Enigma (gép) forrásának megtekintése

{{egyért3|Enigma (egyértelműsítő lap)}}
[[Fájl:Enigma.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|Egy [[Németország|német]] katonai háromtárcsás Enigma billentyűzettel, kapocstáblával, lámpákkal és forgótárcsákkal]]
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 183-2007-0705-502, Chiffriermaschine "Enigma".jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Egy Enigma használat közben ([[1943]])]]
[[Fájl:Enigma-logo.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Az Enigma logója]]

Az '''Enigma''' üzenetek sifrírozására (titkosítására, [[kriptográfia]]i kódolására, [[Rejtjelezés|rejtjelezésére]]) és desifrírozására (visszafejtésére) használt, [[Németország|német]] gyártmányú, forgótárcsás, elektromechanikus berendezés. Az „Enigma“ szó a [[görög nyelv|görög]] (αίνιγμα) szóból ered, melynek jelentése: rejtély, rejtvény.

Az első Enigmát [[Arthur Scherbius]] [[németek|német]] mérnök fejlesztette ki az [[első világháború]] végén.<ref>{{cite book | last = Singh | first = Simon | title = The Code Book: The Science of Secrecy from Ancient Egypt to Quantum Cryptography | url = https://archive.org/details/codebooksecrethi00sing | location = London | publisher = Fourth Estate |year= 1999| pages = [https://archive.org/details/codebooksecrethi00sing/page/n141 127] | isbn= 1-85702-879-1 |language= angol}}</ref> Ezt a modellt, illetve változatait az [[1920-as évek]]től kereskedelmi céllal kezdték el alkalmazni. Használták már a [[spanyol polgárháború]]ban is, majd a [[második világháború]] kitörése előtt szolgálatba állította számos ország, többek között a [[Harmadik Birodalom]] is.<ref>{{cite book | last = Hakim | first = Joy | title = A History of Us: War, Peace and all that Jazz | publisher = Oxford University Press | year = 1995 | location = New York | isbn= 0-19-509514-6 |language= angol |pages =}}</ref> Az Enigmát használói abszolút biztonságosnak tartották, mivel az ezzel kódolt szövegek hagyományos módon megfejthetetlenek voltak. Használói azonban nem számoltak azzal, hogy a gép által generált titkos szöveget egy másik géppel meg lehet fejteni. Az Enigma feltörhetetlennek tartott kódolását az angolok és a franciák kudarcai után először a lengyel Marian Rejewski vezette, kriptográfusokból és más matematikusokból álló csoport törte fel [[1932]]-ben. A lengyelek munkája alapján a későbbi változatokat a Bletchley Parkban állomásozó szövetséges csoport fejtette meg elektromechanikus, később elektronikus számítógépekkel. [[1940]]-től a világháború végéig a legtöbb német üzenetet meg tudták fejteni. [[1943]]-ban havi {{szám|80000}} üzenetet, azaz naponta mintegy 2500 üzenetet törtek fel. A britektől ULTRA kódnevet kapott hírszerzési információkat szigorú titoktartás övezte. Külön csapat gondoskodott „legendák” gyártásáról, más esetekben a megfejtés eredményének ismeretében sem tettek semmi olyasmit, amitől az ellenség gyanút foghatott volna. Az Enigma feltörését az 1970-es évek elejéig titokban tartották. {{idézet 2|''A második világháború történetét a titkos hadviselés tényeinek ismeretében vizsgálva meglepő következtetés adódik: A küzdelmet végső soron nem a pusztító hadi gépezetek döntötték el, hanem az, hogy a szabad ember legyőzhetetlen, hogy a szabad lélek leleményes. Az emberi ellenállás szellemét nem törheti meg a puszta technológia.''|(Sir [[William Stephenson]])</b><ref>{{cite book |last = Stevenson| first= William |title= Titkos háború |publisher= I. P. Coop| year= 1990| isbn=963-7930-05-1| pages= 11}}</ref>}}

== Fejlesztése és története ==
[[Fájl:Enigmas.jpg|bélyegkép|balra|400px|Hét különböző Enigma modell az amerikai Nemzeti Kriptográfiai Múzeumból. Balról jobbra: 1. Kereskedelmi Enigma 2. Enigma T 3. Enigma G 4. Azonosítatlan modell 5. ''Luftwaffe'' Enigma 6. ''Heer'' / ''Wehrmacht'' Enigma 7. ''Kriegsmarine'' Enigma—M4]]

Az Enigma nem egyetlenegy berendezés volt, hanem számos modellből álló termékcsalád. Az első Enigma gépeket kereskedelmi célokra készítették az 1920-as évek elején. Az 1920-as évek közepétől a német haderő különféle fegyvernemei is használni kezdték, és a biztonság növelésére több változtatást is végrehajtottak. Más országok is használták vagy az Enigmát, vagy az Enigma alapján tervezett saját titkosító gépüket.

=== A kereskedelmi Enigma ===
[[Fájl:Scherbius-1928-patent.png|bélyegkép|jobbra|180px|Scherbius Enigma-szabadalma 1928-ból – {{US patent|1657411}}]]
[[Fájl:Enigma-8-rotor.jpg|jobbra|bélyegkép|180px|Egy ritka nyolctárcsás, nyomtatós Enigma II.]]
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 101I-241-2173-09, Russland, Verschlüsselungsgerät Enigma.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Enigma az orosz fronton]]
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 101I-769-0229-10A, Frankreich, Guderian, "Enigma".jpg|bélyegkép|jobbra|180px|[[Heinz Guderian|Guderian]] tábornok várja a rádióüzenet dekódolását. (1940 májusa, Franciaország)]]
[[Fájl:Tatjavanavark-machine.jpg|bélyegkép|180px|Tatjana van Vark Enigma alapján készült tárcsás gépe]]

[[1918]]. február 23-án [[Arthur Scherbius]] német mérnök egy forgótárcsás titkosító gépre jegyzett be szabadalmat,<ref name="Modern Enigma">{{cite journal|first=Louis|last=Kruh|coauthors=Cipher Deavours|title=The commercial Enigma&nbsp;– Beginnings of machine cryptography|journal=Cryptologia|publisher=Rose-Hulman Institute of Technology, Taylor&nbsp;& Francis|location=Philadelphia PA|volume=26|year=2002|issue=1|month=január|pages=1|id={{ISSN|0161-1194}}|language=angol|accessdate=2010-06-28|url=http://www.dean.usma.edu/math/pubs/cryptologia/ClassicArticleReprints/V26N1PP1-16KruhDeavours.PDF|format=pdf|archiveurl=https://web.archive.org/web/20060413103415/http://www.dean.usma.edu/math/pubs/cryptologia/ClassicArticleReprints/V26N1PP1-16KruhDeavours.PDF|archivedate=2006-04-13}}</ref> és E. Richard Ritterrel együtt megalapította a Scherbius & Ritter céget. A találmánnyal megkeresték a német haditengerészetet és a külügyminisztériumot, de egyiket sem érdekelte a dolog. A szabadalmi jogokat átruházták a Gewerkschaft Securitasra, amely 1923. július 9-én megalapította a ''Chiffriermaschinen Aktien-Gesellschaft''ot (Sifrírozógép Részvénytársaság).<ref name="Modern Enigma" /> Scherbius és Ritter a cég igazgatótanácsába kerültek.

A Chiffriermaschinen AG az [[Egyetemes Postaegyesület]] 1923-as és 1924-es kongresszusán is kiállította a tárcsás sifrírozógépét, az Enigma A-t. Ez az írógéppel felszerelt első változat nehéz és ormótlan volt: 65×45×35&nbsp;centiméter, közel 50&nbsp;kilogramm. A B modell is hasonlóan nézett ki.<ref>{{cite web|url=http://www.armyradio.com/publish/Articles/The_Enigma_Code_Breach/Pictures/enigma_type_b.jpg|title=Egy Enigma B képe|format=jpg|work=Army Radio E-Commerce Solutions|publisher=Army Radio Sales Co.|accessdate=2010-06-23|archiveurl=https://web.archive.org/web/20051021083422/http://www.armyradio.com/publish/Articles/The_Enigma_Code_Breach/Pictures/enigma_type_b.jpg|archivedate=2005-10-21}}</ref> Bár mindkettőt Enigmának hívták, az A és a B modell nem sokban hasonlított a későbbiekre: nem csak nagyobbak és nehezebbek voltak, de kriptográfiai szempontból is eltértek, mivel nem volt bennük fordító.

A fordító ötletét Willi Korn, Scherbius egyik kollégája vetette fel, és az 1926-ban megjelent Enigma C-t már fordítóval is felszerelték. A fordító az Enigma gépek egyik kulcsfontosságú alkatrésze.<ref>{{cite web|title=Patentschrift Elektrische Vorrichtung zum Chiffrieren und Dechiffrieren; DRP Nr. 452 194.|accessdate=2010-06-28|format=pdf|language=német|url=http://www.cdvandt.org/Enigma%20DE452194C1.pdf|date=1928-11-14|publisher=Deutsches Reich, Reichpatentsamt}}</ref>

Az Enigma C az elődjeinek kisebb méretű és könnyebben hordozható változata volt. A súly csökkentése érdekében már nem rendelkezett írógéppel – az operátor az Enigma-művelet utáni betűket kis lámpákból olvasta ki. Az A, B és C modellek az Enigma D 1927-es megjelenésével hamar eltűntek. A D modell átütő kereskedelmi sikert aratott, többek között használták [[Svédország]]ban, [[Hollandia|Hollandiában]], az [[Egyesült Királyság]]ban, [[Japán]]ban, [[Olaszország]]ban, [[Spanyolország]]ban, az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] és [[Lengyelország]]ban.<ref name="museum">{{cite web|url=http://www.cryptomuseum.com/crypto/enigma/index.htm|title=Enigma Cipher Machine|publisher=Paul Reuvers & Marc Simons|work=Crypto Museum|language=angol|accessdate=2010-06-28}}</ref>

=== A katonai Enigma ===
A német fegyveres erők közül elsőként a haditengerészet vezette be az Enigmát. A '''''Funkschlüssel'' C''' nevet kapott rendszert 1925-ben kezdték el gyártani, és a következő évben rendszeresítették.<ref name="early-mil-enigma">{{cite book |last=Kahn |first=David |title=Seizing the Enigma: The Race to Break the German U-Boats' Codes, 1939-1943 |url=https://archive.org/details/seizingenigmarac00kahn |year=1996 |publisher=Arrow |language=angol |isbn=978-0-09-978411-1 |pages=[https://archive.org/details/seizingenigmarac00kahn/page/39 39]-41, 299}}</ref> A billentyűzeten és a lámpasorban 29 betű volt: az A–Z, az Ä, az Ö és az Ü. Ezeket ábécé-sorrendben, és nem az írógépeken megszokott QWERTZ kiosztásban helyezték el.<ref>{{cite book |last=Ulbricht |first=Heinz |title=Die Chiffriermaschine Enigma — Trügerische Sicherheit: Ein Beitrag zur Geschichte der Nachrichtendienste |url=http://opus.tu-bs.de/opus/volltexte/2005/705/pdf/enigmadiss.pdf |format=pdf |accessdate=2010-05-07 |others = PhD disszertáció |year=2005 |language=német|pages=4}}</ref> A tárcsáknak 28 érintkezőjük volt – a 29. betű az X volt, amely sifrírozás nélkül haladt át a tárcsákon.<ref name="Stripp">{{cite book |last=Stripp |first=Alan|coauthors=Francis Harry Hinsley|title=Codebreakers: The Inside Story of Bletchley Park |url=https://books.google.hu/books?id=j1MC2d2LPAcC&pg=PA83&dq=The+Enigma+Machine:+Its+Mechanism+and+Use&hl=en&cd=1#v=onepage&q=The%20Enigma%20Machine%3A%20Its%20Mechanism%20and%20Use&f=false |accessdate=2010-06-23 |year=2001 |publisher=Oxford University Press |language=angol|isbn=978-0-19-280132-6 |pages=83-88; 3. ábra}}</ref> A géphez öt tárcsa készült, ezekből hármat használtak.<ref name="early-mil-enigma" /> A fordítót négyféle pozícióba lehetett behelyezni: α, β, γ és δ helyzetbe.<ref name="Bauer">{{cite book |last=Bauer |first=Friedrich Ludwig |title=Decrypted Secrets: Methods and Maxims of Cryptology|edition=3|year=2002 |publisher=Springer |language=angol |isbn=978-3-540-42674-5 |pages=108-112}}</ref> A modell 1933-ban apróbb változtatásokon esett át.<ref name="Stripp" />

1928. július 15-ére<ref name="early-mil-enigma" /> a német hadsereg, a ''Reichswehr'' hadrendbe állította a saját Enigma-változatát, az Enigma G-t – ezt 1930 júniusában '''Enigma I'''-re nevezték át.<ref name="dc-97">{{cite book |last=Deavours |first=Cipher A |coauthors=Louis Kruh |title=Machine Cryptography and Modern Cryptanalysis |year=1985 |publisher=Artech House |language=angol |isbn=978-0-89006-161-9 |pages = 97–98}}</ref> Emellett az Enigma I-et még ''Wehrmacht''-Enigmaként is ismert volt, a hadseregen kívül számos egyéb katonai és polgári szervezet használta – többek között például a német vasút, a [[Deutsche Reichsbahn]].<ref>{{cite book |last=Smith |first=Michael |title=Station X: Decoding Nazi Secrets|year=2000|publisher=TV Books|language=angol |isbn=978-1-57500-094-7 |pages= 73}}</ref> Az Enigma I és a kereskedelmi Enigma közötti lényeges különbség a kapocstáblában rejlett, mivel a betűcseréléssel lényegesen megnövekedett a gép kriptográfiai ereje. Eltért még a rögzített fordító és a léptető bemetszések helye: a tárcsáról a mozgatható betűgyűrűkre került.<ref name="dc-97" /> A gép mérete 28×34×15&nbsp;centiméter volt, tömege 12&nbsp;kilogramm.<ref name="Stripp" />

1930-tól a hadsereg arról kezdte győzködni a haditengerészetet, hogy az erősebb titkosítást lehetővé tevő kapocstábla, valamint a fegyvernemek közötti kommunikáció megkönnyítése érdekében álljanak át az Enigma I-re,<ref name="early-mil-enigma" /> amibe a ''Kriegsmarine'' 1934-ben végül beleegyezett.<ref group="m">Kahn (1991, 43. o.) szerint 1934 augusztusában, Kruh & Deavours (2002, 15. o.) szerint 1934 októberében.</ref> A haditengerészeti változat a '''''Funkschlüssel'' M''' avagy '''M3''' nevet kapta. Míg a hadsereg Enigmája három tárcsát használt, a haditengerészet a magasabb szintű biztonság kedvéért öt tárcsából választott hármat minden üzenethez.<ref name="dc-97" />

1938 decemberében a hadsereg is kiadott két további tárcsát.<ref name="dc-97" /> 1938-ban a haditengerészet is előírt még két tárcsát a tárcsaválasztékához, majd 1939-ben még egyet, így akkor már nyolc tárcsából kellett hármat választani.<ref name="dc-97" /> 1935 augusztusában a ''Luftwaffe'' is átvette a ''Wehrmacht'' Enigmáját.<ref name="dc-97" /> A tengeralattjárók számára a ''Kriegsmarine'' 1942. február 1-jén bevezette az '''M4'''-es Enigmát. A négytárcsás változat negyedik tárcsáját a vékonyított fordító mellé tették be.

Az '''Enigma II''' egy nagyméretű, nyolctárcsás, írógépes változat volt. 1933-ban a Biuro Szyfrów, a lengyel hadsereg rejtjelfejtő részlege kiderítette, hogy ezt magas szintű katonai távközléseknél használták, de hamarosan kivonták a forgalomból, mivel megbízhatatlannak bizonyult és gyakran beragadt.<ref>{{cite book |last=Kozaczuk |first=Władysław |title=Enigma: How the German Machine Cipher Was Broken and How It Was Read by The Allies in World War Two |url=https://archive.org/details/enigmahowgermanm0000koza |edition=2 |year=1984 |publisher= University Publicatons of America|language=angol |isbn=978-0-89093-547-7|pages= [https://archive.org/details/enigmahowgermanm0000koza/page/n28 28]}}</ref>

Az ''Abwehr'' az Enigma G-t használta. Ennek a modellnek négy tárcsája volt, tárcsánként több léptető vágattal, nem rendelkezett kapocstáblával, viszont leütésszámlálóval igen. Ez utóbbi miatt kapta a '''''Zählwerk ''Enigma''' („számláló”) nevet.<ref name="museum" />

Más országok is bevezették az Enigmát. Az [[Olaszország hadereje#Haditengerészet|olasz haditengerészet]] a kereskedelmi Enigmát vette meg, ahogy a [[spanyol polgárháború]] alatt a [[Spanyolország hadereje#Haditengerészet|spanyol haditengerészet]] is. Ezeket a kapocstábla nélküli változatokat feltörték a brit kódfejtők. A svájciak a kereskedelmi Enigma D-hez sokban hasonló K modellt használták katonai és diplomáciai célokra. Ezt a kódot számos ország megfejtette, többek között Lengyelország, Franciaország, Nagy-Britannia és az USA. A japánok számára készült az Enigma T ''(„Tirpitz”)'', amely a kereskedelmi Enigma K japán használatra módosított változata.<ref name="museum" />

Becslések szerint több mint {{szám|100000}} Enigma gép készült.<ref name="Bauer" /> A második világháború után a szövetségesek az akkor még biztonságosnak hitt Enigmákat számos fejlődő országnak adták el.<ref name="Bauer" />
<!--
Ez a galéria miért van kikommentezve?
<gallery class="center">
Image:Enigma-G.jpg|Az ''[[Abwehr]]'' által használt '''Enigma G,''', amely négy tárcsás, kapocstábla nélküli, tárcsánként több léptető vágatos kivitel volt
Image:Swiss enigma.jpg|A Németországban készült, négytárcsás, svájci '''Enigma K''' újrahuzalozott tárcsákat használt
Image:four-rotor-enigma.jpg|Egy '''Enigma model T'' (Tirpitz) – japán használatra készült, módosított, kereskedelmi Enigma K
Image:Bundesarchiv Bild 101I-241-2173-06, Russland, Verschlüsselungsgerät Enigma.jpg
</gallery> -->

== Típusai ==
A következő táblázat mutatja az Enigma főbb típusait, ahol az év az első alkalmazás ideje:

{{Sticky header}}
{| class="wikitable sortable static-row-numbers sticky-header" style="margin-left: auto; margin-right: auto; 
! colspan="7" |Az Enigma főbb típusai, az első alkalmazás évével
|-
!Modell!!Év!!Tárcsák!!Helyzetek!!Fordító!!Vágatok!!Ref
|-
|Enigma I.||1930||3 a 3 (5)-ból||6 (60)||1 (3) rögzített||1||Kruh 3
|-
|Enigma II.||1932||3 a 3-ból||6||1 rögzített||1||Pröse 50
|-
|Enigma A.||1923||4 (8)||1||nincs||hajtott||Kruh 2
|-
|Enigma B.||1924||2×4||1||nincs||hajtott||Pröse 50
|-
|Enigma C.||1926||3||1||1 rögzített||1||Kruh 5ff
|-
|Enigma D.||1927||3||1||1 cserélhető||1||Bauer 114
|-
|Enigma G.||1936||3 a 3-ból||6||forgó||11,15,17||Hamer
|-
|Enigma K.||1938||3 a 3-ból||6||1 rögzített||1||Hamer 10ff
|-
|Enigma M.||1934||3 az 5-ből||60||1 rögzített||1||
|-
|Enigma M1.||1934||3 a 6-ból||120||1 rögzített||1 (2)||Pröse 50
|-
|Enigma M2.||1938||3 a 7-ből||210||1 rögzített||1 (2)||Pröse 50
|-
|Enigma M3.||1939||3 a 8-ból||336||1 rögzített||1 (2)||
|-
|Enigma M4.||1942||4 a 8+2-ből||1344||2 cserélhető||1 (2)||
|-
|Enigma M5.||(1945)||4 a 12-ből||23760||2 rögzített||választható||Pröse 44
|-
|Enigma M10.||(1945)||4 a 12-ből||23760||2 rögzített||választható||Pröse 44
|-
|Enigma T.||1942||3 a 8-ból||336||1 cserélhető||5||
|-
|Enigma Z.||1931||3 a 3-ból||6||1 cserélhető||1||Quirantes
|-
|}

A leggyakoribb modellek (Enigma I, Enigma M3 és Enigma M4 ) és elődeik (Enigma A – Enigma D) és a továbbiakban tekintett Enigma G és Enigma K mellett még az Enigma T-t is meg kell említenünk, ami a Japánnal való kapcsolattartásra szolgált, bár alig használták. Tirpitz-gépnek is nevezték; ennek nem volt kapocstáblája, de volt állítható, nem forgó fordítója, nyolc tárcsája, egyenként öt léptető vágattal, amik közül mindig öt választódott ki.<ref>{{cite web|last= Weierud|first= Frode|year= 1999|title= Tirpitz and the Japanese-German naval war communication agreement|format= PDF|url= http://cryptocellar.web.cern.ch/cryptocellar/pubs/opal.pdf|work= Frode Weierud's CryptoCellar – Cryptology and Its History|language= angol|pages= 6|accessdate= 2010-06-23|archiveurl= https://web.archive.org/web/20101116171110/http://cryptocellar.web.cern.ch/CRYPTOCELLAR/pubs/opal.pdf|archivedate= 2010-11-16}}</ref>

Az M4 és a Schlüsselgerät 39 alapján kifejlesztett Enigma M5 négy tárcsát használó gép volt összesen tizenkét tárcsával, amivel a tárcsák helyzetének lehetséges száma 2×(12×11×10×9) = {{szám|23760}}. A gép tartalmazott továbbá úgynevezett „Lückenfüllerwalzen”-t (lyukkitöltő tárcsát), más néven „Wahllückenwalzen”-t (lyukválasztó tárcsát), amik lehetővé tették, hogy tetszőleges számban és helyen blokkolják a továbbkapcsolást.<ref>{{cite book|last= Pröse|first= Michael|title= Chiffriermaschinen und Entzifferungsgeräte im Zweiten Weltkrieg – Technikgeschichte und informatikhistorische Aspekte|publisher= Technische Universität Chemnitz|year= 2004|location= Leipzig|pages= 43f|url= http://archiv.tu-chemnitz.de/pub/2005/0011/data/DissProese.pdf|format= PDF language= német|accessdate= 2010-06-05|archiveurl= https://web.archive.org/web/20090904071225/http://archiv.tu-chemnitz.de/pub/2005/0011/data/DissProese.pdf|archivedate= 2009-09-04}} {{Cite web |url=http://archiv.tu-chemnitz.de/pub/2005/0011/data/DissProese.pdf |title=Archivált másolat |accessdate=2010-06-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090904071225/http://archiv.tu-chemnitz.de/pub/2005/0011/data/DissProese.pdf |archivedate=2009-09-04 }}</ref> Ezeket a beállításokat kulcstól függően változtathatták volna, és a kódot még erősebbé tehették volna. Az Enigma M10 e mellett nyomtatót is tartalmazott a nyílt és a titkos szöveg nyomtatására. Bevezetésüket 1945 nyarára tervezték az összes fegyvernemnél.<ref>{{cite book|last= Pröse|first= Michael|title= Chiffriermaschinen und Entzifferungsgeräte im Zweiten Weltkrieg – Technikgeschichte und informatikhistorische Aspekte|publisher= Technische Universität Chemnitz|year= 2004|location= Leipzig|pages= 51|url= http://archiv.tu-chemnitz.de/pub/2005/0011/data/DissProese.pdf|format= PDF|language= német|accessdate= 2010-06-05|archiveurl= https://web.archive.org/web/20090904071225/http://archiv.tu-chemnitz.de/pub/2005/0011/data/DissProese.pdf|archivedate= 2009-09-04}} {{Cite web |url=http://archiv.tu-chemnitz.de/pub/2005/0011/data/DissProese.pdf |title=Archivált másolat |accessdate=2010-06-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090904071225/http://archiv.tu-chemnitz.de/pub/2005/0011/data/DissProese.pdf |archivedate=2009-09-04 }}</ref>

Az Enigma Z nem betűket, hanem számokat rejtjelezett, ennek megfelelően kisebb tárcsákat tartalmazott. A betűkkel írt diplomáciai szöveget először számokra kellett átírni. A németek 1931 januárjában kínálták fel Spanyolországnak, de a kormányzat ehelyett a Kryha mellett döntött.<ref>{{cite journal|first=Arturo |last=Quirantes|title= Model Z, a numbers-only Enigma version|journal= Cryptologia|publisher= Rose-Hulman Institute of Technology, Taylor & Francis|location= Philadelphia, PA |issue=26|month= április|year= 2004|id= ISSN 0161-1194|accessdate=2010-06-23|url=http://jproc.ca/crypto/enigma_z.html|language=angol}}; ''másik feldolgozásban:'' {{cite journal|first=Arturo |last=Quirantes|title= Model Z, a numbers-only Enigma version|journal= Cryptologia|publisher= Rose-Hulman Institute of Technology, Taylor & Francis|location= Philadelphia, PA |issue=26|month= április|year= 2004|id= ISSN 0161-1194|accessdate=2010-06-23|url=http://findarticles.com/p/articles/mi_qa3926/is_200404/ai_n9373517/}}</ref>

== Részei ==
[[Fájl:Enigma wiring kleur.svg|bélyegkép|balra|200px|Az Enigmában folyó [[elektromos áram|áram]] útját mutató ábrán az látszik, hogy az '''A''' gomb lenyomásával kigyullad a '''D''' lámpa. A '''D'''-ből ugyanígy lesz '''A''', de az '''A'''-ból soha sem lesz megint '''A'''. Ez volt az Enigma-kód egyik nagy nehézsége, ám ugyanezt lehetett kihasználni a kód feltöréséhez is]]
[[Fájl:Enigma-action-hu.svg|jobbra|bélyegkép|200px|Az Enigma tárcsák kódolása két egymást követő betűnél. Az áram átfolyik az egymás után kapcsolt tárcsákon, megfordul a fordítóban, és újra átfolyik a tárcsákon. Szürke vonalak jelzik a tárcsákon belüli egyéb útvonalakat. Az '''A''' betű két egymást követő leütésnél más és más betűt ad – itt a példában először '''G'''-t, utána pedig '''C'''-t. Ez azért van, mert a két leütés között a jobb oldali tárcsa egyet elfordult, és az áram már teljesen más utat jár be. Több leütés után a többi tárcsa is előbb-utóbb elfordul]]

Az Enigma forgótárcsás rejtjelező gép, amely a sifrírozáshoz mechanikus és elektromos elemeket egyaránt használ. A berendezés mechanikus része egy alfanumerikus [[billentyűzet]]ből, néhány, közös [[Tengely (gépelem)|tengelyen]] forgó tárcsából, valamint egy, a billentyűk leütésével működtetett tárcsaléptető mechanizmusból áll. Maga a mechanizmus modellről modellre változott: a jobb oldali tárcsa minden egyes leütés után egyet lépett, míg a többi tárcsa adott leütésenként lépett csak egy-egyet. Az egymáshoz képest eltérően elforduló tárcsák hatására az egyes leütésekkel sifrírozott betű mindig más-más lett.

Az Enigma mechanikus alkatrészei állandóan változó [[áramkör]]t hoztak létre. A titkosítás betűcserével történt: a titkosítandó betűt a billentyűzeten leütötték, az áramkör zárult, és kigyulladt a sifrírozott betűnek megfelelő lámpa. Az '''AN''' üzenet titkosításához tehát a kezelő először leüti az '''A''' billentyűt, mire kigyullad például a '''Z''' lámpa – tehát a titkosított üzenet első betűje a '''Z'''. Utána leüti az '''N''' billentyűt, amire kigyullad az '''R'''. A sifrírozott eredmény tehát esetünkben '''ZR'''.

Az Enigma működését a bal oldali ábra mutatja. Az ábra egyszerűsített: a teljes Enigma gépnek csupán négy alkatrésze látható – valójában 26 lámpa és billentyű, számos dugasz, valamint legalább három, tárcsán belüli kapcsolás határozta meg az áram útját. Egy billentyű leütésekor az [[Akkumulátor (energiatároló)|akkumulátorból]] áram folyt át a kapocstáblán, ahol – a billentyűzet és a tárcsa között – további betűcserét lehetett végrehajtani. A ''Wehrmacht'' Enigmájában három, a ''Kriegsmarine'' és az ''Abwehr'' Enigmájában négy forgótárcsa volt, amelyeken az áram eljutott a tárcsák végén található fordítóhoz. A fordító egy teljesen más úton küldte vissza az áramot újra a tárcsákon, valamint egy esetleges másik kapocstábla átkötésén át a sifrírozott betű lámpájáig.<ref name="Rijmenants">{{cite web |url=http://users.telenet.be/d.rijmenants/en/enigmatech.htm |title=Technical Details of the Enigma Machine (Az Enigma gép műszaki részletei) |accessdate=2010-05-07 |accessmonthday= |accessyear= |author=Dirk Rijemenants |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work=Cipher Machines & Cryptology |publisher= |pages= |language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150211030140/http://users.telenet.be/d.rijmenants/en/enigmatech.htm |archivedate=2015-02-11 }}</ref>

Az állandóan elforduló tárcsák miatt az Enigma [[polialfabetikus rejtjel]]et hozott létre: ez lényegesen megnövelte az Enigma-kód biztonságát.

=== Tárcsák ===
[[Fájl:Enigma-rotor-stack.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Az Enigma tárcsái. A Wehrmacht változatában a három forgó tárcsa közé két fixen álló tárcsát helyeztek be. A beviteli tárcsa a jobb oldalon található, az itt B jelű fordító pedig a balon]]
[[Fájl:enigma-rotors.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Három Enigma tárcsa és a használatukhoz szükséges tengely]]

A tárcsák adták az Enigma gép jelentőségét. Mindegyik tárcsa egy nagyjából 10&nbsp;cm átmérőjű [[keménygumi]]- ([[ebonit]]-) vagy [[bakelit (műanyag)|bakelit]]korong volt, amelynek egyik oldalán rugós [[bronz]]tüskék, a másikon pedig ugyanannyi elektromos érintkező kapott helyet. A tüskék és az érintkezők az ábécé betűinek feleltek meg (rendszerint 26 betűnek, A-tól Z-ig). A tárcsákat egy közös tengelyre helyezték, úgy, hogy az egyik tárcsa tüskéi hozzáérjenek a szomszédos tárcsa érintkezőihez. Ily módon létrejött az áramkör. Magán a tárcsán belül egy kábelkorbács 26 ere kapcsolta az egyik oldal tüskéit a másik oldal érintkezőihez. A tárcsákat általában [[római szám]]okkal azonosították, és az összes azonos számú tárcsa ugyanúgy volt behuzalozva. Ugyanez vonatkozik az M4 haditengerészeti variáns béta és gamma tárcsáira.<ref name="tech">{{cite web|url=http://users.telenet.be/d.rijmenants/en/enigmatech.htm|title=Enigma details|first=Dirk|last=Rijmenant|work=Cipher Machines and Cryptology|language=angol|accessdate=2010-07-11|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150211030140/http://users.telenet.be/d.rijmenants/en/enigmatech.htm|archivedate=2015-02-11}}</ref><ref name="operation">{{cite web|url=http://www.mlb.co.jp/linux/science/genigma/enigma-referat/node4.html#SECTION00042100000000000000|title=Operation of the Enigma machine with an example|language=angol|first=Martin |last=Oberzalek date=2000-04-04|work=Enigma - a very famous story of cryptology|accessdate=2010-07-11}}</ref>

Önmagában egy tárcsa csupán egy egyszerű [[helyettesítő rejtjel]]et állít elő: egy betűt kicserél egy másikra. Az '''E''' betű tüskéje egy adott tárcsán például megfelelhetett a '''T''' betű érintkezőjének. Az Enigma összetettségét és [[kriptográfia]]i nehézségét a több tárcsa egyidejű használata, valamint az egyes tárcsák egymáshoz képest eltérő elfordítása adta, így ''polialfabetikus'' helyettesítő rejtjel jött létre.

Egy Enigmába minden egyes tárcsát 26 különböző helyzetben lehetett behelyezni. Behelyezése után a tárcsát egy forgatókoronggal kézzel tovább lehetett léptetni. Mindegyik tárcsa peremére felvittek egy „ábécé-gyűrűt”, amelyből mindenkor csak egy betű látszott az Enigma fedelén vágott nyílásban, így a kezelő ismerte a tárcsa pozícióját. A korai Enigma-modelleknél az ábécé-gyűrűt a tárcsához rögzítették, néhány későbbi modellnél még ezt is el lehetett forgatni. A gyűrű beállítását a ''Ringstellung'' adta meg, és többek között ezt is be kellett állítani az Enigma használata előtt.

A tárcsákon volt legalább egy léptető bemetszés (egyes tárcsákon több is). A katonai változatoknál a léptető bemetszést az ábécé-gyűrűbe metszették.<ref name="tech" />

A ''Wehrmacht'' és a ''Luftwaffe'' Enigmáit több tárcsával használták: először hárommal, majd 1938. december 15-től öttel, amelyből egy adott kriptográfiai feladathoz hármat használtak. A tárcsákon egy léptető bemetszés volt. A haditengerészeti változathoz mindig is több tárcsát adtak, mint a többi fegyvernemhez. Először ötöt, majd hetet és végül nyolcat.<ref name="tech" /> A tárcsákon két léptető bemetszés volt, az '''N''' és az '''A''' betűknél, így ezek valamivel gyorsabban értek körbe.

Az M4-es haditengerészeti Enigmának négy tárcsája volt, míg ugyanakkora dobozban a többinél három. Az eredeti fordítót itt kicserélték egy vékonyabbra, és melléhelyezték a negyedik, vékonyabb tárcsát. Ezek a „béta” és „gamma” nevű tárcsák nem forogtak, de kézzel át lehetett őket tekerni a 26 pozíció bármelyikébe.<ref name="operation" />

=== Léptetés ===
[[Fájl:Enigma ratchet.png|bélyegkép|jobbra|200px|Az Enigma tárcsáinak léptetése]]

Egy tárcsa önmagában egyszerűen feltörhető helyettesítő rejtjelet generált, ezért nehezítésként minden egyes leütés egy vagy több tárcsa továbbléptetéséhez vezetett – így megváltozott a helyettesítő ábécé is. Minden tárcsaállásnak saját helyettesítő kulcsa volt, így létrejött egy nehezen megfejthető, polialfabetikus rejtjel.

A léptetéshez egy [[kilincsmű]]ves megoldást használtak. Minden egyes tárcsának 26 foga volt, amik minden leütésnél megpróbáltak elfordulni. A második és harmadik tárcsán a továbbléptető kilincs beakadását egy fémlemez akadályozta meg, így azok nem minden leütésnél fordultak el, csak amikor a lemez nem volt útban. Az első tárcsán ilyen lemez nem volt, így az minden leütésnél elfordult. Az I–V. tárcsáknak egyetlenegy léptető bevágása volt, a VI–VIII. (haditengerészeti) tárcsáknak kettő. A léptető bevágás helyét minden egyes tárcsán be lehetett állítani.

Ha az Enigma csak ennyit tudna, akkor az első tárcsa 26-szor lépne előre a második tárcsa minden egyes lépésénél, és a második tárcsa 26-szor lépne előre a harmadik tárcsa minden egyes lépésénél. Az Engima tervezői azonban beépítettek egy kettős léptetési mechanizmust. Ha egy tárcsa továbbléptető kilincse a szomszédos tárcsa léptető bevágása mellett volt, akkor az egyszerre fordította el mindkét tárcsát. A háromtárcsás mechanizmusban ez csak a középső tárcsánál működött, mivel az első tárcsa amúgy is minden egyes leütésnél lépett egyet.<ref name="doublestepping">{{cite journal |last=Hamer |first=David |year=1997 |month=január |title=Enigma: Actions Involved in the ‘Double-Stepping’ of the Middle Rotor |journal=Cryptologia |volume=21 |issue=1 |pages=47-50 |url=http://www.eclipse.net/~dhamer/downloads/rotorpdf.zip |accessdate=2010-06-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110719081659/http://www.eclipse.net/~dhamer/downloads/rotorpdf.zip |archivedate=2011-07-19 }}</ref>

Három tárcsa – és az első és második tárcsánál egy továbbléptető bevágás – esetén a gép 26×25×26 = {{szám|16900}} leütésenként ismételte önmagát (a kettős léptetés miatt 25 a középső tárcsa állásainak száma<ref name="doublestepping" />). Ez az úgynevezett anomália (Anomalie). Mivel az üzenetek általában csak néhány száz betűből álltak, nem volt arra esély, hogy ugyanaz a tárcsaállás egy üzeneten belül kétszer forduljon elő, ezért a helyettesítő rejtjel megoldásait itt nem lehetett alkalmazni.

=== Fordító ===
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 183-L24655, Polen, Funker mit Verschlüsselungsgerät "Enigma".jpg|bélyeg|200px|A [[második világháború]] végére a ''[[Wehrmacht]]'' már a fordító négy változatát használta]]

A korai „A” és „B” modellek kivételével az utolsó tárcsa a fordítóhoz ''(Umkehrwalze)'' csatlakozott. A fordító az egyik érintkezőjén beérkező jelet egy másik érintkezőjén vezette vissza a tárcsákba. A fordító segítségével a titkosítás kétirányúvá vált: a nyílt szöveget beírva kapható a titkosított szöveg, a titkosított szöveg beírásával pedig újra a nyílt szöveg. A fordító használata miatt egyetlen betű sem egyezett meg sifrírozott változatával. Erre támaszkodva törték fel később a kódot.

A „C” jelzésű, kereskedelmi felhasználású Enigmában a fordítót csak kétféleképpen lehetett behelyezni. A „D” modellben már 26 pozícióba lehetett állítani, bár a fordító titkosítás közben nem forgott. Az ''Abwehr'' Enigmájában a többi tárcsához hasonlóan már a fordító is lépkedett.

A ''Luftwaffe'' és a ''Wehrmacht'' Enigmájában a fordító egy állásban volt, nem lépkedett, bár négy változata létezett. Az eredeti, „A” változatot az „Umkehrwalze B” váltotta le 1937. november 1-jén. A harmadik változatot (az „Umkehrwalze C”-t) 1940-ben valószínűleg véletlenül használták, és gyorsan feltörték.<ref name="ukwd-1">{{cite journal |last=Marks |first=Philip |year=2001 |month=április |title=Umkehrwalze D: Enigma's Rewirable Reflector — Part I |url=https://archive.org/details/sim_cryptologia_2001-04_25_2/page/101 |journal=Cryptologia |volume=25 |issue=2 |pages=101-141}}</ref> A negyedik fordítóváltozat (az „Umkehrwalze D”) létezésére először 1944. január 2-án derült fény rádióforgalmazás alapján; ebben az Enigma kezelője már maga állíthatta be a kapcsolatok állását, amely így a titkosító kulcs részévé vált.

=== Kapocstábla ===
[[Fájl:Enigma-plugboard.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|A kapocstábla a gép elején, a billentyűzet alatt található. Használatával 13 betűpár felcserélésére volt lehetőség. A képen két betűpárt cseréltek fel: S-O és J-A]]
[[Fájl:Enigma-printer-2.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Az Enigmához lehetett kapcsolni a ''Schreibmax'' gépíró egységet. Használatával nem volt szükség egy második emberre, aki a felvillanó fényeket jegyezte le papírra]]
[[Fájl:Enigma-uhr-box.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Az Enigma Uhr]]
[[Fájl:Kenngruppenheft.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A haditengerészeti Enigma kódkönyveit piros, vízben oldódó tintával nyomtatták, hogy könnyebben megsemmisíthetők legyenek. Ezt a példányt az ''U-505'' tengeralattjáróról épségben, két működőképes Enigma géppel és nyolc zsáknyi titkos üzenettel fogták el]]
[[Fájl:Enigma-rotor-windows.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|A lecsukott fedelű Enigma használatra kész. Az ujjal továbbítható tárcsák pereme túlnyúlt a fedélen, így a kezelő beállíthatta a tárcsákat. A beállított helyzet (itt '''RDKP''') kicsiny nyílásokon át látszott]]

A kapocstábla ''(Steckerbrett)'' segítségével az Enigma kezelője bizonyos betűpárokat felcserélhetett. Az első kapocstáblát az 1930-as ''Wehrmacht'' változatnál vezették be, amelyet hamarosan a ''Kriegsmarine'' is átvett. A kapocstábla jelentős mértékben megnövelte az Enigma titkosításának erejét – sokkal inkább, mintha még egy tárcsát használtak volna. A kapocstábla nélküli Enigma-üzeneteket még kézzel meg lehetett fejteni, a kapocstáblás változatokhoz azonban már a szövetséges kriptanalitikusoknak is célgépet kellett építeniük.

A kapocstábla hüvelyeit összekötő kábellel betűpárokat lehetett felcserélni, például az '''E'''-t és a '''Q'''-t. A csere a tárcsás titkosítás előtt és után is megtörtént. Átlagosan tíz betűpárt cseréltek fel. A kapocstábla felső sorában a billentyűzet, az alsó sorában az első tárcsa hüvelysora helyezkedett el, és ezek összekötésével lehetett a betűcseréket elvégezni.<ref name="Rijmenants" />

=== Tartozékok ===
Az M4 Enigmához készült egy [[írógép]]. A ''Schreibmax'' egy vékony papírcsíkra 26 betűt nyomtatott, így nem volt szükség második kezelőre, aki korábban az Enigmán felvillanó fényekhez tartozó betűket vetette papírra. A ''Schreibmax''ot az Enigma tetejére kellett helyezni, és a lámpák helyére csatlakozott. Felszereléséhez le kellett venni a lámpák burkolatát és kicsavarni az összes égőt. A kényelmi szempont mellett operatív haszna is volt: az írógépet úgy is el lehetett helyezni, hogy az Enigma kezelője ne lássa a desifrírozott, nyílt szöveget.

Szintén Enigma-tartozék volt a hosszabbítóval szerelt lámpatábla, amelyet – akárcsak a ''Schreibmax''ot – a lámpák helyére lehetett felszerelni. A lámpatáblát úgy helyezték el, hogy a felvillanó fényeket az Enigma kezelője ne lássa.<ref name="Rijmenants" />

1944-ben a ''Luftwaffe'' készített egy kapocstáblás tartozékot, az ''Uhr''t. Ebben a dobozban egy 40 állású kapcsoló volt. Az Uhrt a kapocstáblába kellett bedugni, és a 40 állás mindegyike más-más betűcsere-kombinációnak felelt meg, de a betűket nem párban cserélte. Az Enigma kezelője beállította az aznapi kódot, amelyek közül az egyik nem cserélt fel betűket.<ref name="Rijmenants" />

== Használata ==
A német katonák az Enigmával – változó beállítással – több különböző hálózaton végeztek rádióforgalmazást. (Ezeket a hálózatokat a kódtörő [[Bletchley Park]] kutatói többek között a „Red”, „Chaffinch” és a „Shark” névvel illették.) A forgalmazónak rendelkezésére állt az adott időszakra érvényes Enigma-kód. Az üzenetek megfelelő kódolásához és desifrírozásához mindkét félnek azonos módon kellett az Enigmát beállítania: egyforma tárcsákat kellett ugyanabban a sorrendben és megegyező kezdeti helyzetben használniuk, és ugyanazokat a betűket kellett felcserélniük a kapocstáblán. A beállításokat előre meghatározták és kódkönyvekben rögzítették.

Üzenetküldés vagy -fogadás előtt az alábbi beállítások voltak elvégzendők az Enigmán:
* a tárcsák kiválasztása és sorrendje ''(Walzenlage)'';
* a tárcsák kezdeti helyzete (a kezelő állította be; minden egyes üzenetnél más és más volt);
* az ábécé-gyűrűknek a tárcsákhoz viszonyított helyzete ''(Ringstellung)'';
* a kapocstábla-átkötések ''(Steckerverbindungen)'';
* a fordító beállításai (csak a nagyon késői változatoknál).

Az Enigmát elvileg még akkor sem lehetett feltörni, ha a tárcsák huzalozását az ellenség ismeri. (A németek nagy erőfeszítéseket tettek a tárcsahuzalozás titokban tartására.) A huzalozás ismerete nélkül a lehetséges kombinációk száma 10<sup>114</sup> (nagyjából 380 [[bit]]). A huzalozás – és egyéb operatív megkötések – ismeretében ez a szám 10<sup>23</sup><ref group="m">10<sup>23</sup>=100&nbsp;000&nbsp;000&nbsp;000&nbsp;000&nbsp;000&nbsp;000&nbsp;000</ref>
(76 bit).<ref name="engima_cryptographic_mathematics" /> Az Enigma tervezői a kombinációk csillagászati száma miatt bíztak a rendszer feltörhetetlenségében. Abban az időben a kód nyers erővel – minden egyes kombináció kipróbálásával – való feltörése kivitelezhetetlen volt.

=== Indikátorok ===
Az Enigma beállításait (gyakorlatilag az egyik rejtjelkulcsot), adott ideig használták, ami általában egy nap volt. Azonban minden egyes üzenethez eltérő kiinduló tárcsabeállítást választottak, mert ha mindegyiket azonos beállítással küldték volna, akkor [[gyakoriságelemzés]]sel az üzeneteket könnyebben fel lehetett volna törni. Az induló tárcsabeállítást a kódolt szöveg előtt küldték el az „indikátor eljárásnak” nevezett módszerrel. Ez a módszer rést ütött az Enigma feltörhetetlenségének pajzsán.

A lengyel kriptanalitikusok éltek a lehetőséggel, hogy az Enigma feltöréséhez kihasználják a kezdeti indikátor eljárás hiányosságait. Az eljárás szerint az Enigma kezelője a beállítási listát követve a kódkönyvben megadott első állásba ''(Grundstellung)'' állítja a tárcsákat – legyen ez most ''AOH''. Ezután a kezelő saját maga választott egy egyszeri alkalomra érvényes indulóállást az üzenethez – például '''EIN'''. Az '''EIN'''-t a hibák kiszűrése érdekében kétszer beírta az Enigmába, így kapta a sifrírozott '''XHTLOA''' szöveget, amelyet az üzenet előtt adtak le. Ezután a kezelő a tárcsákat a kiválasztott üzenetkód, az '''EIN''' állásába fordította, és ezzel sifrírozta a tiszta szöveget.

A vevő oldalán a folyamatot megfordították. A kezelő a kódkönyv szerint az Enigmát a napi állásba állította, majd begépelte az üzenet első hat betűjét: '''XHTLOA'''. Ekkor, a példánknál maradva, az '''EINEIN''' lámpák villantak fel. A tárcsákat az '''EIN''' állásba forgatva a vevő Enigmát kezelő a titkosított üzenet többi részét tudta desifrírozni.

Az indikátor eljárás gyengesége két tényezőre vezethető vissza. Először is a mindenkire vonatkozó napi beállításra, a ''Grundstellung''ra, másodsorban pedig a sokkal kockázatosabb ismétlésre: az indikátort ugyanis kétszer küldték el. Az ismétlés miatt kapcsolat volt az első és a negyedik, a második és az ötödik, valamint a harmadik és a hatodik betűk között. Emiatt a biztonsági hiányosság miatt a lengyel [[Biuro Szyfrów]] 1932-re már fel tudta törni a világháború előtti Enigmákat. 1940-től azonban a biztonság fokozása miatt a németek változtattak az eljárásaikon, így az indikátor eljáráson is.

A második világháború során a kódkönyvekkel már csak a tárcsákat, a gyűrűket és a kapocstáblát állították be. Minden egyes üzenetnél az operátor véletlenszerű indulási pozíciót választott – mondjuk '''WZA''', valamint egy véletlenszerű üzenetkulcsot, mondjuk '''SXT'''. Ezután a tárcsákat a '''WZA''' állásba fordította, és ezzel kódolta el az üzenetkulcsot, így az '''SXT'''-ből például '''UHL''' lett. Ezután az '''SXT''' indulópozíciót használva sifrírozta az üzenetet. A vevőnek átküldte az indulópozíciót '''(WZA)''', a sifrírozott üzenetkulcsot '''(UHL)''', majd a titkosított üzenetet. A vevő a napi beállításokat követően beállította a '''WZA''' indulópozíciót, és ezzel dekódolta az '''UHL''' üzenetkulcsot. Az így kapott '''SXT''' indítóállásba állítva a tárcsákat az üzenet titkosítását is vissza tudta fejteni. Ez az eljárás kiküszöbölte a ''Grundstellung''-alapú kód kétszeresen ismételt elküldését, és bezárta a korábbi eljárás biztonsági rését.<ref>{{cite web |url=http://users.telenet.be/d.rijmenants/en/enigmaproc.htm |title=Enigma message procedures (Az Engima üzenetküldési eljárásai) |accessdate=2010-05-07 |first=Dirk |last=Rijemenants |work=Cipher Machines & Cryptology |language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20210305165736/http://users.telenet.be/d.rijmenants/en/enigmaproc.htm |archivedate=2021-03-05 }}</ref>

Ezt az eljárást azonban csak a ''Wehrmacht'' és a ''Luftwaffe'' használta – a ''Kriegsmarine'' üzenetforgalmazási eljárása ennél lényegesen komplikáltabb volt. Az Enigmával történő titkosítás előtt minden üzenetet a ''Kurzsignalheft'' kódkönyv alapján készítettek elő. A ''Kurzsignalheft'' táblázatokban foglalt össze egész mondatokat négybetűs kódokká. A kódkönyv részletesen kitért számos lehetőségre, az olyan logisztikai jellegű üzenetekkel kezdve, mint a tüzelőanyag-vételezés és a találkozás az utánpótlást szállító hajókkal, továbbá térkép-pozíciók, kikötő-nevek, országok, fegyverek, időjárás, ellenséges pozíciók és hajók, idő- és dátumtáblázatok. Egy másik kódkönyvben volt a ''Kenngruppen'' és a ''Spruchschlüssel'': az azonosító és az üzenetkulcs.<ref>{{cite web |url=http://users.telenet.be/d.rijmenants/en/kurzsignale.htm |title=Kurzsignalen on German U-boats (A Kurzsignalen használata a német tengeralattjárókon) |accessdate=2010-05-07 |first=Dirk |last=Rijemenants |work=Cipher Machines & Cryptology |language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20210308105109/http://users.telenet.be/d.rijmenants/en/kurzsignale.htm |archivedate=2021-03-08 }}</ref>

=== Rövidítések és irányelvek ===
A ''Wehrmacht'' Enigma csak az ábécé 26 betűjét használta, az írásjeleket ritka betűpárokkal helyettesítették. A szóközöket vagy kihagyták, vagy pedig egy X-szel helyettesítették. Szintén X-et használtak vessző vagy szó végi pont helyett. Egyes írásjeleket a különböző fegyvernemek másként alkalmaztak: a ''Wehrmacht'' a vessző helyett ZZ-t, a kérdőjel helyett FRAGE-t vagy FRAQ-t használt. A ''Kriegsmarine'' azonban a vessző helyett Y-t, a kérdőjel helyett UD-t használt. A CH gyakori betűpár helyett (pl. „acht” (nyolc) vagy „richtung” (irány)) a Q-t használták (AQT, RIQTUNG). A kettő, három és négy nulla helyett CENTA, MILLE és MYRIA szavakat használták.

A ''Wehrmacht'' és a ''Luftwaffe'' az üzeneteket ötbetűs csoportokban továbbította. A négytárcsás Enigmát használó ''Kriegsmarine'' az üzeneteit is négybetűs csoportokban küldte. A gyakran ismétlődő neveket vagy szavakat lehetőség szerint variálták. A ''Minensuchboot'' (aknakereső) lehetett MINENSUCHBOOT, MINBOOT, MMMBOOT vagy MMM354. A kódfejtés további nehezítésére tilos volt 250 betűnél hosszabb üzenetet küldeni. Az ennél hosszabb üzenetet több részre bontották, és mindegyiket saját üzenetkulccsal sifríroztak.<ref>{{cite web |url=http://www.codesandciphers.org.uk/documents/egenproc/eniggnix.htm |title=The Translated 1940 Engima General Procedure (Az 1940-es Enigma eljárások angol fordítása) |accessdate=2010-05-07 |publisher=National Archives and Records Administration |language=angol}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.codesandciphers.org.uk/documents/officer/officerx.htm |title=The Translated 1940 Engima Offizier and Staff Procedure (Az 1940-es tiszti és törzskari Enigma eljárások angol fordítása) |accessdate=2010-05-07 |publisher=National Archives and Records Administration |language=angol}}</ref>

== Kriptográfia ==
[[Fájl:Enigma rotor exploded view.png|bélyegkép|jobbra|250px|Enigma forgótárcsa robbantott nézete. Jól látható: (1) egy bemetszéses tárcsa, (2) érintkező tartó, (3) betűtárcsa, (4) fix érintkező, (5) átkötés, (6) rugózó érintkező, (7) ház, (8) tengely, (9) alaphelyzetbe állító tárcsa, (10) kilincskerék]]

=== Kulcstér ===
Az Enigma kulcsterének nagysága a négy részkulcs és az összes rész lehetséges beállításainak számából számítható ki. Az Enigma teljes kulcstere a következő tényezőkből adódik:
* A tárcsák sorrendje
:Az öt tárcsából három, és a két visszaléptető tárcsából egy választódik ki. Ez 2×(5×4×3) = 120 különféle helyzetnek felel meg. A [[kettes számrendszer]]t segítségül hívva: ez egy 7 bites, 2<sup>7</sup> elemű kóddal egyenértékű

* Az aktuális tárcsa helyzete
:Mindhárom forgó tárcsának 26 helyzete lehetséges. A visszaléptető tárcsa nem állítódik át. Ez összesítve 26³ = {{szám|17576}} helyzet. Az anomália miatt ebből 26² = 676 kezdeti beállítás redundáns, nem eredményez új kódot, így a releváns kezdőállapotok száma 26×25×26 = {{szám|16900}}. Megfelel 14 bitnek, bináris jegynek a kettes számrendszerben.

*Az ábécé-gyűrűknek a tárcsákhoz viszonyított helyzete

:A középső és a jobb tárcsának egyaránt 26 különböző helyzete van; a bal tárcsa helyzetének nincs kriptográfiai jelentősége. Együttvéve 26² = 676 helyzet hasznos; ez egy 2<sup>9</sup> elemű, 9 kettes számrendszerbeli jeggyel, bittel leírható kód.

* A kapocstábla-átkötések
:A 26 betűből legfeljebb 13 páros képezhető. Az első kapcsolatnál a kábel egyik végének helye 26, a másik végének helye 25 betű közül választható ki. Mivel nincs jelentősége annak, hogy melyik az első, ezért a lehetőségek fele kiesik, így az első kapcsolatnak 26×25/2 = 325 lehetősége marad. A második kapcsolat 24×23/2 = 276-féleképpen jöhet létre. Általánosságban, az ''n''-edik kapcsolatra (26−2n+2)×(26−2n+1)/2 lehetőség van.

{{Sticky header}}
{| class="wikitable sortable static-row-numbers sticky-header" style="margin-left: auto; margin-right: auto;
! colspan="4" |A kapcsolat-átkötések száma, és a lehetőségek összefüggése.
|-
!A kapcsolat-átkötések száma<br />kapcsolat-átkötés!!A kapcsolat-átkötések száma<br />az első helyen!!Lehetőségek<br />a második helyen!!Lehetőségek <br />a kapcsolat-átkötésekre
|-
|0||1||1||1
|-
|1||26||25||325
|-
|2||24||23||276
|-
|3||22||21||231
|-
|4||20||19||190
|-
|5||18||17||153
|-
|6||16||15||120
|-
|7||14||13||91
|-
|8||12||11||66
|-
|9||10||9||45
|-
|10||8||7||28
|-
|11||6||5||15
|-
|12||4||3||6
|-
|13||2||1||1
|-
|}

:Az összes lehetséges kapcsolat-átkötést kombinálva az egyes lehetőségek száma összeszorzódik. Két kapcsolat esetén, mivel a sorrend nem számít, ezért az összes lehetőségnek csak a fele marad. Három kapcsolat esetén hattal kell osztani, és általánosságban, ''n'' kapcsolat esetén ''n''! (''n'' [[faktoriális]]). Így az átkötések számára összesen

<center>
<math>\frac{1}{n!} \prod_{i=1}^n \frac{(26-2i+2)(26-2i+1)}{2} \;=\; \frac{26!}{2^n\cdot n!\cdot(26-2n)!}</math>

{{Sticky header}}
{| class="wikitable sortable static-row-numbers sticky-header"
! colspan="4" |Lehetőségek
|-
!Kapocstábla!!Átkötés!!Pontosan n átkötés!!Legfeljebb n átkötés
|-
|0||1||1||1
|-
|1||325||325||326
|-
|2||276||{{szám|44850}}||{{szám|45176}}
|-
|3||231||{{szám|3453450}}||{{szám|3498626}}
|-
|4||190||{{szám|164038875}}||{{szám|167537501}}
|-
|5||153||{{szám|5019589575}}||{{szám|5187127076}}
|-
|6||120||{{szám|100391791500}}||{{szám|105578918576}}
|-
|7||91||{{szám|1305093289500}}||{{szám|1410672208076}}
|-
|8||66||{{szám|10767019638375}}||{{szám|12177691846451}}
|-
|9||45||{{szám|53835098191875}}||{{szám|66012790038326}}
|-
|10||28||<span style="color:green;>{{szám|150738274937250}}</span>||{{szám|216751064975576}}
|-
|11||15||{{szám|205552193096250}}||{{szám|422303258071826}}
|-
|12||6||{{szám|102776096548125}}||{{szám|525079354619951}}
|-
|13||1||{{szám|7905853580625}}||{{szám|532985208200576}}
|-
|}
</center>

:Az első években hat, később öt-nyolc átkötést használtak, de 1939-től mindig tízet. Ezzel több mint százötven billió ({{szám|150738274937250}} lehetőség adódik (a kettes számrendszerhez alkalmazkodva: közelítőleg 2<sup>47</sup> lehetőség, 47 bit).

Mindezek a beállítások függetlenek, ezért az egyes lehetőségek száma összeszorzódik. Egy így használt Enigma I kulcsterének mérete

120 × 676 × {{szám|16900}} × {{szám|150738274937250}} = {{szám|206651321783174268000000}}.

Kerekítve 2×10²³ lehetőség, ami 77 bitnek, kettes számrendszerbeli jegynek felel meg. A gyakran hallható „150 millió millió millió lehetőség”<ref name="Harris71">{{cite book |last= Harris|first= Robert|title= Enigma|publisher= Weltbild|year= 2005|location= Augsburg|isbn=3-89897-119-8| pages= 71}}</ref> csak egy tárcsával, egy fordítóval és a gyűrűbeállítások elhanyagolásával számol. Ezt a becslést használták például az ''Enigma – Das Geheimnis'' című játékfilmben.

Az Enigma kulcstere óriási, összevethető a modern rejtjelek kulcsterének nagyságával. A 20. század utolsó évtizedeiben használt [[DES]] (Data Encryption Standard) effektív kulcshossza kettes számrendszerben leírva 56 volt, sokkal rövidebb, mint az Enigmáé. A DES utóda, az [[AES]]-eljárás (Advanced Encryption Standard) 128 jeggyel írható le a kettes számrendszerben, és jelen ismereteink szerint nem reális feltörni.

A kulcstér mérete azonban csak egy szükséges, de nem elégséges feltétele a rejtjel biztonságának. Például a monoalfabetikus [[helyettesítő rejtjel]] összes lehetséges kulcsainak száma 26!, ami kerekítve 4000×10²³ lehetőség, és 88 bit (kettes számrendszerbeli jegy), ami kétezerszer több, mint az Enigma lehetséges kulcsainak száma. Ez a fajta rejtjel mégsem számít biztonságosnak.

A kapocstábla monoalfabetikus rejtjelnek tekinthető, mert helyzete az üzenet végéig változatlan marad. Ez intelligens kriptoanalízissel feltörhető, ezáltal a kulcstér mérete egy 150&nbsp;738&nbsp;274&nbsp;937&nbsp;250-es szorzóval csökken.

Hasonlóan, a gyűrűk is csak kevéssel járulnak hozzá a biztonsághoz. A jobb tárcsa rossz beállítása esetén a jó kulccsal minden 26 hosszú periódusban néhány betűs szakaszok olvashatók. A középső tárcsa hatása még kisebb; itt is hasonló periódusok adódnak, de a periódusok hossza (25×26) = 650. Ezzel a középső gyűrű csak akkor van hatással a rejtjel erősségére, amikor nem forgatja a bal tárcsát; ez viszont a legfeljebb 250 hosszú üzenetekben viszonylag ritkán fordul elő. Ez a gyenge részrejtjel egy újabb 676-os tényezővel csökkenti az erős rész nagyságát.

Kriptográfiailag csak a tárcsák kiválasztásának és sorrendjének 120 lehetősége, és a {{szám|17576}} kezdeti helyzet ad erős rejtjelet. Ez mindössze 120×{{szám|17576}} = {{szám|2109120}} lehetőség, ami már a második világháború idején is elektromechanikai módszerekkel, kimerítéssel átvizsgálható volt.

=== Kriptográfiai erősségei ===
Az 1918-as szabadalmaztatás idején a kódot joggal nevezhették feltörhetetlennek.<ref name="Welchman168">{{cite book |last= Welchman|first= Gordon|title= The Hut Six Story – Breaking the Enigma Codes|publisher= Allen Lane|year= 1982|location= London|isbn= 0-947712-34-8|pages= 168}}</ref> Akkoriban még kézzel végezték a kódolást és a dekódolást, ezért a gép bevezetése innovatív kezdeményezés volt. Támadhatatlan volt az akkori kézi, nyelvi jellemzőkön alapuló feltörési próbálkozások számára, és ez így is maradt az [[1930-as évek]]ig.

Az Enigma kriptográfiai erősségét a forgó tárcsáknak köszönhette. A tárcsák forgatásával minden betűt új ábécével kódolhattak (polialfabetikus rejtjel). A polialfabetikus jelleg miatt a monoalfabetikus rejtjeleket feltörő módszerek, a [[gyakoriságelemzés|statisztikai elemzés]] és a mintakeresés kudarcra vannak ítélve. A polialfabetikus rejtjelek feltörésére alkalmazott perióduskeresés az [[egybeesés-számlálás|egybeesések számlálásával]] szintén használhatatlan, mivel az üzenetek hossza (legfeljebb 250 betű) túl rövid a periódushosszhoz képest.<ref>{{cite book |last= Sebag-Montefiore|first= Hugh|title= Enigma – The battle for the code|url= https://archive.org/details/enigmabattleforc0000seba_r3g9|publisher= Cassell Military Paperbacks|year= 2004|location= London| language= angol | isbn=0-304-36662-5|pages= [https://archive.org/details/enigmabattleforc0000seba_r3g9/page/404 404]}}</ref>

A rejtjel biztonságában döntő fontosságú volt a használt tárcsák számának és azok belső huzalozásának titokban tartása. A tárcsák száma egy nagyon fontos tényező; ez magyarázza a német tengeralattjárókon használt M4-es rejtjel erősebb voltát. 2006-ig három ilyen rádióüzenet volt, amit nem sikerült megfejteni. Akkor fejtett meg Stefan Krah [[elosztott számítások]]kal a három üzenetből kettőt. Ezeket az üzeneteket az U 264 tengeralattjáróról küldték az U 623 tengeralattjáróra. Krah a számításokhoz több ezer, az internettel összekapcsolt számítógépet használt. A harmadik üzenetet csak mintegy 7 évvel később, 2013. január 14-én törték fel.<ref>{{cite web |url= http://www.bytereef.org/m4_project.html|title= M4 Message Breaking Project|accessdate= 2010-06-05|work= bytereef.org| format= PDF}}</ref>

A kapocstábla átkötéseinek köszönhetően ''(Doppelsteckenschnüre)''<ref>{{cite book |title= Schlüsselanleitung zur Schlüsselmaschine Enigma (eredeti kézikönyv) |publisher= Der Chef des Oberkommandos der Vermacht |date= 1940-01-13 |location= Berlin |url= http://www.ilord.com/enigma-manual1940-german.pdf |format= PDF |pages= 6 |accessdate= 2010-06-23 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20150924033652/http://www.ilord.com/enigma-manual1940-german.pdf |archivedate= 2015-09-24 }} {{Cite web |url=http://www.ilord.com/enigma-manual1940-german.pdf |title=Archivált másolat |accessdate=2010-06-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150924033652/http://www.ilord.com/enigma-manual1940-german.pdf |archivedate=2015-09-24 }}</ref> a tárcsák forgatása előtt és után a betűk páronként kölcsönösen felcserélődnek. Ez a rejtjel erősségének további növelésére és a kulcstér további bővítésére szolgál.

A gyűrűk állása meghatározza a betűk és a tárcsák belső huzalozása közötti viszonyt, ami az átvitelért felel. Ezen kívül a kémkedéstől is védett az, hogy a tárcsák helyzetét nem lehetett kívülről leolvasni.

=== Kriptográfiai gyengéi ===
Korn a fordítókkal elérte, hogy a titkosítás involutorikus legyen, vagyis, az eljárást kétszer alkalmazva az eredeti szöveget kapjuk vissza. A geometriában ilyenek a különféle [[tükrözés (matematika)|tükrözések]]. Például, ha egy U X-be megy át, akkor ha azon a helyen X lenne, az U-ba menne át. Ez egy kényelmes, de veszélyes módszer. Korn ennek a veszélyeit nem vette észre, sőt úgy gondolta, hogy fokozza a biztonságot azzal, hogy kétszer folyik át az áram a tárcsákon, mert ezzel egy újabb lehetőség adódik a további titkosításra.<ref>{{cite web |url= http://www.cdvandt.org/Enigma%20DE452194C1.pdf|title= Patentschrift Elektrische Vorrichtung zum Chiffrieren und Dechiffrieren DRP Nr. 452 194|format= pdf|accessdate= 2010-06-05|location= Berlin|pages= 1}}</ref>

Az involutorikus [[permutáció]]k száma lényegesen kisebb, mint az összes permutációé. Ráadásul a technikai megvalósítás tovább csökkenti a szóba jöhető permutációk számát azáltal, hogy nem lehet egy betűt önmagába kódolni, vagyis az adott permutációnak nem lehet [[fixpont]]ja. Ugyanis az áram visszafelé nem választhatja ugyanazt az utat, mint amin érkezett, nagyban csökkentve a választható ábécék számát. Kiszámítható, hogy az involúciókra való korlátozódással az összes permutáció 26! (faktoriális) száma 25·23·21·19···7·5·3·1 = 25!! -ra csökken, ahol !! a kettős faktoriálist jelöli. Ez a szám kerekítve 8·10<sup>12</sup>, ami kevesebb, mint az egész [[négyzetgyök]]e. Ennél még rosszabb, hogy nem lehetnek fixpontok. A kulcstér méretének további csökkenése mellett tudni lehet, hogy semmi sem áll önmaga helyett,<ref name="Harris71" /> ami lényeges könnyítés a támadók számára, mert kizár egyes eseteket.

A mintakeresés módszerét évszázadok óta használják a különféle kódok feltörésében.<ref>{{cite journal|last= Shannon|first= Claude|3= |year= 1949|month= Oktober|title= Communication Theory of Secrecy Systems|journal= Bell System Technical Journal|volume= 28|url= http://netlab.cs.ucla.edu/wiki/files/shannon1949.pdf|accessdate= 2010-06-05|format= PDF|pages= 710f|archiveurl= https://web.archive.org/web/20070605092733/http://netlab.cs.ucla.edu/wiki/files/shannon1949.pdf|archivedate= 2007-06-05}}]</ref> Itt a támadó tudja, vagy felteszi, hogy a szövegben sokszor előfordul egy bizonyos betűsorozat, például az „OBERKOMMANDODERWEHRMACHT” (=„A haderő főparancsnoksága”). A támadó veszi az Enigmával titkosított szöveget, és kitalálhatja, hogy hol nem lehet az adott sorozat, ha minden lehetséges helyen megnézi, hogy önmagába menne-e át valamelyik betű. Ehhez végigtolja az adott szót a szövegen, és egybeeséseket keres, amik a következő példában pirossal vannak kiemelve:

:{|
 |
   '''BHNCXSEQKOBIIODWFBTZGCYEHQQJEWOYNBDXHQBALHTSSDPWGW'''
 '''1''' OBERKOMMANDODER'''<span style="color:red">W</span>'''EHRMA'''<span style="color:red">C</span>'''HT
  <span style="color:blue">2 '''OBERKOMMANDODERWEHRMACHT'''</span>
   '''3''' OBERKOMMAND'''<span style="color:red">OD</span>'''ERWEHRMAC'''<span style="color:red">H</span>'''T
    <span style="color:blue">4 '''OBERKOMMANDODERWEHRMACHT'''</span>
     '''5''' OB'''<span style="color:red">E</span>'''R'''<span style="color:red">KO</span>'''MMAN'''<span style="color:red">D</span>'''ODERWEHRMACHT
      <span style="color:blue">6 '''OBERKOMMANDODERWEHRMACHT'''</span>
       <span style="color:blue">7 '''OBERKOMMANDODERWEHRMACHT'''</span>
        '''8''' OBERKOMMANDODERW'''<span style="color:red">EH</span>'''RMACHT
         '''9''' OBERK'''<span style="color:red">O</span>'''MMANDODERWEHRMACHT
         '''10''' '''<span style="color:red">OB</span>'''ERKOMMANDODERWEHRMACHT
          '''11''' OBERKOMMANDOD'''<span style="color:red">E</span>'''RWEHRMACHT
           <span style="color:blue">12 '''OBERKOMMANDODERWEHRMACHT'''</span>
            '''13''' OBERKOMMANDODERW'''<span style="color:red">E</span>'''HRMACHT
             '''14''' '''<span style="color:red">O</span>'''BERKOMMANDODERWEHRMACHT
              '''15''' OBERKOMMANDODER'''<span style="color:red">W</span>'''EHRMAC'''<span style="color:red">H</span>'''T
               '''16''' OBERKOMMANDOD'''<span style="color:red">E</span>'''RWEHRMACHT
                '''17''' O'''<span style="color:red">B</span>'''ERKOMMANDODERWEHRMACHT
                 <span style="color:blue">18 '''OBERKOMMANDODERWEHRMACHT'''</span>
                  <span style="color:blue">19 '''OBERKOMMANDODERWEHRMACHT'''</span>
                   '''20''' OBERKOMMAND'''<span style="color:red">O</span>'''DERWE'''<span style="color:red">H</span>'''RM'''<span style="color:red">A</span>'''C'''<span style="color:red">HT</span>'''
                    <span style="color:blue">21 '''OBERKOMMANDODERWEHRMACHT'''</span>
                     '''22''' OB'''<span style="color:red">E</span>'''RKOMMANDODERWEHRMACHT
                      '''23''' OBERKOMMANDO'''<span style="color:red">D</span>'''ERWEHRMACHT
                       '''24''' OBERKOMMA'''<span style="color:red">N</span>'''DODERWEHRMACHT
                        '''25''' OBERKOMMAN'''<span style="color:red">D</span>'''ODERWE'''<span style="color:red">H</span>'''RMACHT
                         '''26''' OBERK'''<span style="color:red">O</span>'''MMANDODERWEHRMACHT
                          '''27''' OB'''<span style="color:red">E</span>'''RKOMMANDODERWEHRMACHT
   '''BHNCXSEQKOBIIODWFBTZGCYEHQQJEWOYNBDXHQBALHTSSDPWGW'''
|}

Az ütközések által kizárt helyek száma így becsülhető: mivel az ábécé 26 elemű, ezért egy betű esetén az ütközés valószínűsége <math>\frac{1}{26}</math>, a nem ütközésé <math>1-\frac{1}{26}</math>. Egy huszonnégy betűs szónál a nem ütközés valószínűsége <math>(1-\frac{1}{26})^{24}</math>, ami kerekítve 39%. Ez azt jelenti, hogy egy 27 betűs szövegben a nem ütközések számának [[várható érték]]e <math>27*(1-\frac{1}{26})^{24}</math>, aminek meg is felel a példa nyolc, kékkel jelölt nem ütköző esete.

Ezzel az egyszerű kriptoanalitikai módszerrel példánkban az esetek számának több mint fele kizárható, ami nagy mértékben megkönnyíti a támadást.

=== A biztonság javításának lehetőségei ===
[[Auguste Kerckhoffs]] [[Hollandia|holland]] kriptográfus már [[1883]]-ban megfogalmazta a később Shannon által explicit kimondott alapelvet:<ref>{{cite journal |last= Kerckhoffs|first= Auguste|year= 1983|month= Jan.|title= La cryptographie militaire|journal= Journal des sciences militaires|volume= 9|pages= 5–38|url= http://www.petitcolas.net/fabien/kerckhoffs/ |format= PDF|accessdate= 2010-06-05}}</ref><ref>{{cite journal |last= Kerckhoffs|first= Auguste|year= 1983|month= Feb.|title= La cryptographie militaire|journal= Journal des sciences militaires|volume= 9|pages= 161–191|url= http://www.petitcolas.net/fabien/kerckhoffs/ |format= PDF|accessdate= 2010-06-05}}</ref> ''"the enemy knows the system being used"'', magyarul: „Az ellenség ismeri a használt rendszert.”<ref>{{cite journal|last= Shannon|first= Claude|year= 1949|month= October|title= Communication Theory of Secrecy Systems|journal= Bell System Technical Journal|volume= 28|pages= 662|url= http://netlab.cs.ucla.edu/wiki/files/shannon1949.pdf|accessdate= 2010-06-05|archiveurl= https://web.archive.org/web/20070605092733/http://netlab.cs.ucla.edu/wiki/files/shannon1949.pdf|archivedate= 2007-06-05}}</ref>

Kerkhoffs elve: ''Egy rejtjelezési rendszer biztonságának nem szabad az algoritmus titokban tartásától függenie. A biztonságnak egyedül a kulcs titokban tartásán kell múlnia.''

Az Enigma rejtjelének biztonsága nagy mértékben függött a huzalozás titokban tartásától. Ezt a felhasználó nem tudta megváltoztatni, így nem a kulcs, hanem az algoritmus részének tekintendő. A huzalozás az [[1920-as évek]]től egészen [[1945]]-ig változatlan maradt. Ennyi idő alatt egy olyan elterjedt gép, mint az Enigma algoritmusa legalábbis részben megismerhető volt.

A javítás egy lehetséges módja az lett volna, ha például évenként mindenütt lecserélik a tárcsák rendszerének huzalozását, a svájciak K modelljéhez hasonlóan.<ref>{{cite journal|first= David H|last=Hamer|coauthors= Geoff Sullivan, Frode Weierud|title= Enigma Variations – An Extended Family of Machines|journal= Cryptologia|publisher= Rose-Hulman Institute of Technology. Taylor & Francis|location= Philadelphia, PA |pages=22|volume=1998|issue=1 |month=július|day= 11|id= ISSN 0161-1194}}http://dispatch.opac.d-nb.de/DB=1.1/CMD?ACT=SRCHA&IKT=8&TRM=0161-1194{{Halott link|url=http://dispatch.opac.d-nb.de/DB=1.1/CMD?ACT=SRCHA&IKT=8&TRM=0161-1194 |date=2019-02 }}</ref> Még hasznosabb lett volna, ha a tárcsák huzalozása a kulcstól függően változik. Érdekes módon volt egy D fordító, angol gúnynevén „Uncle Dick”,<ref>{{cite book|last= Alexander|first= C.H.O'D|title= Method for testing „Holmes Hypothesis” for U.D.|publisher= Bletchley Park|year= 1998|pages= 14|url= http://frode.home.cern.ch/frode/crypto/alexander/holmes1.pdf|format= PDF|accessdate= 2010-06-05|archiveurl= https://web.archive.org/web/20070611132424/http://frode.home.cern.ch/frode/crypto/alexander/holmes1.pdf|archivedate= 2007-06-11}} {{Cite web |url=http://frode.home.cern.ch/frode/crypto/alexander/holmes1.pdf |title=Archivált másolat |accessdate=2010-06-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070611132424/http://frode.home.cern.ch/frode/crypto/alexander/holmes1.pdf |archivedate=2007-06-11 }}</ref> aminek megvolt ez a tulajdonsága, bár csak későn, 1944 januárjában,<ref name="Friedrich L. Bauer">{{cite book |last= Bauer|first= Friedrich L.|title= Entzifferte Geheimnisse, Methoden und Maximen der Kryptographie|publisher= Springer|year= 2000|location= Berlin|edition= 3. kiadás|isbn=3-540-67931-6 |pages= 115}}</ref> és csak esetlegesen jelent meg.<ref name="Pröse40">{{cite book|last= Pröse|first= Michael|title= Chiffriermaschinen und Entzifferungsgeräte im Zweiten Weltkrieg – Technikgeschichte und informatikhistorische Aspekte|publisher= Technische Universität Chemnitz|year= 2004|location= Chemnitz|pages= 40|url= http://archiv.tu-chemnitz.de/pub/2005/0011/data/DissProese.pdf|format= PDF|accesdate= 2010-06-05|accessdate= 2012-01-16|archiveurl= https://web.archive.org/web/20090904071225/http://archiv.tu-chemnitz.de/pub/2005/0011/data/DissProese.pdf|archivedate= 2009-09-04}} {{Cite web |url=http://archiv.tu-chemnitz.de/pub/2005/0011/data/DissProese.pdf |title=Archivált másolat |accessdate=2010-06-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090904071225/http://archiv.tu-chemnitz.de/pub/2005/0011/data/DissProese.pdf |archivedate=2009-09-04 }}</ref>

Tovább erősítette volna az Engima kódját, ha a lehetséges permutációk nem korlátozódtak volna a fixpontmentes involúciókra. Ez elkerülhető lett volna egyrészt az építés fázisában a fordítók kihagyásával, másrészt a kód kétszeres alkalmazásával, mivel két ilyen permutáció szorzata már nem biztos, hogy ilyen lesz. Például, egy négy betűs ábécében (AB)(CD)×(AC)(BD)=(DCBA).

Már az Enigma I. egyik elődje ''nyolc'' tárcsával működött, és csak a tárcsákkal egy 200 milliárdos kulcsteret lehetett előállítani.<ref>{{cite journal|last= Kruh|first= Louis|coauthors= Deavours, Cipher|title= The commercial Enigma – Beginnings of machine cryptography|journal= Cryptologia|volume= 26|issue= 1|year= 2002|month= January|publisher= Rose-Hulman Institute of Technology, Taylor & Francis|location= Philadelphia PA|pages= 2|id= ISSN 0161-1194|url= http://www.dean.usma.edu/math/pubs/cryptologia/ClassicArticleReprints/V26N1PP1-16KruhDeavours.PDF|format= PDF|accessdate= 2010-06-05|archiveurl= https://web.archive.org/web/20060413103415/http://www.dean.usma.edu/math/pubs/cryptologia/ClassicArticleReprints/V26N1PP1-16KruhDeavours.PDF|archivedate= 2006-04-13}}</ref> Ehhez képest az Enigma I. tárcsái csak {{szám|17576}} lehetőséget adtak, ami az előzőhöz képest nevetségesen kevés. Ebben a korai modellben ráadásul nem voltak fordítók, ezért elkerülte a fixpontmentes involúciókra való korlátozódást. Ha megőrizték volna a nyolc tárcsát, és a tárcsákat felcserélhetőre tervezték volna, a lehetőségek száma 60-ról 8! = {{szám|40320}}-ra emelkedett volna, és az egész kulcstér mérete {{szám|8419907243704320}}, több mint 8 billiárd, egy 53 bináris jeggyel leírható szám lett volna. A valóban használt Enigma két milliós kulcsteréhez képest (21 bittel leírható szám) így egy olyan gépet építettek volna, amit az angolok valószínűleg nem tudtak volna feltörni.
Mindenesetre ezt a gépet nehezebben lehetett volna kezelni, mint a tényleg megépített gépet, de a kezelhetőséget nem kellett volna a biztonság elé helyezni, mert akkor akár tárcsa nélküli gépet is használhattak volna.

Scherbius 1918-as szabadalmában még szerepelt ''tíz'' tárcsa,<ref>{{cite web |url= http://www.cdvandt.org/Enigma%20DE416219C1.pdf|title= Patentschrift Chiffrierapparat DRP Nr. 416 219|accessdate= 2010-06-05|location= Berlin|pages= 1}}</ref> kicserélés nélkül 100 billió lehetséges kulcs és fordító helyett egy átkapcsoló a titkosításra és a megfejtésre, valamint a tárcsák forgásának felhasználó által állítható ''szabálytalan'' módja. Csupa jó ötlet, és kriptográfiai erősítés, amik a későbbiek során elfelejtődtek.

Az amerikaiak a Sigaba építéséhez felhasználták ezeket az ötleteket. A gép öt forgó tárcsát, „cipher rotor bank”-ot, és két, szabálytalan forgást eredményező tárcsát, „control rotor bank”-ot és „index rotor bank”-ot tartalmazott, visszaléptető tárcsát nem. A Sigaba nem korlátozódott sem az involúciókra, sem a fixpontmentes permutációkra. Az így generált kódot nem sikerült feltörniük sem a németeknek, sem a japánoknak, sem a tesztelő amerikai kriptográfusoknak.<ref>{{cite book |last= Bauer|first= Friedrich L|title= Entzifferte Geheimnisse, Methoden und Maximen der Kryptographie|publisher= Springer|year= 2000|location= Berlin|edition= 3. kiadás|isbn=3-540-67931-6 |pages=221}}</ref>

[[Fájl:Enigma-rotor-flat-contacts.jpg|bélyegkép|200px|Tárcsa. Jól láthatóak a fix érintkezők és az egy darab bemetszés]]
[[Fájl:Enigma-rotor-pin-contacts.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Tárcsa. Jól láthatóak a rugózó érintkezők, a kilincsmű. A '''V''' jelölés a huzalozásra utal]]

Az Enigma biztonságosabbá tételének egy egyszerű módja lett volna, ha egy tárcsán több mint egy léptető vágatot (Übertragskerbe) használtak volna. Ezek az elemek minden tárcsán rajta vannak, és gondoskodnak az átvitelről, meg a rotor kapcsolásáról. A kódtörőknek nagy könnyebbséget jelentett, hogy 26 betűn át csak a jobb tárcsa forgott, mintha a középső, a bal, és a fordító egy nagy fordítót alkotott volna. Ezt csak a középső tárcsára menő átvitel zavarta. Ez egy olyan fontos eredmény volt, hogy a Bletchley Park munkatársai is nevet adtak neki: a középső tárcsára menő átvitel volt a ''crab'' (rák) és a bal tárcsa még ritkább átvitele a ''lobster'' (homár).<ref>{{cite book |last= Harris|first= Robert|title= Enigma|publisher= Weltbild|year= 2005|location= Augsburg|isbn=3-89897-119-8 |pages= 320}}</ref> Ha az Enigma kerekein több léptető vágat lett volna, akkor az alkalmazók semmit sem vettek volna észre, viszont a kriptoanalízist erősen megnehezítette volna. Ezt a javítási lehetőséget kihasználták az angolok a TypeX rejtjelező gépben, ahol kilenc léptető vágat volt a tárcsákon.<ref>{{cite book |last= Bauer|first= Friedrich L|title= Entzifferte Geheimnisse, Methoden und Maximen der Kryptographie|publisher= Springer|year= 2000|location= Berlin|edition= 3. kiadás|isbn=3-540-67931-6 |pages= 143}}</ref>

Peter Twinn, Turing egyik munkatársa így kommentálta ezt: ''"they certainly missed a trick in not combining multiple-turnover wheels with Steckerverbindungen"'', magyarul: „[A németek] bizony lemaradtak valamiről azzal, hogy nem használtak együtt több léptető vágatot és kapcsolótáblát.”<ref>{{cite book |last= Twinn|first= Peter|title= The Abwehr Enigma|others= '''In:''' Francis Harry Hinsley, Alan Stripp: ''Codebreakers – The inside story of Bletchley Park''|publisher= Oxford University Press|year= 1993|location= Reading, Berkshire|isbn=0-19-280132-5|pages= 125}}</ref> Gordon Welchman megerősíti ezt a megjegyzést: ''"We would have been in grave trouble if each wheel had had two or three turnover positions instead of one"'', magyarul: „Komoly gondot jelentett volna nekünk, ha minden keréken két vagy három léptető vágat lett volna egy helyett.”<ref name="Welchman168" />

Az Enigma építői minden bizonnyal attól tartottak, hogy ezáltal lerövidülne az a periódus, amiben az ábécék megismétlődnek. Az Enigma I periódusa 26×25×26 = {{szám|16900}},<ref>{{cite book |last= Stripp|first= Alan|title= The Enigma machine|others= '''In:''' Francis Harry Hinsley, Alan Stripp: ''Codebreakers – The inside story of Bletchley Park''|publisher= Oxford University Press|year= 1993|location= Reading, Berkshire|isbn=0-19-280132-5|pages= 86}}</ref> ahol a középső tárcsa 25-ös szorzója az anomália miatt adódik.<ref>{{cite web |url= http://home.comcast.net/~dhhamer/downloads/rotors1.pdf|title= Enigma – Actions involved in the ’double stepping’ of the middle rotor|accessdate= 2010-06-05|last= Hamer|first= David H|format= PDF | language=angol |accesdate=2010-06-05}}</ref> Valóban, a periódus lerövidült volna, ha páros számú, vagy tizenhárommal osztható számú átviteli magot alkalmaztak volna, de nem lett volna ez a helyzet a huszonhathoz [[relatív prímek|relatív prím]] három, öt, hét, kilenc, vagy tizenegy átviteli maggal. A tengerészetnél a plusz három tárcsa (VI, VII és VIII) két-két léptető vágattal volt felszerelve. Emellett még elkerülték az Enigma I-nek azt a hibáját, hogy mindegyik keréknek ugyanannál a betűnél volt a léptető vágata. Nem így az I–V jelű tárcsáknál, amiknek a különböző helyen elhelyezett léptető vágatuknak köszönhetően azonosíthatók voltak egy ''crab'' megfigyelése után. A kódtörők a „'''R'''oyal '''F'''lags '''W'''ave '''K'''ings '''A'''bove” emlékeztetővel jegyezték meg az egyes helyzeteket, amik megjelennek az ablakban egy átvitel után.<ref>{{cite book |last= Good|first= Jack|title= Enigma and fish|others= '''In:''' Francis Harry Hinsley, Alan Stripp: ''Codebreakers – The inside story of Bletchley Park''|publisher= Oxford University Press|year= 1993|location= Reading, Berkshire|isbn=0-19-280132-5|pages= 158}}</ref>

A német [[titkosszolgálat]] által alkalmazott Enigma G-modell tárcsái közül három tárcsát több léptető vágattal is elláttak; voltak 11, 15 és 17 magos tárcsák.<ref>{{cite journal|last= Hamer|first= David H|title= G-312. An Abwehr Enigma|journal= Cryptologia|volume= 24|issue= 1|year= 2002|month= January|pages= 46|url= http://frode.home.cern.ch/frode/crypto/BPAbwehr/g-312.zip|format= PDF|id= ISSN 0161-1194|accessdate= 2010-06-05|archiveurl= https://web.archive.org/web/20070611132036/http://frode.home.cern.ch/frode/crypto/BPAbwehr/g-312.zip|archivedate= 2007-06-11}}</ref> Még a fordító is forgott. Ezzel a rejtjel erősebbé vált, és gondoskodott arról, hogy a titkosszolgálaton kívül más német helyeken ne tudják elolvasni a titkosszolgálat titkosított üzeneteit. Emellett még a kapocstábláról is lemondtak.<ref>{{cite journal|last= Hamer|first= David H|title= G-312. An Abwehr Enigma|journal= Cryptologia|volume= 24|issue= 1|year= 2002|month= January|pages= 42|url= http://frode.home.cern.ch/frode/crypto/BPAbwehr/g-312.zip|format= PDF|id= ISSN 0161-1194|accessdate= 2010-06-05|archiveurl= https://web.archive.org/web/20070611132036/http://frode.home.cern.ch/frode/crypto/BPAbwehr/g-312.zip|archivedate= 2007-06-11}}</ref> A Bletchley Park kódtörői, élükön „Dilly” Knoxszal és társával, Mavis Leverrel 1941. december 8-án ezt a kódot is megfejtették,<ref>{{cite web|url= http://www.bletchleypark.org.uk/resources/file.rhtm/261894/web+abwehr2.pdf|title= The Abwehr Enigma Machine|accessdate= 2010-06-23|last= Carter|first= Frank|publisher= Bletchley Park|format= PDF|language= angol|archiveurl= https://web.archive.org/web/20071002221359/http://www.bletchleypark.org.uk/resources/file.rhtm/261894/web+abwehr2.pdf|archivedate= 2007-10-02}}</ref><ref name="Sebag129">{{cite book |last= Sebag-Montefiore|first= Hugh|title= Enigma – The battle for the code|url= https://archive.org/details/enigmabattleforc0000seba_r3g9|publisher= Cassell Military Paperbacks|year= 2004|location= London|isbn=0-304-36662-5|pages= [https://archive.org/details/enigmabattleforc0000seba_r3g9/page/129 129]}}</ref> aminek segítségével a német ügynököket már belépésüktől kezdve figyelemmel kísérhették, sőt, a Doule Cross rendszerében elfoghatták, és saját ügynökeikként használhatták.<ref>{{cite book |last= Smith|first= Michael|title= Enigma entschlüsselt – Die „Codebreakers” von Bletchley Park|publisher= Heyne|year= 2000|isbn=3-453-17285-X|pages= 190ff|language=német}}</ref> Az így szerzett információk alapján tudták, hogy mit tud a német titkosszolgálat, mik a tervei, annyira, hogy minden egyes Nagy-Britanniában tevékenykedő német ügynökről tudtak. Továbbá célzottan ellenőrizték, és manipulálhatták a német titkosszolgálat tevékenységét.

Összefoglalva a javítás lehetőségeit:
* Az involúciókon kívül más permutációk megengedése
* Fixpontok megengedése
* Több léptető vágat (3, 5, 7, 9, 11) alkalmazása
* A léptető vágatok helye minden tárcsán különböző kellene, hogy legyen
* Több, mint három tárcsa (például nyolc) használata
* Több tárcsa (például tíz) beépítése
* A tárcsák huzalozásának rendszeres megváltoztatása
* Nem involutorikus kapocstábla alkalmazása

Ez utóbbinak egy egyszerű megvalósítása lett volna, ha egy pólusú kábelt használnak a szimmetrikus kétpólusú kábel helyett. Ekkor, ha X-et U-val helyettesítettek volna, akkor ott egy U nem biztos, hogy X-be ment volna.<ref>{{cite book |last= Welchman|first= Gordon|title= The Hut Six Story – Breaking the Enigma Codes|publisher= Allen Lane|year= 1982|location= London|isbn=0-947712-34-8|pages= 168|language=angol}}</ref> Ezzel a kapocstábla elvesztette volna involutorikus jellegét. Ennek katasztrofális következménye lett volna a Bletchley Park kódtörői számára, mert nem használhatták volna Welchmann átlós módszerét.<ref>{{opcit|név= Welchman|év= 1982|oldal= 81}}</ref><ref>{{cite book |last= Sebag-Montefiore|first= Hugh|title= Enigma – The battle for the code|url= https://archive.org/details/enigmabattleforc0000seba_r3g9|publisher= Cassell Military Paperbacks|year= 2004|location= London|isbn=0-304-36662-5|pages= [https://archive.org/details/enigmabattleforc0000seba_r3g9/page/384 384]}}</ref> Nem lettek volna naprakészek.<ref name="Welchman169">{{opcit |név= Welchman|év= 1982|oldal= 169}}</ref>

== Feltörése ==
[[Fájl:Cyclometer4.png|180px|balra|bélyegkép|A lengyel ciklométer (1934)]]
[[Fájl:Palac Saski.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|A lengyel vezérkar épülete, ahol először törték fel az Enigmát]]
[[Fájl:Marian Rejewski 1932 small.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Marian Rejewski]]
[[Fájl:Bletchley Park.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Bletchley Park múzeum]]
[[Fájl:Alan Turing az 1930-as években.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|[[Alan Turing]]]]
[[Fájl:TuringBombeBletchleyPark.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Turing „bomba”, kódfejtő gép]]
[[Fájl:US-bombe.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|US „Bomba”, kódfejtő gép]]
[[Fájl:Colossus.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Colossus 2. számítógép]]
[[Fájl:ColossusRebuild 11.jpg|bélyegkép|180px|jobbra|A Colossus számítógép rekonstruált változata 2006-ban]]

Az Enigmát használói abszolút biztonságosnak tartották, mivelhogy a géppel gyártott szövegek kézi erővel megfejthetetlenek voltak az 1918 előtt használt kódokkal ellentétben. Nem számoltak azonban azzal, hogy a gép által generált titkos szöveget egy másik gép segítségével meg lehet fejteni.

1932-ben a Franciaországnak kémkedő német Hans-Thilo Schmidt átadta a francia kriptográfusoknak, és később Gustave Bertrand tábornoknak<ref>{{opcit |név= Sebag-Montefiore|év= 2004|oldal= 22}}</ref> a szeptemberi és októberi kulcstáblát,<ref>{{opcit|név= Welchman|év= 1982|oldal= 210}}</ref> a használati utasítást (H.Dv.g.13 = Heeres-Dienstvorschrift, geheim, Nr.13),<ref>{{cite web |url= http://www.superborg.de/PDF/HDvg0013.pdf |title= Gebrauchsanleitung für die Chiffriermaschine Enigma. H.Dv.g. 13|accessdate= 2010-06-05 |publisher= Reichsdruckerei|year= 1937| location= Berlin|format= PDF}}</ref> és kulcsvezetést (H.Dv.g.14).<ref>{{cite web |url= http://www.superborg.de/PDF/HDvg0014.pdf |title= Schlüsselanleitung zur Schlüsselmaschine Enigma. H.Dv.g. 14|accessdate= 2010-06-05 |publisher= Reichsdruckerei|year= 1940| location= Berlin|format= PDF}}</ref> Akkoriban még csak három tárcsa volt beépítve, és a tárcsák beállítását negyedévenként változtatták. Csak 1936-tól tértek át a napi beállításra. A francia titkosszolgálat továbbította az információkat a lengyeleknek és az angoloknak.

Az Enigma feltörhetetlennek tartott kódolását az angolok és a franciák kudarcai után először a lengyel [[Marian Rejewski]] által vezetett, kriptográfusokból és más matematikusokból álló csoport törte fel [[1932]]-ben,<ref>{{cite journal|last= Rejewski|first= Marian|title= An Application of the Theory of Permutations in Breaking the Enigma Cipher|journal= Applicationes Mathematicae|volume= 16|issue= 4|pages= 543–559|year= 1980|9= |url= http://www.math.utoledo.edu/~codentha/Cryptanalysis/rejewski_article.pdf?bcsi_scan_D31AD47C8E14CC75=0&bcsi_scan_filename=rejewski_article.pdf|accessdate= 2010-06-05|format= PDF|archiveurl= https://web.archive.org/web/20120130230709/http://www.math.utoledo.edu/~codentha/Cryptanalysis/rejewski_article.pdf?bcsi_scan_D31AD47C8E14CC75=0&bcsi_scan_filename=rejewski_article.pdf|archivedate= 2012-01-30}}</ref>
Ehhez a kereskedelmi Enigma D modelljét használta fel,<ref>{{cite book |last= Bauer|first= Friedrich L|title= Entzifferte Geheimnisse, Methoden und Maximen der Kryptographie |publisher= Springer|year= 2000|location= Berlin|edition= 3. kiadás |pages=114| isbn= 3-540-67931-6 |language= német}}</ref> aminek betűsorrendje megegyezett a forgalomban levő német írógépekkel. Rejewski megtalálta a hadsereg által használt huzalozási sorrendet,<ref name="Sebag-Montefiore 2004 p. 42">{{cite book |last= Sebag-Montefiore|first= Hugh|title= Enigma – The battle for the code|url= https://archive.org/details/enigmabattleforc0000seba_r3g9|publisher= Cassell Military Paperbacks|year= 2004|location= London|isbn=0-304-36662-5|language= angol| pages=[https://archive.org/details/enigmabattleforc0000seba_r3g9/page/42 42]}}</ref> ami még az angol [[Dilly Knox|Dillwyn „Dilly” Knoxnak]] is gondot okozott még 1939-ben is. Emellett Rejewski a permutációkról való szakértelmét bevetve a három tárcsa és a fordító huzalozását is kitalálta.<ref>{{cite web|url= http://www.bletchleypark.org.uk/content/polishpaper.pdf|title= The Polish Recovery of the Enigma Rotor Wiring|last= Carter|first= Frank|publisher= Bletchley Park|year= 2005|month= March|language= angol|format= PDF|accessdate= 2010-06-05|archívurl= https://web.archive.org/web/20110620223537/http://www.bletchleypark.org.uk/content/polishpaper.pdf|archívdátum= 2011-06-20|archiveurl= https://web.archive.org/web/20110620223537/http://www.bletchleypark.org.uk/content/polishpaper.pdf|archivedate= 2011-06-20}}</ref> Ez a teljesítménye az amerikai David Kahn történész szavai szerint minden idők legnagyobb kriptográfusainak panteonjába emelte. Az angol [[Irving J. Good]] kódtörő így méltatta: „A tétel, ami megnyerte a második világháborút.”<ref>{{cite journal |last= Good|first I. J|coauthors= Deavours, A., Rejewski, M.|title= How Polish Mathematicians Broke the Enigma Cipher|journal= IEEE Annals of the History of Computing|volume= 3|issue= 3|year= 1981|month= July| pages= 213–234, 229|language= angol}}</ref>

Emellett még a tárcsák beállítását és helyzetét is ki kellett találni. Ehhez Rejewski és társai, [[Jerzy Różycki]] és [[Henryk Zygalski]] a németek egy eljárási hibáját használta fel: kétszer küldték el az üzenet elején a három betűs kulcsot rejtjelezve.<ref>{{cite book |last= Bauer|first= Friedrich L|title= Entzifferte Geheimnisse, Methoden und Maximen der Kryptographie |publisher= Springer|language= német|year= 2000|location= Berlin|edition= 3. kiadás |pages= 412| isbn= 3-540-67931-6}}</ref> Ezért a nyílt szövegben megegyezett az első és a negyedik, a második és az ötödik, a harmadik és a hatodik betű. Az erre a célra épített gépekkel, a ciklométerrel és a „bombával” minden lehetséges állást kipróbáltak erre a hat betűre. Ezzel nagy mértékben csökkentették a kulcsra vonatkozó bizonytalanságot. Több adás lehallgatásával a konkrét kulcsot is megtalálták.

Miután a németek 1938. szeptember 15-én megváltoztatták az eljárást,<ref>{{cite book |last= Welchman|first= Gordon|title= The Hut Six Story – Breaking the Enigma Codes|publisher= Allen Lane|year= 1982|location= London|language= angol|isbn= 0-947712-34-8|pages= 207}}</ref> és három hónappal később bevezették az öt tárcsás gépet,<ref>{{cite book |last= Welchman|first= Gordon|title= The Hut Six Story – Breaking the Enigma Codes|publisher= Allen Lane|year= 1982|location= London|isbn= 0-947712-34-8|pages= 16}}</ref> a lengyelek már nem tudták megfejteni az üzeneteket, és az Enigma újra biztonságos volt.<ref>{{cite book |last= Sebag-Montefiore|first= Hugh|title= Enigma – The battle for the code|url= https://archive.org/details/enigmabattleforc0000seba_r3g9|publisher= Cassell Military Paperbacks|year= 2004|location= London|isbn=0-304-36662-5|pages= [https://archive.org/details/enigmabattleforc0000seba_r3g9/page/49 49]}}</ref> A fenyegető veszélyt látva összes tudásukat átadták szövetségeseiknek még hazájuk lerohanása előtt. 1939. július 24-étől kezdve sor került a legendás találkozóra a Varsótól 30 kilométerre délkeletre fekvő Pyry erdejében, ahol bemutatták gépeiket az angol és francia kódtörőknek, és elmagyarázták módszereiket.<ref>{{cite journal|last= Gaj|first= Kris|coauthors= Orłowski, Arkadiusz|year= 2003|title= Facts and myths of Enigma: breaking stereotypes|journal= Eurocrypt|url= http://ece.gmu.edu/courses/ECE543/viewgraphs_F03/EUROCRYPT_2003.pdf|format= PDF|language= angol|accessdate= 2010-06-05|archiveurl= https://web.archive.org/web/20070928040230/http://ece.gmu.edu/courses/ECE543/viewgraphs_F03/EUROCRYPT_2003.pdf|archivedate= 2007-09-28}}</ref> Dilly Knox első kérdése ez volt: „What’s the QWERTZU?” értelemszerűen: „Mi a belépő henger huzalozási sorrendje?”<ref>{{cite book |last= Hinsley|first= Francis Harry|coauthors= Stripp, Alan|title= Codebreakers – The inside story of Bletchley Park|url= https://archive.org/details/codebreakersinsi00sirf|publisher= Oxford University Press|year= 1993|location= Reading, Berkshire |isbn=0-19-280132-5 |pages= [https://archive.org/details/codebreakersinsi00sirf/page/126 126]}}</ref> Ez a kérdés már régóta gyötörte.<ref>{{cite book |last= Bauer|first= Friedrich L|title= Entzifferte Geheimnisse, Methoden und Maximen der Kryptographie |publisher= Springer|year= 2000|location= Berlin|edition= 3. kiadás |isbn=3-540-67931-6 |pages= 412}}</ref> A válasz zseniálisan egyszerű: „ABCDEFG…”<ref name="Sebag-Montefiore 2004 p. 42" />

A lengyelek munkája alapján a későbbi változatokat a [[Bletchley Park]]ban állomásozó szövetséges csoport törte fel. A csoport a lengyelektől megtudott fontos információk, különösen a huzalozásokról való tudás birtokában<ref>{{cite book |last= Welchman|first= Gordon|title= The Hut Six Story – Breaking the Enigma Codes|publisher= Allen Lane|year= 1982|location= London|isbn= 0-947712-34-8|pages= 219}}</ref> a tízezer,<ref>{{cite book |last= Kahn|first= David |title= Das nicht geknackte Rätsel|others= '''In:''' Robert Cowley (szerk.): ''Was wäre geschehen wenn?''|publisher= Knaur|year= 2006|isbn=3-426-77887-4 |pages= 395}}</ref> majd tizennégyezer<ref name="Lee-Burke-Anderson|o=35">{{Lee-Burke-Anderson|o=35}}</ref> férfi és nő az úgynevezett Turing-bomba segítségével és [[Alan Turing]] vezetésével végezte ezt a fontos munkát. Turingnak az az ötlete támadt, hogy a kapocstáblát több, legtöbbször tizenkét tárcsával szimulálja.<ref>{{cite book |last= Sebag-Montefiore|first= Hugh|title= Enigma – The battle for the code|url= https://archive.org/details/enigmabattleforc0000seba_r3g9|publisher= Cassell Military Paperbacks|year= 2004|location= London|isbn=0-304-36662-5|pages= [https://archive.org/details/enigmabattleforc0000seba_r3g9/page/381 381]}}</ref> Ezzel nagy mértékben tudta csökkenteni a több mint 200 trilliárd lehetőséget.

A Turing-bomba a lengyel „bomba” továbbfejlesztése, egy elektromechanikus [[számítógép]]. Ha el lehet tekinteni a kapocstáblától és a tárcsák beállításától, akkor már csak {{szám|1054560}} lehetőséget kell átvizsgálni. Ez kézzel még mindig reménytelen, de a Turing-bomba motorja 120-at fordult percenként, és minden fordulattal 26 lehetőséget vizsgált át, így egy Turing-bomba {{szám|1054560}}/(26×120) perc alatt végzett az összes lehetőséggel. Ez kerekítve hat óra. Hatvan Turing-bombával ez az idő hat percre rövidült. Valójában a háború végéig csak Nagy-Britanniában 210 Turing-bombát üzemeltettek.<ref>{{cite journal|last= Gaj|first= Kris|coauthors= Orłowski, Arkadiusz|year= 2003|month= |title= Facts and myths of Enigma: breaking stereotypes|journal= Eurocrypt|url= http://ece.gmu.edu/courses/ECE543/viewgraphs_F03/EUROCRYPT_2003.pdf|format= PDF|accessdate= 2010-06-05|pages= 121|archiveurl= https://web.archive.org/web/20070928040230/http://ece.gmu.edu/courses/ECE543/viewgraphs_F03/EUROCRYPT_2003.pdf|archivedate= 2007-09-28}}</ref>
Az átlagosnál sokkal gyakrabban előforduló szavak (angolul ''cribs'') különleges fontossággal bírtak a Turing-bombák használatában.<ref>{{cite web |url= http://www.codesandciphers.org.uk/documents/cryptdict/cryptxtt.pdf|title= The Bletchley Park 1944 Cryptographic Dictionary|accessdate= 2010-07-09 |last= Sale|first= Tony|publisher= Bletchley Park|pages= 22}}</ref> Ehhez segítségükre volt az, hogy a katonai üzeneteket sztereotípan fogalmazták, és gyakoriak voltak az olyan kifejezések, mint a példabeli „OBERKOMMANDODERWEHRMACHT”. Profitáltak a rutinszerű üzenetekből, például a mindig ugyanonnan, ugyanabban az időpontban sugárzott üzenetekből. Az egyik helyről érkező időjárás-jelentések ezekkel a szavakkal kezdődtek: „WETTERVORHERSAGEBEREICHSIEBEN”. Ezek a jelentések ugyanolyanok voltak az angolok számára, mintha a németek a napi kulcsot adták volna a tudtukra. Az angolok később provokálták is ezeket az üzeneteket, és az ismert tartalmú választ használták fel. Ezt nevezték „gardening”-nek (kertészkedés).<ref>{{cite book |last= Bauer|first= Friedrich L|title= Entzifferte Geheimnisse, Methoden und Maximen der Kryptographie |publisher= Springer|year= 2000|location= Berlin|edition= 3. kiadás |pages= 400| language=német |isbn= 3-540-67931-6}}</ref> Így 1940-től kezdve a világháború végéig a legtöbb német üzenetet meg tudták fejteni.<ref>{{cite book |last= Welchman|first= Gordon|title= The Hut Six Story – Breaking the Enigma Codes|publisher= Allen Lane|year= 1982|location= London|isbn= 0-947712-34-8|pages= 230}}</ref> 1943-ban havonta {{szám|80000}} üzenetet törtek fel; ez mintegy napi 2500 üzenet.

{{bővebben|Az Enigma megszerzése (1941)}}

Ennél nehezebb feladatnak bizonyult a tengerészeti rejtjel. Ezzel csak azután boldogultak, miután 1941 májusában elfogták az [[U–110]] [[tengeralattjáró]]t egy M3-as Enigmával, és a titkosíráshoz használt dokumentumokkal, kódkönyvvel és a kulcsegyeztetéshez fontos kettősbetűkre vonatkozó eljárásokat tartalmazó kicserélési táblákkal.<ref>{{cite book |last= Sebag-Montefiore|first= Hugh|title= Enigma – The battle for the code|url= https://archive.org/details/enigmabattleforc0000seba_r3g9|publisher= Cassell Military Paperbacks|year= 2004|location= London|isbn=0-304-36662-5|pages= [https://archive.org/details/enigmabattleforc0000seba_r3g9/page/136 136]}}</ref> 1942. február 1-jén az M3-at az M4 váltotta fel, ami további tíz hónapig feltöretlen maradt,<ref>{{cite book |last= Sebag-Montefiore|first= Hugh|title= Enigma – The battle for the code|url= https://archive.org/details/enigmabattleforc0000seba_r3g9|publisher= Cassell Military Paperbacks|year= 2004|location= London|isbn=0-304-36662-5|pages= [https://archive.org/details/enigmabattleforc0000seba_r3g9/page/225 225]}}</ref> így a német tengeralattjárók újra nagy sikereket érhettek el. Ezt az eljárást a németek Tritonnak, az angolok ''shark''nak (=cápa) nevezték. Megfejteni csak 1942. december 12-én sikerült,<ref>{{cite book |last= Smith |first= Michael|title= Enigma entschlüsselt – Die „Codebreakers” von Bletchley Park|publisher= Heyne|year= 2000|isbn=3-453-17285-X |pages= 181}}</ref><ref>{{cite book |last= Kippenhahn|first= Rudolf|title= Verschlüsselte Botschaften, Geheimschrift, Enigma und Chipkarte|publisher= Rowohlt|year= 1999|location= Hamburg|isbn=3-499-60807-3 |pages= 247}}</ref> miután elfogtak egy újabb tengeralattjárót, az U 559-et. Az itt zsákmányolt dokumentumok tették lehetővé az új kód feltörését.<ref name="Harper24">{{cite book |last= Harper|first= Stephen |title= Kampf um Enigma – Die Jagd auf U-559|publisher= Mittler|year= 2001|location= Hamburg|isbn=3-8132-0737-4 |pages= 66}}</ref>

Az amerikai National Cash Register Company (NCR) Joseph Desch vezetésével<ref>{{cite book |last= Sebag-Montefiore|first= Hugh|title= Enigma – The battle for the code|url= https://archive.org/details/enigmabattleforc0000seba_r3g9|publisher= Cassell Military Paperbacks|year= 2004|location= London|isbn=0-304-36662-5|pages= [https://archive.org/details/enigmabattleforc0000seba_r3g9/page/311 311]}}</ref> több, 120 nagy sebességű Turing-bombát<ref>{{cite web |url= http://www.nsa.gov/publications/publi00021.pdf|title= Solving the Enigma - History of the Cryptanalytic Bombe | archiveurl=https://web.archive.org/web/20080802093806/http://www.nsa.gov/publications/publi00021.pdf | archivedate =2008-08-02| accessdate= 2008-03-26|last= Wilcox|first= Jennifer|publisher= Center for Cryptologic History, NSA|location= Fort Meade (USA)|year= 2001| pages= 52|format= PDF}}</ref> gyártott speciálisan az M4 feltörésére.<ref>{{Lee-Burke-Anderson|o=27}}</ref> Ezek a Turing-bombák percenkénti 2000-es fordulatszámukkal mintegy 15-ször gyorsabbak voltak elődeiknél.<ref name="Lee-Burke-Anderson|o=35" /> Ezután a német tengeralattjárók üzenetei többé nem voltak biztonságosak.

A [[Colossus (számítógép)|Colossus]] számítógépek elektronikus úton működő első példánya [[1943]] végére készült el. Lényege annyi volt, hogy a németek által kódolt információkat egyszerűen minden létező kombinációban megpróbálták visszafejteni („nyers erő” módszer). Az {{szám|1054560}} lehetőség átvizsgálásával a Colossus másodpercenkénti {{szám|25000}} karakteres sebességével {{szám|1054560}}/{{szám|25000}}=42,18 másodperc alatt végzett. Összesen tíz darab készült. A gépeket és leírásaikat megsemmisítették a háború után, egyetlen leírás maradt fenn, amelynek titkosságát csak [[2000]](!) szeptemberében oldotta fel a brit kormány.<ref>{{cite book |author= T. Dénes Tamás |authorlink= Dénes Tamás (matematikus) |title= Titkos-számítógép-történet |publisher= Aranykönyv |series= eVilág Kiskönyvtár sorozat (1.) |id= {{ISSN|1785-4318}} |year= 2004 |url= https://real.mtak.hu/167337/1/63568.pdf |page= 66}}</ref>

A németek által forgalmazott hatalmas mennyiségű titkosított üzenetekből nem mindet sikerült megfejteni (néhányat a mai napig nem), de az így nyert, a britektől [[Ultra (kódfejtő rendszer)|ULTRA]] kódnevet kapott hírszerzési információknak köszönhetően a szövetségesek a háborúban jelentős előnyhöz jutottak.

=== A dekódoló gépek különbözősége ===
A lengyel ciklométer és a „bomba” egyszerű mechanikus szerkezet volt. (A „bomba” nevet az időzítőhöz hasonló ketyegéséről kapta.<ref name="Lee-Burke-Anderson30">{{Lee-Burke-Anderson|o=30}}</ref>) A német üzenetkezdés hibáját használták ki, mivel ismerték az első hat betű összefüggését.<ref name="Lee-Burke-Anderson30" /><ref>{{cite web|url=http://users.telenet.be/d.rijmenants/en/enigmaproc.htm|title=Enigma Message Procedures|work=Cipher Machines and Cryptology|first=Dirk|last=Rijmenants|language=angol|accessdate=2010-07-11|archiveurl=https://web.archive.org/web/20210305165736/http://users.telenet.be/d.rijmenants/en/enigmaproc.htm|archivedate=2021-03-05}}</ref> Az angol,<ref name="Welchman">{{cite book|first=Gordon|last= Welchman|title=From Polish Bomba to British Bombe: The Birth of Ultra|publisher=Intelligence and National Security|year= 1986}}</ref> és később az amerikai Turing-bomba már algoritmus szerint dolgozott, és elektromechanikus számítógépként működött.<ref name="Donald">{{cite journal|url=http://findarticles.com/p/articles/mi_qa3926/is_199904/ai_n8852188/|title=The Bombe: A remarkable logic machine|first=Donald W|last=Davies|journal=Cryptologia|year=1999|month=április|accessdate=2010-07-11}}</ref> Ezek a gépek már logikai függvényeket használtak.<ref name="Donald" /> Ezen túlmenően alapvető különbség még a gépek sebességében volt.<ref name="Donald" /> A Colossus elektronikus elven működő, programozható, digitális számítógép volt, Turing algoritmusát felhasználva, és továbbfejlesztve építették meg.<ref name="SZ">{{cite journal|title=Der Code-Knacker - Briten rekonstruieren Computer aus dem Zweiten Weltkrieg|language=német|journal=[[Süddeutsche Zeitung]]|issue=Nr.265|pages=24, 17|date=2007-11-18}}</ref>

=== Hatása a történelemre ===
Az ULTRA pontos hatásáról a mai napig viták folynak, de az általánosan elfogadott nézet szerint a német titkosítás feltörése két évvel rövidítette meg a háborút.<ref name="early-mil-enigma" /><ref name="engima_cryptographic_mathematics">{{cite web|url=http://www.nsa.gov/about/_files/cryptologic_heritage/publications/wwii/engima_cryptographic_mathematics.pdf|title=The Cryptographic Mathematics of Enigma|last=Miller|first=A. Ray|publisher=National Security Agency|year=2001|accessdate=2010-06-23|archiveurl=https://web.archive.org/20090117030740/www.nsa.gov/about/_files/cryptologic_heritage/publications/wwii/engima_cryptographic_mathematics.pdf|archivedate=2009-01-17}}</ref><ref group="m">Harry Hinsley kriptográfus és történész munkásságában gyakran utalnak a háború a két évvel hamarabbi végére, de maga Hinsey a ''Kódtörők''című könyvében már korántsem ennyire biztos: „Időközben a szovjetek legyőzték volna a németeket? Vagy a németek győzik le a szovjeteket? Esetleg a keleti fronton állóháború alakult volna ki? És mi lett volna az atombombával? Erre egy történész sem tud biztos választ adni. Bizonyos kérdések ma fel sem merülnek, mert a háború akkor úgy alakult, ahogy alakult. De még a háború tényeivel foglalkozó történészek sem jutnak messzire anélkül, hogy az ULTRA hatásaival ne találkoznának.”</ref>

Bár az Enigma titkosításának is voltak kriptográfiai gyenge pontjai, a kód elméletileg feltörhetetlen volt, és csupán egyéb, gyakorlati hibák kihasználásával sikerült feltörni: eljárási mulasztások, kezelői hibák, ellenségtől zsákmányolt Enigma gépek és kódkönyvek stb.<ref name="early-mil-enigma" /><ref name="Stripp" />

Az Enigma feltörése nemcsak hadi és taktikai előnyöket biztosított a szövetségesek számára, hanem lehetővé tették a német hírforgalom ellenőrzését is: lehallgathatóvá váltak a német titkosszolgálatok, a hadsereg, a légierő, a haditengerészet, a vasút, a posta, a rendőrség üzenetei, és betekintést nyertek a birodalmi vezetés stratégiai és gazdasági terveibe. A szövetségesek nagyra becsülték az így nyert információk hitelességét, ami a más értesüléseknél nem állt fenn. Az angolok így a háború elején még korlátozott erőforrásaikat célzottan a németek gyengéi ellen tudták fordítani, és később előnyeiket még jobban kihasználni.

Stuart Milner-Barry angol sakknagymester, az Ultra egykori munkatársa írta: „Talán az antik kor óta ez volt az első olyan háború, amiben az egyik fél folyamatosan hozzáférhetett az ellenséges hadsereg titkos üzeneteihez.”<ref>[[Simon Singh]]: ''Geheime Botschaften''. Carl Hanser Verlag, München 2000, &nbsp;229. {{ISBN|3-446-19873-3}}</ref> Egy, a háború utáni amerikai jelentés szerint: „Az Ultra olyan önbizalommal ruházta fel a [szövetséges] politikai és a hadi vezetést, ami a döntéshozatalra is kihatott. Megnyugtató érzés ismerni az ellenséget. Az idő folyamán ez az érzés egyre fokozódik azáltal, hogy a lehető legjobban megismeri gondolatait, szokásait és tetteit. Ezzel a tudással már nem kell félni, és nincs szükség nagyfokú óvatosságra sem. Magabiztosabbak, nyugodtabbak, energikusabbak lehetünk.”<ref>[[Simon Singh]]: ''Geheime Botschaften''. Carl Hanser Verlag, München 2000, &nbsp;229f. {{ISBN|3-446-19873-3}}</ref>

[[Fájl:General Dwight D. Eisenhower.jpg|180px|balra|bélyegkép|[[Dwight&nbsp;D.&nbsp;Eisenhower]] tábornok az Ultrát döntőnek nevezte a győzelem szempontjából]]

[[Zbigniew Brzezinski|Zbigniew Brzeziński]] lengyel születésű amerikai politológus, [[Jimmy Carter]] amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója [[Dwight D. Eisenhower]] tábornokot idézte, aki az Ultrát döntőnek nevezte a győzelem szempontjából.<ref>Zbigniew Brzeziński: ''The Unknown Victors''.&nbsp;15–18 in Jan Stanisław Ciechanowski (Hrsg.): ''Marian Rejewski, 1905-1980&nbsp;– Living with the Enigma Secret'', 1.&nbsp;Aufl., Bydgoszcz, Bydgoszcz City Council, 2005, S.&nbsp;18, {{ISBN|83-7208-117-4}}.</ref> Władysław Kozaczuk és Jerzy Straszak lengyel történészek írták: „széles körben elterjedt vélemény, hogy az Ultra legalább két évnyi háborútól kímélte meg a világot, és talán Hitler győzelmétől is.”<ref>Władysław Kozaczuk, Jerzy Straszak, ''Enigma: How the Poles Broke the Nazi Code''. Hippocrene Books, 2004,&nbsp;74. {{ISBN|0-7818-0941-X}}.</ref> Hasonlóan nyilatkozott Sir Harry Hinsley, angol történész, a Bletchley Park munkatársa:  „nem kevesebb, mint két évvel rövidítette le a háborút, de talán négy évvel is.”

[[Fájl:Churchill HU 90973.jpg|180px|jobbra|bélyegkép|[[Winston&nbsp;Churchill]]: „Az Ultrának köszönhettük, hogy megnyertük a háborút”]]

Stuart Milner-Barry azt a véleményt képviselte, hogy: „Ha nem tudtuk volna a legválságosabb időkben és hosszabb időszakokig elolvasni a tengeralattjárók rejtjeles üzeneteit, akkor elvesztettük volna a háborút.”<ref>Francis Harry Hinsley, Alan Stripp: ''Codebreakers&nbsp;– The inside story of Bletchley Park''. Oxford University Press, Reading, Berkshire 1993, S.&nbsp;96. {{ISBN|0-19-280132-5}}</ref> 2003-ban, az Imperial War Museum kiállításán, a ''Secret War''-on (=titkos háború) Winston Churchillt idézték, aki azt mondta a királynak: „Az Ultrának köszönhettük, hogy megnyertük a háborút.”

Gordon Welchman, az angol kódtörők egyik vezetője írta: „We were lucky” magyarul: „Szerencsénk volt”. Könyvében, a ''The Hut Six Story''-ban megírta, hogy hogyan igyekeztek a szövetséges kódtörők lépést tartani a németek biztonsági fejlesztéseivel. Néha késpengén táncoltak, de újra és újra nekik kedvezett a szerencse.<ref name="Welchman169" />

[[Fájl:Bletchley decrypt.jpg|180px|balra|bélyegkép|Egy részben megfejtett német üzenet. 1945. február 14.]]

David Kahn hozzátette: „A kódtörők sikere néhány nagyszerű ötleten alapult. […] Ha Marian Rejewskinek 1931-ben, Lengyelországban, és Alan Turingnak és Gordon Welchmannak 1939-ben Nagy-Britanniában nem lettek volna ezek az ötletei, akkor az Enigmát valószínűleg nem törték volna fel. Az az elképzelés tehát, hogy a szövetségesek nem tudták volna feltörni a gépet, nem légüres spekulációk, hanem több minden is alátámasztja ezt a lehetőséget.”<ref>David Kahn: ''Das nicht geknackte Rätsel''. In Robert Cowley (Hrsg.) ''Was wäre geschehen wenn?'' Knaur, 2006,&nbsp;400. {{ISBN|3-426-77887-4}} (Alternatív történelem azzal a feltevéssel, hogy a szövetségesek nem tudták feltörni az Enigmát)</ref>

Emellett David Kahn ezt is írta: „A szövetségesek képessége arra, hogy feltörjék a németek kódját, és minden üzenetüket elolvassák, győzelemről győzelemre segítette őket Európában. Az atlanti csatában, a második világháború egyik legfontosabb összecsapásában, a szövetségesek konvojukat a német tengeralattjárókhoz irányíthatták, mivel tudták, hogy merre kószálnak ezek a farkasfalkák. Elkerülhették a bénító veszteséget, és az embereket és a javakat biztonságban szállíthatták Nagy-Britanniába. Később, Európa megszállásakor (ami Hitler birodalmának legyőzéséhez vezetett) a német üzenetek elolvasása segített a szövetségeseknek az ellentámadásokat előre látni és elhárítani. Ezzel a németek gyenge pontjai is felismerhetővé váltak, aminek eredményeként a szövetségesek eljutottak a Ruhr-vidékre, és Berlinbe is. A szovjet kódtörők szintén meg tudták fejteni a németek titkos információit, ami hozzájárult győzelmükhöz a keleti fronton.”<ref>David Kahn: ''Das nicht geknackte Rätsel''. In Robert Cowley (Hrsg.) ''Was wäre geschehen wenn?'' Knaur, 2006,&nbsp;398. {{ISBN|3-426-77887-4}} (Alternatív történelem azzal a feltevéssel, hogy a szövetségesek nem tudták feltörni az Enigmát)</ref>

<!-- Az alternatív történelem szükségszerűen spekulatív. Az az időpont is döntő fontosságú lehetett volna, amikor az Enigma feltörhetetlenné vált volna. Ha ez 1945-ben történt volna, akkor csak kevés hatással lett volna a háborúra. Ha 1944-ben, akkor megakadályozhatta volna a szövetségesek partraszállását. Nemcsak a normandiai német csapatok helyzete volt ismert, hanem a németek összes terve pontosan, és naprakészen ismert volt.<ref>Michael Smith: ''ENIGMA entschlüsselt&nbsp;– Die „Codebreakers“ von Bletchley Park''. Heyne, 2000,&nbsp;252f. ISBN 3-453-17285-X</ref> Ha 1941-től nem olvashatták volna a német híradásokat, akkor a német tengeralattjárókat nehezebb lett volna megtalálni. Ezek helyét és terveit a szövetségesek az Ultrának köszönhetően pontosan ismerték.

Ha nem sikerült volna feltörni a kódot, akkor mi történt volna? 1940-ben a Brit Királyi Légierő az utolsó tartalékait vetette be.<ref name="Harper24"/> Itt is nagy segítséget jelentett a német tervek ismerete.<ref>Rudolf Kippenhahn: ''Verschlüsselte Botschaften, Geheimschrift, Enigma und Chipkarte''. Rowohlt, Reinbek bei Hamburg 1999,&nbsp;244. ISBN 3-499-60807-3</ref><ref>Simon Singh: ''Geheime Botschaften''. Carl Hanser Verlag, München 2000,&nbsp;202. ISBN 3-446-19873-3</ref> Enélkül a légi csatát elveszthették volna, és a németek megszállták volna Nagy-Britanniát.<ref name="Harper24"/> Ha ez már 1940-ben bekövetkezett volna, akkor a háború a németek győzelmével ért volna véget,<ref>Diana Payne: ''The bombes''. In Francis Harry Hinsley, Alan Stripp: ''Codebreakers&nbsp;– The inside story of Bletchley Park''. Oxford University Press, Reading, Berkshire 1993,&nbsp;137. ISBN 0-19-280132-5</ref> hiszen ekkor még sem az Amerikai Egyesült Államok, sem a Szovjetunió nem lépett még hadba. David Kahn alternatív történelmi esszéjében, mivel a szövetségeseknek nem sikerült feltörni az Enigmát, a németek újabb diadalmenete következett, aminek az atombomba vetett véget.<ref>David Kahn: ''Das nicht geknackte Rätsel''. In Robert Cowley (Hrsg.) ''Was wäre geschehen wenn?'' Knaur, 2006, S.&nbsp;411. ISBN 3-426-77887-4 (Alternatív történelem azzal a feltevéssel, hogy a szövetségesek nem tudták feltörni az Enigmát)</ref> Ezek az elképzelések rámutatnak arra, hogy mekkora is volt a kriptográfia és a kriptoanalízis jelentősége a történelem ezen szakaszában. SPEKULÁCIÓ! NEM KELL A CIKKBE -->

[[Fájl:Cover-open-1000.jpg|180px|jobbra|bélyegkép|A svájci hadsereg által 1946-tól használt Nema az Enigma javított változata. Habár a tárcsák léptetése szabálytalan volt, tartalmazott fordítót, annak összes hibájával]]

A Bletchley Park kódtörői figyelemre méltóan titoktartóak voltak. A megfejtett adások szigorúan titkosak voltak, és azok is maradtak egészen 1974-ig.<ref>Ted Enever: ''Britain's Best Kept Secret&nbsp;– Ultra's Base at Bletchley Park''. Sutton Publishing Ltd, Januar 1994. {{ISBN|0-7509-2355-5}}</ref> Churchill ezekkel a szavakkal méltatta őket: „My geese that laid the golden eggs and never cackled” magyarul: „Az én aranytojást tojó és soha sem gágogó lúdjaim.”<ref>James W. Mc Lendon: ''Information Warfare&nbsp;– Impact an Concerns''. Forschungsbericht, Maxwell Air Force Base, Alabama 1994,&nbsp;8. Hozzáférés: 2008. március 26.[http://www.iwar.org.uk/iwar/resources/usaf/maxwell/students/1995/mclendjw.pdf PDF; 0,2&nbsp;MB] {{Wayback|url=http://www.iwar.org.uk/iwar/resources/usaf/maxwell/students/1995/mclendjw.pdf |date=20120130230709 }}</ref> A németek még azt sem tudták, hogy az Ultra létezik. A Bletchley Parkban csak egy kém volt, [[John Cairncross]],<ref>Michael Smith: ''ENIGMA entschlüsselt&nbsp;– Die „Codebreakers“ von Bletchley Park''. Heyne, 2000,&nbsp;241. {{ISBN|3-453-17285-X}}</ref> de ő [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálinnak]] kémkedett.<ref>BBC News: [http://news.bbc.co.uk/2/hi/special_report/1999/09/99/britain_betrayed/444058.stm ''The Cambridge spy ring'']. Hozzáférés: 2008. március 26.</ref>

A németek több gyanús esemény után sem vették észre, hogy az Enigma nem biztonságos. Több vizsgálatot is végeztek ugyan, de mindegyik ezzel ellentétes eredménnyel zárult. Azok, akik más következtetésre jutottak, inkább hallgattak, nem mertek kétségeikkel előállni.<ref>Friedrich L. Bauer: ''Entzifferte Geheimnisse, Methoden und Maximen der Kryptographie''. Springer, Berlin 2000 (3. kiadás),&nbsp;222. {{ISBN|3-540-67931-6}}</ref> Pedig könnyű lett volna kideríteni, hogy az ellenség olvassa-e az üzeneteket. Hugh Sebag-Montefiore angol történész azt vetette fel, hogy küldhettek volna a géppel egy csali üzenetet, amiben például két tengeralattjáró-tankhajó találkozásáról van szó az Atlanti-óceán egy olyan pontján, amerre nem szoktak ellenséges hajók járni. Ha a megbeszélt időpontban az ellenség felbukkan a megadott helyen, akkor biztos, hogy a gép már nem gyárt biztonságos üzenetet.<ref>Hugh Sebag-Montefiore: ''ENIGMA&nbsp;– The battle for the code''. Cassell Military Paperbacks, London 2004,&nbsp;4. {{ISBN|0-304-36662-5}}</ref>

== Fennmaradt példányai ==
A háború után a győztes hatalmak, főleg Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok sok zsákmányolt és utángyártott Enigmát adtak el a [[Közel-kelet]]re és [[Afrika|Afrikába]]. Ott a gépeket egészen 1975-ig használták,<ref>Cipher A. Deavours, Louis Kruh: ''Machine Cryptography and Modern Cryptanalysis''. Artech House, 1985,&nbsp;40. {{ISBN|0-89006-161-0}}</ref> és ezzel a nyugati hatalmak betekintést nyertek az ottani országok üzenetforgalmába.<ref>Simon Singh: ''Geheime Botschaften''. Carl Hanser Verlag, München 2000,&nbsp;231. {{ISBN|3-446-19873-3}}</ref> A máig megmaradt kevés működőképes példány gyűjtői árakon cserél gazdát; ez ötjegyű ár [[euró]]ban. Például 2006 áprilisában egy Enigmát 55&nbsp;050 euróért adtak el.<ref>Enigma-vásár az [http://cgi.ebay.de/ws/eBayISAPI.dll?ViewItem&item=6265092168 ''ebay-en'']{{Halott link|url=http://cgi.ebay.de/ws/eBayISAPI.dll?ViewItem&item=6265092168 |date=2024-06 }} Hozzáférés: 2008. március 26.</ref>

Az Enigma feltörését az 1974-ig titok övezte, de azóta a gép iránti érdeklődés megnőtt, és számos európai és amerikai múzeumban állították ki fennmaradt példányait. A [[Deutsches Museum (München)|müncheni Deutsches Museumban]] a három- és a négytárcsás változat is megtekinthető, számos kereskedelmi változattal egyetemben. Legközelebb Ausztriában, a Technisches Museum Wienben, egy háromtárcsás példány tekinthető meg. Az [[National Security Agency|NSA]] [[maryland]]i központjában található Nemzeti Kriptológiai Múzeumban egy máig működő Enigmán lehet kipróbálni a sifrírozás hogyanját és mikéntjét. Az Enigma kiállított példányai emellett megtekinthetők az USA számítógéptörténeti múzeumában, a [[Bletchley Park]] múzeumában Angliában, a lengyel hadsereg [[varsó]]i múzeumában, valamint Ausztrália, Dánia, Németország, Nagy-Britannia és az USA egyéb múzeumaiban is. Árveréseken egy Enigmáért a gyűjtők akár {{szám|20000}} [[amerikai dollár]]t is megadnak.<ref>{{cite web|url=http://www.eclipse.net/~dhamer/location.htm|title=Enigma machines - known locations (Az Enigma gépek ismert előfordulási helyei)|accessdate=2010-05-07|accessmonthday=|accessyear=|author=Hamer, David|authorlink=|coauthors=|date=|year=|month=|format=|work=|publisher=|pages=|language=angol|archiveurl=https://web.archive.org/web/20111104151545/http://www.eclipse.net/~dhamer/location.htm|archivedate=2011-11-04}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.eclipse.net/~dhamer/enigma_p.htm|title=Selling prices of Enigma and NEMA (Az Enigma gépek árverési árai USA dollárban)|accessdate=2010-05-07|accessmonthday=|accessyear=|author=Hamer, David|authorlink=|coauthors=|date=|year=|month=|format=|work=|publisher=|pages=|language=angol|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110927033657/http://www.eclipse.net/~dhamer/enigma_p.htm|archivedate=2011-09-27}}</ref>

[[Fájl:US M1 enigma analog 3.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Egy Enigma az amerikai Nemzeti Kriptológiai Múzeumban, Fort Meade, Maryland, USA]]

2000. április 1-jén a G312. számú ritka ''Abwehr'' Enigmát ellopták a Bletchley Park múzeumából. Szeptemberben egy levélben 25&nbsp;000 angol font váltságdíjat követeltek, máskülönben a gépet megsemmisítik. 2000. október elején a Bletchley Park bejelentette, hogy kifizetnék a váltságdíjat, ám a zsarolótól nem kaptak választ. Nem sokkal ezután a gépet névtelenül elküldték Jeremy Paxman [[BBC]] újságírónak, ám három tárcsa nélkül. 2000 novemberében Dennis Yates régiségkereskedőt letartóztatták, miután a hiányzó alkatrészek visszajuttatásával kapcsolatban felhívta a ''The Sunday Times'' újságot. Az eset után az Enigma visszakerült a Bletchley Parkba. 2001 októberében Yatest tíz havi börtönbüntetésre ítélték [[orgazdaság]]ért és [[zsarolás]]ért, bár ő továbbra is azt állította, hogy csak közvetítő szerepet játszott.<ref>{{cite web |url=http://news.bbc.co.uk/1/hi/uk/1609168.stm |title=Man jailed over Enigma machine (Az Engima géppel kapcsolatban börtönbe került egy férfi) |accessdate=2010-05-07 |accessmonthday= |accessyear= |author= |authorlink= |coauthors= |date=2001-10-19 |year= |month= |format= |work= |publisher=BBC News |pages= |language=angol |archiveurl= |archivedate=}}</ref> Yates három hónap börtön után szabadult.

2008 októberében az [[El País]] spanyol napilap arról számolt be, hogy leltározás közben a spanyol hadsereg főhadiszállásán 28 Enigmára bukkantak. Ezeket a gépeket a [[spanyol polgárháború]]ban használták, és bár Alfred Dilwyn Know brit kódfejtő 1937-ben feltörte [[Francisco Franco|Franco tábornok]] Enigmáit, a köztársaságiakhoz nem jutott el az üzenetek tartalma, és nekik nem sikerült a kód feltörése. A nacionalista kormány az 1950-es évekig használta az Enigmákat, és végül összesen 50 gépet vásárolt.<ref>{{cite web |url=http://www.timesonline.co.uk/tol/news/world/europe/article5003411.ece |title=Nazi Enigma machines helped General Franco in Spanish Civil War (Náci Enigma gépek segítettek Franco tábornoknak a spanyol polgárháború idején) |accessdate=2010-05-07 |accessmonthday= |accessyear= |author=Graham Keely |authorlink= |coauthors= |date=2008-10-24 |year= |month= |format= |work= |publisher=Times Online |pages= |language=angol |archiveurl= |archivedate=}}</ref>

=== Származtatott változatai ===
[[Fájl:Japanese secure teletype 2.jpg|bélyegkép|180px|A GREEN kódnevet kapott japán Enigma klón]]

Az Enigma nagy hatással volt a rejtjelező gépek tervezésére, és számos tárcsás sifrírozó készülék alapjául szolgált. A brit Typexet az eredeti Enigma szabadalmai alapján építették – olyan részekkel is rendelkezik, amelyek a szabadalmi bejegyzésben még szerepeltek, de a megépített Enigmában már nem. Az Enigma egyik japán klónjának az amerikai kriptográfusok a GREEN fedőnevet adták. A négy, vízszintesen elhelyezett tárcsából álló GREEN-t keveset használták.

2002-ben a [[hollandok|holland]] Tatjana van Vark az Enigma alapján épített egy szokatlan készüléket. A gépnek 40 állású tárcsái vannak, amelyek betűket, számokat és néhány írásjegyet tartalmaznak. Mindegyik tárcsa 509 részből áll.<ref>{{cite web |url=http://www.tatjavanvark.nl/tvv1/pht10.html |title=The Coding Machine (A kódológép) |accessdate=2010-05-07 |accessmonthday= |accessyear= |author=van Vark, Tatjana |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work= |publisher= |pages= |language=angol |archiveurl= |archivedate=}}</ref>

== A kultúrában ==
Az Enigma több filmben is szerepel, amiben háttérként a [[tengeralattjáró-háború]] szolgál.

A [[Herbert Wise]] által rendezett ''[[A kód feltörése]]'' (1996) című film [[Alan Turing]] életéről és haláláról szól – Andrew Hodges "Alan Turing: The Enigma" könyve alapján készült-, akinek központi szerepe volt az Enigma kódjának feltörésében a [[második világháború]] [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniájában]]. A filmben Turingot [[Derek Jacobi]] alakította. 2014-ben Kódjátszma (The Imitation Game) címen újra megfilmesítették a könyvet, a főszereplőt ezúttal [[Benedict Cumberbatch]] játszotta.

Az [[1979]]-es ''[[Sekret Enigmy]]'' film lengyel szemszögből mutatja be az eseményeket.<ref>{{cite web|url=http://imdb.com/title/tt0079878/|title=Sekret Enigmy (Film 1979)|work=Internetes filmadatbázis|accessdate= 2010-05-23}}</ref>

Az [[1983]]-as ''[[Whiz Kids]]'' televíziós sorozat 12. részében felbukkan egy Enigma gép is.

[[Neal Stephenson]] regénye, a ''[[Cryptonomicon]]'' főként az Enigma különböző változatainak feltöréséről, és az angol és amerikai [[kriptográfus]]ok erőfeszítéseiről szól. Továbbá bemutatja [[Karl Dönitz]]et, a német tengeralattjáró-flotta parancsnokát, aki használja a kódot, mit sem sejtve arról, hogy az fel van törve.

Az ''[[A királynő titkosügynökei]]'' (2001) háborús [[Komédia|vígjátékban]] négy [[Szövetséges hatalmak a második világháborúban|szövetséges]] katona ejtőernyővel ér földet [[Németország]]ban, hogy nőnek öltözve ellopjanak egy Enigmát. Közben megtudják, hogy a szövetségeseknek már van egy példányuk, és ők csak azért vannak itt, hogy megtévesszék a németeket. Főszerepben [[Matt LeBlanc]] és [[Eddie Izzard]].

Az ''[[EnigmaWarsaw]]'' egy [[Varsó]]ban játszott kincsvadász játék, ami segít elképzelni a háború előtti Varsót. Szervezője a StayPoland utazóügynökség. A játék neve emlékeztet a lengyel [[Marian Rejewski]], [[Jerzy Różycki]] és [[Henryk Zygalski]] kriptográfusok úttörő munkájára.

[[Wolfgang Petersen]] 1981-es ''[[A tengeralattjáró (film)|A tengeralattjáró]]'' című német filmklasszikusa [[Lothar-Günther Buchheim]] [[A tengeralattjáró (regény)|azonos című]] 1973-as regényéből készült.<ref>{{cite book|first=Lothar-Günther|last= Buchheim|title=Das Boot|others=regény|publisher=dtv|location=München|year= 1976|isbn= 3-423-01206-4}}</ref> Itt a gépet az elfogott rádióadások megfejtésére használják. Az M4 alkalmazása történelmileg nem hiteles, mivel először [[1942]]. február 1-jén állították szolgálatba, és a regény, illetve film cselekménye [[1941]] őszén és kora telén játszódik. Ezért csak egy M3-as lett volna hiteles.

Az ''[[U–571 (film)|U–571]]'' (2000) című amerikai–francia filmben amerikai tengerészek zsákmányolnak egy Enigmát egy német tengeralattjáróról. A filmet különösen az angolok kritizálták, hiszen valójában nem amerikaiak voltak a hősök, hanem angolok, így a film nem tekinthető hitelesnek.

[[Robert Harris]] ''[[Enigma (regény)|Enigma]]'' című regényéből [[Michael Apted]] készített filmet [[Enigma (film, 2001)|azonos címmel]],<ref>{{cite book|first=Robert|last= Harris|title= Enigma|others= regény|publisher= Weltbild|location=Augsburg|year= 2005|isbn= 3-89897-119-8}}</ref> mely a [[Bletchley Park]]-i angol kódtörők munkáját mutatja be. A film tele van különböző kortárs darabokkal, amik a Bletchley Park-i múzeum eredeti példányai. A különféle rádióadások eredeti átiratok alapján készültek, a kódolás valósághű.<ref>{{cite web|url=http://www.codesandciphers.org.uk/enigmafilm/index.htm |first=Tony |last=Sale|title= Making the Enigma ciphers for the film Enigma|work=Tony Sale's Test Site|accessdate=2010-05-23}}</ref> A film végére lelepleződik egy lengyel kódtörő árulása, aki megpróbálja a németeknek elárulni az Enigma-titkot. Ez nem felel meg a történelmi hitelességnek: valójában nem volt áruló a Bletchley Parkban. Másrészt nem volt ott lengyel kódtörő, mert az angolok nem engedtek oda külföldit, még Marian Rejewskit sem.<ref>{{cite web|url=http://goldmark.org//jeff/politics/polish-enigma/|title=Polish Enigma movie protest (and why it's silly)|work=Jeffrey Paul Goldberg home page|accessdate=2010-05-23}} – A film lengyel kritikája</ref> Különösen azért kritizálják a lengyelek, mert éppen egy lengyelt ábrázoltak árulóként, holott a legkevésbé a lengyelek adtak volna ki titkokat a németeknek.<ref>{{cite web|url=http://www.guardian.co.uk/uk/2001/oct/07/humanities.filmnews/print |title=Enigma film outrages veterans and academics|first=John|last=Arlidge|work=The Observer|date=2001-10-07|accessdate=2010-05-23}} – A lengyel áruló kritikája</ref> Sőt, az olyan lengyel kriptoanalitikusok, mint Marian Rejewski, Jerzy Różycki és Henryk Zygalski háború előtti eredményei nélkül<ref>{{cite web|url=http://www.codesandciphers.org.uk/virtualbp/poles/poles.htm|title=The Breaking of Enigma by the Polish Mathematicians|work=Tony Sale's Virtual Bletchley Park|first=Tony|last=Sale|accessdate=2010-05-23}} – Cikkek a lengyel kódtörőkről</ref> valószínűsíthetően nem sikerült volna az angoloknak megfejteniük a rádióadásokat,<ref>{{cite book|first=Gordon |last=Welchman|title= The Hut Six Story – Breaking the Enigma Codes|others= Allen Lane, London|origyear= 1982|publisher= Cleobury Mortimer M&M|location= Baldwin Shropshire|year= 2000|pages=204|isbn=0-947712-34-8}}</ref> és megnyerniük a háborút.<ref>{{cite book|first= Francis|last= Harry Hinsley|coauthors= Stripp, Alan|title= Codebreakers – The inside story of Bletchley Park|url= https://archive.org/details/codebreakersinsi00sirf|publisher= Oxford University Press|location= Reading, Berkshire |year= 1993|pages= [https://archive.org/details/codebreakersinsi00sirf/page/11 11]|isbn= 0-19-280132-5}}</ref>

== Autentikus rádióadások ==
[[Fájl:Typical Bletchley intercept sheet.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|Elfogott, kódolt üzenet.]]

 - 83 – ADJ JNA -
 LMHNX WEKLM UERDS EVHLC JSQQK VLDES ANEVT YEDGI ZQDOD RMDKG
 SXGSQ SHDQP VIEAP IENLI CLZCL LAGWC BJZD

 - 149 – TLS CMU -
 FTMKV DRJMG FBUDK LZCTR FLTUU IWVJL OYKYX GDCKJ TMDFB WNLZQ
 JAXHP GGKFG SBZOQ KQKUK TINMH BAJOO AUILA QVFTK LSTMM XGAQL
 CNHUW LFHKA ULTXT BIVIF EWWDY PUCNS TPJHR OBWHE KYUSB CANYC
 W

 - 167 – MRJ LLT -
 KLIBM ERJAR WMMHJ STHOY OOIQB HSSZU EOOKF TASXN XVYWE SCTCH
 NRNBL ZPEBH XPAQE DFNYS XHMNI HRARO UNBMD ZRZDN WTGUI UCBZN
 ZTFJA EKOMJ AZILN RKVFD UNIEW ILZVL KQYYJ ANKXG NNNHT EMAVD
 FXKAY MLWCV QDFWX LO

 - 186 – DOQ VHZ -
 PBNXA SMDAX NOOYH RCZGV VZCBI GIBGW HMXKR RVQCF JCZPT UNSWA
 DDSTI GQQCS AGPKR XXLOM GFXAP HHMRF SDKYT MYPMV ROHAS QYRWF
 WVAVG CCUDB IBXXD YZSAC JSYOT MWUCN WOMHH JPYWD CCLUP GSWCL
 MBCZS SYXPG MGMQX AUFUL NOZEQ ENHEI ZZAKL C

[[Fájl:Bletchley decrypt.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|Egy részben megfejtett német üzenet. 1945. február 14.]]

 - 195 – EHW TNH -
 ABTWU GWDMP OGKMQ KBHGK HROUP RMYQY INHSA MWFBP CDQRG LDBFK
 YNXPP DIQHE AOIFQ AOLRZ ZFPDJ MCGEC TAHHQ MVUYA JIAWM WSOYU
 UTLEP AVZKG HJWCD LOQHW IMSTC LQDNP VCFCN FRUYR GSSJH ORQMU
 IFFYU WYNTA XPYIX MYTEE FTDCV EHUOA DCPLM APCAU JJYUK

 - 232 – KPL ZFT -
 IKPKE WZVTB TXWID JCJAN MPWQZ RKUGF TBBAL IERPD BCDVM ARZEL
 XXWKF ABVKI WFXDV HJGRR CUCQN YQGAE PNOYN LIYLC DGKYL TXTYP
 IVDGP YMZLY UXWQS FQLCB DELAN PXXWH TDMNQ ENFWA TJVHO EUPGO
 CQJCF WSLJR EJJFL TJFJT UIYKT

 - 241 – SDV RUD -
 TAZUK DVNNF AZOUV YYSXO ZLRJO TMMXK AWPVU TTUXS LAQOX GQUKX
 XKXAL URHGR SUOHD FJTRE TLFKD MGDXE MWIXX INTLG EDKVL RTJFX
 RFOIE NNIRR WFKTI BVFVE LLAWR GJNVB YHBZS CJVTZ PDBGV PBNNA
 LNAKX OUOJG WLJXO UXHDS HXJOU HVBVF DOLMN LYNVC MRGKK YTOCP
 DUEVN FMIPT GGJYA YBDES P

 - 272 – PPS QJH -
 QSDCK HQOGN OSAIC GADNM PJIAI NPWBM VLTKQ YUDII GWSHT TZEYE
 CCHFJ CNYBC HXZNE KOOMV SOLLS NDDGR RXPMS GFOPY SJFSY SBYBS
 CSKDP IOBQM HSFKV MCSMD HYJNO CHB

További adásokat lásd még a további információk között: A Wehrmacht kódjának megfejtése.

== Megjegyzések ==
<references group=m/>

== Hivatkozások ==
<div style="height:250px; overflow:auto; padding:3px; border:1px solid #aaa;" class="scrollbox">
{{jegyzetek|oszlopok=2}}
</div>

== Fordítás ==
* {{Fordítás|en|Enigma machine|oldid=294383124|n=az}}
* {{Fordítás|de|Enigma (Maschine)|oldid=74245784|n=az}}

== Források ==
* {{cite book|last=Bauer|first=F. L.|year=2000|title=Decrypted Secrets|url=https://archive.org/details/decryptedsecrets00baue_275|publisher=Springer|edition=2|isbn=3-540-66871-3|pages=[https://archive.org/details/decryptedsecrets00baue_275/page/108 108], 112|language=angol}}
* {{cite journal|last=Hamer|first=David H.|coauthors=Sullivan, Geoff; Weierud, Frode |month= 07 |year= 1998 |title= Enigma Variations: An Extended Family of Machines |journal= Cryptologia |issue= 22(3) |language= angol |url= https://cryptocellar.org/pubs/enigvar.pdf |format= PDF |accessdate= 2024-05-06}}
* {{cite book|first=David|last=Kahn|year=1991|title=Seizing the Enigma: The Race to Break the German U-Boats Codes, 1939-1943|url=https://archive.org/details/seizingenigmarac0000kahn_u6g3|isbn=0-395-42739-8|language=angol}}
* {{cite book|first=Władysław|last=Kozaczuk|title=Enigma: How the German Machine Cipher Was Broken, and How It Was Read by the Allies in World War Two|url=https://archive.org/details/enigmahowgermanm0000koza|editor=Christopher Kasparek, Frederick, MD|publisher=University Publications of America|year=1984|isbn=0-89093-547-5|language=angol}}
* {{cite web|first=Władysław|last=Kozaczuk|url=http://www.enigmahistory.org/text.html|title=The origins of the Enigma/ULTRA|language=angol|accessdate=2003-07-17|archiveurl=https://web.archive.org/web/20030717071218/http://www.enigmahistory.org/text.html|archivedate=2003-07-17}}
* {{cite journal|last=Kruh|first=Louis|coauthors=Deavours, Cipher|year=2002|title=The Commercial Enigma: Beginnings of Machine Cryptography|journal=Cryptologia|issue=26(1)pages=1–16|url=http://www.dean.usma.edu/math/pubs/cryptologia/classics.htm|format=Online változat (PDF)|language=angol|accessdate=2012-09-01|archiveurl=https://web.archive.org/web/20060303045548/http://www.dean.usma.edu/math/pubs/cryptologia/classics.htm|archivedate=2006-03-03}}
* {{cite journal|last=Marks|first=Philip|coauthors=Weierud, Frode|month=01|year=2000|title=Recovering the Wiring of Enigma's Umkehrwalze A|journal=Cryptologia|issue=24(1)|pages=55–66|language=angol}}
* {{cite book|first=Simon|last=Singh|title=Kódkönyv|chapter=Az Enigma feltörése|publisher=Park Könyvkiadó|year=2001|pages=151-197|isbn=963-530-525-7|language=magyar}}
* {{cite book|last=Smith|first=Michael|year=1998|title=Station X|publisher=Macmillan|isbn=0-7522-7148-2|language=angol}}
* {{cite book|first=William|last=Stevenson|title=Titkos háború|publisher=I. P. Coop|isbn=963-7930-05-1|language=magyar}}
* {{cite journal|last=Stripp|first=Alan|title=The Enigma Machine: Its Mechanism and Use|editor=Hinsley, F. H.; Stripp, Alan|journal=Codebreakers: The Inside Story of Bletchley Park|year=1993|pages=83–88|language=angol}}
* {{cite book|last=Ulbricht|first=Heinz|title=Die Chiffriermaschine Enigma — Trügerische Sicherheit: Ein Beitrag zur Geschichte der Nachrichtendienste''. PhD Thesis|year=2005|url=http://opus.tu-bs.de/opus/volltexte/2005/705/pdf/enigmadiss.pdf|format=PDF|language=német}}

== További információk ==
{{commonskat|Enigma machine}}
{{wikiszótár|a|enigma}}
* [https://youproof.hu/kriptografia/1-alapfogalmak-caesar-vigenere-enigma-kulcsmegosztas Alice és Bob – 1. rész: Alice és Bob színrelép] {{hu}}
* [http://www.jproc.ca/crypto/enigma.html Enigma képek] {{en}}
* [http://w1tp.com/enigma/ Részletes fényképek az Enigma modelljeiről és alkatrészeiről] {{en}}
* [http://users.telenet.be/d.rijmenants/index.htm Cipher Machines & Cryptology] {{Wayback|url=http://users.telenet.be/d.rijmenants/index.htm |date=20100324085514 }} Az Enigma történelmi és műszaki áttekintése {{en}}
* [https://web.archive.org/web/20090404061657/http://membres.lycos.fr/pc1/enigma/index.html Enigma M3 szimulátor] {{en}}
* [http://cryptocellar.org/ Frode's CryptoCellar] Enigma dokumentumok {{en}}
* [http://cryptocellar.org/bgac/index.html A Wehrmacht kódjának megfejtése] {{en}}
* [http://www.bletchleypark.org.uk/ Bletchley Park National Code Center] {{Wayback|url=http://www.bletchleypark.org.uk/ |date=20091209184137 }} A második világháborús brit kódfejtés helyszíne {{en}}
* [http://cnm.open.ac.uk/projects/stationx/enigma/index.html Négytárcsás haditengerészeti Enigma képei] {{Wayback|url=http://cnm.open.ac.uk/projects/stationx/enigma/index.html |date=20110724015209 }} {{en}}
* [http://people.physik.hu-berlin.de/~palloks/js/enigma/ HTML/Javascript Enigma szimulátor] {{en}}
* [https://web.archive.org/web/20160304215222/http://www.mszp007.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=1075 Az Enigma feltörése] {{hu}}
* [https://web.archive.org/web/20110816152439/http://www.mszp007.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=563 Az Ultra titok] {{hu}}
* [https://web.archive.org/web/20091007204341/http://hps.elte.hu/tdk/dogak/marai_kekesi_doga.pdf Lengyelek az Enigma ellen] {{hu}}
* Stephen Budiansky: ''Elmék harca. A második világháború kódfejtésének teljes története''; ford. Montanus, Láng Zsuzsa Angéla; Vince, Budapest, 2005
* Sinclair McKay: ''A Bletchley Park titkos élete. A második világháború kódfejtő központja, ahol az Enigmát megfejtették''; ford. Bihari György; Gabo, Budapest, 2013
* [[Dermot Turing]]: ''X, Y, Z. Az Enigma feltörésének igaz története''; ford. Gyárfás Vera; Typotex, Budapest, 2020
* Frederick W. Winterbotham: ''Az Ultra titka'', OMIKK, Budapest, 1990, {{ISBN|9635931042}}, (eredeti kiadás: ''The Ultra Secret'', Harper & Row, New York, 1974, {{ISBN|0-06-014678-8}})

== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Alan Turing]]
* [[Irving J. Good]]
* [[Kriptográfia#A 20. század első fele]]
* [[A kriptográfia története#Kriptográfia a II. világháború alatt]]
* [[Sigint]]
* [[Személyi számítógép#A számítógépek alkalmazásának kezdetei]]
* [[Turing-gép]]
* [[William Stephenson]]

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|második világháború| |Németország|-|Lengyelország|-}}
{{kiemelt}}

{{DEFAULTSORT:Enigma (gep)}}
[[Kategória:Kriptográfia]]
[[Kategória:Második világháborús hírszerzés]]
[[Kategória:Kiemelt cikkek]]