''„a”'' a központi csillagot jelölné, de ezt sosem használják), és a felfedezés sorrendjében haladva, azaz a [[Gliese 581]] körüli első felfedezett bolygó a [[Gliese 581 b]], a következő a [[Gliese 581 c]], és így tovább.

Az első, így jelölt exobolygó az [[51 Pegasi b]] volt, az ezelőtt felfedezett, néhány, [[pulzár]] körül keringő bolygót hasonló rendszerben, de a pulzároknál szokásos nagybetűvel jelölték ([[PSR 1257+12 B]]).

Néhány exobolygónak nem hivatalos beceneve is van, de az [[IAU]] nem tervezi, hogy az exobolygókat – hasonlóan a [[hold (égitest)|holdakhoz]] vagy a Naprendszeren belüli [[kisbolygó]]khoz – elkeresztelje.<ref>[http://exoplanet.eu exoplanet.eu]/</ref> A [[HD 209458 b]] nem hivatalos beceneve ''Osiris'', az [[51 Pegasi b]] neve pedig ''Bellerophon''.

== Az exobolygók osztályozása ==
[[Fájl:51 Pegasi b v3.jpg|thumb|300px|Fantáziarajz az [[51 Pegasi]] rendszerről. A csillag közvetlen közelében kering a nagyméretű kísérőbolygó]]
<!-- [[Fájl:Space bodies which may host life.svg|thumb|300px|Néhány felfedezett exobolygó-rendszer [[lakható övezet]]eivel]] -->

=== Központi csillagaik ===
A legtöbb, eddig felfedezett exobolygó a Naphoz leginkább hasonló [[G színképtípusú csillag|G]], [[K színképtípusú csillag|K]], vagy [[M színképtípusú csillag|M színképtípusú fősorozati csillag]] körül kering. Ennek elsődleges oka, hogy a keresőprogramok elsősorban ezen csillagok körül kerestek bolygókat, mert ezt tartották a legvalószínűbbnek. A bolygók eloszlásának statisztikai elemzése, mely az ilyen hibákat kiszűri, azt mutatja, hogy a kisebb tömegű csillagok ([[vörös törpe|vörös törpék]], [[M színképtípusú csillag]]ok) körül a bolygók kialakulásának esélyei kisebbek, vagy a körülöttük keringő bolygók mérete kisebb, így egyelőre nem észlelhetőek a földi műszerekkel (az eddig felfedezett exobolygók valószínűleg inkább számítanak különlegesek, mint átlagosnak). A [[Spitzer űrtávcső]] megfigyelései alapján valószínű, hogy az [[O színképtípusú csillag]]ok erős [[csillagszél|csillagszele]] a körülöttük keringő [[protoplanetáris korong]]okat elpárologtatja, így akadályozza a [[csillagkeletkezés]]t.

A magasabb fémtartalmú (a csillagok esetében minden, a [[hélium]]nál nehezebb elemet fémnek nevezünk) csillagok (például az [[I. populációs csillag]]ok) körül nagyobb a bolygók keletkezésének esélye. Ez következhet abból is, hogy a [[bolygórendszerek kialakulása]] közben sok [[planetezimál]] belezuhan a csillagába, annak légkörében elpárolog, és fémekkel telíti légkörét. A bolygókkal rendelkező [[ióta Horologii|ι Hoorologiiról]] sikerült, (többek között fémessége alapján) kimutatni, hogy az a [[Hyadok]] [[nyílthalmaz]]ban keletkezett, és az egyező fémesség a fémekkel feldúsuló [[csillaglégkör]] elleni érv, legalábbis ebben az esetben.

Vannak ugyanakkor [[csillagközi bolygó]]k is, amelyek csillagrendszereken kívül a [[csillagközi tér]]ben léteznek, ezek a kutatások szerint főleg gázbolygók, de kőzetbolygók is lehetnek.<ref>[https://index.hu/techtud/2018/08/06/oriasi_csillagkozi_bolygot_fedeztek_fel/?token=11b11340a589b4d69e2bfc4f564df687 Óriási csillagközi bolygót fedeztek fel] Index, 2018. augusztus 6.</ref><ref>[https://ng.24.hu/tudomany/2020/10/21/maganyos-apro-bolygot-talaltak-a-tejutrendszerben/ Magányos, apró bolygót találtak a Tejútrendszerben] ng.24.hu, 2020. október 21.</ref>

=== Mérhető tulajdonságok ===
A legtöbb exobolygót indirekt módszerekkel találták meg, elsősorban gravitációs hatásuk árulta el jelenlétüket. Ilyen esetekben a bolygópálya paramétereit ismerjük (az [[inklináció]]t leszámítva, azaz nem tudjuk, hogy a bolygó pályájának síkja mennyire hajlik a látóirányunkhoz képest). A bolygó tömegét nem tudjuk pontosan meghatározni, általában erre csak alsó becslés adható. Szerencsés esetben a bolygó pályasíkja a látóirányunkba esik, ekkor a bolygó minden keringésekor elvonul csillaga előtt ([[csillagfedés]]t okoz), ekkor számtalan egyéb paramétert is meg tudunk határozni, többek között a bolygó viszonylag pontos tömegét, a fedés során bekövetkező fényességcsökkenés mértékéből a bolygó látszó méretét, ebből a sugarát, valamint sűrűségét, végső soron anyagi összetételére is következtethetünk.

[[Spektroszkópia]]i mérésekkel elvben kideríthető a bolygó [[légkör]]ének összetétele, a másodlagos fedésekkor (a bolygó átvonulása a csillag mögött) felvett színkép segítségével előállítható a csillag színképe (a takarásban lévő bolygóé nélkül), ezt a rendszer teljes színképéből kivonva előállítható a bolygó színképe.

=== Kiválasztási effektus ===
[[Fájl:Extrasolar Planets 2004-08-31.png|thumb|right|300px|A [[2004]]. [[augusztus 31.|augusztus 31-éig]] felfedezett exobolygók, összehasonlításképpen a [[Naprendszer]] bolygói, valamint néhány módszer érzékenységének összevetése és a velük való kutatás kezdetének várható időpontja látható. A vízszintes tengelyen a bolygópálya fél nagytengelye (sugara), a függőlegesen a bolygó tömege van ábrázolva. A különböző módszerek különböző fizikai paraméterekkel bíró bolygókra érzékenyek. Mindkét skála [[Logaritmus|logaritmikus]].]]

Az exobolygók túlnyomó többségének tömege többszöröse a [[Jupiter]]ének, amely a Naprendszer legnehezebb bolygója. Ennek oka a megfigyelések [[kiválasztási effektus]]a: a nagyobb tömegű, fényesebb bolygók sokkal nagyobb részét fedezik fel műszereink, mint a kisebbekét. Emiatt a bolygók statisztikai analízise meglehetősen nehéz, de valószínűnek tűnik, hogy a kisebb tömegű bolygók gyakoribbak a nagy tömegűeknél. Az pedig, hogy a Földnél néhányszor nehezebb bolygókat is sikerült felfedezni, arra utalhat, hogy ezekből még több van.

Számos exobolygó kering csillagához nagyon közel. Ez is a kiválasztási effektus következménye: az általunk jelenleg alkalmazott keresési technikák nagy része a bolygót a központi csillagra kifejtett hatása alapján azonosítja, ez pedig a távolsággal nyilvánvalóan egyre csökken. A legelsőnek felfedezett bolygók nagy többsége [[forró jupiter]] típusú volt, mára viszonylag sok, a csillagától messzebb keringő bolygót is felfedeztek, de érdekes módon egy kutatási program a Jupiter 5 [[csillagászati egység]]es távolságában 54 vizsgált csillagrendszerből egyben sem talált óriásbolygót.<ref>[http://www.astronomy.com/asy/default.aspx?c=a&id=5776&r=rss Giant outer exoplanets are rare] – Provided by University of Arizona, Astronomy.com</ref> A közvetlen keresési módszerek (például a bolygó lefényképezése), melyek alkalmazása mai lehetőségeinket jobbára meghaladja, ezzel ellentétes érzékenységűek is lehetnek, azaz a vakítóan fényes központi csillagoktól távolabbi bolygókat nagyobb eséllyel találják meg.

Csillagától nagy távolságban bármilyen bolygó felfedezése elé újabb akadály tornyosul: ha fel is fedezünk egy ilyen távolságban lévő égitestet, éveknek kell eltelniük ahhoz, hogy pályaadatait akár csak közelítő pontossággal kiszámítsuk. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a legelső exobolygó [[1992]]-es felfedezése óta a Jupiter, melynek keringési ideje 12 év, alig tett meg egy fordulatnál többet a Nap körül, feltehető, hogy például egy fedési jellegű bolygónál két átvonulás után még be sem jelentenék a felfedezést, ehhez ellenőrzésként megvárnák a harmadik átvonulást, ami az első után 24 évvel történne meg. A [[Neptunusz]] 164 éves keringési idejét figyelembe véve a pályaadatok kiszámításához több évszázadra is szükség lehet.

2006-ban a [[Szigma Orionis|σ Orionis]] és a Chamaeleon I csillagkeletkezési régióban találtak bolygó tömegű (3-12 Jupiter-tömeg) égitesteket, melyek magányosak, nem egy naprendszer tagjai.<ref>{{Cite web |url=http://www.sciencenews.org/articles/20001007/fob1.asp |title=New Images: They Might Be Planets |accessdate=2006-09-25 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20051125042843/http://sciencenews.org/articles/20001007/fob1.asp |archivedate=2005-11-25 }}</ref> Ezen égitestek keletkezése (protoplanetáris korongból, majd a bolygórendszerből kidobódva, vagy csillagszerűen, gázfelhő összehúzódása által) egyelőre nem tisztázott, bolygó besorolásuk is vitatható. Hasonló, szabadon lebegő bolygótömegű égitesteket találtak a [[Kígyótartó csillagkép]]ben is.<ref>{{Cite web |url=http://www.eso.org/outreach/press-rel/pr-2006/pr-29-06.html |title=The 'Planemo' Twins |accessdate=2006-08-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20060821142339/http://www.eso.org/outreach/press-rel/pr-2006/pr-29-06.html |archivedate=2006-08-21 }}</ref><ref>[http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/2006°0806_kulonos_paros_2.html Különös páros]{{Halott link|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/2006 |date=2018-11 }}</ref> Az ilyen felfedezések felvetik a kérdést, hogy bolygók keresését esetleg nem csak csillagok körül kell végezni.

=== A pályák excentricitása és stabilitása ===
[[Fájl:Brown dwarf 2M J044144 and planet.jpg|thumb|300px|''A [[2MASS J044144]] [[barna törpe]] és a körülötte keringő ''exobolygó'' (a barna törpétől balra-lefelé), mely a hőmérséklete alapján túl gyorsan alakult ki ahhoz, hogy protoplanetáris korongból jöjjön létre'']]

Az exobolygó-pályák nagy része meglehetősen excentrikus, azaz meglehetősen elnyúlt, eltérően a Naprendszertől, melyben, a [[Merkúr]]ét kivéve, a nagybolygók pályái a körtől csak kis mértékben térnek el. Ez nem a kiválasztási effektus miatt van így, okát egyelőre nem tudjuk. Elképzelhető, hogy az ilyen rendszerekben egy láthatatlan, távoli kísérő, esetleg egy [[barna törpe]] befolyásolja a pályákat, vagy a rendszer keletkezésekor túl sok nagy tömegű bolygó jött létre, és ezek, egymás pályáját zavarva kerültek elnyúlt pályára, egy részük így kidobódott a rendszerből. Jelenlegi bolygókeletkezési modelljeink, melyek a bolygók keletkezését a csillag körüli, kör alakú [[protoplanetáris korong]]ból vezetik le, a kör alakú pályák túlsúlyát jósolják. Elképzelhető azonban, hogy a Naprendszer ebből a szempontból kivételes. Kis tömegű csillagok esetén a közeli csillag által okozott árapályerő a bolygót idővel kimozdítja a körpályáról, és egyre elnyúltabb pályára állítja (ezzel esetleg kimozdítva a [[lakhatósági zóna|lakhatósági zónából]], kiirtva felszínén az életet).<ref>{{cite web|url=http://www.centauri-dreams.org/?p=1993|title=Red Dwarf Tides: Disrupting Life?|date=2008-07-17|publisher=[http://www.centauri-dreams.org/ Centauri Dreams] |language=angol|accessdate=2008-07-17}}</ref> Több esetben arra utaló jeleket találtak, hogy a bolygók pályája nagyon instabil, és egészen rövid idő alatt is drasztikusan változik. A [[Gliese 431]] esetében például a bolygó [[2004]]-ben még nem fedte el csillagát, [[2007]]-től már igen, azaz a pálya síkja megváltozhatott, amit a feltételezések szerint egy másik bolygó zavaró hatása okoz. A [[2M 1207B]] esetében pedig kimutatták, hogy felszíne meglehetősen forró, valószínűleg a nem túl régi múltban bekövetkezett ütközések miatt.

Az ismert keringési irányú exobolygók között meglepően nagy a csillaguk forgási irányához képest [[retrográd]] keringésű bolygók aránya (egy 2010-es vizsgálat<ref>{{cite web|url=http://www.eso.org/public/news/eso1016/?utm_source=twitterfeed&utm_medium=twitter&utm_campaign=Feed%3A+EsoTopNews+%28ESO+Top+News%29&utm_content=Twitter|title=Turning Planetary Theory Upside Down|date=2010-04-13|publisher=[http://eso.org/ ESO]|language=angol|accessdate=2010-04-15}}</ref> 27 bolygóból 6 ilyet talált), ez vagy a pályák rendkívüli instabilitására és a múltban történt átrendeződésére utal (ez esetben a több bolygó, egymással kölcsönhatva alakította ki a jelenlegi elrendezést, az észlelt bolygó [[inklináció]]ját folyamatosan, végül 90&nbsp;°Fölé növelve), vagy a bolygórendszerek keletkezése történt eltérő módon (nem kizárólag a központi csillag körül keringő [[protoplanetáris korong]]ból, hanem a csillagokhoz hasonló módon, erre a [[Hubble űrtávcső]]vel is találtak már példát).<ref>{{cite web|url=http://hubblesite.org/newscenter/archive/releases/2010/03/full/|title=Small Companion to Brown Dwarf Challenges Simple Definition|last=Todorov|first=Kamen |date=2010-04-06|publisher=[http://hubblesite.org/ HubbleSite]|language=angol|accessdate=2010-04-15}}</ref>

=== Megválaszolatlan kérdések ===
Az exobolygók számos tulajdonságát teljes homály fedi, a legfontosabb három kérdés anyagi összetételük, van-e felszínükön élet, és az, hogy keringenek-e körülöttük holdak. A bolygók anyagi összetételére sűrűségükből következtethetünk, emellett néhány szerencsés esetben sikerült a bolygó színképét (nagyon kis felbontással) felvenni. Nagyobb részük a Jupiterhez hasonló gázóriás. A Naprendszer hasonló bolygóinak mindegyike körül számos hold kering. Amennyiben a holdak képződése hasonlóan gyakori más rendszerekben, úgy a már felfedezett exobolygók körül is több ezer hold keringhet felfedezésre várva. Mivel ezen égitestek egy része a csillag körüli lakhatósági zónában kering, holdjaikon kialakulhattak az élet hordozására alkalmas feltételek, de az élet felfedezése ilyen égitesteken lehetőségeinket még messze meghaladja.

=== Földszerű exobolygók ===
<!--[[Fájl:Phot-22a-07-normal.jpg|thumb|right|A Gliese 581 bolygórendszere (művészi ábrázolás)]]-->
A [[földön kívüli élet]] keresése szempontjából fontosak az olyan exobolygók, melyeknek fizikai tulajdonságai (felszíni hőmérséklet, anyagi összetétel, méret) hasonlóak a Földéhez, különösen, hogy az elsőnek felfedezett ilyen égitestek nagy része nemhogy a Földtől, de a [[Naprendszer]] többi tagjától is jelentősen különbözik.

Az első, a lakható övezetben felfedezett exobolygó a [[Gliese 581c]], mely a tőlünk 20,5 [[fényév]]re található [[Gliese 581]] csillag körül kering. Átmérője 50%-kal nagyobb a Földénél, [[tömeg]]e a Föld tömegének ötszöröse. Felszínén valószínűleg 0-40 [[°C]] közötti átlag[[hőmérséklet]] uralkodik, így elvileg megfelelő környezet lehet az [[élet]] számára.<ref>{{Cite web |url=http://exoplanet.eu/papers/udry_astroph.pdf# |title=S. Udry et al.: The HARPS search for southern extra-solar planets |accessdate=2007-04-29 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070926224256/http://exoplanet.eu/papers/udry_astroph.pdf# |archivedate=2007-09-26 }}</ref><ref>Govert Schilling cikke a Science 2007. április 27-i számában: "Habitable, But Not Much Like Home"[http://www.sciencemag.org/cgi/content/summary/316/5824/528b]</ref><ref>Dennis Overbye cikke a New York Times 2007. április 25-i számában: "New Planet Could Be Earthlike, Scientists Say"[http://www.nytimes.com/2007/04/25/science/space/25planet.html?_r=1&oref=slogin]</ref><ref name="auto_Rc/F4qSxfXA6aRqDlF3Jlg">[http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20070425_first_earth_like_planet_in_habitable_zone.html Az első Földhöz hasonló, lakható exobolygó] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20070425_first_earth_like_planet_in_habitable_zone.html |date=20090303125310 }} Szerző: Kovács József</ref> Összesen három bolygót fedeztek fel a [[Gliese 581]] csillag körül, a másik kettő a [[Gliese 581b]] és [[Gliese 581d]]. Ezen kettő közül a Gliese 581b [[óriásbolygó]], a [[Gliese 581d]] viszont szilárd felszínű. Három potsdami klímakutató és egy amerikai (Arlington Texas egyetemi) fizikus [[2007]] májusában közölt számításai szerint<ref name="forrás 1">{{cite web|url=http://arxiv.org/PS_cache/arxiv/pdf/0705/0705.3758v1.pdf|author=W. von Bloh, C. Bounama, M. Cuntz, and S. Franck|title=The Habitability of Super-Earths in Gliese 581|accessdate=2007-05-29|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160130201525/http://arxiv.org/PS_cache/arxiv/pdf/0705/0705.3758v1.pdf|archivedate=2016-01-30}}</ref> [[Gliese 581c]] nem alkalmas élet számára, a gyorsuló üvegházhatása miatt. Ezzel szemben szerintük a csillagtól valamivel távolabb keringő bolygó, a [[Gliese 581d]] megfelelő lehet, annak ellenére, hogy ennek a bolygónak az elliptikus keringési pályája naptávolban rideg körülményekhez vezet, ami az életet primitív életformák lehetőségére korlátozza.

Az első olyan exobolygó, melyről nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy felszíne szilárd, a [[CoRoT–7b]], melyet 2009-ben, fedési módszerrel fedeztek fel. A bolygó méretét a csillag fedésének mértékéből, tömegét az [[ESO]] la sillai 3,6 méteres távcsövére szerelt [[HARPS spektrográf]]fal, a csillagra kifejtett gravitációs hatásából számították ki, ezekből viszont következtetni tudtak átlagsűrűségére.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20090915-foldtipusu-exobolygo-azonositottak-az-elso-naprendszeren-kivuli-kozetekbol-allo-planetat.html|title=Mérföldkő az exobolygó kutatásban: Föld-típusú exobolygót találtak|last=Kereszturi |first=Ákos|date=2009-09-16|publisher=[http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html &#91;Origo&#93; Világűr]|accessdate=2009-09-29}}</ref>

== Exobolygók a kultúrában ==
[[Fájl:Tatooine.jpg|thumb|300px|A [[Tatuin]] ikernapjainak kettős alkonya a ''[[Csillagok háborúja|Csillagok háborújá]]''ban]]

Az exobolygók a kultúrában elsősorban a [[sci-fi|tudományos-fantasztikus]] történetekben vannak jelen, ahol [[Földön kívüli élet|idegen fajok]] otthonaiként vagy felfedezésre váró idegen világokként szerepelnek.

A ''[[Csillagok háborúja]]'' filmekben például rengeteg idegen bolygó szerepel, rengeteg idegen fajjal, mivel a cselekmény egy egész [[galaxis (Csillagok háborúja)|galaxis]] vonatkozásában zajlik. A nagy sikerű kultuszfilm hatására nevezték el a [[HD 188753 Ab]] exobolygót nemhivatalosan [[Tatuin|Tatooine]]-nak a filmbéli bolygó után, mivel ennek a bolygónak is több nap látszik az egén, ahogy ez a filmben látható volt.

Rengeteg exobolygó szerepel továbbá a ''[[Star Trek]]'' tévésorozatok és mozifilmek által létrehozott világában is, amelyben a szereplők legtöbbször a világűr ismeretlen vidékeit, égitestjeit, bolygóit és [[civilizáció]]it kutatják, ahol a bolygóknak saját [[Bolygótípusok (Star Trek)|nevezéktana]] is van. A bolygók mellett itt is sokféle idegen faj kap szerepet még a történetekben.

Az exobolygók afféle passzív égitestekként, inkább csak háttérként, helyszínként szolgálnak az idegen fajokkal és felfedezésekkel tarkított kalandokhoz, de előfordul kivétel is, például [[Stanisław Lem]] lengyel író ''[[Solaris (regény)|Solaris]]'' című regényében, ahol a címszereplő bolygó maga egy élő [[intelligencia]]. A történetből [[Solaris (film, 1972)|1972-ben]] orosz, [[Solaris (film, 2002)|2002-ben]] amerikai film is készült.

[[Frank Herbert]] ''[[A Dűne|Dűne]]'' című regényében az [[Arrakis]] bolygó van középpontban, mivel csak rajta található a „fűszer” nevű anyag, ami különleges képességekkel ruházza fel a fogyasztóját, és nélkülözhetetlen az űrutazáshoz. A ''Dűne'' történetét is többször feldolgozták filmen.

Emlékezetes [[James Cameron]] ''[[Avatar (film)|Avatar]]'' című sci-fi-kalandfilmje is, ahol a Pandora [[Hold (égitesttípus)|hold]]on zajló kalandok közben a gondosan ábrázolt élővilág is fontos szerephez jut. A cselekmény szerint Pandora a nem túl távoli jövőben az emberek által kolonizált egyik első égitest, ahol [[bányászat]]ot kívánnak indítani a bolygón található értékes, [[antigravitáció]]s hatású [[érc]]ért.

== Nevezetes exobolygórendszerek ==
{{bővebben|Nevezetes exobolygórendszerek listája}}
=== 2000 előtt felfedezettek ===
{{bővebben|2000 előtt felfedezett nevezetes exobolygórendszerek listája}}
[[Fájl:HD179949.jpg|thumb|300px|Néhány ismert pályájú exobolygórendszer (a [[HD 179949 b]], a [[HD 164427 b]], az [[Epszilon Reticuli b|ε Reticuli b]] és a [[Mű Arae b|μ Arae b]]) és a [[Naprendszer]] méretarányos összehasonlítása]]

;[[PSR 1257 12]] ([[1992]])
:Az első felfedezett exobolygórendszer. Az [[1990]]-ben felfedezett [[pulzár]] rádiójeleinek szabálytalanságai árulták el két bolygójának meglétét, a felfedezést [[1992]]-ben publikálták.

;[[51 Peg b]] ([[1995]])
:Az első [[csillag]] körül felfedezett exobolygó. A [[fősorozat]]i csillag körül a [[Merkúr]] pályájánál is közelebb kering [[forró jupiter]] típusú bolygója. A felfedezésre jellemző, hogy a bolygót vizsgáló ([[Geoff Marcy]] vezette) amerikai csoport a Jupiterhez hasonló bolygókat keresett, 10 év körüli periódussal, és a felfedezett bolygó négy napos periódusát nem is vizsgálták, mert ezt elképzelhetetlennek tartották, így a bolygót a [[Michel Mayor]] és [[Didier Queloz]] vezette svájci csapat fedezte fel, az amerikaiak csak megerősítették azt, több éves adatsoruk újraelemzésével.

;[[55 Cancri]] ([[1997]])
:A kettőscsillag első bolygójának felfedezését számos újabb is követte, a rendszerben jelenleg öt bolygót ismerünk, ez lehetővé teszi a jobbára elvetett [[Titius-Bode szabály]] kísérleti ellenőrzését<ref>[http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20080321-az-55-cancri-bolygorendszere-es-a-titius-bode-szabaly.html Szabályos bolygótávolságok más naprendszerekben is?] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20080321-az-55-cancri-bolygorendszere-es-a-titius-bode-szabaly.html# |date=20080324231411 }} – [http://hirek.csillagaszat.hu/ Hírek.csillagászat.hu] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/ |date=20100208181007 }}; Kovács József, 2008. március 21.</ref> is, mely szerint a bolygók pályáinak sugara úgy aránylik egymáshoz, mint az egymást követő négyzetszámok.

;[[HD 209458 b]] ([[1999]])
:Az első fedési exobolygó, bár eredetileg a radiális sebesség-módszerrel találták meg. A fedések felfedezése erősítette meg, hogy a radiális sebesség változásáért bolygók felelősek (a fedési módszerrel meg lehet határozni a bolygó átmérőjét, így a tömegéből átlagos sűrűségét is.) A csillagához közel lévő, mindössze 3,5 nap keringési periódusú forró jupiter a csillag erős sugárzásának hatására folyamatosan veszíti el légkörét, hidrogénburok veszi körül,<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20030313felfedeztek.html|title=Felfedezték az első elpárolgó bolygót|date=2003-03-13|publisher=[http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html &#91;Origo&#93; Világűr]|accessdate=2008-09-17}}</ref> emellett többek között nátriumot, elemi szenet és oxigént is kimutattak a bolygó környezetében.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20040203oxigen.html|title=Oxigén és szén egy távoli bolygón|date=2004-02-13|publisher=[http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html &#91;Origo&#93; Világűr]|accessdate=2008-09-17}}</ref>

;[[ups And]] ([[1999]])
:Az elsőnek felfedezett többszörös exobolygórendszer. Az első bolygót ''(υ And b)'' még 1996-ban, a másodikat ''(υ And c)'' és a harmadikat ''(υ And d)'' 1999-ben találták. Tömegük rendre 0,687, 1,97 és 6,83 jupitertömeg, pályájuk sugara 0,0595, 0,83 és 2,54 [[Csillagászati egység]].

=== 2000-2005 között felfedezettek ===
{{bővebben|2000–2005 között felfedezett nevezetes exobolygórendszerek listája}}
[[Fájl:HD188753 orbit.jpg|thumb|300px|A [[HD 188753]] hármas rendszer művészi ábrázolása, a feltételezett bolygó, hasonlóan a rendszer két kisebb csillagához, a központi csillag körül kering]]
[[Fájl:Triple-star sunset.jpg|thumb|300px|Tripla napkelte a [[HD 188753 Ab]] bolygó („[[Tatooine]]”) egy feltételezett holdján]]
[[Fájl:Exoplanet Comparison TrES-1 b.png|thumb|300px|A [[Jupiter]] és a [[TrES–1b]] bolygó léptékhelyes összehasonlítása (fantáziarajz)]]

;[[HD 209458 b]] ([[2001]])
:A [[Hubble űrtávcső]] segítségével 2007-ben sikerült színképet készíteni a fedési exobolygóról, ebben kimutatták a [[nátrium]] jelenlétét.

;[[HD 28185 b]] ([[2001]])
:Az első exobolygó, mely anyacsillaga lakhatósági zónáján belül van, azaz a bolygó olyan távolságban van csillagától, hogy felszínén a víz folyékony állapotú lehet. Bár a bolygó gázóriás, azaz nincsen szilárd felszíne, holdjain kialakulhatott az élet.

;[[Ióta Draconis b|ι Draconis b]] ([[2001]])
:Az első [[óriáscsillag]] körül felfedezett bolygó. Korábban feltételezték, hogy az óriáscsillagok pulzációi elpusztítják a körülöttük keringő bolygókat, így ilyen helyeken ezek felfedezése nem várható. A bolygó maga nagy tömegű, és meglehetősen [[excentrikus]] pályán kering, melynek átlagos sugara 1,27 [[CsE]].

;[[HD 80606 b]] ([[2001]])
:Erősen excentrikus pályája során 0,85 [[CsE]] és 0,03 CsE közötti távolságban kering csillaga körül. Pályája következménye, hogy a napjához közeledve a hőmérséklete 800-ról 1500 [[kelvin]]re emelkedik, mindössze 6 óra alatt.

;[[PSR B1620-26 c]] ([[2003]])
:A [[Messier 4]] [[gömbhalmaz]]ban lévő [[pulzár]] körül kering a bolygó, a rendszer tagja emellett egy [[fehér törpe]] is. A legöregebb ismert bolygó, korát 13 milliárd (földi) évre teszik.

;[[HD 70642 b]] ([[2003]])
:Csillagától 3,3 CsE távolságra keringő, két jupiter-tömegű bolygó, holdjainak felszíne alatt az [[Európa (hold)|Európáéhoz]] hasonló, felszín alatti óceánok jöhettek létre, ahol kialakulhatott az élet.

;[[Mű Arae d|μ Arae d]] ([[2004]])
:Az egyik legkisebb tömegű bolygó, valamint az egyetlen földszerű, amely fősorozati csillag körül kering. (14 földtömeg)

;[[TrES–1 b]] ([[2004]])
:A [[Trans-Atlantic Exoplanet Survey]] ''(Transzatlanti Exobolygó-felmérés)'', egy kis távcsövekből álló hálózat első (fedési) exobolygója. Felfedezésének idején ez volt a legkisebb, távcsővel (mintegy 10 cm átmérő) felfedezett exobolygó.

;[[2M1207 b]] ([[2004]])
:Az első, [[barna törpe]] körül keringő exobolygó, az első, melyet sikerült közvetlenül is megörökíteni infravörös tartományban, az [[ESO]] 8,2 méteres [[VLT]] ''(Yepun)'' távcsövével. [[2006]]-ban a barna törpe körül [[porkorong]]ot is találtak, amely valószínűsíti, hogy a bolygó a hagyományos bolygókeletkezési modelleknek megfelelően alakult ki. (Azaz nem például [[kettőscsillag]]ról van szó.)

;[[Gliese 876 d]] ([[2005]])
:A [[Gliese 876]] [[vörös törpe]] bolygója az egyik legkisebb tömegű (7,5 földtömeg) bolygó, pályájának sugara 0,021 [[CsE]], amit 1,94 nap alatt jár körbe.<ref>[http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20050619_szuper_fold_exobolygo.html A “szuper-Föld”] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20050619_szuper_fold_exobolygo.html |date=20090227025533 }} – Hírek.csillagászat.hu, Szerző: Kereszturi Ákos</ref>

;[[HD 149026 b]] ([[2005]])
:A bolygó szilárd magja az eddig felfedezett legnagyobb tömegű (70 földtömeg), a bolygó teljes tömegének kétharmada.

;[[HD 188753 Ab]] ([[2005]])
:Viszonylag tág [[kettőscsillag]] egyik tagja körül keringő bolygó, megléte részben ellentmond a hagyományos bolygókeletkezési elméleteknek, mert kettős rendszerek egyik tagja körül nehezebben alakulhat ki [[protoplanetáris korong]] a másik tag zavaró gravitációja miatt. Később a felfedezést cáfolták, a bolygó megléte ma nem teljesen bizonyos. Nem hivatalos neve a többes rendszer miatt „[[Tatooine]]”.

=== 2006-ban felfedezettek ===
{{bővebben|2006-ban felfedezett nevezetes exobolygórendszerek listája}}
[[Fájl:Artwork showing a blurred globe and other celestial bodies, inspired by the asteroid belt of HD 69830.jpg|thumb|right|300px|Fantáziakép a HD 69830 jelű csillag bolygójáról]]

[[Fájl:Global Temperature Map for Exoplanet HD 189733b.jpg|thumb|300px|A HD 189733 b bolygó feltételezett hőmérséklet-térképe]]
[[Fájl:Exoplanet Forecast.jpg|thumb|300px|A HD 189733 b bolygó feltételezett [[színkép]]e, a három sárga pont jelöli a tényleges méréseket, a hozzájuk tartozó bizonytalanságokkal, a kék görbe az erre illeszkedő (feltételezett) spektrum, amely a víz nyomait mutatja]]
;[[OGLE-05-390L b]]

:Az egyik első [[gravitációs mikrolencse-hatás]]sal felfedezett bolygó, egyben a legtávolabbi is (csillaga körülbelül 21&nbsp;500 fényévre van a Naptól), és az egyik legkisebb tömegű (5,5 földtömeg, így ez a legkisebb bolygó [[fősorozat]]i csillagok körül). Pályájának sugara 2,6 [[CsE]].

;[[HD 69830]]
:Három Neptunusz-méretű bolygó által alkotott rendszer, az első, amelyben nincsen nagy, jupiter-tömegű bolygó. A három bolygó tömege 10, 12, és 18 földtömeg, és mindhárom a Föld pályájánál közelebb kering a csillaghoz, a legkülső valószínűleg a lakhatósági zónában.

;[[HAT–P–1 b]]
:Az eddigi legnagyobb sugarú és legkisebb sűrűségű exobolygót magyar csillagász, [[Bakos Gáspár]] fedezte fel, az általa üzemeltetett [[HATNet]] távcsőrendszerrel. A [[HAT–P–1 b]] exobolygó a [[ADS 16402]] AB G0 [[színképtípus]]ú [[kettőscsillag]] körül kering. Átmérője a Jupiter átmérőjének 1,36-szorosa, tömege 0,53-szorosa. A felfedezés értékét növeli, hogy a kevesebb, de alaposabb eredményt produkáló fedési módszerrel találták meg.<ref>[http://xxx.lanl.gov/abs/astro-ph/0609369 HAT-P-1b: A Large-Radius, Low-Density Exoplanet Transiting one Member of a Stellar Binary]</ref><ref>[https://index.hu/tech/urkutatas/bakos60917/ Megígértem, hogy bolygót találok – Interjú Bakos Gáspárral, egy exobolygó felfedezőjével] Index, Stöckert Gábor, 2006. szeptember 18.</ref><ref>{{Cite web |url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20060915_hat_2.html |title=Magyar-amerikai felfedezésű exobolygó! |accessdate=2006-09-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20071031053524/http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20060915_hat_2.html |archivedate=2007-10-31 }}</ref>

;[[SWEEPS-10]]
:Az eddig felfedezett legkisebb pályasugarú bolygó, 10 óránként kerüli meg csillagát, pályájának sugara a Föld-Hold távolság háromszorosa. Felszíne a kis távolság miatt nagyon forró, körülbelül 1650&nbsp;°C-os. Ilyen közel csak viszonylag kis tömegű csillaghoz keringhetnek (viszonylag nagy tömegű) bolygók, különben a csillag gravitációja szétszakítaná őket.

;[[HD 189733 b]]
:A kettőscsillag körül keringő bolygó az egyik első fedési exobolygó. Nem mindennapi tulajdonságait hosszasan lehet sorolni: központi csillaga, a [[HD 189733]] 7,6 magnitúdós, azaz kisebb távcsővel is megfigyelhető, a bolygó átvonulásai pedig mintegy 3%-os fényességcsökkenéssel járnak, ami azt jelenti, hogy nagyon tapasztalt vizuális változócsillag-észlelők szabad szemmel is észrevehetik a bolygó átvonulását. Ez volt az egyik első bolygó, amelynek sikerült a [[színkép]]ét rögzíteni (a [[HD 209458 b]]-vel egyetemben), valamint sikerült a bolygó vázlatos időjárástérképét is megrajzolni, közvetett észlelési módszerek segítségével.<ref>[http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20051109_uj_fedesi.html Új fedési exobolygó] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20051109_uj_fedesi.html |date=20090802074123 }} Szerző: Szalai Tamás</ref><ref>[http://www.space.com/scienceastronomy/070509_planet_map.html Scientists Map Weather on Distant World] By Ker Than</ref><ref>[http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20060209_hd189733.html Fedési exobolygó kettőscsillagrendszerben] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20060209_hd189733.html |date=20090802073522 }} Szerző: Szalai Tamás</ref> 2007 júliusában vízgőz jelenlétét mutatták ki a bolygó 1300&nbsp;°C-os légkörében a Spitzer űrtávcső segítségével,<ref>[http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20070713_exo_vizgoz.html Vízgőz egy forró exobolygó légkörében] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20070713_exo_vizgoz.html |date=20090207191930 }} – Szerző: Szalai Tamás</ref> majd 2008 decemberében a Hubble űrtávcső szén-dioxidot is kimutatott.<ref>{{cite web|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20081210-exobolygos-szendioxid.html|title=Újabb lépés a földönkívüli élet detektálása felé|last=Kiss|first=László|date=2008-12-10|publisher=[http://hirek.csillagaszat.hu/ Hírek.csillagászat.hu]|accessdate=2008-12-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20081210231951/http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20081210-exobolygos-szendioxid.html#|archivedate=2008-12-10}}</ref> [[2008]] januárjában jelentették be, hogy a bolygó légkörének látható [[fény]]ét, a sugárzás eltérő [[polarizáció]]ját kihasználva, sikerült elkülöníteni a csillagétól, és ennek elemzése alapján a légkör bizonyos paramétereit meg tudták becsülni. A szokatlanul kis, mindössze 60&nbsp;cm átmérőjű [[távcső]]vel végzett megfigyelés szerint a bolygó felsőlégköre a nagy hőmérséklet miatt erősen felfúvódott, vastagsága eléri a bolygósugár 30%-át.<ref>[http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20080103-exobolygo-a-legkor-derengeset-rogzitettek.html Először figyelték meg egy idegen bolygó fényét] Kereszturi Ákos, 2008. január 3.</ref>

=== 2007-ben felfedezettek ===
{{bővebben|2007-ben felfedezett nevezetes exobolygórendszerek listája}}
;[[Gliese 581 c]] ([[2007]].)
:A bolygó a csillag lakhatósági zónáján belül fekszik, azaz folyékony víz lehet felszínén.<ref name="auto_Rc/F4qSxfXA6aRqDlF3Jlg"/><ref>[https://index.hu/tech/urkutatas/gliese240407/ Földünkhöz hasonló bolygót találtak a Mérleg csillagképben] – Index</ref> Később felmerült, hogy a vörös törpecsillaghoz túl közel van a bolygó, emiatt kötött a tengely körüli forgása (egy keringés pontosan egy tengely körüli elfordulás, azaz minden év egy napból áll, hasonlóan, mint ahogyan a Hold kering a Föld körül, mindig ugyanazon oldalát mutatva felé), ez nagyon felmelegíti a bolygó egyik oldalát, esetleg megszaladó üvegházhatást okozva.

;[[Gliese 581 d]]
:Ez a bolygó a csillag lakhatósági zónájának legkülsején van. Ezen lehet folyékony víz.<ref name="forrás 1"/> de annak elliptikus keringési pályája miatt a bolygóév telén (naptávolban) érezhető rideg viszonyok miatt kifejlett életformákat nem várhatunk rajta.

;[[HAT–P–2 b]]
:8,17 jupitertömegű bolygó, a [[HD 147506]] csillagot 5,63 nap alatt kerüli meg, ezzel a leghosszabb keringési idejű fedési exobolygók között van. Pályája rendkívül elnyúlt, 5-15 millió km közötti. A rendszerben más bolygók is lehetnek.<ref>[http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20070502_hat2.html A "leg"-ek exobolygója – újabb magyar felfedezés!] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20070502_hat2.html |date=20090822123649 }} Szerző: Szulágyi Judit</ref>

;[[TrES–3]]
:A [[Trans-Atlantic Exoplanet Survey]] ''(Transzatlanti Exobolygó-felmérés)'', egy kis távcsövekből álló hálózat, és a [[HATNet]] által is azonosított fedési exobolygó, két jupitertömeggel és mindössze 31 órás keringési idővel. Felszíni hőmérséklete mintegy 1500 K.<ref>[http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20070605_exobolygo_31_oras_keringesi_periodussal.html Óriás exobolygó, ahol az év csak 31 óra] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20070605_exobolygo_31_oras_keringesi_periodussal.html |date=20091208143339 }} – Szerző: Kovács József</ref>

;[[CoRoT-1 b]]
:A [[COROT]] [[űrtávcső]] első felfedezése, egy 1500 fényévre lévő csillag körül kering, nagyon közel, mindössze másfél nap alatt megtéve egy fordulatot. Tömege a Jupiterének 1,3-szorosa, sugara 1,65-szerese. Felszíni hőmérséklete 1500 K körül van. 2009-ben ezen bolygó fénygörbéjénél sikerült először kimutatni a bolygó [[fázis (csillagászat)|fázisának]] változásait: hasonlóan a [[Hold]]hoz, csillaga körül hol az egész bolygó megvilágított, hol csak az egyik oldala, ezt a rendszer össz-fényességének változásában sikerült kimutatni.<ref>{{cite web|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20090603_corot1b_fazisok.html|title=Kimutatták egy exobolygó látszólagos alakváltozásait|last=Szalai|first=Tamás|date=2009-06-04|publisher=[http://hirek.csillagaszat.hu/ Hírek.csillagászat.hu]|accessdate=2009-06-06|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090607062519/http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20090603_corot1b_fazisok.html#|archivedate=2009-06-07}}</ref>

;[[HAT–P–3 b]]
:A [[HATNet]] által talált harmadik fedési exobolygó [[forró jupiter]], mely az Ursa Maior egy fiatal, [[K színképtípusú csillag]]a körül kering, egy fordulatot 69,6 óra alatt megtéve. Tömege 0,6-szorosa, sugara 0,9-szerese a Jupiterének, azaz sűrűsége az ismert exobolygók között viszonylag nagynak számít.<ref>[http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20070807_hatp3.html Egy „nehézsúlyú” bolygó felfedezése magyar közreműködéssel] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20070807_hatp3.html |date=20091208145036 }} – Szerző: Szulágyi Judit, hírek.csillagászat.hu</ref>

;[[HAT–P–4 b]] és [[HAT–P–5 b]]
:Két újabb [[forró jupiter]], a ''HAT–P–4 b'' a [[BD +36 3593]] [[F színképtípusú csillag]] körül kering mindössze 3 napos keringési idővel.<ref>[http://arxiv.org/abs/0710.0602 HAT-P-4b: A metal-rich low-density transiting hot Jupiter] {{Wayback|url=http://arxiv.org/abs/0710.0602 |date=20161221021541 }} – Astro-ph, 2007. október 2.</ref> A ''HAT–P–5'' b egy [[G színképtípusú csillag]] körül kering 2,7 napos periódussal, sűrűsége mindössze 660&nbsp;kg/m³.<ref>[http://arxiv.org/abs/0710.1841 HAT-P-5b: A Jupiter-like hot Jupiter Transiting a Bright Star] {{Wayback|url=http://arxiv.org/abs/0710.1841 |date=20190928064044 }} – Astro-ph, 2007. október 9.</ref><ref>[http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20071012-hat-ket-fedesi-exobolygo.html Újabb két bolygót fedezett fel a magyar-amerikai távcsőhálózat] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20071012-hat-ket-fedesi-exobolygo.html |date=20090822104559 }} – [http://hirek.csillagaszat.hu/ Hírek.csillagászat.hu] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/ |date=20100208181007 }}; Szerző: Szulágyi Judit</ref><ref>[https://index.hu/tech/urkutatas/bolyg071012/ Újabb két bolygót talált a magyar csillagász] – Index, 2007. október 12.</ref>

;[[HAT–P–6 b]]
:[[Forró jupiter]], mely a Jupiterével megegyező tömegű, de nagy hőmérséklete miatt, melyet a csillagához közeli keringése (3,8 napos keringési periódus) okoz, sugara a Jupiterének 1,33-szorosa. Egy tőlünk 860 fényévre lévő, 10,6 magnitúdós, [[F színképtípusú csillag]] körül kering.<ref>[http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20071023-hatnet-hatodik-bolygoja.html HATNet: a legsikeresebb fedési exobolygó-kereső program] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20071023-hatnet-hatodik-bolygoja.html |date=20091207071851 }} – [http://hirek.csillagaszat.hu/ Hírek.csillagászat.hu] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/ |date=20100208181007 }}; Szerző: Szulágyi Judit</ref><ref>[http://arxiv.org/abs/0710.2894 HAT-P-6b: A Hot Jupiter transiting a bright F star] {{Wayback|url=http://arxiv.org/abs/0710.2894 |date=20161021175113 }} – astro-ph</ref>

=== 2008-ban felfedezettek ===
{{bővebben|2008-ban felfedezett nevezetes exobolygórendszerek listája}}
[[Fájl:Exoplanet Comparison HAT-P-7 b.png|thumb|300px|Méretarány: a [[Jupiter]] és a [[HAT–P–7 b]]]]
[[Fájl:Formalhaut b.jpg|thumb|300px|A [[Fomalhaut]] körüli törmelékkorong, benne a [[Fomalhaut b]] bolygóval, valamint a bolygó két év alatti elmozdulása]]
[[Fájl:444226main exoplanet20100414-a-full.jpg|thumb|300px|A [[HR 8799]] rendszer, a [[Palomar-hegy]]i, 5,1 méteres [[Hale távcső]]vel készült képe. A kitakart központi csillag helyét zöld ''X'' jelöli]]

;[[HAT–P–7 b]]
A ''HATNet'' által felfedezett bolygó [[nagyon forró jupiter]], felszínén a hőmérséklet meghaladja a 2500 [[kelvin]]t. [[F színképtípusú csillag|F6 színképtípusú csillag]] körül kering, nagyon kis, 0,038 [[CsE]] sugarú pályán. A bolygó tömege 1,78-szorosa, sugara 1,36-szorosa a [[Jupiter]]ének. A csillag a [[Kepler űrtávcső]] által vizsgálni tervezett égterületen van.<ref>[http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20080313-hatnet-hetedik-bolygoja.html A hetedik HAT-bolygó: egy igazán forró Jupiter] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20080313-hatnet-hetedik-bolygoja.html |date=20090122214253 }} – [http://hirek.csillagaszat.hu/ Hírek.csillagászat.hu] {{Wayback|url=http://hirek.csillagaszat.hu/ |date=20100208181007 }}; Szulágyi Judit, 2008. március 13.</ref><ref>[http://xxx.lanl.gov/abs/0803.0746 HAT-P-7b: An Extremely Hot Massive Planet Transiting a Bright Star in the Kepler Field]
</ref>

; [[MOA-2007-BLG-192-L b]]
Az eddig felfedezett legkisebb tömegű exobolygó, 1,4 Föld-tömeggel. Felfedezése [[gravitációs mikrolencse-módszer]]rel történt meg. Kis tömegű csillagától körülbelül a [[Vénusz]] pályájának megfelelő távolságban kering.<ref>[http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20080604-exobolygo-az-eddigi-legkisebb-tomegu-planetara-akadtak-egy-csillag-korul.html Közel az első idegen Földhöz: az eddigi legkisebb exobolygó]– Az [http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html &#91;Origo&#93; Világűr] {{Wayback|url=http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html |date=20071231055350 }} portálja, Kereszturi Ákos, 2008. június 4.</ref><ref>{{cite web|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20080612_3foldtomegu_bolygo.html|title=Felfedezték a jelenleg ismert legkisebb tömegű exobolygót|last=Szalai|first=Tamás|date=2008-06-12|publisher=[http://hirek.csillagaszat.hu/ Hírek.csillagászat.hu]|accessdate=2008-06-12|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080612213218/http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20080612_3foldtomegu_bolygo.html|archivedate=2008-06-12}}</ref> Az eredetileg 3,3 földtömegűnek feltételezett bolygó tömegét a megfigyelésekre vonatkozó pontosított modellek miatt lejjebb szállították. A [[vörös törpe]] körül megközelítőleg a Nap-[[Vénusz]] távolságban keringő bolygó szerencsés esetben a [[lakható övezet]]be esik.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20090119-exobolygo-masfel-foldtomegure-fogyott-a-moa2007blg192l-b-jelu-planeta.html|title=Az élet sem kizárható a Földhöz eddig leginkább hasonló bolygón|last=Kereszturi |first=Ákos|date=2009-01-19|publisher=[http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html &#91;Origo&#93; Világűr]|accessdate=2009-01-19}}</ref>

;[[1RXS J160929.1–210524 b]]
A [[Gemini North Observatory]] által a [[közeli infravörös tartomány]]ban, fényképezéssel fölfedezett, 8 Jupiter tömegű bolygó, mely fiatal, 5 millió éves, 500 [[fényév]]re lévő, Nap típusú, [[K színképtípusú csillag|K7 színképtípusú csillagától]] meglehetősen távol, 330 [[CsE]] távolságra kering, az ilyen nagy távolság [[protoplanetáris korong]]ból történő kialakulással viszonylag nehezen magyarázható, elképzelhető, hogy a bolygó a csillagokhoz hasonlóan, összehúzódással alakult ki. [[Felszíni hőmérséklet]]e 1800 K. A felfedezés megerősítésére még várni kell, ilyen hosszú periódusú keringésnél ugyanis évekbe telik, amíg az égitest pályája pontosan számítható, és a keringés ténye (azaz, hogy nem egy távoli háttérobjektumról van szó) megerősíthető. A csillagászok szándékosan ilyen, viszonylag fiatal csillagok csoportosulásában kerestek exobolygókat (85 csillagot fényképeztek le), a fiatal csillagok bolygói ugyanis még nagyon forrók, és erősebben sugároznak.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20080915-exobolygok-elso-foto-egy-naphoz-hasonlo-csillag-planetajarol.html|title=Az első fotó egy Naphoz hasonló csillag bolygójáról|last=Kereszturi |first=Ákos|date=2008-09-15|accessdate=2008-09-15}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.gemini.edu/sunstarplanet|title= First Picture of Likely Planet around Sun-like Star |date=2008-09-15|language=angol|accessdate=2008-09-15}}</ref><ref>{{cite web|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20080917-exobolygo-kepalkoas-gemini.html|title=Az első közvetlen kép egy Naphoz hasonló csillag bolygójáról?|last=Székely|first=Péter|date=2008-09-17|publisher=[http://hirek.csillagaszat.hu/ Hírek.csillagászat.hu]|accessdate=2008-09-17}}{{Halott link|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20080917-exobolygo-kepalkoas-gemini.html |date=2018-08 }}</ref>

;[[Fomalhaut b]]
Az egyik első olyan rendszer, ahol nemcsak, hogy sikerült lefényképezni a bolygót, hanem kimutatták csillag körüli keringését is, felfedezését együtt jelentették be a [[HR 8799]] rendszerével. A 25 fényévre lévő [[α Piscis Austrini]] körül először az [[IRAS]] infravörös csillagászati műhold fedezett fel porkorongot, ezt később a [[Hubble űrtávcső]] is megörökítette, és a porkorong egyenetlen eloszlásából következtettek bolygók meglétére. A porkorongon belüli egyik folt az egymást két évvel követő felvételeken elmozdult, az elmozdulás mért mértéke megegyezik a bolygó tömegéből számíthatóval. A bolygó keringési periódusa 872 év, csillagtól való távolsága 119 [[CsE]], becsült tömege 0,3-2 jupitertömeg között van. A két észlelés között fél [[magnitúdó]]t halványodott<ref>{{cite web|url=http://hubblesite.org/newscenter/archive/releases/2008/39/image/a/|title=Hubble Directly Observes Planet Orbiting Fomalhaut|date=2008-11-13|publisher=[http://hubblesite.org/ HubbleSite]|language=angol|accessdate=2008-11-13|archiveurl=https://web.archive.org/web/20081220152611/http://hubblesite.org/newscenter/archive/releases/2008/39/image/a|archivedate=2008-12-20}}</ref><ref name="PQ081113">{{cite web|url=http://planetquest.jpl.nasa.gov/news/hotShots.cfm|title=First optical exoplanet pictures released|publisher=[http://planetquest.jpl.nasa.gov/ PlanetQuest]|language=angol|accessdate=2008-11-13|archiveurl=https://web.archive.org/web/20081216122936/http://planetquest.jpl.nasa.gov/news/hotShots.cfm|archivedate=2008-12-16}}</ref><ref name="O081113">{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20081113-exobolygok-elso-kepek-naprendszeren-kivuli-planetakrol.html|title=Először közöltek képeket Naprendszeren kívüli bolygókról|last=Kereszturi |first=Ákos|date=2008-11-13|publisher=[http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html &#91;Origo&#93; Világűr]|accessdate=2008-11-13}}</ref>

;[[HR 8799]];
A Keck és a Gemini távcsövek közeli infravörös felvételein a 140 fényévre lévő, másfél [[naptömeg]]ű [[A színképtípusú csillag]] körül három bolygót és elmozdulásukat örökítették meg. A bolygók távolsága csillaguktól 24, 37, és 67 [[CsE]], tömegük rendre 10, 10 és 7 [[jupitertömeg]]. A legkülső bolygó egy törmelékkorong belső peremén kering. A felfedezést a [[Fomalhaut b]] felfedezésével együtt jelentették be.<ref name="PQ081113"/><ref name="O081113"/><ref>{{cite web|url=http://www.keckobservatory.org/article.php?id=231|title=ASTRONOMERS CAPTURE FIRST IMAGES OF NEWLY-DISCOVERED SOLAR SYSTEM|publisher=[http://www.keckobservatory.org/ W. M. Keck Observatory]|language=angol|accessdate=2008-11-13|archiveurl=https://web.archive.org/web/20131126160805/http://www.keckobservatory.org/article.php?id=231|archivedate=2013-11-26}}</ref>

=== 2009-ben felfedezettek ===
{{bővebben|2009-ben felfedezett nevezetes exobolygórendszerek listája}}
;[[CoRoT-7 b]]
Az eddig felfedezett legkisebb exobolygó, sugara a Földének kevesebb mint kétszerese, tömege 5-10 földtömeg. Csillagához igen közel, 0,017 CsE távolságra kering, 20 óránként megtéve egy fordulatot. Valószínűleg kőzetbolygó, esetleg [[óceánbolygó]], felszíni hőmérséklete 1000-1500&nbsp;°C. A [[COROT]] [[űrtávcső]] fedezte fel, fedési módszerrel.<ref>{{cite web|url=http://www.astronomy.com/asy/default.aspx?c=a&id=7888|title=Smallest, Earth-like exoplanet discovered|date=2009-02-03|publisher=[http://astronomy.com/ Astronomy.com]|language=angol|accessdate=2009-02-03}}</ref><ref>{{cite web|url=http://exoplanet.eu/planet.php?p1=CoRoT-Exo-7&p2=b#a_publi|title=Planet : CoRoT-Exo-7 b|publisher=[http://exoplanet.eu Extrasolar Planets Encyclopaedia]|language=angol|accessdate=2009-02-03|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090314043316/http://exoplanet.eu/planet.php?p1=CoRoT-Exo-7&p2=b#a_publi|archivedate=2009-03-14}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20090204-tavoli-fold-nyomaban-egy-kistomegu-exobolygora-akadtak-egy-naphoz-hasonlo.html|title=A Földnél csak kétszer nagyobb kőzetbolygót találtak|last=Kereszturi |first=Ákos|date=2009-02-04|publisher=[http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html &#91;Origo&#93; Világűr]|accessdate=2009-02-04}}</ref><ref>{{cite web|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20090204-a-foldnel-mindossze-ketszer-nagyobb-exobolygo.html|title=A Földnél mindössze kétszer nagyobb exobolygót fedeztek fel|last=Kovács|first=József|date=2009-02-04|publisher=[http://hirek.csillagaszat.hu/ Hírek.csillagászat.hu]|accessdate=2009-02-04|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090205090215/http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20090204-a-foldnel-mindossze-ketszer-nagyobb-exobolygo.html|archivedate=2009-02-05}}</ref><ref>
{{cite web|url=http://www.urvilag.hu/article.php?id=3082|title=A Földhöz „hasonló” bolygó, a Naphoz hasonló csillag körül|last=Frey |first=Sándor |date=2009-02-04|publisher=[http://urvilag.hu/ Űrvilág]|accessdate=2009-02-04}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.astrobio.net/news/modules.php?op=modload&name=News&file=article&sid=3026&mode=thread&order=0&thold=0|title=A Very Hot Earth|date=2009-02-04|publisher=[http://www.astrobio.net/ Astrobiology Magazine]|language=angol|accessdate=2009-02-04}}</ref>

;[[VL–10 b]]
A 20 fényévre lévő [[VL 10]] [[M színképtípusú csillag|M színképtípusú]] [[vörös törpe]] körül keringő, 6 Jupiter-tömegű bolygó. A [[Hale-teleszkóp]]ra szerelt 16 megapixeles ''STEPS (Stellar Planet Survey)'' [[CCD]]-vel fedezték fel. Az első [[asztrometriai módszer]]rel felfedezett exobolygó, emellett, mivel a [[VL 10]] sokáig az ismert legkisebb tömegű csillag volt, felfedezésekor a legkisebb tömegű csillag körül keringő bolygó.<ref name="auto_usi7wvR+ifWwdLr0tjQjHw"/><ref>{{cite web|url=http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20090601-asztrometriai-modszerrel-fedeztek-fel-egy-exobolygot.html|title=Először fedeztek fel exobolygót asztrometriai módszerrel|last=Kovács|first=József|date=2009-06-01|publisher=[http://hirek.csillagaszat.hu/ Hírek.csillagászat.hu]|accessdate=2009-06-01|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090604104519/http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20090601-asztrometriai-modszerrel-fedeztek-fel-egy-exobolygot.html|archivedate=2009-06-04}}</ref> A rendszer érdekessége, hogy a központi csillag élete elég hosszú ahhoz, hogy a körülötte keringő gázbolygó, mozgási energiájából folyamatosan veszítve, összeolvadjon vele, így azt üzemanyaggal töltse fel, meghosszabbítva élettartamát.<ref>{{cite web|url=http://planetquest.jpl.nasa.gov/news/builtToLast.cfm|title=Built to last - Tiny star's giant planet a 'spare gas tank'|date=2009-07-23|publisher=[http://planetquest.jpl.nasa.gov/ PlanetQuest]|language=angol|accessdate=2009-07-24|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090726085528/http://planetquest.jpl.nasa.gov/news/builtToLast.cfm|archivedate=2009-07-26}}</ref>

;[[GJ 1214 b]]
Erről a 40 fényévre keringő bolygóról csak 2012 februárjában derült ki, hogy a bolygóknak egy teljesen új osztályába tartozik, mert a felületét teljesen víz fedi. A bolygó átmérője a Földünkének 2,7-szerese, tömege kb. hétszerese, és számítás szerinti fajsúlya a Földének kb. fele, vagyis kőzet-tartalma alacsony. A mért magas (232&nbsp;°C) hőmérséklete nem engedi meg az élet fenntartását, tehát nem tartozik a lakható bolygók osztályába. (Forrás: Maxi Sciences, francia internetes folyóirat, 2012. február 23.)

=== 2010-ben felfedezettek ===
{{bővebben|2010-ben felfedezett nevezetes exobolygórendszerek listája}}
;[[2M 044144 b]]
[[Barna törpe]] és körülötte keringő 5-10 [[jupitertömeg]]ű bolygó vagy [[barna törpe]], melyet a [[Hubble űrtávcső]] [[WFPC2]] kamerájával fedeztek fel egy, a [[Bika csillagkép|Taurusban]] lévő [[csillagkeletkezési terület]] 32 barna törpéjét érintő felmérés során. A fő komponens hőmérsékletéből ítélve a rendszer mindössze egymillió éves, ezért a 3,6 milliárd kilométerre (a [[Szaturnusz]] és az [[Uránusz]] pályája közöttinek megfelelő távolságban keringő) kísérőnek nem volt ideje a bolygók keletkezésére jellemző [[protoplanetáris korong]]ból kialakulni, csillagként keletkezett, vagy befogott objektum.<ref>
{{cite web|url=http://hubblesite.org/newscenter/archive/releases/2010/03/full/|title=Small Companion to Brown Dwarf Challenges Simple Definition|date=1020-04-06|publisher=[http://hubblesite.org/ HubbleSite]|language=angol|accessdate=2010-04-09}}</ref>

=== 2011-ben felfedezettek ===
;HD85512 b
Ezt az exobolygót, ami Földünktől 36 [[fényév]]re van, 2011 augusztusában fedezte fel egy svájci kutatócsoport. Ez egyike a Naprendszerünkhöz legközelebbi exobolygóknak.

;Kepler 22 b
Ezt az exobolygót, ami Földünktől 600 [[fényév]]re van, 2011 szeptemberében fedezte fel a [[NASA]]. Mérete a Föld 2,4-szerese. A planéta központi csillaga ugyanúgy G típusú, mint a mi Napunk, bár valamivel kisebb és hidegebb. Bolygója 15 százalékkal közelebb van hozzá, és 290 nap alatt kerüli meg.<ref>[http://www.nasa.gov/mission_pages/kepler/news/kepscicon-briefing.html NASA's Kepler Mission Confirms Its First Planet in Habitable Zone of Sun-like Star (angolul)]</ref>

;Kepler 20 e és Kepler 20 f
Ezek a NASA által felfedezett exobolygók bár nagyon hasonlítanak a Földre, mégsem alkalmasak élet fenntartására. A Kepler-20 e mérete 1,03 szorosa a Földének és hat nap alatt kerüli meg Naphoz hasonló csillagát. Keringési pályája azonban túl közel van ehhez a csillaghoz, így a bolygó hőmérséklete körülbelül 1400&nbsp;°C lehet. A Kepler-20 f mérete 87 százalékra tehető a Földhöz képest, ez a bolygó 20 nap alatt kerüli meg csillagát, a bolygón a hőmérséklet körülbelül 800&nbsp;°C.<ref>{{Cite web |url=http://gepnarancs.hu/2011/12/uj-fold-meretu-exobolygokat-fedeztek-fel/# |title=Új Föld-méretű exobolygókat fedeztek fel |accessdate=2012-12-27 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170801003335/http://gepnarancs.hu/2011/12/uj-fold-meretu-exobolygokat-fedeztek-fel/# |archivedate=2017-08-01 }}</ref>

=== 2012-ben felfedezettek ===
;GJ 667C
A [[Skorpió csillagkép]]ben, tőlünk 22 [[fényév]]re levő, Napunk tömegének harmadával egyenértékű M osztályú törpecsillag körül három bolygót fedeztek fel. A csillag maga egy három csillagból álló rendszer tagja (a másik két csillag GJ 67A és B, narancs színű M törpe). A GJ 667C csillag három bolygójának egyike annak lakható zónájában kering. Az exobolygó felfedezését közlő [[Washington (főváros)|washingtoni]] [[Carnegie Institution of Science]] nemzetközi csillagász kutatócsoportja a [[chile]]i Európai Déli Csillagvizsgáló (''European Southern Observatory'', ESO) adatait analizálta a Hawaii Keck megfigyelő adataival együtt és a felfedezést az Astrophysical Journal Letters 2012. február 2-i számában hozta nyilvánosságra a kutatócsoport vezetője.<ref>Guillem Anglada-Escudé, et al., A planetary system around the nearby M dwarf GJ 667C with at least one super-Earth in its habitable zone, Astrophysical Journal Letters, 2012; [arXiv:1202.0446v1] (Egy közeli, GJ 667C M-törpe bolygórendszere, aminek legalábbis egy bolygója a lakható zónában kering)</ref> A csoport új analitikai módszere figyelembe veszi a csillag keringési pályájának bolygói által okozta ingását. Érdekesnek találják, hogy a csillagok nehéz elem tartalma a mi Napunkénál lényegesen kisebb. A GJ 667C energiakisugárzása a mi Napunkénál lényegesen kevesebb, de ezt kompenzálja az, hogy a spektruma a vörös felé hajlik.

;GJ 667C c
A bolygó átmérője a Föld átmérőjének másfélszerese, tömege a Föld tömegének 4,5-szerese, lényegében kőzetekből áll és kizárólag a GJ 667C lakható zónájában kering, de keringési sebessége a Földénél sokkal nagyobb, egy hónapnál rövidebb idő alatt ír le egy fordulatot központi csillaga körül.<ref>[http://www.kurzweilai.net/new-super-earth-detected-within-the-habitable-zone-of-a-nearby-star Új szuper-Földet fedeztek fel egy közeli csillag lakható zónájában.(angolul)]</ref>

;Alfa Centauri B b
2012 októberében vált bizonyossá, hogy a [[Nap]]hoz legközelebbi csillagrendszer, az [[Alfa Centauri]] egyik csillagának, az Alfa Centauri B-nek bolygója van. A körülbelül Föld-nagyságú, tőlünk mindössze 4,37 fényévre lévő planéta felszíne túl forró ahhoz, hogy a földihez hasonló élet alakulhasson ki rajta, de jelentősége mégis óriási: korábban nem gondolták volna, hogy egy három csillagból álló rendszerben a bonyolult gravitációs hatások kereszttüzében huzamosabb ideig bolygó alakulhatott ki, amely ráadásul a legközelebbi exobolygó is egyben. Egyes fejtegetések szerint további bolygók keringhetnek az Alfa Centauriban.

=== 2013-ban felfedezettek ===
;[[KIC 11442793]]
a Földtől 2500 [[fényév]] távolságra van. Különlegesnek számít amiatt, hogy hét bolygó van a rendszerben. Az utolsót 2013-ban fedezték fel.

=== 2014-ben felfedezettek ===
;Kepler-186 f
A [[Kepler-186f]] bolygó Földünknél csak egy tizedével nagyobb. A csillag, ami neve a hagyományos elnevezést követve Kepler-186a, a tőlünk 500 fényévre levő [[Hattyú csillagkép|Cygnus]] csillagrendszer tagja. Ez egy ''M-törpecsillag'' (vörös törpe), ami Napunkénál előrehaladottabb fejlődési kora miatt kisebb és alacsonyabb hőmérsékletű. Öt bolygót fedeztek fel a csillag körül. Bolygói, a Kepler-186f-től eltekintve igen gyorsan keringenek a csillag körül, Kepler-186b, Kepler-186c, Kepler-186d és Kepler-186e sorban 4, 5, 13 és 25 nap alatt tesz meg egy egész 360 fokos keringési pályát; csak a -186f keringési sebessége hasonlít Földünkéhez; ez 150 nap alatt teszi meg a 360 fokos keringési pályát. Míg a többi bolygó a csillaghoz sokkal közelebb kering a -186f az energiaellátás szempontjából életfenntartásra alkalmasnak számított körzet külső részén, ahol a sugárzás gyengébb, a Földre érkezőnek kb. 30%-a. Ez még elég ahhoz, hogy azt melegen tarthassa, ugyanakkor nem túl meleg, ami megakadályozná víz folyékony állapotban való jelenlétét; ez pedig az említett folyamatok kialakulásának másik fontos feltétele.<ref>Science, 18 April 2014: Vol. 344 no. 6181 pp. 277-280 DOI:10.1126/science.1249403</ref> Még korai a bolygót a Föld ''ikerbolygójának'' tekinteni, mert ennek egyéb előfeltételei még bizonyításra várnak, de az eddig felfedezettek közül ez az exobolygó a legalkalmasabb a szerepre. A felfedezést két másik teleszkóp is követi a Földről. Több információra várhatunk 2018 után, amikorra a Keplernél hatásosabb [[James Webb űrtávcső]] világűrbe bocsátására várunk és ezzel a víz jelenlétének a megerősítését is.<ref>{{Cite web |url=http://www.nasa.gov/ames/kepler/nasas-kepler-discovers-first-earth-size-planet-in-the-habitable-zone-of-another-star/index.html#.U1YUvFefKBB |title=Archivált másolat |accessdate=2014-04-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140426070848/http://www.nasa.gov/ames/kepler/nasas-kepler-discovers-first-earth-size-planet-in-the-habitable-zone-of-another-star/index.html#.U1YUvFefKBB |archivedate=2014-04-26 }}</ref>

=== 2015-ben felfedezettek ===
A Kepler teleszkópról már majdnem lemondtak, mert 2013 óta alig tudták mozgatni. Egy 2015. január eleji közleményben azonban azt közölték, hogy sikerült a távcsövet rögzíteni és ennek segítségével már két exobolygót felfedeztek:

;Kepler 438 b és Kepler 442 b
Mindkét bolygó az [[Lakható övezet|élet fenntartására alkalmas keringési pályáján]] kering a csillaga körül, sziklás típusúak és atmoszférájuk vizet tartalmaz. Az előbbi a Földnél 12%-kal nagyobb, felületét a Föld Nap általi sugárzásának kb. 40%-ával egyenértékű sugárzás éri, az utóbbi Földünknél 33%-kal nagyobb. Annak valószínűsége, hogy az előbbin életfolyamat alakult ki, 70%, hogy pedig az utóbbin életfolyamat van jelen, az 60%.<ref>Gentside - Decouvertes 2015. január 10. (francia nyelven)</ref>

=== 2016-ban felfedezettek ===
{{csonk-szakasz}}
=== 2017-ben felfedezettek ===
{{csonk-szakasz}}
=== 2018-ban felfedezettek ===
{{csonk-szakasz}}

== További információk ==
{{commonskat|Exoplanets}}
=== Magyar nyelven ===
* [http://astro.u-szeged.hu/ismeret/exo/exo2003evk.html Bolygók más csillagok körül] Szatmáry Károly
* [http://www.matud.iif.hu/06aug/08.html Exobolygók] – Szatmáry Károly, [http://www.matud.iif.hu/mthon.html Magyar Tudomány] {{Wayback|url=http://www.matud.iif.hu/mthon.html |date=20071113063437 }}, [http://www.matud.iif.hu/06aug.html 2006/8]
* [https://web.archive.org/web/20060806110236/http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok.html Exobolygó-hírek] – A [https://web.archive.org/web/20100208181007/http://hirek.csillagaszat.hu/ Hírek.csillagászat.hu] exobolygó-rovata
* [https://web.archive.org/web/20070717232333/http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20070716_exobarna.html Óriás bolygó vagy törpe csillag?] – Hírek.csillagászat.hu
* [https://web.archive.org/web/20071031053524/http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20060915_hat_2.html Magyar-amerikai felfedezésű exobolygó]
* [https://web.archive.org/web/20080209120604/http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0370&Itemid=338 Szabó M. Gyula: Az exobolygók diszkrét bája] – Előadás az [[MCSE]] Szegedi Helyi Csoportjának Találkozóján - 2007. október 13.

=== Angol nyelven ===
* [http://exoplanet.eu/ The Extrasolar Planets Encyclopaedia] Jean Schneider – CNRS/LUTH – Paris Observatory
* <!--[http://vo.obspm.fr/exoplanetes/encyclo/catalog.php Exobolygó katalógus] (online)-->
* [http://www.sciencedaily.com/news/space_time/extrasolar_planets/ Extrasolar Planet News] – A [http://www.sciencedaily.com/ ScienceDaily] exobolygó-rovata
* [https://web.archive.org/web/20080114013212/http://www.sciam.com/topic.cfm?id=extrasolar-planets Topic - Extrasolar Planets] – A [http://www.sciam.com/ Scientific American] exobolygó-rovata
* Seager, Sara, ''"Alien Earths from A to Z"'', Sky & Telescope, January 2008 (p.&nbsp;22-25)
* Seager, Sara, ''"Unveiling Distant Worlds"'', Sky & Telescope, February 2006 (p.&nbsp;28-34)
* Shiga, David, ''"Imaging Exoplanets"'', Sky & Telescope, April 2004 (p.&nbsp;44-52)
* Weinberger, Alycia J., ''Building Planets in Disks of Chaos'', Sky & Telescope, November 2008 (p.&nbsp;32-37)

==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}

== További irodalom ==
* [[Almár Iván]]: Kozmikus Társkereső. Kossuth Kiadó, 2011. {{ISBN|978-963-09-6657-3}}.
* [https://books.google.hu/books?id=cqOKqhfm4ywC&pg=PA34&lpg=PA34&dq=exoplanet+naming+convention&source=bl&ots=mSz1VMoSxO&sig=cKIFW_HQxzCrLZhW1uImqYGaM9o&hl=hu&sa=X&ei=NsJrU6fbFqfpywOB1IKQAg&ved=0CIgBEOgBMAg4Cg#v=onepage&q=exoplanet%20naming%20convention&f=false Carole A. Haswell: ''Transiting Exoplanets'' ("Exoplanet naming convention" szakasz), Cambridge University Press]
* [http://www.geol.umd.edu/~jmerck/geol212/lectures/30.html Exoplanets - What do we really know about solar systems?] {{Wayback|url=http://www.geol.umd.edu/~jmerck/geol212/lectures/30.html |date=20140508222636 }}
* Michael Perryman: ''The Exoplanet Handbook'', Cambridge University Press
* C. R. Kitchin: ''Exoplanets: Finding, Exploring, and Understanding Alien Worlds'', Springer

{{kiemelt}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Csillagászat}}

{{DEFAULTSORT:Exobolygo}}
[[Kategória:Égitestek]]
[[Kategória:Exobolygók| ]]