Csillag forrásának megtekintése

{{egyért2|a csillagról mint égitestről|csillag (egyértelműsítő lap)}}
[[Fájl:A young star takes centre stage.jpg|bélyegkép|300px|A V1331 Cyg nevű születő csillag a [[Hattyú csillagkép]]ben<ref>[https://www.spacetelescope.org/images/potw1509a/ A young star takes centre stage] {{Wayback|url=https://www.spacetelescope.org/images/potw1509a/ |date=20180911113251 }}, spacetelescope.org {{en}}</ref>]]
[[Fájl:Mira 1997.jpg|bélyegkép|300px|A [[Mira típusú változócsillag#A névadó csillag|Mira Ceti]] [[változócsillag]] aszimmetrikus formájú. A [[Hubble űrtávcső]] képe]]
<!--[[Fájl:Formação estelar.jpg|balra|bélyegkép|300px|Csillagok az égbolton]] törölték a Commonsról-->

A '''csillag''' a [[csillagászat]] szaknyelvében olyan [[égitest]], amely nukleáris energiát termel, így saját [[fény|fénnyel]] rendelkezik, szemben a [[bolygó]]kkal, amelyek központi csillaguk fényét verik vissza, és elenyésző saját sugárzást bocsátanak ki. A népnyelv régebben valamennyi égitest szinonimájaként használta a csillag szót (Esthajnalcsillag = [[Vénusz]]), a szócikk a továbbiakban a csillagászati értelemben vett jelentéséről szól.

== Etimológia ==
* A magyar nyelvben a csillag szó a [[18. század]] végétől vált általánossá az eredeti, „húgy” szó helyett. A középkori magyar nyelv még kétféle megnevezést ismert „az éjszaka fénylő égitestre”: a ''csillag'' és a ''húgy'' szót. Nyelvi emlékeink őrzik a mai napig a ''csillagokba néző ember esetében'' a „húgybanéző” kifejezést, ugyanúgy, mint a ''kaszáscsillag'' esetében a „Kaszáshúgy”, a ''[[Nagy Medve csillagkép|Göncölszekér]]'' esetében pedig a „Szekérhúgy” szavakat.<ref>{{Cite web |url=http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/magyar_nepi_csillagnevek/nepi_csillagnevek_gyujtese_20090301.html# |title=MCSE |accessdate=2010-09-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090821193937/http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/magyar_nepi_csillagnevek/nepi_csillagnevek_gyujtese_20090301.html# |archivedate=2009-08-21 }}</ref> A legismertebb forrás a [[Károlyi-biblia|Károli-biblia]] [[1590]]-ben megjelent bibliakiadása, melyben a „húgy” szó még egyértelműen ''csillag'' jelentéssel szerepel.
* A ''húgy'' szót később felváltó ''csillag'' szavunkat egy ősi hangfestő szóból származtatják, a források szerint a ''csillan'' és a ''csillog'' igékből ered. Ezt türk és [[Magyar őstörténet#Az uráli őshaza|urál kori]] eredetűnek egyaránt leírták. A finnugor nyelvcsaládban egyedül a votjákoknál felismerhető a szó: ''čilal'' vagy ''šilal'', jelentése: „ragyog”. A magyarban tájnyelvi szóként létezett korábban, onnan emelkedett az irodalmi nyelvbe. A szó török eredetű, a [[csuvas nyelv|csuvasban]] çăлтăр ''(çăltăr)'', amelynek töve azonos a magyar tővel (csil-csal). A [[hettita nyelv|hettita]] ''šittar'' összeköti az indoeurópai nyelvek ''star-stir'' szóalakjaival.<ref>{{cite web | url= https://www.urbanlegends.hu/2004/08/hugy-mint-csillag/ | title= Húgy mint csillag. Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága | work= urbanlegends.hu | date= 2004-08-05 | accessdate = 2020-05-09}}</ref>

== Meghatározás ==
A csillagokat villódzó, sziporkázó fénypontokként látjuk szabad szemmel. A nagy távolság miatt tűnnek pontszerűnek, még a legnagyobb földi [[távcső|távcsövekben]] is. A csillagok fényének ezt a szabálytalan pislákolását – a [[szcintilláció (csillagászat)|szcintilláció]] jelenségét – a [[föld]]i [[légkör]] áramlásai hozzák létre (gyakran, első ránézésre egyáltalán nem könnyű megállapítani, hogy az égen bolygót látunk-e vagy csillagot; az [[Amatőrcsillagászat|amatőrcsillagász]]ok egy jó módszere ennek megállapítására az, hogy ha egy csillag nem szcintillál, akkor feltehetően nem is csillag, hanem bolygó).

A legközelebbi csillag a [[Nap]], a következő legközelebbi a [[Proxima Centauri]], amely 4,2 [[fényév]]re található, tehát a fény 4,2 év alatt ér ide onnan. Ha az egyik leggyorsabb vonattal, a francia [[TGV]]-vel utazhatnánk annak 574,8&nbsp;km/h nagyságú rekordsebességével, akkor majdnem 8 millió évig tartana az odaút. Ez a távolság tipikus a [[Tejútrendszer|galaxisunkban]]. Ennél sűrűbben helyezkednek el a galaxis és a [[gömbhalmaz]]ok középpontjában, és sokkal távolabb a [[Galaktikus halo|galaktikus halóban]], a galaxist körülvevő gömb alakú térrészben.

A csillagok mérete a kicsiny, nagyváros méretű [[neutroncsillag]]októl (melyek tulajdonképpen már halott csillagok) az olyan [[szuperóriás]]okig terjed, mint a [[Sarkcsillag]] ''(Polaris),'' valamint az [[Orion csillagkép]] [[Betelgeuze]] nevű csillaga, melyek átmérője a Napénak nagyjából ezerszerese. A ma ismert legnagyobb csillag a [[UY Scuti]], amelynek sugara elérheti a Napénak 1420-szorosát. [[Sűrűség]]e viszont jóval kisebb, mint a Napé.

== A csillagok állapothatározói ==
A csillagok fizikai tulajdonságait az ún. állapothatározókkal jellemezhetjük. A legfontosabb állapothatározók a következők: [[Égitestek fényessége|fényesség]], felületi [[hőmérséklet]], [[csillagászati színképelemzés|színkép]], [[Kör (geometria)#sugár|sugár]], forgási periódus, [[kémia]]i összetétel, [[mágneses mező]], [[tömeg]]. Ezen kívül szokás még a felületi [[gravitációs gyorsulás]]t is az állapothatározók közé sorolni, ezek azonban a csillag tömege és sugara ismeretében könnyen kiszámíthatóak.

=== Fényesség ===
{{Bővebben|Égitestek fényessége}}
A csillagok [[Égitestek fényessége|látszólagos fényességének]] mértékegysége a [[magnitúdó]]. Minél fényesebb egy adott csillag, annál kisebb a magnitúdó értéke. A magnitúdó logaritmikus [[mértékegység]]: ha két csillag látszólagos fényessége között 1 magnitúdó különbség van, akkor az egyik csillag 2,512-szer fényesebb a másiknál.

A [[Nap]] látszólagos fényessége -26,86 magnitúdó. A [[Hold]] teliholdkor -12,6, a [[Vénusz]] -4,6, a [[Jupiter]] -2,94 magnitúdós fényességet érhet el. Az éjszakai égbolt legfényesebb csillaga, a [[Szíriusz]] -1,45 magnitúdós. A leghalványabb, szabad szemmel tiszta időben még látható csillagok 6 magnitúdósak. Távcsővel halványabb [[égitest|objektumok]] is láthatók: minél nagyobb a műszer objektívjének átmérője, annál halványabb égitesteket láthatunk vele. A legnagyobb földi távcsövekkel 25 magnitúdós, a [[Hubble űrtávcső]]vel 30 magnitúdós csillagok is észlelhetők.

A látszólagos fényesség nem utal a csillagok valódi fényességére. Egyes halvány csillagok látszó fényessége azért kicsi, mert nagyon távol vannak a Földtől. Ezért a csillagok valódi fényességét az [[abszolút fényesség]] adja meg, amely a csillag 10 [[parszek]] távolságból megfigyelhető látszólagos fényessége.

=== Luminozitás ===
A csillagok [[luminozitás]]án a másodpercenként kibocsátott sugárzás mennyiségét értjük. A csillagok energiáját a magban végbemenő termonukleáris reakciók hozzák létre. A luminozitás a csillag korától is függ. Az energia [[elektromágneses sugárzás]] formájában szabadul fel, a röntgen sugaraktól a rádióhullámokig. Az ultraibolya sugárzást a földi légkör felfogja, amely nehezíti a luminozitás mérését a felszínről. Ezért ezeket közvetlenül a világűrből mérik, [[műhold]]ak segítségével. Egyes csillagok luminozitása a Nap luminozitásának 500 – 500 000-szerese is lehet.

=== Színképtípus ===
[[Fájl:Morgan-Keenan spectral classification.svg|bélyegkép|300px|Különféle [[Színképelemzés|színképtípus]]ú [[fősorozat]]i csillagok egymáshoz viszonyítva]]
{{Bővebben|Csillagászati színképosztályozás}}

A színképet [[spektroszkóp]]pal lehet meghatározni. Ez felbontja a beérkező fényt egy színképi sávra, amelyen sötét, ún. [[Fraunhofer-féle vonalak]] jelennek meg. Ezeket az csillag atmoszférájában található alkotóelemek hozzák létre. Például a hidrogén sötét vörös vonalként jelenik meg. Egy csillag színképének vizsgálata minőségi (kvalitatív) elemzésen kívül mennyiségi (kvantitatív) elemzést is lehetővé tesz. Vagyis a légköri elemek által létrehozott színképvonalak alakja és elhelyezkedése a [[gáz]] hőmérsékletétől és nyomásától is függ. (Lásd még: [[Csillagászati színképelemzés]])

A csillagokat [[színkép]]ük szerint csoportosíthatjuk, elsősorban a [[hőmérséklet]]ük és az anyagösszetételük alapján. Az egyes csoportokat a következő betűkkel jelöljük: O, B, A, F, G, K, M, valamint a [[barna törpe]] altípusok jelei R, N és S. Itt az O-típus a legforróbb, az S-típus a leghidegebb csillagokra utal. Ezt a sorrendet segítő mondatokkal [[mnemotechnika#memoriter|mnemonik]]okkal jegyezhetjük meg. Íme pár változat:

* „'''O'''ly '''B'''arátságos '''A''' '''F'''énylő '''G'''öncölszekér, '''K'''eresd '''M'''eg”;
* „'''O'''rosz '''B'''arátom '''A'''zt '''F'''elelte, '''G'''épek '''K'''észítenek '''M'''indent ['''R'''ám '''N'''e '''S'''zámíts]”;
* „'''O'''h, '''B'''e '''A''' '''F'''ine '''G'''irl, '''K'''iss '''M'''e ['''R'''ight '''N'''ow '''S'''weetheart]” ([[Annie Jump Cannon]], [[1863]]–[[1941]]).

Minden színképosztálynak 0-9-ig terjedő alosztálya van a felületi hőmérséklet csökkenő sorrendjében, kivétel az O-típus, ahol az osztályozás O5-tel kezdődik. A mi napunk G2 típusú, legtöbb értelemben átlagos csillagnak számít. A csillagokat a [[Hertzsprung–Russell-diagram]]on [https://web.archive.org/web/20050429070011/http://www.gothard.hu/astronomy/astroteaching/hrd/hrd.html] szokás ábrázolni, melynek a két tengelyén az [[abszolút fényesség]] és a hőmérséklet (szín) található. A legtöbb csillag, a Napunk is, egy sávban helyezkedik el, ez a [[fősorozat]]. Ezeknek a csillagoknak az energiatermelésében a [[proton-proton ciklus]] dominál, ami során [[hidrogén]] alakul át [[hélium]]má.

=== Hőmérséklet ===
A [[hőmérséklet]] a csillag magjától a légköréig változik. Például a Nap magjában eléri a 15 millió °C-ot, míg a légkör effektív felszíni hőmérséklete csak 5785 K. A [[csillagász]]ok a légkör effektív hőmérsékletét a színkép és a [[fekete test]] (minden sugárzást elnyelő test, amely csak elméletileg létezik) összehasonlításával mérik.

=== Méret ===
[[Fájl:Relative star sizes hu.svg|right|thumb|300px|Néhány törpecsillag Naphoz és Jupiterhez viszonyított mérete]]

Meg lehet mérni az óriás és szuperóriás csillagok szögátmérőjét egy [[Michelson-interferométer]]nek nevezett műszerrel. Ez az ívpercekben és ívmásodpercekben mért [[szögátmérő]] a távolsággal arányban megadja a csillag lineáris átmérőjét. Az [[Arcturus]] (az égbolt negyedik legfényesebb csillaga) átmérője a Nap átmérőjének 23-szorosa (a Nap átmérője 1,39 x 10<sup>6</sup> km). Az [[Orion csillagkép]]ben lévő [[Betelgeuze]] a legnagyobb méretű csillagok egyike, átmérője 1000-szerese a Napénak. Más módszerek is vannak a méretek meghatározására (kisugárzott energia vagy a fedési kettősök fogyatkozásai alapján).

=== Tömeg ===
A tömeg az egyik legfontosabb állapothatározó. Értéke 0,07 és 100<ref>{{cite web|url=http://hirek.csillagaszat.hu/csillagok_fejlodese/20080724-legnehezebb-csillagok-ngc3603.html|title=Megtalálták a legnagyobb tömegű csillagokat?|last=Székely|first=Péter|date=2008-07-24|publisher=[http://hirek.csillagaszat.hu/ Hírek.csillagászat.hu]|accessdate=2008-07-24|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080728232232/http://hirek.csillagaszat.hu/csillagok_fejlodese/20080724-legnehezebb-csillagok-ngc3603.html#|archivedate=2008-07-28}}</ref> [[naptömeg]] között változhat. Alsó határát a stabil hidrogénfúzió elindításához szükséges maghőmérséklet jelöli ki, az ennél könnyebb égitestek a [[barna törpe|barna törpék]], melyek magjában csak a [[deutérium]] fúziója indul be, ami hamar el is fogy. Felső határa az úgynevezett [[Eddington-határ]], az ennél nehezebb csillagok olyan intenzív sugárzást bocsátanának ki, hogy a [[sugárnyomás]] lefújná a csillag külső rétegeit (így megkönnyítve).

Egy csillag gravitációs ereje a tömegétől függ. A [[kettőscsillag]]ok esetében a tömeget az egymástól való távolságuk és keringési idejük alapján lehet meghatározni. A pálya a tömegvonzástól függ, a tömegvonzás pedig a tömegtől és a távolságtól. A tömeg-luminozitás összefüggés alapján is meghatározhatjuk egy csillag tömegét. A tömeg és a luminozitás egyenes arányban nő.

Minél nagyobb egy csillag tömege, annál gyorsabb ütemben alakítja át az anyagot energiává. Ennek következtében a nagy tömegű csillagok élettartama rövidebb, mint a kisebb tömegűeké. A csillagok – a fősorozaton való tartózkodásuk során - a hélium és hidrogén magjukban végbemenő fúzióból nyerik az energiát. Ez a folyamat a csillag tömegétől függően rövidebb vagy hosszabb. Egy [[naptömeg]]ű csillag élettartama 10 milliárd év, egy három naptömegű csillagé 500 millió év, egy 30 naptömegű csillagé már csak 6 millió év.

=== Kémiai összetétel ===
Habár a csillagok nagyrészt hidrogént és héliumot tartalmaznak, kémiai összetételük eléggé különbözik. {{forr|Például nemrég határozták meg, hogy a fiatal csillagok kisebb arányban tartalmaznak fémeket, mint az idősebbek.}} Ennek az a magyarázata, hogy a [[vörös óriás]]ok már elégették a bennük lévő hidrogént, bennük a hélium és a nehezebb elemek fúziója zajlik.

== Összefüggések az állapothatározók között ==
Egyértelmű összefüggés áll fenn a csillagok R sugara, L fényessége és T<sub>eff</sub> effektív hőmérséklete között:

:<math>L =  4 \pi R^2 \sigma T_{e}^4 </math>

Tapasztalati összefüggés áll fenn a csillagok tömege és abszolút fényessége között. E két állapotjelző egyidejű pontos meghatározása csak a közeli vizuális (távcsővel felbontható) kettősök és a fedési kettősök esetében lehetséges; megbízható tömegértékeink csak néhány tucat csillagra vannak. E csillagok többségének távolsága ismert, így a fenti képlet alapján kiszámítható az abszolút fényességük. A tömeg és a luminozitás között a fősorozati csillagoknál durván az alábbi összefüggés áll fenn:

:<math>L \approx M^{3,5} </math>

== Helyváltoztatás ==
{{Bővebben|Sajátmozgás}}

A csillagok szabad szemmel nézve mozdulatlannak tűnnek, valójában azonban mozognak a térben. A térbeli elmozdulás látóirányunkra merőleges vetületét nevezzük a csillagok [[sajátmozgás]]ának. A legnagyobb sajátmozgással a [[Barnard-csillag]] (Nyílcsillag) rendelkezik. A színkép tanulmányozásával meg lehet határozni a csillagok látóirányú mozgási sebességét. Ha a csillag távolságát is ismerjük, akkor a fentiekből kiszámítható a csillag valós térbeli mozgása.

A közeli csillagok tanulmányozásával a csillagászok megállapították, hogy ezek egymáshoz viszonyítva különböző pályán mozognak kb. 24&nbsp;km/s sebességgel. A Nap 26&nbsp;km/s sebességgel halad a [[Hercules csillagkép]] irányába.

== Távolság ==
A csillagok távolságát különböző módszerekkel lehet meghatározni. A hatalmas értékek miatt nem [[kilométer]]ben vagy [[csillagászati egység]]ben, hanem [[fényév]]ben vagy [[parszek]]ben mérjük. A [[Naprendszer]]hez legközelebbi csillag a 4,22 fényév távolságra lévő [[Proxima Centauri]].

A legegyszerűbb módszer szerint, ha meghatározzuk a Földhöz elég közel elhelyezkedő csillag pontos helyzetét hat hónapos különbséggel (két periódusban, amikor a Föld ellentétes irányban helyezkedik el a Naptól), akkor észrevehetjük, hogy a két helyzet nem egyezik. Ismerve a földi pálya átmérőjét (kb. 300 millió km), ki tudjuk számítani azt a szöget, amellyel a csillag elmozdult az égbolton. Az elmozdulás fordítottan arányos a távolsággal. Ezt a módszert [[parallaxis]]-módszernek nevezzük. Csak a közeli csillagoknál alkalmazható. A távolabbi csillagok elmozdulási szöge túl kicsi.

== Osztályozás ==
* Abszolút fényességük, hőmérsékletük, színképük és más állapothatározók szerint a csillagok lehetnek:
** átlagos csillagok (fősorozatbeli csillagok)
** [[vörös törpe|vörös törpék]]
** [[barna törpe|barna törpék]] (legkisebb tömegű csillagok, amelyek magjában még beindulhat a fúziós reakció)
** [[szubtörpe|szubtörpék]]{{wd|Q6220}}
** óriáscsillagok
*** [[vörös óriás]]ok (végső fázis a csillagok életében)
** maradvány csillagok
*** [[fehér törpe|fehér törpék]]
*** [[fekete törpe|fekete törpék]] (kialudt fehér törpék)
*** [[neutroncsillag]]ok
**** [[pulzár]]ok (periodikus rádiójeleket küldenek az űrbe)
**** [[magnetár]]ok (erős mágneses térrel rendelkező neutroncsillagok)
*** [[kvarkcsillag]]ok (egymáshoz préselt kvarkokból állnak)
*** [[fekete lyuk]]ak (erős gravitációs térrel rendelkező maradvány csillagok)
* Kémiai összetételük és a galaxisban elfoglalt helyzetük szerint a csillagok különböző [[csillagpopulációk|populációkhoz]] tartoznak.
* Kísérőik alapján a csillagok lehetnek:
** [[kettőscsillag]]ok
*** optikai kettőscsillagok (közel azonos látóirányba esnek, valójában a tér mélységében egymástól tetszőleges távolságban lehetnek)
*** fizikai kettőscsillagok
**** spektroszkópiai kettőscsillagok (színképvonalak eltolódásából lehet rájuk következtetni)
**** fedési kettőscsillagok (egymást periodikusan eltakaró csillagok)
** többes rendszerek
** [[bolygórendszer]]ek
* Fényességük szerint a csillagok lehetnek
** állandó fényességű csillagok (az egyre érzékenyebb fényességmérési módszerek alkalmazásával elterjedt a mondás: nincsenek állandó fényű csillagok, csak a fényváltozásuk nagysága még nem meghatározott)
** [[változócsillag]]ok (periodikus vagy nem periodikus változásokkal): [[cefeida|cefeidák]], [[nóva|novák]], [[szupernóva|szupernóvák]] stb.

== Energiatermelés ==
A csillagok legfontosabb energiaforrása a magban zajló termonukleáris reakció. Az [[energia]] az [[atommag]]ok fúziójából szabadul fel, több millió kelvinen. Ilyen magas hőmérsékleten az [[elektron]]ok leválnak az [[atom]]okról, és [[plazma]] jön létre. Az atommagok ütközése termonukleáris reakciókat eredményez. A fúzió többféleképpen is végbemehet, összességében három fő folyamatot különböztetünk meg. Az egyik a [[proton-proton ciklus]], ami során protonokból héliummagok keletkeznek. A Naphoz hasonló (viszonylag) kis tömegű fősorozatbeli csillagok energiatermelésében ez a folyamat dominál. Nagy tömegű forró csillagok energiatermelésében a [[CNO-ciklus]] (más néven Bethe-Weizsacker-folyamat) játszik fontos szerepet. Ennél is magasabb hőmérsékleten megy végbe a három alfa-ciklus (Salpeter-reakció).

== Csillagfejlődés ==
{{Bővebben|Csillagfejlődés}}
[[Fájl:Star evolution.png|right|thumb|300px|Egy Nap tömegű csillag életútja a [[Hertzsprung–Russell-diagram]]on]]

=== A csillagok születése ===
{{Bővebben|Csillagkeletkezés}}
A csillagok születése több millió éves folyamat, és több szakaszból áll: egy molekuláris felhő belsejében csomósodások vagy globulák jönnek létre, ezekből előbb protocsillagok, majd csillagok lesznek.

A világűrben hatalmas por- és gázfelhők vannak. A [[molekuláris felhő]]kben az anyag sűrűbb és koncentráltabb. Ezek több tíz fényév átmérőjűek lehetnek, a bennük lévő anyag még nagyon hideg. Azért nevezzük molekuláris felhőknek, mert a benne található gázok [[Molekula|molekulák]] formájában vannak jelen. Minden ilyen molekuláris felhő gyenge egyensúlyban van. Külső hatás következtében ez az egyensúly felborul. Ekkor a felhő egy része saját tömegétől összeroskad és az anyag elkezd összehúzódni. A felhő kisebb anyagcsomókra oszlik.

A molekuláris felhőkből kiváló anyagcsomókból [[Bok-globula|globulák]] jönnek létre. Ezeknek mérete a Naprendszerével egyenlő, tömegük 200 naptömeg. Még nagyon hideg és sötét objektumok. Lassan egyre sűrűbbek és forróbbak lesznek, majd létrejönnek belőlük a [[protocsillag]]ok. Ezek már sugározni kezdenek. A protocsillagok anyaga tovább sűrűsödik, fényük változó. Gyors gázkilövellések indulnak a pólusok felé. Amikor a magban a hőmérséklet eléri a 10 millió fokot beindulnak a nukleáris reakciók. A protocsillag átalakulásának ideje a tömegétől függ (30 millió év egy Naphoz hasonló csillagnál és 300 ezer év egy 30 naptömegű csillagnál).

=== A csillagok halála ===
[[Fájl:Chandra-crab.jpg|right|thumb|300px|Pulzár a Rák-ködben ([[Chandra-űrtávcső]])]]

Amikor a csillag elhasználta a belsejében lévő hidrogént, elkezd összehúzódni és egyre forróbb lesz. A hidrogén még nagy mennyiségben fordul elő a felszín közelében és itt is beindul a fúzió. Ezután a csillag kitágul és színe vörössé válik, [[vörös óriás]] lesz. Átmérője 10-100 napátmérő is lehet. A magban újabb nukleáris reakciók indulnak be: a hélium fúziójából [[szén]] keletkezik. A csillag atmoszférája kidobódik az űrbe, táguló gázgömböt, [[planetáris köd]]öt hozva létre. Amikor a hélium elfogy, a csillag újra összehúzódik.

Ha a csillag tömege nem elég nagy, belsejében már nem lesz akkora hőmérséklet, hogy újabb reakciók induljanak be és [[fehér törpe|fehér törpévé]] válik. A fehér törpe egy nagyjából földméretű, naptömegű csillag. Stabilitását már nem a [[magfúzió]], hanem a belsejében kialakult elfajult elektrongáz nyomása biztosítja, egyensúlyt teremtve a [[gravitáció]] összehúzó erejével. A fehér törpék hőmérséklete és fényessége évmilliárdok alatt fokozatosan csökken, és csak egy [[fekete törpe]] marad hátra.

Nagy tömegű csillagoknál a hélium elhasználása után a fúzió egyre nagyobb atomtömegű elemekkel folytatódik, egészen a vasig. A fúzió azért áll le a vasnál, mert az ennél nagyobb rendszámú elemek keletkezése már nem energianyereséges. Szuperóriás csillagok jönnek létre, melyeknek átmérője 1000 napátmérő is lehet. Belsejük különböző kémiai összetételű rétegekből áll, amelyek a felszínhez közeledve egyre hidegebbek és ritkábbak. Hirtelen felrobbannak és az anyaguk szétszóródik az űrben. Ezeket nevezzük [[szupernóva|szupernóváknak]]. A szupernóvák fényessége rövid ideig a Napnál 10 milliárdszor nagyobb. A robbanás után visszamaradó mag, a tömegétől függően [[neutroncsillag]] vagy [[fekete lyuk]] lesz.

:'''Csillagfejlődési rejtély'''
Egy 2016-os tanulmányban kutatók nemzetközi csoportja vizsgálta több csillag fényét a [[Messier 4]] ('''M4''', '''NGC 6121''') [[gömbhalmaz]]ban ([[Skorpió csillagkép]]). Az elemzéssel a csillagok kémiai összetételét határozták meg, és azt a meglepő felfedezést tették, hogy a csillagok fele „kihagyja” a [[vörös óriás]] fázist, és ehelyett rögtön [[fehér törpe|fehér törpévé]] válik. A jelenleg elfogadott elmélettel nem magyarázható, de megfigyelt „korai halál” csak a [[nátrium]]ban gazdag, [[oxigén]]ben szegény csillagok esetén fordul elő.<ref>A tanulmány a ''Monthly Notices of the Royal Astronomical Society'' folyóirat 2016-05-18-i számában jelent meg.</ref>

A megfigyeléseket a HERMES nevű ''(high efficiency and resolution multi-element spectrograph)'' [[spektrográf]]fal végezték az ''Anglo Australian Telescope'' (AAT)-hoz csatlakoztatva.<ref>[https://www.sciencedaily.com/releases/2016/05/160518165243.htm Stellar mystery deepens: Large group of stars found dying prematurely, 2016-05-18]</ref>

== Csillagkatalógusok ==
'''Típusai''':

* átvizsgáló vagy áttekintő katalógusok (Durchmusterungok) sok csillag közelítő hely- és fényességadatait tartalmazzák
* pozíciós katalógusok
* fundamentális katalógusok (ezek tartalmazzák a legpontosabb pozícióadatokat)
* standardcsillag-katalógusok
* fényességkatalógusok
* [[sajátmozgás]]-katalógusok
* radiális sebesség katalógusok
* kettőscsillag-katalógusok
* [[változócsillag]]-katalógusok
* parallaxis-katalógusok
* színképkatalógusok

'''Híres katalógusok''':
* Bonner átvizsgáló katalógus (Bonner Durchmusterung – BD)
* Cordoba átvizsgáló katalógus (Cordoba Durchmusterung – CD)
* Astronomische Gesellschaft Sonnenkatalog
* AGK3 [[1963]]-ban elkészült katalógus, 21499 ún. alapcsillag pozícióadatait tartalmazza
* 5268 standardcsillag katalógusa (Catalogue of 5268 Standard Star – N30) H. R. Morgan adta ki Washingtonban
* Harvard fotografikus fotometria (Harvard Photographic Photometrie – HPP)
* Göttingen Aktinometrie (GA)

== Rekorder csillagok ==
Az ismert csillagok között rekorderek:
* Legnagyobb méretű: [[VY Canis Majoris|UY Scuti amelynek]], átmérője 2,4 milliárd km 9500 fényévre van a Naptól. A Pajzs csillagképben található vörös szuperóriás.
* Legnagyobb tömegűek: [[Éta Carinae-köd#Éta Carinae|η Carinae]] és a [[Pisztoly-csillag]] 100-150 [[naptömeg]]űek, utóbbi 1-3 millió éves, akkor tömege a Napénak 200-szorosa volt, 1-3 millió év múlva [[szupernóva]] lesz.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== További információk ==
{{commonskat|Stars}}
* [https://web.archive.org/web/20060831021905/http://hirek.csillagaszat.hu/asztrofizika/ Csillagok, csillagfejlődés, asztrofizika] A Hírek.Csillagászat.hu rovata
* [https://web.archive.org/web/20081218034411/http://keirclarke.googlepages.com/sky.htm StarViewer - csillagtérkép videókkal a GoogleMaps bemutatásában]
* [https://web.archive.org/web/20160815063721/http://www.gothard.hu/astronomy/astroteaching/astrophysics/spectroscopy/spectral-classification/spectral-classification.php SZÍNKÉPEK OSZTÁLYOZÁSA] A Gothard Asztrofizikai Obszervatórium csillagászati oktatási anyaga
* [http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/hugyba.html A ''csillag'' és a ''húgy'' szó kapcsolata] {{Wayback|url=http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/hugyba.html |date=20100522181343 }}

== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Közeli csillagok listája]]
* [[Közeli fényes csillagok listája]]
* [[Népi csillagnevek listája]]
* [[Preoncsillag]]
* [[Csillagrendszer]]
* [[Magyarországi csillagvizsgálók listája]]
* [[Csillagkatalógus]]

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Csillagászat}}

{{DEFAULTSORT:Csillag}}
[[Kategória:Asztrofizika]]
[[Kategória:Csillagok]]