Bór forrásának megtekintése

{{Bór/Táblázat}}

A '''bór''' a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] [[kémiai elem]]einek egyike. Vegyjele '''B''', [[Rendszám (kémia)|rendszáma]] 5. Régies magyar elnevezése a ''bórany''.<ref name=kfki>{{cite web| url = http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/gyujt/nyelv2.html| title = A magyar kémiai szaknyelv kialakulása| accessdate= 2010-12-03| author = Szőkefalvi-Nagy Zoltán| coauthors = Szabadváry Ferenc| year = 1972| work = A kémia története Magyarországon| publisher = Akadémiai Kiadó}}</ref> Mivel a csillagok [[nukleoszintézis]]e során nem, kizárólag a [[kozmikus sugárzás]] általi spalláció (=felhasadás) révén keletkezik,<ref>{{cite web|url = http://van.physics.illinois.edu/qa/listing.php?id=17594|title = Q & A: Where does the element Boron come from?|work = physics.illinois.edu|accessdate = 2011-12-04|archiveurl = https://web.archive.org/web/20120529072641/http://van.physics.illinois.edu/qa/listing.php?id=17594|archivedate = 2012-05-29}}</ref> a bór ritka elem a [[Naprendszer]]ben és a [[földkéreg]]ben egyaránt. A [[Föld]]ön a bór a természetben gyakrabban előforduló vegyületei, a borát ásványok vízoldhatósága révén koncentrálódik. Ezeket [[sókőzetek]] (evaporitok) formájában – mint például [[bórax]] ({{chem|Na|2|B|4|O|5|(OH)|4|·8H|2|O}}) és [[kernit]] ({{chem|Na|2|B|4|O|5|(OH)|4|·2H|2|O}}) – ipari méretekben bányásszák.

A kémiailag kötetlen bórt a [[félfémek]] közé sorolják, kis mennyiségben megtalálható a [[meteoroid]]okban, de a [[Föld]]ön nem fordul elő a természetben. A nagyon tiszta bór ipari előállítása nehézségekbe ütközik, mivel az elem hajlamos makacs vegyületeket alkotni kis mennyiségű [[szén]]nel és más elemekkel. A bórnak több [[allotrópia|allotrop]] módosulata is létezik: az [[amorf]] bór barnásfekete por, míg a kristályos bór fekete, igen kemény (a [[gyémánt]] után a második legkeményebb anyag; [[Mohs-féle keménységi skála|Mohs-keménysége]] {{szám|9.5}}) és szobahőmérsékleten rossz [[elektromos vezetés|vezető]]. Az elemi bórt a [[félvezető]]ipar adalékként hasznosítja.

A bórvegyületek legfontosabb ipari felhasználási területei a [[nátrium-perborát]] [[fehérítő]], illetve az [[üvegszál]] szigetelésben lévő bórax. A bór [[polimer]]ek és [[kerámia|kerámiák]] speciális szerepet töltenek be, mint nagy szilárdságú, könnyű szerkezeti- és tűzálló anyagok. A bór vegyületeit [[szilícium-dioxid]] alapú kerámia üvegekben is alkalmazzák, hogy ellenállóvá tegyék azokat a [[hősokk]]al szemben. A bórtartalmú [[reagens]]eket intermedierként használják a szerves finom vegyszerek szintézisekor. Mindössze néhány bórtartalmú szerves gyógyszer létezik, vagy áll tanulmányozás alatt. A természetes bórnak két stabil [[izotóp]]ja van, ezek egyike (bór-10) számos felhasználással bír mint [[neutron]]elnyelő anyag.

Biológiai szempontból a borátok az [[emlősök]] számára akut módon kevéssé, de az [[ízeltlábúak]] számára erősen mérgező anyagok, ezért rovarölő szerekben használják. A [[bórsav]] enyhén antimikrobiális hatású, valamint ismert egy természetes bórtartalmú szerves antibiotikum is.<ref>{{cite web| url=https://www.jstage.jst.go.jp/article/antibiotics1968/48/1/48_1_26/_article|title = The tartrolons, new boron-containing antibiotics from a myxobacterium, Sorangium cellulosum.|accessdate = 2013-01-24}}</ref> A bór nélkülözhetetlen az élethez. Kis mennyiségben a bórvegyületek szerepet játszanak a [[növények]] [[sejtfal]]ának megerősítésében, így a bórra szükség van a talajban. A kísérletek azt mutatják, hogy a bór az állatok számára ultra-[[nyomelem]] ''(ultratrace element)'', de szerepe az állati fiziológiában ismeretlen. Magas dózisa emlősökben (és feltehetően az emberben is) a reprodukciós szervek károsodását és a magzatok esetében fejlődési rendellenességeket okoz.

== Etimológiája és története ==
A bór elnevezése az [[Arab nyelv|arab]] ''{{unicode|بورق}}'' ''(buraq)'' vagy a [[perzsa nyelv|perzsa]]''{{unicode|بوره}}'' ''(burah)'' szóból származik,<ref>{{Cite book|title =The Origins of English Words: A Discursive Dictionary of Indo-European Roots|first = Joseph T.|last = Shipley|publisher = JHU Press|year = 2001|isbn = 978-0-8018-6784-2|url = https://books.google.com/?id=m1UKpE4YEkEC&pg=PA83}}</ref> amelyek a [[bórax]] ásvány nevei.<ref>{{cite web|url = http://www.innvista.com/science/chemistry/elements/etymolo.htm|title = Etymology of Elements|publisher = Innvista|accessdate = 2009-06-06|archiveurl = https://web.archive.org/web/20120517203022/http://innvista.com/science/chemistry/elements/etymolo.htm|archivedate = 2012-05-17}}</ref>
[[Fájl:Sassolite.jpg|220px|thumb|left|[[Szasszolit]] ásvány.]]
A bór vegyületei évezredek óta ismertek. A bórax ismert volt [[Tibet]] nyugati sivatagaiban, ahol elnevezése a [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]] eredetű ''tincal'' volt. Kr. u. [[300]]-ban már bóraxtartalmú mázakat használtak [[Kína|Kínában]], és a ''tincal'' elérte a Nyugatot is, amit a perzsa alkimista [[Dzsábir ibn Hajján]] feltehetőleg megemlít Kr. u. [[700]]-ban. [[Marco Polo]] a 13. században hozott vissza néhány mázat [[Olaszország]]ba. Agricola 1600 körül feljegyezte a bórax folyatószerként való használatát a [[kohászat]]ban. 1777-ben [[bórsav]]at találtak a [[firenze|Firenzéhez]] közeli [[termálvíz]] forrásokban (soffioni), amely ''sal sedativum'' néven vált ismertté, és főleg orvosi célokra használták. A ritka [[szasszolit]]{{wd|Q424769}}-ásvány nevét az olaszországi [[Sasso]]ról kapta, amely az [[európa]]i bórax fő forrása volt 1827 és 1872 között, amikor is [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] források léptek a helyébe.<ref name=borates>{{Cite book|pages=102; 385–386|title=Borates: handbook of deposits, processing, properties, and use| author = Garrett, Donald E.| publisher =Academic Press| year= 1998| isbn=0-12-276060-3}}</ref><ref name=boron>{{cite web| accessdate= 2009-05-05| url = http://mysite.du.edu/~jcalvert/phys/boron.htm| title = Boron|work=University of Denver|author=Calvert, J. B.}}</ref> A bór vegyületei viszonylag ritkán használt vegyszerek voltak az 1800-as évekig, amikor [[Francis Marion Smith]] ''Pacific Coast Borax Company'' népszerűvé, valamint nagy mennyiségben elérhetővé, és így olcsóvá tette azokat.<ref>Hildebrand, G. H. (1982) "Borax Pioneer: Francis Marion Smith." San Diego: Howell-North Books. p. 267 {{ISBN|0-8310-7148-6}}</ref>

A bórról nem tudták, hogy önálló elem, amíg Sir [[Humphry Davy]], [[Joseph Louis Gay-Lussac]] és [[Louis Jacques Thénard]] el nem különítette.<ref name="Davy">{{cite journal|author = Davy H|year = 1809|title = An account of some new analytical researches on the nature of certain bodies, particularly the alkalies, phosphorus, sulphur, carbonaceous matter, and the acids hitherto undecomposed: with some general observations on chemical theory|url = https://books.google.com/books?id=gpwEAAAAYAAJ&pg=PA140#v=onepage&q&f=false|journal = Philosophical Transactions of the Royal Society|volume = 99|pages = 33–104|doi = 10.1098/rstl.1809.0005|issn=0261-0523}}</ref><ref name="Lussac">Gay Lussac, J.L. and Thenard, L.J. (1808) [https://books.google.com/books?id=e6Aw616K5ysC&pg=PA169#v=onepage&q&f=false "Sur la décomposition et la recomposition de l'acide boracique,"] ''Annales de chimie'' [later: Annales de chemie et de physique], vol. 68, pp. 169–174.</ref> 1808-ban Davy megfigyelte, hogy borát-oldatba elektromos áramot vezetve, az egyik elektródón barna [[csapadék (kémia)|csapadék]] képződik. Ezt követő vizsgálataiban [[elektrolízis]] helyett [[kálium]]mal próbálta redukálni a bórsavat. Elegendő bórt állított elő ahhoz, hogy bebizonyítsa az új elem létezését, amit ''boracium''nak nevezett el.<ref name="Davy" /> Gay-Lussac és Thénard [[vas]] segítségével, magas hőmérsékleten redukálta a bórsavat. Bór levegővel történő oxidálása révén megmutatták, hogy a bórsav egy oxidációs termék.<ref name="Lussac"/><ref name="weeks">{{Cite book|last = Weeks|first = Mary Elvira|year = 1933|title = The Discovery of the Elements|publisher = Journal of Chemical Education|location = Easton, PA|chapter = XII. Other Elements Isolated with the Aid of Potassium and Sodium: Beryllium, Boron, Silicon and Aluminum|page = 156|url = https://books.google.com/books?id=SJIk9BPdNWcC&pg=PA156|isbn = 0-7661-3872-0}}{{Halott link|url=https://books.google.com/books?id=SJIk9BPdNWcC&pg=PA156 |date=2023-03 }}</ref> [[Jöns Jakob Berzelius]] elemként azonosította a bórt 1824-ben.<ref>Berzelius bórfluorid só redukálásával állította elő a bórt; pontosabban kálium-bórfluoridot hevített fém kálium jelenlétében. Lásd: Berzelius, J. (1824) [https://books.google.com/books?id=pJlPAAAAYAAJ&pg=PA46#v=onepage&q&f=false "Undersökning af flusspatssyran och dess märkvärdigaste föreningar"] (Part 2) (Investigation of hydrofluoric acid and of its most noteworthy compounds), ''Kongliga Vetenskaps-Academiens Handlingar'' (Proceedings of the Royal Science Academy), vol. 12, pp. 46–98; lásd különösen pp. 88ff. Újranyomva német nyelven: Berzelius, J. J. (1824) [http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k150878/f123.image.r=Annalen%20der%20Physic.langEN "Untersuchungen über die Flußspathsäure und deren merkwürdigste Verbindungen"], Poggendorff's ''Annalen der Physik und Chemie'', vol. 78, pages 113–150.</ref> A vegytiszta bór előállítása (1909) azonban vitathatatlanul az amerikai kémikus, Ezekiel Weintraub nevéhez köthető.<ref>{{cite journal|author = Weintraub, Ezekiel|year = 1910|title = Preparation and properties of pure boron|journal = Transactions of the American Electrochemical Society|volume = 16|pages = 165–184|url = https://books.google.com/books?id=e5USAAAAYAAJ&pg=PA165#v=onepage&q&f=false}}</ref><ref name="Laubengayer"/><ref>{{Cite journal| author = Borchert, W. ; Dietz, W. ; Koelker, H.| title = Crystal Growth of Beta–Rhombohedrical Boron| journal= Zeitschrift für Angewandte Physik|year=1970|page=277| volume=29|osti=4098583}}</ref>

== Tulajdonságai ==
=== Allotrop módosulatai ===
[[Fájl:Bor 1.jpg|220px|thumb|left|Bór darabkák.]]

A [[szén]]hez hasonlóan a bór is képes stabil, [[kovalens kötés]]es [[atomrács]] kialakítására. A névleg rendezetlen ([[amorf]]) bór egymással véletlenszerűen kapcsolódó szabályos bór [[ikozaéder]]ekből áll, nagy kiterjedésű rendezettség nélkül.<ref>{{Cite journal| title = A neutron diffraction study of amorphous boron|author = Delaplane, R.G.|journal = Journal of Non-Crystalline Solids|volume = 104| year =1988| page = 249| doi = 10.1016/0022-3093(88)90395-X| last2 = Dahlborg| first2 = U| last3 = Graneli| first3 = B| last4 = Fischer| first4 = P| last5 = Lundstrom| first5 = T| issue = 2–3|bibcode = 1988JNCS..104..249D}}</ref><ref>{{Cite journal| title = A neutron diffraction study of amorphous boron using a pulsed source| url = https://archive.org/details/sim_journal-of-non-crystalline-solids_1988-12_106_1-3/page/66| author = R.G. Delaplane| journal = Journal of Non-Crystalline Solids|volume = 106| year =1988| page = 66| doi = 10.1016/0022-3093(88)90229-3| last2 = Dahlborg| first2 = U| last3 = Howells| first3 = W| last4 = Lundstrom| first4 = T|bibcode = 1988JNCS..106...66D}}</ref> A kristályos bór nagyon kemény, fekete anyag; amely magas, {{szám|2000|C}} feletti olvadásponttal rendelkezik. Négy fő polimorfja létezik: α, β, γ és T. Az α, β, és T fázisok a {{chem|B|12}} ikozaéderen alapulnak, a γ fázis pedig úgy írható le, mint a {{chem|B|2}} atompárok és a bór-ikozaéder [[kősó]]-típusú összekapcsolódása.<ref name="oganov">{{Cite journal|author=Oganov, A.R., Chen J., Gatti C., Ma Y.-M., Yu T., Liu Z., Glass C.W., Ma Y.-Z., Kurakevych O.O., Solozhenko V.L.|year=2009|title=Ionic high-pressure form of elemental boron|journal=[[Nature]]|volume=457|issue=7231|pages=863–867|doi=10.1038/nature07736|url=http://mysbfiles.stonybrook.edu/~aoganov/files/Boron-Nature-2009.pdf|pmid=19182772|bibcode=2009Natur.457..863O|arxiv=0911.3192|accessdate=2014-10-01|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180728071425/https://mysbfiles.stonybrook.edu/~aoganov/files/Boron-Nature-2009.pdf|archivedate=2018-07-28}}</ref> A γ fázis előállítása más bór fázisokból nagy nyomáson ({{szám|12}}-{{szám|20|GPa}}) és magas hőmérsékleten ({{szám|1500}}-{{szám|1800|C}}) történhet. A fázis a nyomás és a hőmérséklet lecsökkenése után is stabil marad. A T fázis hasonló nyomáson keletkezik, de magasabb hőmérséklet ({{szám|1800}}-{{szám|2200|C}}) szükséges. Az α és β fázis [[Szabványos nyomás és hőmérséklet|környezeti körülmények]] között egymás mellett létezhet, de a β fázis stabilabb.<ref name=oganov/><ref>{{Cite journal| title = Thermodynamic stability of boron: The role of defects and zero point motion|author = van Setten M.J., Uijttewaal M.A., de Wijs G.A., de Groot R.A.|journal = J. Am. Chem. Soc.|volume = 129|year = 2007|pages= 2458–2465| doi = 10.1021/ja0631246| pmid = 17295480| issue = 9}}</ref><ref name=widom>{{Cite journal| title = Symmetry-broken crystal structure of elemental boron at low temperature|author = Widom M., Mihalkovic M.|journal = Phys. Rev. B|volume = 77|year = 2008|page= 064113| doi = 10.1103/PhysRevB.77.064113| issue = 6|bibcode = 2008PhRvB..77f4113W|arxiv = 0712.0530}}</ref> {{szám|160|GPa}} feletti nyomáson egy ismeretlen szerkezetű fázis jön létre, amely {{szám|6}}–{{szám|12|K}} között [[szupravezetés|szupravezető]].<ref>{{Cite journal| author = Eremets, M. I.|title = Superconductivity in Boron| doi=10.1126/science.1062286 |journal = Science |volume = 293 |year = 2001 | pmid = 11452118| last2 = Struzhkin| first2 = VV| last3 = Mao| first3 = H| last4 = Hemley| first4 = RJ| issue = 5528|bibcode = 2001Sci...293..272E| pages = 272–4}}</ref>

{| class="wikitable" style="margin:auto; text-align:center;"
|+ A bór fázisainak áttekintő táblázata
|-
!Fázis
!α
!β
!γ
!T
|-
!Szimmetria
|Romboéderes
|Romboéderes
|Ortorombos
|Tetragonális
|-
!Atom/egységnyi cella<ref name=oganov/>
|12
|~105
|28
|
|-
![[Sűrűség]] (g/cm³)<ref name=wentorf>{{Cite journal|first = R. H.|last = Wentorf Jr|title = Boron: Another Form|journal = Science|volume = 147|year = 1965|pages = 49–50 (Powder Diffraction File database (CAS number 7440–42–8))| doi = 10.1126/science.147.3653.49|pmid = 17799779|issue = 3653|bibcode = 1965Sci...147...49W}}</ref><ref>{{Cite journal| author = Hoard, J. L.; Sullenger, D. B.; Kennard, C. H. L.; Hughes, R. E.|title = The structure analysis of β-rhombohedral boron| journal = J. Solid State Chem. |volume = 1 |pages =268–277 |year =1970 |doi = 10.1016/0022-4596(70)90022-8| issue = 2|bibcode = 1970JSSCh...1..268H}}</ref><ref>{{Cite journal| title = Electron Deformation Density in Rhombohedral a-Boron| author = Will, G.; Kiefer, B.| journal = Zeitschrift für anorganische und allgemeine Chemie| volume = 627 |page = 2100| year = 2001| doi=10.1002/1521-3749(200109)627:9<2100::AID-ZAAC2100>3.0.CO;2-G| issue = 9}}</ref><ref name=talley>{{Cite journal| author = Talley, C. P.; LaPlaca, S.; Post, B.|title = A new polymorph of boron| journal= Acta Crystallogr. |volume =13| page = 271| year = 1960| doi =10.1107/S0365110X60000613| issue = 3}}</ref>
|2,46
|2,35
|2,52
|2,36
|-
![[Vickers-keménység]] (GPa)<ref>{{Cite journal|first =V. L.|last = Solozhenko|title = On the hardness of a new boron phase, orthorhombic γ-B<sub>28</sub>|journal = Journal of Superhard Materials|volume = 30|year = 2008|pages = 428–429|doi =10.3103/S1063457608060117|last2 =Kurakevych|first2 =O. O.|last3 =Oganov|first3 =A. R.|issue =6}}</ref><ref name=prl/>
|42
|45
|50–58
|
|-
![[Kompressziós modulus|Kompressziós (bulk)<br/>modulus]] (GPa)<ref name=prl>
{{cite journal|last1=Zarechnaya|first1=E. Yu.|last2=Dubrovinsky|first2=L.|last3=Dubrovinskaia|first3=N.|last4=Filinchuk|first4=Y.|last5=Chernyshov|first5=D.|last6=Dmitriev|first6=V.|last7=Miyajima|first7=N.|last8=El Goresy|first8=A.|last9=Braun|first9=H. F.|last10=van Smaalen|first10=S.|last11=Kantor|first11=I.|last12=Kantor|first12=A.|last13=Prakapenka|first13=V.|last14=Hanfland|first14=M.|last15=Mikhaylushkin|first15=A. S.|last16=Abrikosov|first16=I. A.|last17=Simak|first17=S. I.|displayauthors=8|title=Superhard Semiconducting Optically Transparent High Pressure Phase of Boron|year=2009|journal=Phys. Rev. Lett.|volume=102|issue=18|page=185501|doi=10.1103/PhysRevLett.102.185501|pmid=19518885|bibcode=2009PhRvL.102r5501Z}}</ref><ref>{{Cite journal|author =Nelmes, R. J. |title= Neutron- and x-ray-diffraction measurements of the bulk modulus of boron| journal = Phys. Rev. B| volume =47 |page =7668| year =1993| doi =10.1103/PhysRevB.47.7668|last2 =Loveday|first2 =J. S.|last3 =Allan|first3 =D. R.|last4 =Hull|first4 =S.|last5 =Hamel|first5 =G.|last6 =Grima|first6 =P.|last7 =Hull|first7 =S.|issue =13|bibcode = 1993PhRvB..47.7668N}}</ref>
|185
|224
|227
|
|-
![[Tiltott sáv]] (eV)<ref name=prl/><ref>{{Cite book| title = Landolt-Bornstein, New Series| editor= Madelung, O.|publisher = Springer-Verlag|place= Berlin| year =1983 |volume =17e}}</ref>
|2
|1,6
|2,1
|
|}

=== Kémiai tulajdonságai ===
{{lásd|:Kategória:Bórvegyületek}}
[[Fájl:Tetraborate-xtal-3D-balls.png|thumb|right|220px|A tetraborát-anion ({{chem|[B|4|O|5|(OH)|4|]|2-}}) pálcikamodellje, ahogy a kristályos [[bórax]]ban ({{chem|Na|2|[B|4|O|5|(OH)|4|]|}}·8 {{chem|H|2|O}}) megtalálható. Vegyük észre, hogy két bóratom három kötést képez (sp²), így névleges töltésük zérus; míg két bóratom négy kötéssel kapcsolódik (sp³), töltésük '''-1'''. Mindegyik bóratom [[oxidációs szám]]a: '''+3'''. A természetes bórásványokra jellemző az ilyesféle koordinációs szám / névleges töltés arány.
{{jelmagyarázat|#EAA9AD|Bór|border=1px solid black}}
{{jelmagyarázat|#C60300|Oxigén|border=1px solid black}}
{{jelmagyarázat|#F7F3F2|Hidroxil-hidrogén|border=1px solid black}}
]]
Az elemi bór ritka és kevéssé ismert anyag, mivel rendkívül nehéz tiszta állapotban előállítani. A legtöbb „bór” tanulmányt kis mennyiségű szénnel szennyezett mintán végezték. Kémiailag a bór jobban hasonlít a [[szilícium]]ra, mint az [[alumínium]]ra. A kristályos bór kémiailag közömbös, és ellenáll még a [[Hidrogén-klorid|sósav]]as és [[hidrogén-fluorid]]os forralásnak is. Finoman eloszlatott formában lassan megtámadja a forró, tömény [[hidrogén-peroxid]], a forró, tömény [[salétromsav]], a forró kénsav valamint annak krómsavval alkotott forró elegye.<ref name="Laubengayer">{{Cite journal|title = Boron. I. Preparation and Properties of Pure Crystalline Boron| doi =10.1021/ja01250a036|year =1943|first =A. W.|last = Laubengayer|journal =Journal of the American Chemical Society|volume =65|pages =1924–1931|last2 = Hurd|first2 = D. T.|last3 = Newkirk|first3 = A. E.|last4 = Hoard|first4 = J. L.|issue = 10}}</ref>

Levegőnek kitéve, közönséges körülmények között a bór felszínén védő oxidréteg vagy hidroxidréteg alakul ki, ami megakadályozza a további korróziót.<ref>{{Cite journal |last=Chintersingh |first=Kerri-Lee |last2=Schoenitz |first2=Mirko |last3=Dreizin |first3=Edward L. |date=November 2016 |title=Oxidation kinetics and combustion of boron particles with modified surface |url=https://linkinghub.elsevier.com/retrieve/pii/S0010218016302449 |journal=Combustion and Flame |language=en |volume=173 |pages=288–295 |doi=10.1016/j.combustflame.2016.08.027}}</ref> A bór oxidációjának sebessége függ a kristályosság mértékétől, a részecskemérettől, a vegytisztaságtól és a hőmérséklettől. A bór magasabb hőmérsékleten [[bór-trioxid]]dá ég el:<ref name="HollemanAF">{{cite book|publisher = Walter de Gruyter|year = 1985|edition = 91–100|pages = 814–864|isbn = 3-11-007511-3|title = Lehrbuch der Anorganischen Chemie|first = Arnold F.|last = Holleman|lastr2=Wiberg|first2=Egon|last3=Wiberg|first3=Nils|chapter = Bor| language = német}}</ref>
:<math>\mathrm{4\ B\ +\ 3\ O_2\ \rightarrow\ 2\ B_2O_3}</math>

A bór halogénezés révén trihalogenideket képez, például:
:<math>\mathrm{2\ B\ +\ 3\ Br_2\ \rightarrow\ 2\ BBr_3}</math>

A trikloridot a gyakorlatban általában az oxidból állítják elő.<ref name="HollemanAF"/>

==== Vegyületei ====
{{bővebben|boránok|bór-nitrid}}
A legtöbb vegyületében a bór névleges [[oxidációs szám]]a: '''+3'''. Ide tartoznak az oxidok, szulfidok, nitridek és a halogenidek.<ref name="HollemanAF"/>

[[Fájl:Boron-trifluoride-pi-bonding-2D.png|220px|thumb|left|A [[bór-trifluorid]] szerkezete, mutatva az üres ''p'' orbitált a [[Pi-kötés|π típusú]] [[datív kötés]]ben.]]
A trihalogenidek szerkezete síkháromszöges, [[Lewis-sav]]ak, azaz elektronpár donorok lévén könnyen képeznek adduktumot{{jegyzet|megj=Az ''adduktum'' olyan vegyület, amely kettő vagy több különböző vegyületből keletkezik, és a kiindulási anyagok atomjainak mindegyikét tartalmazza.|csoport=m}} más Lewis-bázisokkal. Például a fluorid ({{chem|F|-}}) és a [[bór-trifluorid]] ({{chem|BF|3}}) egyesülése [[tetrafluoroborát]]-aniont ({{chem|BF|4|-}}) eredményez. A bór-trifluoridot a petrolkémiai ipar [[katalizátor]]ként hasznosítja. A halogenidek reagálnak a vízzel, ezzel [[bórsav]]at alkotva.<ref name="HollemanAF"/>

A természetben fellelhető bór a Földön szinte teljes egészében bór(III)-oxidok formájában van jelen, gyakran más elemekkel társulva. Több mint száz borát ásvány tartalmaz '''+3''' oxidációs számú bórt. Ezek az ásványok bizonyos tekintetben hasonlítanak a [[szilikát]]okra, habár a bór nemcsak tetraéderes, hanem sokszor síkháromszöges molekulaszerkezet alkot az [[oxigén]]nel. Ellentétben azonban a szilikátokkal, a bórásványokban sosem fordul elő négynél nagyobb koordinációs számú bóratom. A tipikus motívumot példázza a közönséges [[bórax]] ásványban található tetraborát-anion (lásd balra). Az ásványokban, a névlegesen egyszeres negatív töltésű borát központokat fém-kationok veszik körül; a bórax esetében például {{chem|[[nátrium|Na]]|+}} ionok.<ref name="HollemanAF"/>

A [[boránok]] a bór [[hidrogén]]nel alkotott vegyületei, általános képletük {{chem|B|x|H|y}}. Ezek a vegyületek a természetben nem fordulnak elő. Néhány borán a levegővel érintkezve könnyen, mások hevesen oxidálódnak. A boránok homológ sorának első tagja (szülő) a [[borán]] ({{chem|BH|3}}), amely azonban csak gázhalmazállapotában ismert, és [[diborán]]ná ({{chem|B|2|H|6}}) dimerizálódik. A nagyobb boránok poliéderes bór klaszterekből tevődnek össze, melyek némelyike izomer. Például a {{chem|B|20|H|26}} molekula izomerjei két, tízatomos klaszter egyesülésén alapulnak. A legfontosabb boránok a diborán ({{chem|B|2|H|6}}), és hőbomlás-termékei a pentaborán ({{chem|B|5|H|9}}) és a dekaborán {{chem|B|10|H|14}}. Anionos bór-hidridek nagy számban ismertek, ilyen például a {{chem|[B|12|H|12|]|2-}}.

A bór névleges oxidációs száma a boránokban pozitív, amely azon a megegyezésen<!--feltételezésen?--> alapul, hogy a hidrogén [[oxidációs szám]]a az aktív fém-hidridekben mindig '''-1'''. A bór átlagos oxidációs száma egyszerűen, a hidrogén- és bóratomok molekulán belüli arányából számolható: például a diboránban ({{chem|B|2|H|6}}) a bór oxidációs száma '''+3''', de a dekaboránban ({{chem|B|10|H|14}}) már {{tört|14|10}}-öd, azaz '''+1,4'''. Ezekben a vegyületekben a bór oxidációs száma gyakran nem egész szám.

A bór-nitridek figyelemre méltóan változatos struktúrákba rendeződhetnek. Képesek felvenni a [[szén]] [[allotrópia|allotrópjaival]] – a [[grafit]]tal, a [[gyémánt]]tal és a [[Nanocső|nanocsövekkel]] analóg molekulaszerkezeteket. A gyémántszerű tetraéderes szerkezet az úgynevezett köbös bór-nitrid (rövidítve ''CBN'',<!-- magyarul is jelölik így--> márkanevén ''Borazon''), melyben a szén atomok helyén bór- és nitrogénatomok váltakozva foglalnak helyet; de minden negyedik B-N kötés felfogható egy datív kovalens kötésnek, amelyben a nitrogén által adott két elektron lényegében Lewis-savként viselkedve kapcsolódik a [[Lewis-bázis]] bór(III)-központhoz. A köbös bór-nitrid – más felhasználások mellett – egyik legfontosabb alkalmazása az abrazív- illetve forgácsolószerszámok gyártása, mivel keménysége összemérhető a gyémántéval (a kettő karcolja egymást), de annál szívósabb és {{szám|1300|[[Kelvin|K]]}}-ig nem lép reakcióba az acélok vastartalmával.<ref name="glink">{{cite web |url=http://www.glink.hu/hallgatoi_segedletek/files/1f07937e2622861a23799b3ae06b6591.pdf |title=BÓR-NITRID |accessdate=2014-02-25 |author=Glink.hu}}</ref> A grafittal analóg BN vegyület, a hexagonális bór-nitrid (''h-BN''), amelyben a pozitív töltésű bór- és a negatív töltésű [[nitrogén]]atomok síkban fekszenek; a szomszédos síkokban az ellentétes töltésű atomok egymás alatt és felett találhatóak. Ennek következtében a [[grafit]] és a h-BN nagyon eltérő tulajdonságokkal bír, habár mindkettő szilárd kenőanyag. Síkbeli irányokban a h-BN viszonylag gyenge elektromos és hővezető.<ref name=dkg>{{cite journal| title = Hexagonal Boron Nitride (hBN) – Applications from Metallurgy to Cosmetics| url = http://www.esk.com/uploads/tx_userjspresseveroeff/PR_0712_CFI_12-2007_Hexagonales-BN_e_01.pdf| author =Engler, M. | journal = Cfi/Ber. DKG |volume = 84|year = 2007| page = D25| issn = 0173-9913}}</ref><ref name=b1>{{cite book| author = Greim, Jochen and Schwetz, Karl A. |title = Boron Carbide, Boron Nitride, and Metal Borides, in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry |publisher = Wiley-VCH: Weinheim |year = 2005 |doi = 10.1002/14356007.a04_295.pub2}}</ref>

==== Bórorganikus kémia ====
Számos bórorganikus vegyület ismert, és sokuk hasznos a szerves szintézisben. Legtöbbjük a [[hidroborálás]] során állítódik elő, amely folyamat egy egyszerű vegyi anyagot, a [[diborán]]t ({{chem|B|2|H|6}}) hasznosítja. A szerves bór(III) vegyületek általában tetraéderes vagy síkháromszög szerkezetűek, ilyenek például a [[tetrafenil-borát]] {{chem|[B(C|6|H|5|)|4|]|4-}} és a [[trifenil-borán]] {{chem|B(C|6|H|5|)|3}}. Azonban az egymással kölcsönható bóratomok hajlamosak arra, hogy [[dodekaéder]]es (12 oldalú) és [[ikozaéder]]es (20 oldalú) rácsszerkezetet alkossanak; amelyek vagy teljes egészében bóratomokból, vagy változó számú szén heteroatommal szennyezve állnak.

A bórorganikus vegyületek felhasználása rendkívül változatos, kezdve a [[bór-karbid]]dal, amely egy bór-karbid klaszter anionokból és kationokból álló komplex, nagyon kemény kerámia; a [[karborán]]okig bezárólag, amelyek olyan szén-bór klaszterkémiai vegyületek, melyek halogénezéssel rendkívül reaktív struktúrákat alkotnak, mint például a [[karboránsav|karborán]] [[szupersav]]. Például, a karboránok olyan hasznos molekuláris csoportokat alkotnak, amelyekkel jelentős mennyiségű bór adható hozzá más biokémiai anyagokhoz annak érdekében, hogy bórtartalmú vegyületeket állíthassanak elő a bór-neutronbefogásos [[Rák (betegség)|rákterápia]] ''(BNCT)'' számára.

==== B(I) és B(II) vegyületek ====
[[Fájl:Magnesium-diboride-3D-balls.png|220px|thumb|A szupravezető magnézium-diborid pálcika modellje. A bóratomok hexagonális, aromás grafit szerkezetű rétegekben fekszenek, melyben minden atom töltése '''-1'''. A magnézium(II) ionok a rétegek között helyezkednek el.
{{jelmagyarázat|#EAA9AD|Bór|border=1px solid black}}
{{jelmagyarázat|#7BE007|Magnézium|border=1px solid black}}]]
A bór számos stabil vegyületet alkot háromnál kisebb (névleges) oxidációs szám mellett, habár ezek a vegyületek nem találhatóak meg a természetben. Mint számos kovalens vegyületben, a formális oxidációs számnak kis jelentősége van a bór-hidridekben és a fém-boridokban. A halidok szintén képeznek B(I) és B(II) származékokat. A nitrogéngázzal ({{chem|N|2}}) izoelektronos bór-fluorid (BF), nem izolálható kondenzált formában, de a [[Dibór-tetrafluorid|{{chem|B|2|F|4}}]] és {{chem|B|4|Cl|4}} jól ismertek.<ref>{{cite book |last=Greenwood |first=Norman N. |coauthors=Earnshaw, Alan |year=1997 |title=Chemistry of the Elements |edition=2nd |page= |pages= |publisher=Butterworth-Heinemann |isbn=0080379419}}</ref>

A fém-boridok olyan kételemű (bináris) fém-bór vegyületek, amelyekben a bór oxidációs száma háromnál kevesebb. Ezt szemlélteti a [[magnézium-diborid]] ({{chem|MgB|2}}), melyben a bóratomok névleges oxidációs száma '''-1''', míg a magnéziumatomoké '''+2'''. Ebben az anyagban a bóratomok három kötést alakítanak ki a síkban, illetve minden bóratomnak van egy extra kettős kötése is, amellyel a [[grafit]]éhoz hasonló réteges szerkezetet alakít ki. Ellentétben azonban a hexagonális bór-nitriddel, amely kovalens atomsíkjában hiányoznak az elektronok, a magnézium-diborid rétegekben lévő [[delokalizált elektron]]ok lehetővé teszik az elektromos vezetést az izoelektronos grafithoz hasonlóan. Ezen túlmenően, 2001-ben felfedezték, hogy ez az anyag magas hőmérsékleten{{jegyzet|megj=A ''magas'' relatív kifejezés, ezen környezetben az abszolút nulla fokhoz (0 [[Kelvin|K]]) viszonyítva magas hőmérsékleten (kb. {{szám|39|K}}).|csoport=m}} is [[szupravezetés|szupravezető]].<ref>{{cite journal |title = The Preparation and Structure of Magnesium Boride, MgB<sub>2</sub>|author = Jones, Morton E. and Marsh, Richard E. |journal = Journal of the American Chemical Society|volume = 76 |issue = 5| page = 1434| year = 1954|doi = 10.1021/ja01634a089}}</ref><ref>{{cite journal|year=2003|title=Magnesium Diboride: Better Late than Never|journal=[[Physics Today]]|volume=56|issue=3|doi=10.1063/1.1570770|url=http://cmp.physics.iastate.edu/canfield/pub/pt0303.pdf|last1=Canfield|first1=Paul C.|last2=Crabtree|first2=George W.|page=34|bibcode=2003PhT....56c..34C}}</ref>

Bizonyos, egyéb fém-boridok speciális alkalmazásai a forgácsoló-szerszámok, elsősorban ezen anyagok különlegesen nagy keménysége miatt.<ref>{{cite book|url = https://books.google.com/books?id=PvU-qbQJq7IC&pg=PA638|chapter = Titanium Diboride|pages = 638–639|title = Materials handbook: A concise desktop reference|isbn = 978-1-84628-668-1|author = Cardarelli, François|year = 2008}}</ref>

Strukturális szempontból a legjellegzetesebbek a bór-hidrid vegyületek. Ebbe a csoportba tartoznak az olyan klaszter vegyületek, mint a dodekaborát ({{chem|B|12|H|12|2-}}), a dekaborán({{chem|B|10|H|14}}), illetve a [[karborán]]ok, mint például a {{chem|C|2|B|10|H|12}}. Ezek a vegyületek jellemzően négynél nagyobb koordinációs számú bóratomokat tartalmaznak.<ref name="HollemanAF"/>

=== Izotópjai ===
{{fő|A bór izotópjai}}
A bórnak két, természetben előforduló stabil [[izotóp]]ja van, a {{chem|11|B}} (80,1%) és a {{chem|10|B}} (19,9%).{{jegyzet|megj=A {{chem|10|B}} tartalom természetes mintákban 19,1% és 20,3% között változhat. Ezekben az esetekben a fennmaradó rész {{chem|11|B}}.|csoport=m}}<ref>{{cite journal|doi=10.1007/BF02165219|title=Determination of boron in glass by neutron transmission method|year=1990|author=Szegedi, S.|journal=Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry Letters|volume=146|pages=177|last2=Váradi|first2=M.|last3=Buczkó|first3=Cs. M.|last4=Várnagy|first4=M.|last5=Sztaricskai|first5=T.|issue=3}}</ref> A tömegkülönbség változatos δ{{chem|11|B}} értékeket eredményez, amely definíció szerint a {{chem|11|B}} és {{chem|10|B}} hányadosa. Hagyományosan ezrelékben fejezik ki, természetes vizekben az értéke −16 és +59 közé esik. A bórnak 13 ismert izotópja van, a legrövidebb életű a {{chem|7|B}}, amely [[Alfa-részecske|alfa-bomlás]] és proton-emisszió révén bomlik. [[Felezési idő|Felezési ideje]] 3,5{{e|−22}} [[másodperc|s]]. Az egyes izotópokat a {{chem|B(OH)|3}} és {{chem|[B(OH)|4|]-}} ion-kicserélődési reakcióit felhasználva választhatjuk szét. A bórizotópok természetes reakciókban (ásványok kristályosodása, a víz fázisváltozása hidrotermális rendszerekben; a [[kőzet]]ek hidrotermális átalakulása) is elkülönülhetnek. Ez utóbbi folyamatban inkább a [{{chem|10|[B(OH)|4|]|-}} [[ion]]ok vesznek részt, melyek agyagásványokba vándorolnak. Ez az oldatokban a {{chem|11|B(OH)|3}} feldúsulásához vezet, valószínűleg ezért nagyobb a {{chem|11|B}} részaránya a tengervízben, mint az óceáni és szárazföldi kéregben. Ez a különbség akár izotópos azonosítást is szolgálhat.<!-- Isotop signature/isotop fingerprintre aki tud jobb fordítást beírhatja--><ref>{{Cite journal| first = S.|last = Barth| title = Boron isotopic analysis of natural fresh and saline waters by negative thermal ionization mass spectrometry| journal = Chemical Geology| volume = 143|year = 1997|pages = 255–261|doi = 10.1016/S0009-2541(97)00107-1| issue = 3–4}}</ref> Az egzotikus {{chem|17|B}} nukleáris halo jelenséget mutat, tehát sugara jelentősen nagyobb, mint amit a [[folyadékcsepp-modell]] megjósol.<ref>{{Cite journal| title = Two-body and three-body halo nuclei| first = Z.|last = Liu|journal = Science China Physics, Mechanics & Astronomy| volume = 46| year= 2003| page = 441|doi = 10.1360/03yw0027| issue = 4|bibcode = 2003ScChG..46..441L}}</ref>

A {{chem|10|B}} jó termikus neutron befogó (lásd [[neutronbefogási hatáskeresztmetszet]]). Az [[atomenergia|atomenergetikai]] ipar a természetben megtalálható bórt közel tiszta bór-tízzé dúsítja. A kevésbé értékes melléktermék – a szegényített bór – majdnem tiszta {{chem|11|B}}.

====Kereskedelmi izotópdúsítás====
Nagy neutronbefogási hatáskeresztmetszete miatt a bór-10-et gyakran használják neutronelnyelő anyagként az atomreaktorokban a maghasadás szabályozására.<ref>{{cite web|url = http://bibliothek.fzk.de/zb/berichte/FZKA6746.pdf|title = Results of the B4C Control Rod Test QUENCH-07|work = Forschungszentrum Karlsruhe in der Helmholtz-Gemeinschaft|year = 2004|author = Steinbrück, Martin|accessdate = 2015-03-14|archiveurl = https://web.archive.org/web/20110719031833/http://bibliothek.fzk.de/zb/berichte/FZKA6746.pdf|archivedate = 2011-07-19}}</ref> Számos ipari dúsítási eljárást fejlesztettek ki, de csak a [[bór-trifluorid]] [[dimetil-éter]] adduktumának ({{chem|DME-BF|3}}) frakcionált vákuumdesztillációja és a borátok oszlopkromatográfiás elválasztását használják.<ref>{{cite web|url = http://library.igcar.gov.in/html/Contents/IGCNewsletter/nl48/A2.htm|archiveurl = https://web.archive.org/web/20081208114410/http://library.igcar.gov.in/html/Contents/IGCNewsletter/nl48/A2.htm|archivedate = 8 December 2008|title = Commissioning of Boron Enrichment Plant|publisher = Indira Gandhi Centre for Atomic Research|accessdate = 2008-09-21}}</ref><ref>{{cite journal|doi = 10.1080/01496398608056140|title = Chromatographic Enrichment of 10B by Using Weak-Base Anion-Exchange Resin|year = 1986|last1 = Aida|first1 = Masao|last2 = Fujii|first2 = Yasuhiko|last3 = Okamoto|first3 = Makoto|journal = Separation Science and Technology|volume = 21|issue = 6|pages = 643–654}} (dúsítás 18%-ról 94% fölé)</ref>

====Dúsított bór (bór-10)====
[[Fájl:Neutroncrosssectionboron.png|right|320px|thumb|A bór neutronbefogási hatáskeresztmetszete (a felső görbe a <sup>10</sup>B-re, az alsó görbe a <sup>11</sup>B-re vonatkozik).]]
A dúsított bór vagy bór-10 alkalmazási területe a sugárzás árnyékolás, illetve az elsődleges nuklid a neutronbefogásos rákterápiában. Ez utóbbi (''bór-neutronbefogásos rákterápia'' avagy ''BNCT'') lényege, hogy egy bór-10 tartalmú vegyületet építenek be egy gyógyszerbe, amelyet szelektíven vesz fel a rosszindulatú daganat és a környező szövetek. A beteget ezután kis energiájú neutron nyalábbal kezelik, amely relatíve kis sugárdózist jelent. A neutronok ugyanakkor energetikus és rövid hatótávolságú másodlagos [[alfa-részecske]] és lítium-7 nehézion sugárzást váltanak ki, amelyek a bór és a neutron [[magreakció]]ja révén keletkeznek. Ez az ionsugárzás a tumorsejten belülről, járulékosan bombázza a tumort magát.<ref>{{Cite journal|title =A Critical Assessment of Boron Neutron Capture Therapy: An Overview|journal = Journal of Neuro-Oncology|volume = 62|issue = 1|year = 2003|doi = 10.1023/A:1023262817500|pages = 1–5|first = Rolf F.|last = Barth}}</ref><ref>{{Cite journal|journal = Radiation Research|pages = 1–18|volume =151| issue =1|year = 1999|title =The Radiation Biology of Boron Neutron Capture Therapy|first = Jeffrey A.|last = Coderre|doi = 10.2307/3579742|pmid = 9973079|last2 = Morris|first2 = GM|jstor = 3579742}}</ref><ref>{{Cite journal|title = Boron Neutron Capture Therapy of Cancer|first =Rolf F.|last =Barth|journal = Cancer Research|volume = 50|pages = 1061–1070|year=1990|pmid = 2404588|issue = 4|author2 = S|author3 = F}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.pharmainfo.net/reviews/boron-neutron-capture-therapy-overview |title=Boron Neutron Capture Therapy – An Overview |publisher=Pharmainfo.net |date=22 August 2006 |accessdate=2011-11-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110723014243/http://www.pharmainfo.net/reviews/boron-neutron-capture-therapy-overview |archivedate=2011-07-23 }}</ref>

Az atomreaktorokban a bór-10-et a reaktivitás szabályozására, illetve vészhelyzeti leállító rendszerekhez használják fel. Eme funkciót betöltheti mint a [[szabályzórúd|szabályzórudakban]] lévő bórszilikát, vagy mint [[bórsav]]. A [[nyomottvizes reaktor]]okban a bórsavat a hűtőközegbe adagolják, amikor az üzemet fűtőanyag-utántöltés céljából leállítják. Ezután, ahogy a fűtőanyag mennyisége folyamatosan csökken, és ezáltal egyre csökken a reaktivitása, a bórsavat is lassan (hónapok alatt) kiszűrik.<ref name=reactor>{{Cite book|last = Duderstadt|first = James J.|last2= Hamilton|first2=Louis J.| title = Nuclear Reactor Analysis|url = https://archive.org/details/nuclearreactoran00dude|publisher = Wiley-Interscience|year = 1976|isbn = 0-471-22363-8|page= [https://archive.org/details/nuclearreactoran00dude/page/245 245]}}</ref>

A dúsított bórnak elméleti szerepe lehet a jövőbeni emberes bolygóközi űrrepülőgépek szerkezeti anyagaként (bórszál, vagy BN nanocső formájában), egyúttal a sugárzás árnyékolás funkcióját is elláthatja. A többnyire nagy energiájú protonokból álló [[kozmikus sugárzás]] elleni védekezés egyik nehézsége az űrhajó szerkezeti anyagai és a kozmikus sugárzás kölcsönhatása során létrejövő, nagy energiájú spallációs neutronokból álló másodlagos sugárzás. Ezek a neutronok moderálhatóak könnyű elemekben gazdag anyagokkal, például [[polietilén]]nel is, de a moderált neutronok továbbra is sugárveszélyt jelentenek mindaddig, amíg az árnyékolás aktívan el nem nyeli azokat. A termikus neutronokat elnyelő, könnyű elemek közül a {{chem|6|Li}} és a {{chem|10|B}} potenciális űrhajó [[szerkezeti anyagok]], mivel mind a mechanikai megerősítés és a sugárvédelem funkcióját betölthetik.<ref>{{cite journal|author=Yu, J.|year=2006|title=Isotopically Enriched 10BN Nanotubes|journal=[[Advanced Materials]]|volume=18|issue=16|doi=10.1002/adma.200600231|url=http://www.rsphysse.anu.edu.au/nanotube/pdf/B10Nnanotubes.pdf|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080803192520/http://www.rsphysse.anu.edu.au/nanotube/pdf/B10Nnanotubes.pdf|archivedate=3 August 2008|page=2157|last2=Chen|first2=Y.|last3=Elliman|first3=R. G.|last4=Petravic|first4=M.}}</ref>

====Szegényített bór (bór-11)====
=====Sugárzásnak ellenálló félvezetők=====
Amint a [[kozmikus sugárzás]] eléri az űrhajó szerkezetét, szekunder neutronokat hoz létre. Ezeket a neutronokat [[gamma-sugárzás]], [[alfa-részecske]], és [[lítium]]ion keletkezése közben a {{chem|10|B}} befogja, amennyiben jelen van az űrhajó félvezetőiben. Ezek a keletkező bomlástermékek aztán besugározhatják a közeli félvezető „chip” elemeket, ezzel adatvesztést (''bit-flip'', vagy ''single event upset'') okozva. A sugárzással szemben ellenálló (vagy más szóval sugárzás-keményített) félvezetők tervezésekor az egyik lehetséges megoldás a szegényített bór alkalmazása, amely {{chem|11|B}}-ben gazdag, ugyanakkor gyakorlatilag nem tartalmaz {{chem|10|B}}-t. Ez azért előnyös, mert a {{chem|11|B}} jórészt immunis a sugárzásos károsodásra. A szegényített bór az atomenergetikai-ipar mellékterméke.<ref name=reactor/>

=====Proton-bór fúzió=====
A bór-11 az egyik lehetséges jelölt a [[neutronmentes fúzió]]<!--az aneutronos fúzió nagyon idegen hangzású-->{{jegyzet|megj=Olyan fúzió, amelyben a [[neutron]]ok a teljes kibocsátott energia kevesebb, mint 1%-át hordozzák.|csoport=m}} üzemanyagának szerepére. {{szám|500|[[Elektronvolt|keV]]}} energiájú protonnal történő besugárzás hatására három [[alfa-részecske]] és {{szám|8.7|MeV}} energia szabadul fel. A legtöbb magfúziós reakció – beleértve a [[hidrogén]]t és [[hélium]]ot – erős neutronsugárzást hoz létre, ami gyengíti a reaktor szerkezeti anyagait, illetve hosszú távú radioaktivitást indukál, ezzel veszélyeztetve az üzemeltető személyzetet. Ezzel szemben a {{chem|11|B}} fúziójának alfa-részecskéi közvetlenül befoghatóak villamos energia termelésre, illetőleg a reaktor leállításával egyidőben minden sugárzás megszűnik.<ref>{{Cite journal|first = W. M.|last = Nevins|title = A Review of Confinement Requirements for Advanced Fuels|journal = Journal of Fusion Energy|volume = 17|issue = 1|year = 1998|doi = 10.1023/A:1022513215080|pages = 25–32|bibcode = 1998JFuE...17...25N}}</ref>

====NMR spektroszkópia====
Mind a bór-10 és bór-11 rendelkezik [[magspin]]nel. A bór-10 esetében ez az érték 3, a bór-11 esetében pedig {{tört|3|2}}. Ezek az izotópok ennélfogva alkalmasak a [[mágneses magrezonancia]] spektroszkópia számára. Speciálisan a bór-11 atommagok detektálására kifejlesztett spektrométerek kaphatóak kereskedelmi forgalomban. A {{chem|10|B}} és {{chem|11|B}} atommagok a hozzájuk kötődött atommagokban is okoznak [[rezonancia]] különválást.<ref>{{cite web| title = Boron NMR| url = http://rmn.iqfr.csic.es/guide/eNMR/chem/B.html| accessdate= 2009-05-05|publisher = BRUKER Biospin| archiveurl = https://web.archive.org/web/20090502140944/http://rmn.iqfr.csic.es/guide/eNMR/chem/B.html <!--Added by H3llBot-->| archivedate = 2 May 2009}}</ref>

== Előfordulása ==
[[Fájl:Ulexite-Calcite-40062.jpg|thumb|220px|right|[[Ulexit]]-[[kalcit]] kristály]]
A bór ritka elem az [[Világegyetem|univerzum]]ban és a [[Naprendszer]]ben, mivel csak nyomokban keletkezett az [[ősrobbanás]]ban és a csillagokban. Kisebb mennyiségben a kozmikus spallációs [[nukleoszintézis]] révén is keletkezik, és megtalálható a nem-kombinálódott kozmikus porban és [[meteoroid]] anyagokban. A Föld magas oxigéntartalmú környezetében a bór mindig teljesen oxidált borátok (BO<sub>3</sub><sup>3−</sup> és BO<sub>4</sub><sup>5−</sup> komplexek) formájában fordul elő. Elemi állapotában azonban a Földön nem található meg.

[[Fájl:Borax crystals.jpg|thumb|220px|left|[[Bórax]] kristály]]
Bár a bór viszonylag ritka elem a földkéregben – mindössze 0,001%-át teszi ki a kéreg tömegének; a borátok vízben könnyen oldódnak, ennélfogva a bór egyik legfontosabb felhalmozódási helye a tengervíz. A bór erősen fluidmobilis (vízoldékony) [[nyomelem]], azaz metamorfózis és mállás során könnyen távozik a kőzetekből.<ref name="török"/> A bór megtalálható a természetben vegyületek formájában, mint például a [[bórax]] és [[bórsav]] (időnként [[Tűzhányó|vulkanikus]] forrásvizekben is). Mintegy száz különböző borát ásvány ismert. Legfontosabb endogén ásványa a turmalin, aminek bórtartalma 2,8–3,6% között ingadozik. Exogén ásványai ([[bórax]], boracit, borokalcit) viszonylag gyakoriak.<ref name="török">{{cite web |url=https://www.alfoldviz.hu/media/docs/tajekoztato_b_komponensrol.pdf |title=Bórtartalmú rétegvizek az Alföldön |accessdate=2014-10-01 |author=Dr. Török József |format=pdf |work=}}</ref> [[Ulexit]] nevű ásványa ({{chem|NaCa[B|5|O|6|(OH)|6|] • 5 H|2|O}}) átlátszó.

Gazdaságilag fontos bórtartalmú ásványok a colemanit, a razorit (kernitérc), az ulexit és a tinkal. Ezek együttesen adják a kibányászott bórtartalmú ércek 90%-át. A legnagyobb ismert globális bórax lelőhelyek – melyek közül sok még kiaknázatlan – Közép-, és Nyugat-[[Törökország]]ban találhatóak, az [[Eskişehir (település)|Eskişehir]], [[Kütahya (település)|Kütahya]] és [[Balıkesir (település)|Balıkesir]] tartományokban.<ref>{{Cite journal|last = Kistler|first = R. B.|year = 1994|url = http://kisi.deu.edu.tr/cahit.helvaci/Boron.pdf|title = Boron and Borates|journal = Industrial Minerals and Rocks|edition = 6|publisher = Society of Mining, Metallurgy and Exploration, Inc.|pages = 171–186|accessdate = 2014-10-01|archiveurl = https://web.archive.org/web/20160604063540/http://kisi.deu.edu.tr/cahit.helvaci/Boron.pdf|archivedate = 2016-06-04}}</ref><ref>{{Cite journal|journal = Mineral Processing and Extractive Metallurgy Review|volume = 9|issue = 1–4|year = 1992|pages = 245–254|doi = 10.1080/08827509208952709|title = Mining and Processing of Borates in Turkey|author = Zbayolu, G.; Poslu, K.}}</ref><ref>{{Cite journal|title = Boron Minerals in Turkey, Their Application Areas and Importance for the Country's Economy|first = Y.|last = Kar|journal = Minerals & Energy&nbsp;– Raw Materials Report|year = 2006|volume = 20|issue = 3–4|pages = 2–10|doi = 10.1080/14041040500504293|last2 = Şen|first2 = Nejdet|last3 = Demİrbaş|first3 = Ayhan}}</ref> A globálisan bizonyított bórásvány tartalékok mérete meghaladja az egymilliárd tonnát, szemben az éves kitermeléssel, amelynek üteme évi négymillió tonna.<ref name="yudu">[http://content.yudu.com/Library/A1vi5r/AsianCeramicsFeb12/resources/62.htm Global reserves chart] Accessed August 14, 2014.</ref> A bór bányászati és finomítási kapacitások a várható kereslet-növekedési szint mellett megfelelőnek tekinthetőek az elkövetkező évtizedre.
{{-}}
=== Kitermelése ===
{|class="wikitable sortable" style="float:right; margin:5px; font-size: 90%;"
|+Bór bányák kitermelése (2011) és a<br>rendelkezésre álló tartalékok (ezer [[tonna]])<ref name="yudu"/>
|-
! Ország
! Kitermelés<br>(2011)
! Tartalék<br>(2010)
|-
|{{zászló2|Argentína}}
| {{szám|800}}
| {{szám|9000}}
|-
|{{zászló2|Bolívia}}
| {{szám|92}}
| {{szám|19000}}
|-
|{{zászló2|Chile}}
| {{szám|650}}
| {{szám|41000}}
|-
|{{zászló2|Egyesült Államok}}
| ''n.a.''
| {{szám|80000}}
|-
|{{zászló2|Irán}}
| {{szám|2}}
| ''n.a.''
|-
|{{zászló2|Kazahsztán}}
| {{szám|30}}
| {{szám|15000}}
|-
|{{zászló2|Kína}}
| {{szám|150}}
| {{szám|36000}}
|-
|{{zászló2|Peru}}
| {{szám|170}}
| {{szám|22000}}
|-
|{{zászló2|Oroszország}}
| {{szám|400}}
| {{szám|100000}}
|-
|{{zászló2|Szerbia}}
| ''n.a.''
| {{szám|3000}}
|-
|{{zászló2|Törökország}}
| {{szám|1200}}
| {{szám|851000}}
|-
| '''Világ összesen'''
| ~'''{{szám|4000}}'''
| '''{{szám|1176000}}'''
|}
A világ legnagyobb bórtermelő országai az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] és [[Törökország]]. Törökország termeli ki a globális éves kereslet mintegy harmadát az [[Állami vállalat|állami tulajdonú]] ''Eti Mine Works'' ([[Török nyelv|törökül]]: ''Eti Maden İşletmeleri'') [[Bányászat|bánya-]] és vegyipari vállalaton keresztül, amely elsősorban a bór-ásványokra összpontosít. A vállalat állami monopóliumot gyakorol a borát ásványok bányászata felett Törökországban, amely a világon ismert tartalékok 72%-ával rendelkezik.<ref>{{cite news|last=Şebnem Önder, Ayşe Eda Biçer, and Işıl Selen Denemeç|title=Are certain minerals still under state monopoly?|url=http://www.cakmak.av.tr/articles/Mining_Metals/Are%20Certain%20Minerals%20Still%20Under%20State%20Monopoly.pdf|accessdate=21 December 2013|newspaper=Mining Turkey|date=September 2013|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160303170324/http://www.cakmak.av.tr/articles/Mining_Metals/Are%20Certain%20Minerals%20Still%20Under%20State%20Monopoly.pdf|archivedate=2016-03-03}}</ref> 2012-ben a borátok globális piacán 47%-os részesedést birtokolt, megelőzve ezzel fő versenytársát, a ''Rio Tinto Group''ot.<ref>{{cite web | url=http://www.easpd.eu/sites/default/files/sites/default/files/EVENTS/Conference2013/presentation_ayfer_atabey.pdf | title=Turkey as the global leader in boron export and production | publisher=European Association of Service Providers for Persons with Disabilities Annual Conference 2013 | accessdate=18 December 2013 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20160303170457/http://www.easpd.eu/sites/default/files/sites/default/files/EVENTS/Conference2013/presentation_ayfer_atabey.pdf | archivedate=2016-03-03 }}</ref>

Hozzávetőleg a teljes kitermelés egynegyede (23%) a [[kalifornia]]i [[Mojave-sivatag]]ban található ''Rio Tinto Borax Mine''-ból ({{coord|35|2|34.447|N|117|40|45.412|W|type:landmark_globe:earth_region:US-CA|name=Rio Tinto Borax Mine|display=inline}}) származik.<ref>{{cite web |url=http://ludb.clui.org/ex/i/CA4982/ |title=U.S. Borax Boron Mine |work=The Center for Land Use Interpretation, Ludb.clui.org |date= |accessdate=2013-04-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120211220543/http://ludb.clui.org/ex/i/CA4982 |archivedate=2012-02-11 }}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.riotinto.com/ourproducts/218_our_companies_4438.asp |title=Boras |publisher=Rio Tinto |date=10 April 2012 |accessdate=2013-04-26 |archiveurl=https://archive.today/20120918084003/http://www.riotinto.com/ourproducts/218_our_companies_4438.asp |archivedate=2012-09-18 }}</ref>

==== Piaci trendek ====
A kristályos bór világpiaci ára {{szám|5|[[Amerikai dollár|$]]/[[Kilogramm|g]]}} ({{szám|1232|Ft/g}}).{{jegyzet|megj=2014. szeptember 30-ai árfolyamon számítva (246,4 HUF/USD).|csoport=m}}<ref>{{cite web|url = http://www.rareearth.org/boron_properties.htm|publisher = Los Alamos National Laboratory|title = Boron Properties|accessdate = 2008-09-18|archiveurl = https://web.archive.org/web/20180926224305/http://www.rareearth.org/boron_properties.htm|archivedate = 2018-09-26}}</ref> Az elmúlt években megváltozott a bór felhasználási formája. Az ércek – például a [[colemanit]] – használata az [[arzén (elem)|arzén]]tartalmat övező aggodalmak miatt visszaszorult, ehelyett a fogyasztók a finomított borátok és bórsav felé mozdultak el, amelyekben kisebb a szennyezőanyag-tartalom.

A bórsav iránti növekvő kereslet arra sarkallt számos gyártót, hogy további kapacitásbővítésekbe fektessenek. A török állami tulajdonú ''Eti Mine Works'' 2003-ban nyitotta meg új bórsav üzemét [[Emet]]ben, amelynek kapacitása évi {{szám|100|ezer tonna}}. A ''Rio Tinto Group'' szintén 2003-tól kezdődően három éven belül {{szám|260|ezerről}}, {{szám|366|ezer tonnára}} növelte meg kapacitásait. A kínai bór-termelők nem tudták kielégíteni a jó minőségű borátok iránti növekvő keresletet, ennek következtében a 2000 és 2005 közötti időszakban százszorosára nőtt a nátrium-tetraborát ([[bórax]]) behozatal. Ugyanebben az időszakban a [[bórsav]]-import évi 28%-kal növekedett.<ref name=roskill>{{Cite book| title = The Economics of Boron, 11th edition| year = 2006| isbn = 0-86214-516-3| publisher = Roskill Information Services, Ltd.}}</ref><ref>{{cite web| url = http://www.ceramicindustry.com/Articles/Cover_Story/4b0b7a6ed1cb8010VgnVCM100000f932a8c0____| accessdate = 2009-05-05| title = Raw and Manufactured Materials 2006 Overview| archiveurl = https://web.archive.org/web/20110708133327/http://www.ceramicindustry.com/Articles/Cover_Story/4b0b7a6ed1cb8010VgnVCM100000f932a8c0____| archivedate = 2011-07-08}}</ref><ref>{{cite web|url = http://www.roskill.com/reports/boron|title = Roskill reports: boron|publisher = Roskill|accessdate = 2009-05-05|archiveurl = https://web.archive.org/web/20031004160834/http://www.roskill.com/reports/boron#|archivedate = 2003-10-04}}</ref>

== Előállítása ==
Az elemi bór előállításának legkorábbi módja a bór-oxidok (pl. [[bór-trioxid]]) fémekkel, például [[magnézium]]mal vagy [[alumínium]]mal történő redukciója volt. A bór-trioxidot bórsavon ({{Chem|H|3|BO|3}}) át lehet előállítani bóraxból. A redukció után alkálifémekkel és hidrogén fluoriddal mosták át. A végtermék fém-boriddal szennyeződött.

Tiszta bór az illékony bór-halogenid (pl. {{Chem|BBr|3}}) gőzök [[hidrogén]]nel, magas hőmérsékleten történő redukciójával állítható elő az alábbi reakcióegyenlet alapján:

2{{Chem|BBr|3}}(g) + 3{{Chem|H|2}}(g) → 2B(s) + 6HBr(g)

A félvezetőipar számára szükséges ultratiszta bór előállítása a [[diborán]] magas hőmérsékleten történő elbontásával, majd zóna-olvasztás vagy [[Czochralski-eljárás]] révén további finomítással történik.<ref name="berger">{{Cite book| title = Semiconductor materials| author = Berger, L. I.|publisher = CRC Press| year = 1996| isbn = 0-8493-8912-7| pages = 37–43}}</ref>

A bórvegyületek előállítása nem jár együtt elemi bór képződésével, hanem inkább a borátok megfelelő elérhetőségét használja ki.

== Felhasználása ==
A kitermelt bórérc szinte teljes egészét további finomításra szánják, [[bórsav]]at és nátrium-tetraborátot ([[bórax]]) állítva elő. Az Egyesült Államokban, a bór 70%-át üvegek és kerámiák előállításához használják fel.<ref>{{cite web| url = http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/boron/| title = Boron: Statistics and Information| accessdate= 2009-05-05| publisher = USGS}}</ref><ref name=CRC>{{Cite book| author = Hammond, C. R.|title = The Elements, in Handbook of Chemistry and Physics 81st edition| url = https://archive.org/details/crchandbookofche81lide| publisher =CRC press| isbn = 0-8493-0485-7| year = 2004}}</ref> A bórvegyületek globális ipari felhasználásának mintegy 46%-át a bór tartalmú szigetelőanyagok és a szerkezeti [[üveggyapot]]ok számára szükséges [[üvegszál (kompozit)|üvegszál]] teszi ki, különösen Ázsiában. A bórt bórax-pentahidrát vagy bór-oxidok formájában az üveghez adva befolyásolható az üvegszálak szilárdsága és folyási tulajdonságai.<ref>[http://www.etimineusa.com/en/applications-fiberglass-and-specialty-glass] {{Wayback|url=http://www.etimineusa.com/en/applications-fiberglass-and-specialty-glass|date=20141006081049}} Discussion of various types of boron addition to glass fibers in fiberglass. Accessed August 14, 2014.</ref> A globális termelés további 10%-át boroszilikát üvegekhez, nagyszilárdságú üvegtermékek előállításához használják fel. Mintegy 15%-nyi bórt kerámiák készítésére használnak fel, ideértve a szuperkemény anyagokat is. A mezőgazdasági célú fogyasztás a globális termelés 11%-át teszi ki, míg a fehérítőszerek és tisztítószerek mintegy 6%-ot.<ref>[http://www.webstreetangels.com/MiningPresentations/0-940-Orhan-YILMAZ.pdf Global end use of boron in 2011] Accessed August 14, 2014</ref>

=== Szálerősítéses anyagok ===
==== Elemi bórszál ====
A bórszál (bór filamentum) nagy szilárdságú, könnyű anyag, amelyet elsősorban fejlett űrhajó-szerkezetekben alkalmazott [[kompozitanyagok]] egyik összetevőjeként, valamint korlátozott mennyiségben fogyasztási cikkekben és sporteszközökben (mint például [[golfütő]] és [[horgászbot]]) használnak fel.<ref>{{cite web|title = Selected Mechanical and Physical Properties of Boron Filaments|year = 1966|first = H. W.|last = Herring|publisher = NASA|accessdate = 2008-09-20| url = http://ntrs.nasa.gov/archive/nasa/casi.ntrs.nasa.gov/19660005941_1966005941.pdf}}</ref><ref>{{Cite journal|last=Layden|first=G. K.|year=1973|title=Fracture behaviour of boron filaments|journal=[[Journal of Materials Science]]|volume=8|issue=11|pages=1581–1589|doi=10.1007/BF00754893|bibcode=1973JMatS...8.1581L}}</ref> A szálak előállíthatóak a bór [[volfrám]]szálra gőzölésével (kémiai gőzdepozíció – ''CVD'') állíthatóak elő.<ref name="USGS-YB-B-2008">{{cite web|publisher = United States Geological Survey|url = http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/boron/myb1-2006-boron.pdf |first = Dennis S.|last = Kostick|year = 2006|title = Mineral Yearbook: Boron|accessdate = 2008-09-20|format=PDF}}</ref><ref>{{Cite journal|title = Inorganic Fibers—A Literature Review|first = Theodore F.|last = Cooke|journal = Journal of the American Ceramic Society|volume = 74|issue = 12|pages = 2959–2978|doi = 10.1111/j.1151-2916.1991.tb04289.x|year = 1991}}</ref>

A bórszálak és a milliméternél kisebb méretű kristályos bór-rugók [[lézer]]rel támogatott kémiai gőzdepozícióval készíthetőek. A fókuszált lézernyaláb transzlációja révén még bonyolult spirális struktúrák is előállíthatóak. Ezek a szerkezetek jó mechanikai tulajdonságokat mutatnak ([[rugalmassági modulus]] 420-450 GPa, szakadási nyúlás 2,7-3,7%, törési feszültség{{jegyzet|megj=Nem összetévesztendő a [[szakítószilárdság]]gal.|csoport=m}} 12-17 GPa), ezért erősítőanyagként lehet alkalmazni kerámiákban vagy mikromechanikai rendszerekben.<ref>{{Cite journal|last=Johansson|first=S.|year=1992|title=Microfabrication of three-dimensional boron structures by laser chemical processing|journal=[[Journal Applied Physics]]|volume=72|issue=12|pages=5956–5963|doi=10.1063/1.351904|last2=Schweitz|first2=Jan-Åke|last3=Westberg|first3=Helena|last4=Boman|first4=Mats|bibcode=1992JAP....72.5956J}}</ref>

==== Bórozott üvegszál ====
Az [[üveggyapot]] egy szálerősítéses polimer, amely lényegében szövetté szőtt, üvegszállal megerősített [[műanyag]]. Az üvegszálak az üveggyapot felhasználásától függően változatos típusúak lehetnek. Ezen üvegek mindegyike tartalmaz [[szilícium-dioxid]]ot vagy szilikátot, változó mennyiségű [[kalcium-oxid]]ot, magnéziumot és esetenként bórt. A bór boroszilikát, bórax vagy bór-oxid formájában van jelen, és azért adagolják az üveghez, hogy megnövelje a szál szilárdságát, vagy pedig azért, hogy folyasztószerként lecsökkentse a szilícium-dioxid olvadási hőmérsékletét, amely tiszta formában túl magas ahhoz, hogy könnyen feldolgozható legyen.

Az üveggyapothoz használt erősen bórozott üvegek elnevezése az E-üveg (a név az ''electrical'' kifejezésből ered, de ma már a leggyakrabban használt általános célú üveggyapot). Az E-üveg alumínium-boroszilikát üveg, kevesebb, mint 1 tömegszázaléknyi alkáli-oxid szennyezővel, amit elsősorban üvegszál-erősítésű műanyagokhoz használnak fel. Az egyéb gyakori, magas bórtartalmú üvegek közé tartozik a C-üveg, egy magas bór-oxid tartalmú alkáli-mész üveg, amelyet vágott üvegszálakhoz és szigetelésre használnak fel; illetve a D-üveg, egy olyan boroszilikát üveg, amit alacsony [[dielektromos állandó]]ja után neveztek el.<ref name=ullmann1>{{Cite journal |last = E. Fitzer et al. |title = Fibers, 5. Synthetic Inorganic |journal = Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry |publisher = Wiley-VCH Verlag GmbH & Co. KGaA |location = Weinheim, Germany}}</ref>

Nem minden üveggyapot tartalmaz bórt, de általánosságban kijelenthető, hogy a legtöbb felhasznált üveggyapot igen. Az üveggyapot építőiparbeli és a szigeteléstechnikai elterjedtsége miatt, a bór tartalmú üveggyapot teszi ki globális bórtermelés közel felét, és egymagában a legnagyobb kereskedelmi bór-piac.

=== Boroszilikát üveg ===
[[Fájl:Pyrex and PYREX.jpg|thumb|right|220px|Áttetsző, boroszilikát üvegből készült ''Pyrex'' mérőpohár (jobbra), és áttetsző, temperált ''Pyrex'' szóda-mész üveg mérőpohár (balra).]]
A boroszilikát üveg – amely összetételét tekintve jellemzően 12-15% {{chem|B|2|O|3}}, 80% [[Szilícium-dioxid|{{chem|SiO|2}}]], és 2% [[Alumínium-oxid|{{chem|Al|2|O|3}}]] – egy alacsony [[hőtágulás]]i együtthatójú anyag, így jól ellenáll a termikus sokknak. A boroszilikát üvegek közt ismertebb márkanevek a Schott AG ''Duran'' és az Owens-Corning ''Pyrex'' termékei. Elsősorban hőellenállása miatt egyaránt használják laboratóriumi üvegtermékekhez (pl. lombik, főzőpohár, kémcső) illetve konyhai sütő-, és főzőedényekhez.<ref>{{Cite book| title = Schott guide to glass| url = https://archive.org/details/schottguidetogla00pfae| first = H. G.|last = Pfaender| edition = 2| publisher = Springer| year = 1996| isbn = 0-412-62060-X| page = [https://archive.org/details/schottguidetogla00pfae/page/n131 122]}}</ref>

=== Bór fémbevonatok ===
A fém-boridokat bevonatok készítésére használják fel kémiai (CVD) vagy fizikai gőzöléssel (PVD). A bór ionjainak fémekbe és ötvözetekbe történő beültetése (ion-implantációs eljárás) révén látványosan megnövelhető a felületi ellenállás és a mikrokeménység. Ugyanerre a célra bevált technológia még a lézeres ötvözés. Ezek a boridok alternatívái a gyémánt bevonatú szerszámoknak és eszközöknek, a kezelt felületeik hasonló tulajdonságokat mutatnak a nyers ömlesztett boriddal.<ref>{{Cite book| title = Materials Science of Carbides, Nitrides and Borides| author = Gogotsi, Y. G. and Andrievski, R.A.| publisher = Springer| year = 1999| isbn = 0-7923-5707-8| pages = 270–270}}</ref>

Például, a [[rénium-diborid]] bár környezeti nyomáson is előállítható, de a [[rénium]] komponens miatt meglehetősen drága. Hexagonálisan réteges szerkezete miatt a {{chem|ReB|2}} keménysége jelentős [[anizotrópia|anizotrópiát]] mutat. Értéke összehasonlítható a [[volfrám-karbid]]dal, a [[szilícium-karbid]]dal, a [[titán-diborid]]dal vagy a [[cirkónium-diborid]].<ref name="qin"/> Hasonlóképpen, az {{chem|AlMgB|14}} + {{chem|TiB|2}} kompozitok is nagy keménységgel és kopásállósággal bírnak, ezért ömlesztett formában vagy bevonatokként magas hőmérsékletnek és erős kopásnak kitett komponensekben alkalmazzák.<ref name="tib1">{{Cite journal|doi = 10.1016/j.stam.2007.06.009|title = Preparation of titanium diboride TiB<sub>2</sub> by spark plasma sintering at slow heating rate|year = 2007|last = Schmidt|first = Jürgen|journal = Science and Technology of Advanced Materials|volume = 8|page = 376|last2 = Boehling|first2 = Marian|last3 = Burkhardt|first3 = Ulrich|last4 = Grin|first4 = Yuri|issue = 5|bibcode = 2007STAdM...8..376S}}</ref>

[[Fájl:Borfig11a.png|thumb|left|160px|A {{chem|B|4|C}} elemi cellája. A zöld gömb és [[ikozaéder]] bóratomokból áll, míg a fekete gömbök a [[szén]]atomok.<ref name=zhangyb28.5c4>{{cite journal|author=Zhang F X, Xu F F, Mori T, Liu Q L, Sato A and Tanaka T|year=2001|title=Crystal structure of new rare-earth boron-rich solids: REB28.5C4|journal=J. Alloys Compd.|volume=329|page=168|doi=10.1016/S0925-8388(01)01581-X}}</ref>]]

=== Bór-karbid kerámia ===
{{fő|Bór-karbid}}
Több bórvegyület is ismert a rendkívüli keménységéről és szívósságáról. A [[bór-karbid]] egy olyan kerámia, amely {{chem|B|2|O|3}} bomlásakor keletkezik elektromos kemencében, szén jelenlétében:
:<math>\mathrm{2\ B_2 O_3\ +\ 7\ C\ \rightarrow\ B_4 C\ +\ 6\ CO}</math>

A bór-karbid szerkezete csak körülbelül {{chem|B|4|C}}, a javasolt sztöchiometrikus arányhoz képest egyértelműen kevesebb szenet tartalmaz. Ennek oka a rendkívül komplex struktúra. Az anyag felismerhető tapasztalati (empirikus) képlete {{chem|B|12|C|3}} (például, a {{chem|B|12}} dodekaédert motívumnak tekintve), de a megjósolt {{chem|C|3}}-nál kevesebb szén található benne, mivel egyes atomokat C-B-C lánc helyettesít, és néhány kisebb ({{chem|B|6}}) oktaéder is jelen van. A bór-karbid ismétlődő polimer illetve félig-kristályos szerkezete tömegre vetítve nagy szerkezeti szilárdságot biztosít. A bór-karbidot felhasználják járművek (pl. [[Harckocsi#Páncélzat|harckocsik]]) páncélzatában, golyóálló mellényekben illetve számos egyéb szerkezeti alkalmazásban.

A bór-karbid (különösen extra bór-10 adalékkal) hosszú [[Felezési idő|felezési idejű]] radionuklidok keletkezése nélküli neutronbefogó képessége miatt az anyag kedvelt neutronsugárzás-elnyelő anyag az atomerőművekben. A bór-karbid nukleáris alkalmazásai közé tartozik az árnyékolás (sugárvédelem), a [[szabályzórúd|szabályzórudak]] és a leállási pelletek gyártása. A szabályozórudakban a bór-karbidot gyakran porítják, hogy megnöveljék a felületét.<ref>{{Cite book| first = Alan W.|last = Weimer| title = Carbide, Nitride and Boride Materials Synthesis and Processing| isbn = 0-412-54060-6| year = 1997| publisher = Chapman & Hall (London, New York)}}</ref>

=== Kemény, abrazív vegyületek ===
{| class="wikitable" style="margin:30px; text-align:center; float:right;"
|+ A BCN<ref>{{Cite journal|last=Solozhenko|first=V. L.|year=2009|title=Ultimate Metastable Solubility of Boron in Diamond: Synthesis of Superhard Diamondlike BC5|journal=[[Physical Review Letters]]|volume=102|issue=1|doi=10.1103/PhysRevLett.102.015506|pmid=19257210|page=015506|last2=Kurakevych|first2=Oleksandr O.|last3=Le Godec|first3=Yann|last4=Mezouar|first4=Mohamed|last5=Mezouar|first5=Mohamed|bibcode=2009PhRvL.102a5506S}}</ref> és a {{chem|ReB|2}}<ref name="qin">{{cite journal|year=2008|title=Is Rhenium Diboride a Superhard Material?|journal=[[Advanced Materials]]|volume=20|issue=24|pages=4780–4783|doi=10.1002/adma.200801471|last1=Qin|first1=Jiaqian|last2=He|first2=Duanwei|last3=Wang|first3=Jianghua|last4=Fang|first4=Leiming|last5=Lei|first5=Li|last6=Li|first6=Yongjun|last7=Hu|first7=Juan|last8=Kou|first8=Zili|last9=Bi|first9=Yan|displayauthors=9}}</ref> mechanikai tulajdonságai
!Anyag
!Gyémánt
!köbös-{{chem|BC|2|N}}
!köbös-{{chem|BC|5}}
!köbös-BN
!{{chem|B|4|C}}
!{{chem|ReB|2}}
|-
![[Vickers-keménység]] (GPa)
|115
|76
|71
|62
|38
|22
|-
!Törési szívósság (MPa·m<sup>1⁄2</sup>)
|5,3
|4,5
|9,5
|6,8
|3,5
|
|}
{{fő|Szuperkemény anyagok}}
A [[bór-karbid]] és köbös [[bór-nitrid]] porokat széles körben használják abrazív csiszolóanyagokként. A bór-nitrid egy a szénhez hasonló, izoelektronos anyag. A [[szén]]hez hasonlóan előfordul hatszögletű (puha grafit-szerű hBN) és köbös (kemény, gyémánt-szerű, cBN) formában. A hBN-t magas hőmérsékletű komponensként és többek közt puhasága miatt szilárd kenőanyagként használják. A cBN, vagy kereskedelmi nevén ''Borazon'',<ref>{{Cite journal|last=Wentorf|first=R. H.|year=1957|title=Cubic form of boron nitride|url=https://archive.org/details/sim_journal-of-chemical-physics_1957-04_26_4/page/956|journal=[[Journal of Chemical Physics]]|volume=26|issue=4|doi=10.1063/1.1745964|page=956|bibcode=1957JChPh..26..956W}}</ref> egy kiváló abrazív (koptató) anyag. Keménysége csak alig valamivel kisebb, de a kémiai stabilitása sokkal jobb, mint a gyémánté. A [[heterogyémánt]] (más néven BCN) egy másik gyémántszerű bórvegyület.

=== Elektronikai alkalmazások ===
==== Félvezetők ====
A bór egy hasznos adalékanyag többek közt a [[szilícium]], a [[germánium]], és a [[szilícium-karbid]] félvezetőkben. Mivel eggyel kevesebb vegyértékelektronja van, mint a befogadó anyagnak, ezért [[elektronlyuk]]at, azaz p típusú [[félvezető]]t eredményez. A hagyományosan módszer a bórt bejuttatására a magas hőmérsékleten végbemenő atomi diffúzió volt. Ebben az eljárásban szilárd {{chem|B|2|O|3}}-at, folyékony {{chem|BBr|3}}-at, vagy gáz-halmazállapotú bórt ({{chem|B|2|H|6}} vagy {{chem|BF|3}}) használtak fel. Azonban az 1970-es éveket követően, ezt felváltotta az [[ion-implementáció]], amely leginkább a {{chem|BF|3}}-on alapul.<ref>{{Cite book|pages = [https://archive.org/details/fundamentalssemi00mayg_457/page/n67 51]–54|title = Fundamentals of semiconductor manufacturing and process control|url = https://archive.org/details/fundamentalssemi00mayg_457|last = May|first = Gary S.|last2= Spanos|first2=Costas J.|publisher = John Wiley and Sons|year = 2006|isbn=0-471-78406-0}}</ref> A bór-triklorid gáz szintén fontos vegyület a félvezető iparban, azonban nem adalékolásra, hanem fémek és oxidjaik [[plazma-maratás]]ához használják.<ref>{{Cite book|pages = 39–60|title = Semiconductor industry: wafer fab exhaust management|first = J. Michael|last = Sherer|publisher = CRC Press|year = 2005|isbn = 1-57444-720-3}}</ref> A trietil-boránt gőzölő reaktorokba fecskendezik (injektálják), mint bórforrás. Ilyen eljárással készülnek például a bór-tartalmú kemény szénrétegek, a szilícium-nitrid - [[bór-nitrid]] filmek, illetve a [[gyémánt]]rétegek bóradalékolása.<ref>{{Cite book|page =[https://archive.org/details/materialsforinfo0000euro/page/44 44]| title=Materials for information technology: devices, interconnects and packaging|url =https://archive.org/details/materialsforinfo0000euro| author = Zschech, Ehrenfried; Whelan, Caroline and Mikolajick, Thomas | publisher =Birkhäuser| year = 2005| isbn = 1-85233-941-1}}</ref>

==== Mágnesek ====
A bór az egyik komponense a [[neodímium]] mágneseknek ({{chem|Nd|2|Fe|14|B}}), amelyek az állandó (permanens) mágnesek egyik legerősebb típusát képviselik. Ezek a mágnesek megtalálhatóak a legkülönbözőbb elektromechanikus és elektronikus eszközökben, mint például a [[mágnesesrezonancia-képalkotás|mágnesesrezonancia-képalkotó]] ''(MRI)'' orvosi képalkotó rendszerekben, illetve a kompakt és viszonylag kis méretű motorokban és aktuátorokban. Például a számítógép merevlemezek (HDD), illetve a [[CD]]- és [[DVD]]-lejátszók alapja is a neodímium mágneses motor, amely intenzív rotációs teljesítményt biztosít rendkívül kompakt méretben. A mobiltelefonok ''Neo'' mágnesei hozzák létre azt a mágneses mezőt, amely lehetővé teszi az apró hangszórók számára a megfelelő hangteljesítmény leadását.<ref name=magnet2>{{Cite book|page=45|title=Permanent magnet materials and their application| first = Peter|last = Campbell| publisher =Cambridge University Press| year= 1996| isbn=0-521-56688-6}}</ref>

=== Kísérleti alkalmazások ===
A [[magnézium-diborid]] egy fontos [[szupravezetés|szupravezető]] anyag, amelynek átmeneti hőmérséklete {{szám|39|K}}. Az {{chem|MgB|2}} vezetékek a por-a-csőben eljárással készülnek, és szupravezető mágnesekben alkalmazzák.<ref>{{Cite journal|title = Magnesium Diboride: Better Late than Never|last = Canfield,|first = Paul C.|journal = Physics Today|volume = 56|issue = 3|pages = 34–41|year = 2003|url = http://www.cmp.ameslab.gov/personnel/canfield/pub/pt0303.pdf|doi = 10.1063/1.1570770|last2 = Crabtree|first2 = George W.|bibcode = 2003PhT....56c..34C|accessdate = 2008-09-22|archiveurl = https://web.archive.org/web/20081217171956/http://www.cmp.ameslab.gov/personnel/canfield/pub/pt0303.pdf|archivedate = 2008-12-17}}</ref><ref>{{Cite journal|journal = Physica C: Superconductivity|volume = 456 |year = 2007|doi = 10.1016/j.physc.2007.01.030|title = Development of ex situ processed MgB<sub>2</sub> wires and their applications to magnets|first = Valeria|last = Braccini|pages = 209–217|last2 = Nardelli|first2 = D|last3 = Penco|first3 = R|last4 = Grasso|first4 = G|issue = 1–2|bibcode=2007PhyC..456..209B}}</ref>

Az amorf bórt olvadáspont-csökkentőként használják fel a nikkel-króm ötvözetek keményforrasztásánál.<ref>{{Cite journal|last=Wu|first=Xiaowei|year=2001|title=Evaluation of transient liquid phase bonding between nickel-based superalloys|journal=[[Journal of Materials Science]]|volume=36|issue=6|pages=1539–1546|doi=10.1023/A:1017513200502|last2=Chandel|first2=R. S.|last3=Li|first3=Hang|bibcode=2001JMatS..36.1539W}}</ref>

A hexagonális bór-nitrid atomi vékonyságú rétegekből áll, amelyeket felhasználnak a [[grafén]] eszközök elektron mobilitásának feljavítására.<ref>{{Cite journal|author=C.R. Dean|year=2010|title=Boron nitride substrates for high-quality graphene electronics|journal=[[Nature Nanotechnology]]|volume=5|issue=10|pages=722–726|doi=10.1038/nnano.2010.172|pmid=20729834|first1=|last1=|first2=A.F.|last2=Young|first3=I.|last3=Meric|first4=C.|last4=Lee|first5=L.|last5=Wang|first6=S.|last6=Sorgenfrei|first7=K.|last7=Watanabe|first8=T.|last8=Taniguchi|first9=P.|last9=Kim|first10=K. L.|last10=Shepard|first11=J.|last11=Hone|bibcode=2010NatNa...5..722D|arxiv=1005.4917}}</ref><ref>{{Cite journal|last=Gannett|first=W.|year=2010|title=Boron nitride substrates for high mobility chemical vapor deposited graphene|journal=[[Applied Physics Letters]]|volume=98|issue=24|doi=10.1063/1.3599708|first2=W.|last2=Regan|first3=K.|last3=Watanabe|first4=T.|last4=Taniguchi|first5=M. F.|last5=Crommie|first6=A.|last6=Zettl|page=242105|bibcode=2011ApPhL..98x2105G|arxiv=1105.4938}}</ref> Emellett nanocsöves szerkezeteket (BNNT) is képez, amelyek egyéb kívánatos jellemzőik mellett nagy szilárdsággal, magas kémiai stabilitással, és a magas [[hővezetés|hővezető]] képességgel bírnak.<ref>{{Cite journal|last=Zettl|first=Alex|year=2010|title=The physics of boron nitride nanotubes|journal=[[Physics Today]]|volume=63|issue=11|pages=34–38|doi=10.1063/1.3518210|last2=Cohen|first2=Marvin|bibcode=2010PhT....63k..34C}}</ref>

=== Atomreaktor árnyékolása ===
A bórt [[atomreaktor]]okban folyamatszabályozáshoz, és a neutronsugárzás leárnyékolására (sugárvédelemre) használják, kihasználva a bóratom nagy neutron-befogó keresztmetszetét.<ref>{{cite book|url = https://books.google.com/books?id=4GzRaq0rIEwC&pg=PA660|pages = 660–661|title = Physics for Radiation Protection: A Handbook|isbn = 978-3-527-61880-4|author = Martin, James E|year = 2008}}</ref>

=== Gyógyszerészeti és biológiai alkalmazások===
[[Bórsav]]: fertőtlenítő, gomba- és vírusölő tulajdonságai miatt víztisztításra használják fel úszómedencékben.<ref name=acid>{{cite web| url = http://chemicalland21.com/industrialchem/inorganic/BORIC%20ACID.htm| title = Boric acid| work=chemicalland21.com}}</ref> A bórsav enyhe oldatát szemfertőtlenítésre használják.

[[Bortezomib]] ''(Velcade)'': a bór aktív alkotója az első jóváhagyott szerves gyógyszere az új bortezomib gyógyszer-csoportnak. Ezek a gyógyszerek proteaszóma inhibitorok, amelyek a [[mielóma|mielómában]] és a [[limfóma]] egyik formájában aktívak (jelenleg is folynak kutatások a limfóma más típusait illetően). A bortezomibban található bór-atom a katalitikus helyén, nagy affinitással és specifitással kötődik a 26S proteaszómához.<ref name="pmid17268529">{{cite journal |author=Bonvini P, Zorzi E, Basso G, Rosolen A |title=Bortezomib-mediated 26S proteasome inhibition causes cell-cycle arrest and induces apoptosis in CD-30<sup>+</sup> anaplastic large cell lymphoma |journal=Leukemia |volume=21 |issue=4 |pages=838–42 |year=2007 |pmid=17268529 |doi=10.1038/sj.leu.2404528}}</ref>
*Számos lehetséges bór-10 tartalmú gyógyszert készítettek elő a bór-neutronbefogásos rákterápia számára ''(BNCT)''.<ref>{{cite web |url=http://www.pharmainfo.net/reviews/boron-neutron-capture-therapy-overview |title=Overview of neutron capture therapy pharmaceuticals |publisher=Pharmainfo.net |date=22 August 2006 |accessdate=2013-04-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110723014243/http://www.pharmainfo.net/reviews/boron-neutron-capture-therapy-overview |archivedate=2011-07-23 }}</ref>
*Néhány bórvegyület ígéretesnek mutatkozik az [[ízületi gyulladás]] (arthritis) kezelésére, de erre a célra eddig még egyik sem jóváhagyott.<ref>{{Cite journal|title = Boron and Arthritis: The Results of a Double-blind Pilot Study|first = Richard L.|last = Travers|journal = Journal of Nutritional & Environmental Medicine|volume = 1|issue = 2|pages = 127–132|year = 1990|doi = 10.3109/13590849009003147|last2 = Rennie|first2 = George|last3 = Newnham|first3 = Rex}}</ref>

==== Rovarirtók ====
A bórsavat felhasználják rovarirtóként, nevezetesen hangyák, bolhák, és csótányok ellen.<ref name="Klotz 1994 1534–1536">{{Cite journal|title = Oral toxicity of boric acid and other boron compounds to immature cat fleas (Siphonaptera: Pulicidae)|url = https://archive.org/details/sim_journal-of-economic-entomology_1994-12_87_6/page/1534|first = J. H.|last = Klotz|journal = J. Econ. Entomol.|volume = 87|issue = 6|pages = 1534–1536|year = 1994|doi = |pmid = 7836612 |last2 = Moss |first2 = JI |last3 = Zhao |first3 = R |last4 = Davis Jr |first4 = LR |last5 = Patterson |first5 = RS}}</ref>

=== Detergensek és fehérítők ===
A bóraxot felhasználják különböző háztartási mosó-és tisztítószerekben,<ref>[http://householdproducts.nlm.nih.gov/cgi-bin/household/brands?tbl=chem&id=136 Record] in the Household Products Database of United States National Library of Medicine</ref> valamint jelen van néhány fogfehérítő készítményben.<ref name=CRC/> Sok tisztítószer, mosószer és mosodai [[fehérítő]] aktív oxigénjét a [[nátrium-perborát]] adja.<ref>{{cite journal|doi = 10.1351/pac197439040547|title = Industrial applications of boron compounds|year = 1974|last1 = Thompson|first1 = R.|journal = Pure and Applied Chemistry|volume = 39|issue = 4|page = 547}}</ref>

=== Egyéb alkalmazások ===
[[Fájl:Apollo 15 launch.ogv|thumb|right|220px|Az ''[[Apollo–15]]'' Saturn V hordozórakétájának indítása trietil-borán gyújtással.]]
*Jellegzetes, zöld lángfestése miatt az amorf bórt pirotechnikai célokra használják.<ref>{{Cite journal|title = Pyrotechnic Chemistry|author = Kosanke, B. J. ''et al.''|publisher = Journal of Pyrotechnics|page = 419|year = 2004|isbn = 978-1-889526-15-7}}</ref>
*A [[keményítő]] és [[kazein]] alapú ragasztók tartalmaznak nátrium-tetraborátot ({{chem|Na|2|B|4|O|7| • 10 H|2|O}}).
*Néhány [[korrózió]]gátló rendszer bóraxot tartalmaz.<ref>{{cite web| url = http://chemicalland21.com/industrialchem/inorganic/BORAX%20DECAHYDRATE.htm| title = Borax Decahydrate| accessdate = 2009-05-05}}</ref>
*A nátrium-borátot folyasztószerként használják az [[ezüst]] és [[arany (kémiai elem)|arany]] forrasztásához, valamint [[ammónium-klorid]]dal együtt a vasalapú fémek hegesztéséhez.<ref>{{Cite book| page = [https://archive.org/details/sciencepracticeo0010davi/page/56 56]| title = The Science and Practice of Welding: Welding science and technology| url = https://archive.org/details/sciencepracticeo0010davi| author = Davies, A. C.|publisher = Cambridge University Press| year = 1992| isbn = 0-521-43565-X}}</ref> Műanyag- és gumitermékekben pedig égésgátló adalékanyagok.<ref>{{Cite book| page = 55| title = Fire Retardant Materials|author = Horrocks, A.R. and Price, D.|year = 2001| publisher = Woodhead Publishing Ltd.| isbn = 1-85573-419-2}}</ref>
*A [[bórsav]]at (más néven ortobóros-sav) {{chem|H|3|BO|3}} üvegszálas textilek és laposkijelzők gyártásához használják,<ref name="CRC" /><ref>{{Cite journal| title = Information technology and polymers. Flat panel display| author = Ide, F.| journal = Engineering Materials| volume = 51| page = 84| year = 2003| url = http://sciencelinks.jp/j-east/article/200311/000020031103A0287941.php| accessdate = 2009-05-28| archiveurl = https://web.archive.org/web/20120313115907/http://sciencelinks.jp/j-east/article/200311/000020031103A0287941.php| archivedate = 2012-03-13}}</ref> valamint számos polivinil-acetát és polivinil-alkohol alapú ragasztóhoz.
*A trietil-borán egy olyan anyag, amely a [[Lockheed]] [[SR–71 Blackbird]] ''Pratt & Whitney J58'' típusú [[gázturbinás sugárhajtómű]]vének üzemanyagának (JP-7) begyújtására szolgál.<ref>{{cite web| url = http://www.marchfield.org/sr71a.htm| title = Lockheed SR-71 Blackbird| accessdate = 2009-05-05| publisher = March Field Air Museum| archiveurl = https://web.archive.org/web/20140105023153/http://www.marchfield.org/sr71a.htm| archivedate = 2014-01-05}}</ref> 1967 és 1973 között a [[NASA]] [[Apollo-program|Apollo]]- és [[Skylab-program]]jaihoz használt [[Saturn V]] hordozórakéták F-1 motorjának begyújtására is alkalmazták. A trietil-borán az öngyulladó tulajdonsága miatt alkalmas erre a célra, illetve különösen azon tény miatt, hogy nagyon magas hőmérsékleten ég.<ref>{{Cite book| page = 86| title = The Saturn V F-1 Engine: Powering Apollo Into History| author = Young, A.| publisher = Springer| year = 2008| isbn = 0-387-09629-9}}</ref> A trietil-borán a [[Szabad gyökök|gyökös]] reakciók ipari iniciátora, amely alacsony hőmérsékleten is hatásos.
*Egyes vegyületei alacsony toxicitásuk miatt kedvelt favédőszerek.<ref>{{cite doi|10.1071/CH10132}}</ref>

== Biológiai szerepe ==
[[Fájl:Boron toxicity (2313046082).jpg|thumb|right|222px|Bórtúladagolás okozta klorózis és elhalás lúgos kémhatású talajon növó rózsa levelein]]

A bór szükséges az élethez. Egy 2013-as hipotézis feltételezi, hogy a bór és [[molibdén]] katalizálta az [[Ribonukleinsav|RNS]] létrejöttét a [[Mars (bolygó)|Mars]]on, majd körülbelül 3 milliárd évvel ezelőtt meteoritok a Földre szállították azt.<ref name=mars>{{cite news|url=http://www.newscientist.com/article/dn24120-primordial-broth-of-life-was-a-dry-martian-cupasoup.html?cmpid=RSS%7CNSNS%7C2012-GLOBAL%7Clife#.Uh98K5BwaUk|title=Primordial broth of life was a dry Martian cup-a-soup|work=New Scientist|date=29 August 2013|accessdate=2013-08-29}}</ref>

Egyetlen ismert bórtartalmú természetes [[antibiotikum]] létezik, a ''boromycin'' amelyet a ''Streptomyces'' baktériumban izoláltak.<ref>{{Cite journal|last1=Hütter|first1=R.|last2=Keller-Schien |first2=W. |last3=Knüsel |first3=F. |last4=Prelog |first4=V. |last5=Rodgers Jr. |first5=G. C. |last6=Suter |first6=P. |last7=Vogel |first7=G. |last8=Voser |first8=W. |last9=Zähner |first9=H. |displayauthors=9 |title=Stoffwechselprodukte von Mikroorganismen. 57. Mitteilung. Boromycin |year=1967 |journal=Helvetica Chimica Acta |volume=50 |issue=6 |pages=1533–1539 |doi=10.1002/hlca.19670500612|pmid=6081908}}</ref><ref>{{cite journal|first1=J. D. |last1=Dunitz, |first2=D. M. |last2=Hawley, |first3=D. |last3=Miklos, |first4=D. N. |last4=White, |first5=Y. |last5=Berlin, |first6=R. |last6=Marusic, |first7=V. |last7=Prelog |displayauthors=7 |title=Structure of boromycin | |journal=Helvetica chimica acta |volume=54 |issue=6 |year=1971, |pages=1709–1713 |doi=10.1002/hlca.19710540624 |pmid=5131791}}</ref>

A bór nélkülözhetetlen növényi [[tápanyag]], elsősorban a sejtfalak integritásának fenntartásához szükséges. Ezzel szemben magas talajkoncentrációja (1,0 [[Ezreléknél kisebb részek|ppm]] felett) a levelek marginális és tip [[nekrózis]]át okozhatja, valamint gyenge általános növekedési teljesítményhez vezet. Az olyan alacsony szint, mint a {{szám|0.8|ppm}} ugyanezen tünetek megjelenését okozhatja a talajbeli bórra különösen érzékeny növényekben. Majdnem minden növény, még a talaj bórtartalmával szemben toleránsak is a bór-toxicitás bizonyos tüneteit mutatják, ha a bór koncentráció meghaladja az {{szám|1.8|ppm}} szintet. Amikor a koncentráció meghaladja a {{szám|2.0|ppm}}-et, néhány növény jól teljesít, mások viszont nem élik túl. Amikor a növényi szövetek bórtartalma meghaladja a {{szám|200|ppm}}-et, már valószínűleg megjelennek a bór-toxicitás tünetei.<ref>{{Cite news|url = http://info.ag.uidaho.edu/Resources/PDFs/CIS1085.pdf|archiveurl = https://web.archive.org/web/20091001005107/http://info.ag.uidaho.edu/Resources/PDFs/CIS1085.pdf|archivedate = 1 October 2009| publisher = University of Idaho| title = Essential Plant Micronutrients. Boron in Idaho| first = R. L.|last = Mahler| accessdate= 2009-05-05}}</ref><ref>{{cite web|title = Functions of Boron in Plant Nutrition|url = http://www.borax.com/agriculture/files/an203.pdf|archiveurl = https://web.archive.org/web/20090320175602/http://www.borax.com/agriculture/files/an203.pdf|archivedate = 20 March 2009|publisher = U.S. Borax Inc. |format=PDF}}</ref><ref>{{Cite journal|title = Functions of Boron in Plant Nutrition|first = Dale G.|last = Blevins|journal = Annual Review of Plant Physiology and Plant Molecular Biology|volume = 49|pages = 481–500|year = 1998|doi = 10.1146/annurev.arplant.49.1.481|pmid = 15012243|last2 = Lukaszewski|first2 = KM}}</ref>

Mint ultra-[[nyomelem]], a bór szükséges a patkányok optimális egészségéhez. A bór-hiány előidézése patkányokban nem könnyű, mivel számukra szükséges bór annyira kis mennyiségű, hogy ultratiszta élelemre és porszűrt levegőre van szükség. A patkányok esetében a bór hiány a rossz bunda, vagy szőr minőségben nyilvánul meg. Feltehetően a bór más emlősökben is szükséges. Emberekben a bór-deficienciát (hiányt) még nem diagnosztizálták. Az emberi étrend széles körben tartalmaz kis mennyiségű bórt, és a szükséges mennyiség a rágcsálókon végzett vizsgálatok alapján, hasonlóan kicsi. A bór pontos élettani szerepe az állatvilágban alig ismert.<ref name="utrace">{{Cite journal|title = Ultratrace elements in nutrition: Current knowledge and speculation| first = Forrest H.|last = Nielsen|journal =The Journal of Trace Elements in Experimental Medicine|volume = 11| issue = 2–3 |pages =251–274| doi = 10.1002/(SICI)1520-670X(1998)11:2/3<251::AID-JTRA15>3.0.CO;2-Q|year = 1998}}</ref>

A bór minden növényekből készített ételben előfordul. Tápértéke 1989 óta vitatott. Úgy gondolják, hogy a bór számos biokémiai szerepet tölt be az állatokban, beleértve az embert is.<ref>{{cite web|url = http://www.pdrhealth.com/drug_info/nmdrugprofiles/nutsupdrugs/bor_0040.shtml|title = Boron|accessdate = 2008-09-18|publisher = PDRhealth |archiveurl = https://web.archive.org/web/20080524054321/http://www.pdrhealth.com/drug_info/nmdrugprofiles/nutsupdrugs/bor_0040.shtml |archivedate = 24 May 2008}}</ref> Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma ''(United States Department of Agriculture)'' által elvégzett kísérletben, amelyben posztmenopauzás nők napi {{szám|3|mg}} bórt szedtek, kiderült, hogy a bórtöbblet 44%-kal csökkenti [[kalcium]] kiválasztódást, és aktiválja a [[D-vitamin]]t és az [[Tüszőhormon|ösztrogén]]t. Ez arra utal, hogy a bórnak lehetséges szerepe van a [[csontritkulás]] elnyomásában. Azt azonban, hogy ezek a hatások szokásosan táplálkozási vagy gyógyászati eredetűek voltak, nem lehetett meghatározni. Az amerikai egészségügyi hivatal ''(U.S. National Institutes of Health)'' azt állítja, hogy a normál emberi étrendben a teljes napi bór bevitel a {{szám|2.1}}-{{szám|4.3|mg}} bór/nap értékek között mozog.<ref>{{Cite journal|title = Total boron|last = Zook|first = E. G.|journal = J. Assoc. Off Agric. Chem|volume = 48|page = 850|year = 1965}}</ref><ref>{{Cite book|url=https://books.google.com/?id=trUdm-GXchIC&pg=PA84|page=84|title=Health advisories for drinking water contaminants: United States Environmental Protection Agency Office of Water health advisories|author=United States. Environmental Protection Agency. Office of Water, U. S. Environmental Protection Agency Staff| publisher=CRC Press|year = 1993|isbn=0-87371-931-X}}</ref>

A 2-es típusú veleszületett endotheliális dystrophia, a [[szaruhártya]] dystrophia egy ritka formája az SLC4A11 [[gén]] mutációjához kapcsolódik, amely a jelentések szerint az intracelluláris bórkoncentrációt szabályzó transzportert kódolja.<ref>{{Cite journal|doi=10.1038/ng1824|date=July 2006|author=Vithana, En; Morgan, P; Sundaresan, P; Ebenezer, Nd; Tan, Dt; Mohamed, Md; Anand, S; Khine, Ko; Venkataraman, D; Yong, Vh; Salto-Tellez, M; Venkatraman, A; Guo, K; Hemadevi, B; Srinivasan, M; Prajna, V; Khine, M; Casey, Jr; Inglehearn, Cf; Aung, T|title=Mutations in sodium-borate cotransporter SLC4A11 cause recessive congenital hereditary endothelial dystrophy (CHED2)|volume=38|issue=7|pages=755–7|issn=1061-4036|pmid=16767101|journal=Nature Genetics}}</ref>

Természetes forrásai: mazsola, mandula, szilva, zöld leveles zöldségek.

=== Analitikai mennyiség ===
Az élelmiszerek vagy anyagok bórtartalmának meghatározásához a kolorimetriás ''kurkumin'' módszert alkalmazzák. A bórt bórsavvá vagy boráttá alakítják, majd [[kurkumin]]nal savas oldatban reagáltatva egy piros színű, bór-[[Keláthatás|kelát]] komplex, a [[rozocianin]] képződik.<ref>{{Cite journal| title = Corrections-Colorimetric Microdetermination of Boron By The Curcumin-Acetone Solution Method| first = L.|last = Silverman| journal = Anal. Chem.|year = 1953| volume = 25 |page = 1639| doi = 10.1021/ac60083a061| last2 = Trego| first2 = Katherine| issue = 11}}</ref>

=== Egészségügyi hatások és toxicitás ===
Az elemi bór, a bór-oxid, a [[bórsav]], a borátok, és számos szerves bórvegyület akut módon nem mérgező az emberre és az állatokra nézve (toxicitása hozzávetőleg az asztali [[só]]ra hasonlít). A bór [[medián halálos adag]]ja (LD<sub>50</sub>), vagyis az a dózis, amelynél 50% a mortalitás, az állatok esetében körülbelül {{szám|6|g}} bór per testtömegkilogramm. Azokat az anyagokat, amelyek LD<sub>50</sub> értéke meghaladja a {{szám|2|g}}-ot, nem tekintik mérgezőnek. Az emberre nézve halálos dózis minimumát még nem állapították meg. Napi {{szám|4|g}} bórsav beszedése a jelentések szerint nem jár mellékhatásokkal, de az ennél nagyobb mennyiség bevétele néhány alkalom után már mérgezőnek számít. Több, mint napi {{szám|0.5|g}} bór bevitele 50 napon keresztül, kisebb emésztési zavarokat és mérgezésre utaló problémákat okoz.<ref>{{cite journal|doi=10.1023/A:1004276311956|year=1997|last1=Nielsen|first1=Forrest H.|journal=Plant and Soil|volume=193|issue=2|page=199}}</ref> Egyetlen, {{szám|20|g}}-os orvosi adag bórsav bevétele a bór-neutronbefogásos rákterápia (BNCT) során használt módszer, amely nem jár indokolatlan toxicitással. A halak 30 percig élnek telített bórsav-oldatban, és ennél tovább is képesek életben maradni erős bórax-oldatokban.<ref>{{Cite book|page=385|url=https://books.google.com/?id=imMJJP5T5rsC&pg=PA385|title=Borates| author=Garrett, Donald E. |year=1998|publisher=Academic Press|isbn=0-12-276060-3}}</ref> A bórsav sokkal mérgezőbb a rovarok számára, mint az emlősökre nézve, ezért rutinszerűen használják rovarirtásra.<ref name="Klotz 1994 1534–1536"/>

A bór magas dózisa (17,5&nbsp;mg bór/testsúlykilogramm fölött) azonban patkány, egér és nyúl esetében egyértelműen károsítja az ivarszerveket (főleg a hímek esetében) és az embriókban károsodást és fejlődési rendellenességeket okoz. Emberek esetében hasonló hatást nem sikerült kimutatni, de az adatok hiányosak és főleg bóraxbányászok, valamint olyan lakosság vizsgálatán alapul, akik magas bórtartalmú ivóvizet fogyasztanak. Az embereket ért dózis nem éri el azt a szintet, ami kísérleti állatokban elváltozásokkal járt. Emiatt az Európai Unióban a bór reprodukciót károsító besorolást kapott és 1%-nál nagyobb bórtartalmú termékek mérgezőnek minősülnek és nem forgalmazhatóak a lakosság számára. A biztonságos dózis (NOAEL) 9,6&nbsp;mg/testsúlykilogramm/nap.<ref>[http://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_027.pdf Opinion on Boron Compounds] ''Scientific Committee on Consumer Safety, European Commission''</ref>

A [[boránok]] (bór-hidrogén vegyületek) és a hasonló gáz-halmazállapotú vegyületek igen mérgezőek. Mint általában, nem az elem az, amely eredendően mérgező, a toxicitás a molekulaszerkezettől függ.<ref name="borates"/><ref name="boron"/> A boránok legalább annyira tűzveszélyesek, mint mérgezőek, ezért a kezelésük különleges figyelmet igényel. A nátrium-bórhidrid tűzveszélyes a redukáló természete miatt, és mert savval érintkezve [[hidrogén]]t szabadít fel. A bór-halogenidek korrozívak.<ref>{{cite web|url = http://www.inchem.org/documents/ehc/ehc/ehc204.htm|title = Environmental Health Criteria 204: Boron|year = 1998| publisher = the International Programme on Chemical Safety| accessdate= 2009-05-05}}</ref>

== Megjegyzések ==
{{megjegyzések}}

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Fordítás ==
{{fordítás|en|Boron|oldid=627671507}}

== Források ==
* Winifred Conkling, David Y. Wong: ''The Complete Guide To Vitamins, Herbs And Supplements'', Harper Collins

== További információk ==
* a magyar Wikipédia [https://www.gyimesilaszlo.hu/cgi-bin/okepl.cgi?B bórt tartalmazó vegyületeinek listája]
* {{commons-natúr|Boron}}

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Kémia|}}

{{DEFAULTSORT:Bor}}
[[Kategória:Félfémek]]
[[Kategória:Félvezetők]]