Compton-szórás forrásának megtekintése

{{Fény és anyag kölcsönhatása navoszlop|kép=Compton-scattering.svg}}

A [[Fizika|fizikában]] a '''Compton-szórás''' vagy más néven a '''Compton-hatás''' a fény [[rugalmatlan szóródás]]a anyagon, amely akkor lép fel, ha nagy energiájú [[elektromágneses sugárzás]] és anyagi közeg kölcsönhatásba kerül. A jelenség jellemzően egy [[Foton|röntgenfoton]] és egy [[atom|atomi pályán]] tartózkodó, kötött [[elektron]] ütközésének leírásával magyarázható. A beérkező foton az energiájának egy részét az ütközés során átadja az atomból kilökődő ''Compton-elektronnak'', és emiatt kisebb energiával, (nagyobb hullámhosszal) hagyja el az atomot, továbbá pályája is eltérülhet.

A jelenség rámutat arra, hogy pusztán [[klasszikus fizika]]i eszközökkel a fény-anyag kölcsönhatás leírása nem teljes, ugyanis a klasszikus [[Thomson-szórás]] nem írja le az alacsony [[intenzitás]]ú sugárzások szóródási folyamatainak hullámhosszfüggését. A ''Compton-hullámhossz'' határértéknek tekinthető, amelynél kisebb hullámhosszú (nagyobb energiájú) részecskék [[kvantummechanika]]i tulajdonságai figyelembe veendők.

A nevét [[Arthur Compton|Arthur Holly Compton]] amerikai fizikusról kapta, aki a jelenséget kísérletileg kimutatta, és amely munkájáért 1927-ben [[Fizikai Nobel-díj]]ban részesült.<ref>{{Cite web|url=https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1927/|title=The Nobel Prize in Physics 1927|accessdate=2017-12-01|work=www.nobelprize.org}}</ref>

== Fizikai jellemzése ==
Arthur Compton röntgensugarakkal végzett szóródási kísérletek során vette észre, hogy a tárgyfelületen a sugarak megváltozott hullámhosszal és visszaverődési szöggel folytatják útjukat. A hullámhossz és az elhajlási szög közti összefüggésre érvényes:<math display="block">\lambda_2 - \lambda_1 = \frac{h}{ m_e c} (1 - \cos \theta)</math>ahol m<sub>e</sub> az elektron tömege, ''c'' a [[fénysebesség]], ''h'' a [[Planck-állandó]], θ az elhajlási szög. Megjegyzendő, hogy a Compton-szórás jelenségét csak úgy lehet értelmezni, hogy az elektromágneses sugárzást részecskék áramának tekintjük, melyben így a fotonok rugalmatlan ütközést szenvednek az elektronokon. A foton hullámhossza az E = ''hν'' alapján nő, mivel energiája az ütközés során csökken. Természetesen itt is fennáll, hogy a folyamat csak abban az esetben mehet végbe, ha a foton energiája elég nagy, hogy az elektront az atomból kilökje. A fentebbi összefüggésből következik, hogy ha θ = 180°, akkor a szórt foton energiája minimális, a Compton-elektroné maximális.

== Jegyzetek ==
{{Reflist}}

== Fordítás ==
{{Fordítás|en|Compton scattering|oldid=811578341}}

== Források ==

=== Szakkönyvek ===
* {{cite book|title=Radiokémia és izotóptechnika (egyetemi tankönyv)|publisher=Műegyetemi Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=1983|isbn=963-17-6363-3|page=|subtitle=|author=Nagy Lajos György|coauthors=László Krisztina}}
* {{Hivatkozás/Könyv|coauthors=Mátrai Tibor, Hornyák László|author=Budó Ágoston|title=Kísérleti Fizika III.|subtitle=Optika és atomfizika|url=http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_04292_3_Fizika3/adatok.html|accessdate=2017-12-01|year=1999|publisher=Nemzeti Tankönyvkiadó Rt|chapter=344. §. A Compton-effektus; a foton impulzusa|chapterurl=http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_04292_3_Fizika3/ch05s02.html}}
* {{href|Sólyom|2010|{{CitLib|szerző= [[Sólyom Jenő (fizikus)|Sólyom Jenő]] |cím= A modern szilárdtest-fizika alapjai II. |alcím=  Fémek, félvezetők, szupravezetők |hely= Budapest |kiadó= ELTE Eötvös Kiadó |év= 2010 |isbn=9789633120286}}}}
* 
=== Tudományos közlemények ===
* {{cite journal|last=Compton|first=Arthur H.|authorlink=Arthur Compton|year=1923|title=A Quantum Theory of the Scattering of X-rays by Light Elements|journal=[[Physical Review]]|publisher=[[Amerikai Fizikai Társaság]]|volume=21|issue=5|pages=483–502|doi=10.1103/physrev.21.483|url=https://journals.aps.org/pr/pdf/10.1103/PhysRev.21.483|accessdate=2017-05-16}}
* {{Cite journal|author=Christopher Ivan Moore|year=1995|title=Observation of the Transition from Thomson to Compton Scattering in Optical Multiphoton Interactions with Electrons|language=angol|location=Rochester, New York|publisher=Rochester University|url=http://www.lle.rochester.edu/media/publications/documents/theses/Moore.pdf|format=PDF}}
* {{cite journal|author=S. Chen et al.|year=2006|title=Measurement of Deeply Virtual Compton Scattering with a Polarized-Proton Target|journal=[[Physical Review Letters]]|publisher=[[Amerikai Fizikai Társaság]]|volume=97|issue=7|doi=10.1103/physrevlett.97.072002|url=https://arxiv.org/pdf/hep-ex/0605012.pdf|accessdate=2017-05-16}}

=== Tananyagok, ismeretterjesztő weblapok ===
* {{Cite web|url=http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/gamma/kolcson/compton.html|title=A Compton-szórás|accessdate=2017-12-01|work=oktatas.ch.bme.hu}}
* {{Cite web|url=http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/Hbase/quantum/comptint.html|title=Compton Scattering|accessdate=2017-12-01|work=hyperphysics.phy-astr.gsu.edu|publisher=Georgia State University}}
* {{Cite web|url=http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-11-evfolyam/a-feny-reszecske-termeszete/a-feny-reszecske-termeszete|title=A fény részecske természete {{!}} Fizika - 11. évfolyam {{!}} Sulinet Tudásbázis|accessdate=2017-12-01|work=tudasbazis.sulinet.hu}}

{{Kvantummechanika}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Fizika}}

{{DEFAULTSORT:Comptonszoras}}
[[Kategória:Kvantummechanika| ]]