Űrlift forrásának megtekintése

[[Fájl:Űrlift felépítési ábra.tiff|thumb|300px|A Földi űrlift az űrt elérő, a Föld egyenlítőjéhez rögzített kábelből áll. A végéhez ellensúly rögzítésével (vagy ugyanazzal a céllal a kábel kiterjesztésével) a [[tömegközéppont]]ja jóval a földállandó pálya fölé kerül. A Föld forgásából adódó felfelé ható [[centrifugális erő]] biztosítja a kábel feszített kinyúlását, teljes mértékben ellensúlyozva a lefelé ható gravitációs húzóerőt. A földállandó szint felett a mászóknak a ''felső'' irányban lesz súlyuk, mivel a centrifugális erő meghaladja a gravitációt. (A föld átmérőjéhez képesti magasság beállítandó. Az ellensúly magassága tervenként változik, és egy általános, működőképes magasság került bemutatásra.)]]
[[Fájl:Nasa space elev.jpg|300px|jobbra|bélyegkép|[[NASA]]-fantáziarajz egy űrliftről]]

Az '''űrlift''' az űrközlekedés tervezett rendszere.<ref>{{cite web |url=http://www.isec.org/index.php/what-is-a-space-elevator |title=What is a Space Elevator? |work=www.isec.org |date=2012-04-11 |accessdate=2013-12-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131218085900/http://www.isec.org/index.php/what-is-a-space-elevator |archivedate=2013-12-18 }}</ref> A fő alkotóeleme egy szalagszerű kábel (más néven [[Űrpányva|pányva]]) a felszínhez rögzítve, és az űrbe kiterjesztve. A kábel mentén a bolygófelszínről, mint például a Föld, közvetlenül az űrbe, vagy föld körüli pályára, [[Nem rakétás űrfelszállás|nagy rakéták segítsége nélkül]] történő eszközszállítás lehetővé tételére lett tervezve. Egy Földbázisú lift az egyik végével az egyenlítő közelében a felszínhez rögzített, másik végével az űrben a [[geostacionárius pálya|földállandó pályán]] (35.800&nbsp;km magasság) kívül érő kábelből áll. Az alsó részen versengő erősebb gravitációs, és a felső végénél erősebb, kifele ható centrifugális erő biztosítja a kábel fenntartását, feszességét, és mozdulatlanságát a Föld egy pozíciója felett. Ha elkészül, a pányva gépi erővel folyamatosan pályára emelésre, és a pályáról a felszínre visszaeresztésre kerül.<ref>[http://images.spaceref.com/docs/spaceelevator/NIACpaper.pdf The NIAC Space Elevator Program Bradley Carl Edwards (Phase 1 report)]</ref>

Az űrlift elképzelése [[Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij]], a modern rakétatechnika és űrkutatás megalapozója által [[1895]]-ben került először megjelenésre.<ref>{{cite web|url = http://www.g4tv.com/techtvvault/features/35657/Space_Elevator_Gets_Lift.html|title = Space Elevator Gets Lift|accessdate = 2007-09-13|last = Hirschfeld|first = Bob|date = 2002-01-31|work = TechTV|publisher = G4 Media, Inc.|archiveurl = https://web.archive.org/web/20050608080057/http://www.g4tv.com/techtvvault/features/35657/Space_Elevator_Gets_Lift.html|archivedate = 2005-06-08|quote = The concept was first described in 1895 by Russian author K. E. Tsiolkovsky in his "Speculations about Earth and Sky and on Vesta."}}</ref> Egy szabadon álló tornyot javasolt, mely a Föld felszínétől a földállandó pályáig ért. Mint minden épület, Ciolkovszkij szerkezete is [[nyomás]] alatt állna, a tömegét alulról megtámasztva. 1959 óta az űrliftről alkotott legtöbb elképzelés kizárólag a [[szakítószilárdság|szakítószilárd]] szerkezetekre összpontosított, a rendszer súlyának fentről történő megtartásával. A szakítószilárd elképzelésekben az [[űrpányva]] a földállandó pálya mögötti nagy tömegből (az ellensúly) kiindulva ér le a földre. Ez a szerkezet a Föld és az ellensúly között egy fejjel lefelé tartott függőónhoz hasonlóan feszültség alatt van. Az űrlifteket gyakran ''babszárnak'', ''űrhídnak'', ''űrliftnek'', ''űrlétrának'', ''űrhorognak'', ''pályatoronynak'' vagy ''pályaliftnek'' nevezik.

A viszonylag erős gravitációjával a Földön a jelenlegi technológia nem alkalmas olyan pányvához szükséges anyagok előállítására, melyek az űrlift felépítéséhez kielégítően [[fajlagos erősség|erősek és könnyűek]]. Az űrlift újabb elképzelései azonban a pányvaterv szakítószilárdságához használt [[Nanocsövek|szén-]] vagy [[Bórnitrid|bórnitrid nanocső]] tekintetében figyelemre méltóak. Ezeknek a molekuláknak a mért szilárdsága magas a sűrűségükhöz képest, és ígéretes anyagok a Föld-bázisú űrlift megvalósíthatóságához.<ref>Bradley C. Edwards, [http://wiki.spaceelevator.com/@api/deki/files/6/=iac-04-iaa.3.8.2.01.edwards.pdf IAC-04-IAA.3.8.2.01. THE SPACE ELEVATOR DEVELOPMENT PROGRAM] {{Wayback|url=http://wiki.spaceelevator.com/@api/deki/files/6/=iac-04-iaa.3.8.2.01.edwards.pdf |date=20091229133309 }}</ref>

Az elképzelés más bolygókon és [[égitest]]eken is alkalmazható. A Földnél gyengébb gravitációjú Naprendszeren belüli helyeken (például a [[Hold]] vagy a [[Mars (bolygó)|Mars]]) a szilárdsághoz viszonyított sűrűség követelmények nem annyira nagyok a pányva anyagoknál. A jelenleg rendelkezésre álló anyagok (mint például a [[kevlár]]) elég erősek és könnyűek ahhoz, hogy azokon a helyeken űrliftként használhatók ''lehessenek''.<ref>[http://www.frc.ri.cmu.edu/~hpm/project.archive/1976.skyhook/papers/scasci.txt ''Non-Synchronous Orbital Skyhooks for the Moon and Mars with Conventional Materials''], [[Hans Moravec]], 1978</ref>

== Történet ==

=== Korai elképzelések ===

Az űrlift alapelképzelése 1895-ben keletkezett, amikor [[Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij|Konsztantyin Ciolkovszkij]] [[orosz]] tudós egy olyan toronyhoz kapott ihletet a [[párizs]]i [[Eiffel torony]]ból, amely elér egészen az űrig, a felszíntől kezdve a földállandó pálya magasságáig (a tengerszint felett 35.790 kilométerre (22.238&nbsp;mi)) megépítve.<ref name=NASASci>{{cite web |url=http://science.nasa.gov/headlines/y2000/ast07sep_1.htm |title=The Audacious Space Elevator |publisher=NASA Science News |accessdate=2008-09-27 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080919070924/http://science.nasa.gov/headlines/y2000/ast07sep_1.htm |archivedate=2008-09-19 }}</ref> Megjegyezte, hogy az indaszerű kábel tetején lévő „égi kastély” a föld körül földállandó pályán keringő „kastély” lehetne (a kastély mindig a Föld ugyanazon pontja fölött tartózkodna).

Mivel a lift a kábelen való felfelé haladás közben elérné az első kozmikus sebességet, a torony tetejéről elengedett tárgynak meglenne az első kozmikus sebessége a földállandó pályán maradáshoz. Az űrliftek legújabb elképzeléseivel ellentétben, Ciolkovszkij (tanulmány) tornya egy nyomás alatt álló szerkezet, a szakítószilárd (vagy "pányva") szerkezettel szemben.

=== 20. század ===

Egy nyomás alatt álló szerkezet felépítése a talajszintről nem bizonyult megvalósíthatónak, mivel nem volt olyan anyag, amely elég nyomásszilárdsággal rendelkezik saját súlya megtartásához ilyen feltételek mellett.<ref name="JBIS1999"/> 1959-ben egy másik szovjet tudós, [[Jurij Nyikolajevics Arcutanov|Jurij Arcutanov]] ennél megvalósíthatóbb tervet javasolt. Arcutanov szerint egy földállandó [[műhold]]at felhasználva lehetne a szerkezetet fentről lefelé telepíteni. Egy [[ellensúly]] segítségével a kábel földállandó pályáról ereszkedne a Föld felszínére, míg az ellensúlyt kiterjesztenék a Földdel ellentétes irányba, a kábelt folyamatosan a Föld felszínének azonos pontja felett tartva. Arcutanov ötlete az oroszul beszélő közönségnek 1960-ban, a ''[[Komszomolszkaja Pravda]]'' vasárnapi mellékletében közölt interjúban került bemutatásra,<ref name="artsutanov">{{cite web
 |url         = http://www.spacequotations.com/Artsutanov_Pravda.pdf
 |title       = To the Cosmos by Electric Train
 |year        = 1960
 |publisher   = Young Person's Pravda
 |last        = Artsutanov
 |first       = Yu
 |format      = PDF
 |accessdate  = 2006-03-05
 |archiveurl  = https://web.archive.org/web/20101201133956/http://spacequotations.com/Artsutanov_Pravda.pdf#
 |archivedate = 2010-12-01
}}</ref> angolul viszont csak jóval később vált elérhetővé. Javasolta továbbá a kábel elvékonyítását, a kábel feszültsége ezáltal állandóvá válik – ez a földszinten vékony kábelt jelent, amely a földállandó pálya felé vastagodik.

Mind a torony, valamint a kábel elképzelése a ''[[New Scientist]]'' 1964. december 24-i számának látszólag humoros [[Daedalus|''Ariadne'' rovatában]] jelent meg.

1966-ban négy [[amerika]]i mérnök, Isaacs, Vine, Bradner és Bachus újra feltalálták az elképzelést, „égi horog”-nak elnevezve, és elemzésüket a [[''Science'']] folyóiratban publikálták.<ref>{{cite journal
|title=Satellite Elongation into a True 'Sky-Hook'
|year=1966
|journal= Science
|volume = 11
| doi = 10.1126/science.151.3711.682
|author=Isaacs, J. D. |coauthors= A. C. Vine, H. Bradner and G. E. Bachus|bibcode = 1966Sci...151..682I
|issue=3711
|page=682}}</ref> Elhatározták, hogy meghatározzák, milyen fajta anyag szükséges egy űrlift megépítéséhez, feltételezve, hogy az egy állandó keresztmetszettel rendelkező egyenes kábel lenne, és úgy találták, hogy az [[erősség]]ének kétszer nagyobbnak kellene lennie, mint az akkor létező anyagoknak, a [[grafit]]ot, [[kvarc]]ot és [[gyémánt]]ot is beleértve.

[[Jerome Pearson]] amerikai tudós 1975-ben még egyszer elővette az elképzelést, az eredményeit az [[Acta Astronautica]] újságban publikálva. Ő <ref name="pearson">
{{cite journal
 | author = J. Pearson
 | year = 1975
 | title = The orbital tower: a spacecraft launcher using the Earth's rotational energy
 | url = http://www.star-tech-inc.com/papers/tower/tower.pdf
 | journal = Acta Astronautica
 | volume = 2
 | pages = 785–799
 | doi = 10.1016/0094-5765(75)90021-1
 | format = PDF <!--Elérve innen: CrossRef by DOI bot-->
 | issue = 9–10
}}
</ref> egy elvékonyodó keresztmetszetet tervezett, amely jobban megfelel a lift építéséhez. Az elkészült kábel a földállandó pályánál lenne a legvastagabb, ahol legnagyobb a feszültség, és a végeknél a legvékonyabb, csökkentve ezzel az egységre jutó bármely keresztmetszetnél elbírandó súlymennyiséget. Egy ellensúly használatát javasolta, 144.000 kilométeres magasságig ({{szám|90000|mérföld}}, a [[Hold]] távolságának majdnem a fele) lassan kiterjesztve a lift alsó részének kiépítése közben. Nagy ellensúly nélkül a kábel felső részének hosszabbnak kellene lennie mint az alsó rész a [[gravitáció]]s és centrifugális erők Földtől való távolsággal való változása miatt. Az elemzése kitért olyan zavaró tényezőkre mint a Hold gravitációja, szél és hasznos teher mozgatása a kábelen fel és le. Az lift felépítéséhez használt anyag súlya több ezer [[űrsikló]] felszállást igényelt volna, habár az anyagok egy részét fel lehetne szállítani a liften, amint a minimális szilárdságú fonál elérte a talajt, vagy az űrben előállítható az [[aszteroid]]ákon vagy a holdon található ércből.

1979-ben az űrliftek szélesebb közönségnek is bemutatásra kerültek [[Arthur C. Clarke]] ''[[Az éden szökőkútjai]]'' című regényének, melyben a mérnökök a kitalált szigetország, ''Taprobane'' (pontatlanul [[Srí Lanka]], még ha délre is mozgott az egyenlítőhöz), valamint [[Charles Sheffield]] első, ''[[A világok közötti háló]]'' című regényének egyidejű kiadásával, melyben szintén az űrlift építését vázolta fel. Három évvel később [[Robert A. Heinlein]] 1982-es ''[[Péntek]]'' című novellájában a főszereplő használja a „Nairobi babszárat” utazásaihoz. [[Kim Stanley Robinson]] 1993-as ''[[Vörös Mars]]'' című regényében a telepesek űrliftet építenek a Marson, mely lehetővé teszi még több telepes érkezését, valamint az ott bányászott természeti erőforrások Földre szállítását. [[David Gerrold]] 2000-es ''[[Kiugrás a bolygóról]]'' című regényében egy család kirándulása az Ecuadori „babszáron” lényegében egy gyermek-elhelyezéses gyerekrablás. Gerrold könyvében megvizsgálja a fejlett lift technológia ipari alkalmazásának lehetőségét is.

=== 21. század ===
A [[szén nanocső|szén nanocsövek]] 1990-es években történt kifejlesztése után a [[NASA]]/Marshall Fejlett Projektjei Iroda mérnöke, [[David Smitherman]] felismerte, hogy ezeknek az anyagoknak az erőssége segíthet az égi horog koncepciójának megvalósításában, és létrehozott egy műhelyt a [[Marshall Űrrepülési Központ]]ban, több tudós és mérnök meghívásával annak érdekében, hogy megvitassák az elképzelést és terveket állítsanak össze egy lift elkészítéséhez, a koncepció megvalósításához.<ref>Science @ NASA, {{Cite web |url=http://science.nasa.gov/headlines/y2000/ast07sep_1.htm |title=Audacious & Outrageous: Space Elevators |accessdate=2018-07-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080919070924/http://science.nasa.gov/headlines/y2000/ast07sep_1.htm |archivedate=2008-09-19 |year=2000|month=szeptember}}</ref> Az általa szerkesztett, a műhelyből származó információkból összeállított cikk, "Űrliftek: avagy fejlett föld-űr infrastruktúra az új évezredhez",<ref>{{cite web | title = Space Elevators: An Advanced Earth-Space Infrastructure for the New Millennium | url = http://www.nss.org/resources/library/spaceelevator/2000-SpaceElevator-NASA-CP210429.pdf | accessdate = 2013-12-14 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20120718073030/http://www.nss.org/resources/library/spaceelevator/2000-SpaceElevator-NASA-CP210429.pdf | archivedate = 2012-07-18 }}</ref> bevezetőként szolgál a technológia akkori állásához (1999), és összefoglalja az eredményeket.

Egy másik amerikai kutató, [[Bradley C. Edwards]] {{convert|100.000|km|mi|abbr=on}} hosszú papírvékonyságú szalag előállítását javasolta, szén nanocső összetételű anyag felhasználásával. A széles-vékony szalagszerű keresztmetszet formát választotta a korábbi kör keresztmetszet felfogás helyett, mivel ennek a formának nagyobb az esélye a meteoritok hatásait túlélni. A szalag keresztmetszet forma továbbá nagy felületet biztosít a fülkéknek az egyszerű görgők segítségével történő mászáshoz. A [[Fejlett Elgondolások NASA Intézete]] támogatásával Edward munkája továbbfejlesztésre került a telepítési elképzelések, mászó/fülke terv, energiaszolgáltató rendszer, [[űrszemét]] elkerülés, horgonyrendszer, túlélő atomos oxigén, a horgony nyugat Csendes-óceáni egyenlítőnél való elhelyezésével a villámlás és hurrikánok elkerülése, építkezési költségek, építkezési ütemterv és környezeti kockázatok irányába.<ref>Bradley Edwards, Eureka Scientific, [http://www.niac.usra.edu/studies/472Edwards.html NIAC Phase I study]</ref><ref>Bradley Edwards, Eureka Scientific, [http://www.niac.usra.edu/studies/521Edwards.html NIAC Phase II study]</ref>

A fejlesztés felgyorsítása érdekében a támogatók több versenyt is terveznek, az [[Ansari X-díj]]hoz hasonlóan, a megfelelő technológiák érdekében.<ref>{{cite web
|url=http://msnbc.msn.com/id/5792719/
|title=Space elevator contest proposed
|first=Alan
|last=Boyle
|publisher=MSNBC
|accessdate=2006-03-05}}</ref><ref>{{cite web
|url=http://www.elevator2010.org/
|title=The Space Elevator – Elevator:2010
|accessdate=2006-03-05
|archívurl=https://web.archive.org/web/20070106211508/http://www.elevator2010.org/
|archívdátum=2007-01-06
|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070106211508/http://www.elevator2010.org/
|archivedate=2007-01-06
}}</ref> Ezek között van a [[Lift:2000]], amely éves versenyeket rendez a mászóknak, szalagoknak és energia-sugárzó rendszereknek, a Robojátékok Űrlift Szalagmászó Verseny,<ref>{{cite web
|url=http://robogames.net/rules/climbing.php
|title=Space Elevator Ribbon Climbing Robot Competition Rules
|accessdate=2006-03-05 |archiveurl = https://web.archive.org/web/20051201005853/http://robolympics.net/rules/climbing.shtml |archivedate = December 1, 2005}}</ref> valamint a NASA [[Százéves Kihívások]] program, amely 2005 márciusában partnerséget jelentett be az [[Űrdíj Alapítvány|Űrdíj Alapítvánnyal]] (a Lift:2000 működtetője), a nyeremények teljes díját 400.000 dollárra emelve.<ref>{{cite web
|url=http://www.nasa.gov/home/hqnews/2005/mar/HQ_m05083_Centennial_prizes.html
|title=NASA Announces First Centennial Challenges' Prizes
|year=2005
|accessdate=2006-03-05
|archiveurl=https://web.archive.org/web/20050608083813/http://www.nasa.gov/home/hqnews/2005/mar/HQ_m05083_Centennial_prizes.html
|archivedate=2005-06-08
}}</ref><ref>{{cite web
|url=http://www.space.com/news/050323_centennial_challenge.html
|title=NASA Details Cash Prizes for Space Privatization
|first=Robert Roy
|last=Britt
|publisher=Space.com
|accessdate=2006-03-05}}</ref>
Az első Európai Űrlift Kihívás (EuŰLK, angol rövidítése EuSEC) 2011-ben zajlott, egy mászó szerkezet megalkotására.<ref>{{cite web
|title=What's the European Space Elevator Challenge?
|url=http://eusec.warr.de/?eusec
|publisher=European Space Elevator Challenge
|accessdate=2011-04-21
|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110815214545/http://eusec.warr.de/?eusec
|archivedate=2011-08-15
}}</ref>

2005-ben az "űrlift vállalatok [[Liftkapu Csoport]]ja bejelentette a [[Millville, New Jersey]]-i szén nanocső gyártó vállalat felépítését, hogy ezzel az erős anyaggal különböző üveg, műanyag és fém vállalatokat szolgáljanak ki. Habár a Liftkapu reméli, hogy a szén nanocsöveket fel lehet majd használni a {{convert|100000|km|mi|abbr=on}} űrlifthez is, ez a beruházás segít profitot termelni rövid távon, és új gyártási módszerekkel kapcsolatos kutatás fejlesztést végezni. A cél az űrlift 2010-es elindítása volt."<ref>{{cite web
|url=http://www.universetoday.com/am/publish/liftport_manufacture_nanotubes.html?2742005
|title=Space Elevator Group to Manufacture Nanotubes
|year=2005
|publisher=Universe Today
|accessdate=2006-03-05}}</ref> 2006. február 13-án a Liftkapu Csoport bejelentette, hogy még abban a hónapban tesztelték egy 1,6&nbsp;km hosszú szénszál összetételű hurokból és üvegszál szalagokból készült "űrlift pányvát", 5&nbsp;cm (2&nbsp;in) szélességgel és 1&nbsp;mm (nagyjából 13 papírlap) vastagsággal, léggömbökkel felemelve.<ref>{{cite news
|url=http://www.newscientist.com/article/dn8725-spaceelevator-tether-climbs-a-mile-high.html
|title=Space-elevator tether climbs a mile high
|date=2006-02-15
|work=NewScientist.com
|publisher=New Scientist
|first=Kimm
|last=Groshong
|accessdate=2006-03-05}}</ref>

2007-ben, az [[Űrlift:2010]] megtartotta a 2007-es űrlift játékokat, mely 500.000 dolláros díjazást tűzött ki mindkét versenyre (összesen 1.000.000 dollár), valamint további 4.000.000 dollárt a következő öt évre az űrlifttel kapcsolatos technológiák díjazására.<ref>{{Cite web |url=http://www.spaceward.org/ |title=Elevator:2010 – The Space Elevator Challenge |accessdate=2018-07-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120918222325/http://www.spaceward.org/ |archivedate=2012-09-18|publisher=spaceward.org}}</ref> Egy csapat sem nyerte meg a versenyt, viszont az [[MIT]] egyik csapata benevezte az első 2 grammos (0.07&nbsp;oz), 100% szén nanocsövet a versenyre.<ref>[http://www.spaceelevatorblog.com/?m=20071014 Spaceward Games 2007] {{Wayback|url=http://www.spaceelevatorblog.com/?m=20071014 |date=20131214171649 }}. The Spaceward Foundation</ref> Japán nemzetközi konferenciát szervezett 2008-ban az űrlift felépítéséhez szükséges időbeosztás felvázolására.<ref name=JapanUKTimes>{{cite news | title = Japan hopes to turn sci-fi into reality with elevator to the stars | url = http://www.thetimes.co.uk/tto/news/world/article1967078.ece | work=The Times | location=London | first=Leo | last=Lewis | date=2008-09-22 | accessdate=2010-05-23}} Lewis, Leo; News International Group; accessed 2008-09-22.</ref>

2008-ban Dr. Brad Edwards és Philip Ragan "A bolygó elhagyása űrlift segítségével" című könyve japánul került kiadásra, és nagy sikert ért el.<ref name=Leaving>{{cite web | title = Leaving the Planet by Space Elevator | url = http://www.spaceelevatorblog.com/?p=503 | accessdate = 2013-12-14 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20131214212007/http://www.spaceelevatorblog.com/?p=503 | archivedate = 2013-12-14 }} Edwards, Bradley C. and Westling, Eric A. and Ragan, Philip; Leasown Pty Ltd.; accessed 2008-09-26.</ref> Ennek hatására Japán bejelentette a szándékát egy űrlift felépítésére, várhatóan egy trillió jen értékben (5 billió euró/ 8 billió dollár). Az angol The Times tokiói tudósítója, Leo Lewis egyik riportjában felfedte Suichi Ono, a Japán Űrlift Társaság elnökének terveit. Lewis szavai szerint: "Japán meggyőződése növekszik abban a tekintetben, hogy a növekvő akadémiai és ipari tudásbázis képes az [építkezéssel] kapcsolatos problémák megoldására, és még egy elképesztően alacsony egy trillió jenes (5 billió euró/ 8 billió dollár) árat is fel tudott mutatni a lift megépítéséhez. Japán híres globális vezető szerepéről a pontosságot igénylő tervezésben és a csúcsminőségű anyagok előállításában, mely nélkül ez az elképzelés soha nem valósulhatna meg."<ref name=JapanUKTimes/>

2011-ben a [[Google Inc.|Google]] felfedte terveit az űrlifttel kapcsolatban titkos [[Google X Lab]] telephelyén folytatott terveiről.<ref>{{cite news| url=http://www.nytimes.com/2011/11/14/technology/at-google-x-a-top-secret-lab-dreaming-up-the-future.html | work=The New York Times | title=At Google X, a Top-Secret Lab Dreaming Up the Future | date=2011-11-13}}</ref>

2012-ben az [[Obayashi Vállalat]] bejelentette, hogy 38 éven belül meg tudja építeni az űrliftet szén nanocső technológia felhasználásával.<ref>{{cite news| url=http://www.physorg.com/news/2012-02-japan-builder-eyes-space-elevator.html | work=PhysOrg.com | title=Going up: Japan builder eyes space elevator | date=2012-02-22}}</ref> 200 kilométer per órás sebességgel, az F szintet 7.5 napos túrával érné el a 30 utasra tervezett kabinjával.<ref>{{cite news| url=http://www.ibtimes.com/articles/302223/20120221/space-elevator-60000-miles-reality-obayashi-nanotube.htm | title=Space Elevator That Soars 60,000 Miles into Space May Become Reality by 2050 | date=2012-02-21}}</ref> Nem készült költségbecslés, pénzügyi terv, vagy más részletezés. Ez azt sugallja, az időzítéssel és egyéb tényezőkkel együtt, hogy a bejelentés leginkább a cég egyéb kezdődő projektjeinek népszerűsítése érdekében történt Tokióban.<ref>{{cite web |last=Boucher |first=Marc |url=http://spaceref.com/space-elevator/obayashi-and-the-space-elevator---a-story-of-hype.html |title=Obayashi and the Space Elevator - A Story of Hype - The Space Elevator Reference |work=Spaceelevator.com |date=2012-02-23 |accessdate=2012-08-14 }}{{Halott link|url=http://spaceref.com/space-elevator/obayashi-and-the-space-elevator---a-story-of-hype.html |date=2023-09 }}</ref>

== Az űrlift fizikája ==
=== A látszólagos gravitációs mező ===
Egy űrlift kábel a Föld forgásával együtt forog. A kábelhez erősített tárgyakra kifelé (felfelé) ható centrifugális erő hat, mely részlegesen, teljesen avagy jobban ellensúlyozza a lefele ható gravitációs erőt az adott pontban. Minél magasabban van a kábelen, annál nagyobb a felfelé ható centrifugális erő, és annál jobban ellensúlyozza a lefelé ható gravitációt. A földszinkron pálya felett egyúttal ''erősebbé'' válik, mint a gravitáció. A kábel hosszában ez a (lefelé ható) ''aktuális'' gravitáció és a (felfelé ható) centrifugális erő különbsége a ''látszólagos'' gravitációs mező.

A látszólagos gravitációs mező a következőképp írható le:

:A lefelé ható aktuális [[Newton egyetemes gravitációs törvénye|gravitációs]] erő ''csökken'' a hosszúsággal: [[Newton egyetemes gravitációs törvénye|<math>g = -G \cdot M/r^2</math>]]

:A felfelé ható [[centrifugális erő]] ''növekszik'' a hosszúsággal a bolygó forgása következtében: [[centrifugális erő|<math>a = \omega^2 \cdot r</math>]]

:Összegezve, a látszólagos gravitációs mező a kettő összege:

:<math> g = -G \cdot M/r^2 + \omega^2 \cdot r</math>

ahol

:''g'' a gyorsulása az ''aktuális'' gravitációnak, vagy ''látszólagos'' gravitációnak lefele (negatív) vagy felfelé (pozitív) a függőleges kábel mentén (m s<sup>-2</sup>),
:''a'' a centrifugális gyorsulás felfele (pozitív) a függőleges kábel mentén (m s<sup>-2</sup>),
:''G'' a [[gravitációs konstans]] (m<sup>3</sup> s<sup>-2</sup> kg<sup>-1</sup>)
:''M'' a föld tömege (kg)
:''r'' a föld középpontjától mért távolság (m),
:''?'' a föld forgási sebessége (radián/mp).

A kábel bizonyos pontján felfelé, a két kifejezés (a lefelé ható gravitáció és a felfelé ható centrifugális erő) kiegyenlíti egymást, a kábelhez erősített tárgyaknak nincs súlyuk ennél a pontnál. Ez az állandó pályánál tapasztalható. Ez a szint (r<sub>1</sub>) függ a bolygó tömegétől, valamint a forgási sebességétől. Az aktuális gravitációt és a centrifugális gyorsulást kiegyenlítve kapjuk:
:<math>r_1 = (G \cdot M/\omega^2)^{1/3}</math>

A Földön ez a szint {{convert|35786|km|mi|0|abbr=on}} a felszín felett az úgynevezett földállandó pálya.

Egy földszinkron állomásról nézve bármely, a pányva Földhöz közelebb eső pontjáról eldobott tárgy lefelé gyorsul. A földszinkron pálya fölött bárhonnan eldobva, a tárgy az űr felé gyorsul.

=== Kábel szakasz ===
A legfőbb technikai problémát történetileg a kábel fenntartásának tartották, annak feszültséggel és a bármely pontban ránehezedő súllyal együtt. Az űrlift kábelének legnagyobb feszültségnek kitett függőleges pontja a földállandó pályánál található, {{convert|35786|km|mi|0|abbr=on}}-el a Földi egyenlítő felett. Ez azt jelenti, hogy a kábel anyagának a terhelésével együtt elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy fenntartsa a saját súlyát a felszíntől mintegy 35.786&nbsp;km-ig. Bármely kábel, melynek a keresztmetszete ennél a pontnál nagyobb mint a felszínen, nagyobb hosszt képes fenntartani. Az anyag mellett egy űrliftnél további fontos tervezési tényező, hogy a keresztmetszet hogyan vékonyodik 35.786&nbsp;km-ről lefelé a minimális mértékig a felszínen.

Az adott mennyiségű kábelanyag hasznosítható többlet erősségének maximalizálásához a kábel keresztmetszet területi tervének úgy kell kinéznie bármely adott pontnál, hogy arányos legyen a rá ható erővel.

Egy ilyen, hozzákapcsolt mászók nélküli, nagy űr-szemét magasságokban elvékonyodás nélküli, stb. idealizált terv keresztmetszete kielégíti a következő differenciálegyenletet:
:<math>\sigma \cdot dS = g \cdot \rho \cdot S \cdot dr</math>
vagy
:<math>dS/S = g \cdot \rho/\sigma \cdot dr</math>
vagy
:<math>dS/S = - \rho/\sigma \cdot ( G \cdot M/r^2 + \omega^2 \cdot r ) \cdot dr</math>
ahol
:''g'' a sugármenti gyorsulás (m·s<sup>-2</sup>),
:''S'' a kábel keresztmetszet területe bármely r pontban, (m<sup>2</sup>) és a szórása dS szintén (m<sup>2</sup> ),
:''?'' a kábelhez használt anyag sűrűsége (kg·m<sup>-3</sup>).
:''?'' a keresztmetszeti terület [[nyúlás]] nélküli feszültségtűrő képessége (N·m<sup>-2</sup>=kg·m<sup>-1</sup>·s<sup>-2</sup>), avagy a rugalmassági határ.
A ''g'' értéke adott az első egyenlet alapján, melynek eredménye:
:<math>\Delta\left[ \ln (S)\right]{}_{r_1}^{r_0} = \rho/\sigma \cdot \Delta\left[ G \cdot M/r + \omega^2 \cdot r^2/2 \right]{}_{r_1}^{r_0}</math>,

a ''r<sub>1</sub>'' (földállandó) és ''r<sub>0</sub>'' (alap) közötti változást figyelembe véve.

Az eredmény alapján eközött a két pont között, ez a mennyiség egyszerűen kifejezhető mint:
<math>\Delta\left[ \ln (S)\right] = \rho/\sigma \cdot g_0 \cdot r_0 \cdot ( 1 + x/2 - 3/2 \cdot x^{1/3} )</math>, vagy
:<math>S_0 = S_1.e^{\rho/\sigma \cdot g_0 \cdot r_0 \cdot ( 1 + x/2 - 3/2 \cdot x^{1/3} )}</math>
ahol <math>x = \omega^2 \cdot r_0/g_0</math> az egyenlítőnél lévő centrifugális erő és a gravitációs erő közötti hányados.

=== Kábelanyagok ===
A ''szabad töréshosszúság'' segítségével lehet összehasonlítani anyagokat: ez a nem vékonyodó hengeres kábel hossza, amelynél a saját súlya alatt elszakad az állandó gravitációnak köszönhetően. Egy adott anyagnál ez a hosszúság ''?/?/g<sub>0</sub>''. A szabad töréshosszúság szükséges mértékét a következő egyenlettel lehet kiszámolni
:<math>\Delta\left[ \ln (S)\right] = \rho/\sigma \cdot g_0 \cdot r_0 \cdot ( 1 + x/2 - 3/2 \cdot x^{1/3} )</math>, ahol <math>x = w^2 \cdot r_0/g_0.</math>
Amennyiben nem vesszük figyelembe az ''x'' tényezőt (mely a szükséges erősséget nagyjából 30%-kal csökkenti), az egyenlet megmutatja, hogy a szakasz hányados ''e''-vel egyenlő (exponenciális) ha:
:<math>\sigma = \rho \cdot r_0 \cdot g_0.</math>
Amennyiben az anyag ennek mindössze a szabad töréshosszúságnak a tizedrészét bírja el, egy földállandó pályánál szükséges szakasz ''[[e]]''<sup>10</sup> (22026 tényező) szorosa a felszíni szakasznak.

== Szerkezet ==
[[Fájl:SpaceElevatorClimbing.jpg|thumb|right|Egy elképzelés szerint az űrlift mobil tengerjáróhoz van kötve.]]
Számtalan űrlift terv létezik. Csaknem minden terv része egy bázisállomás, kábel, mászók és egy ellensúly. A Föld forgása az ellensúlyra felfelé ható [[centrifugális erő]]t képez<!-- "upward" is a continuously changing direction which implies an accelerated reference frame where "c.f." is unquestionable (see http://xkcd.com/123/) -->. Az ellensúlyt a kábel tartja lefele, a kábelt pedig az ellensúly tartja a magasban és feszíti ki. A bázisállomás rögzíti az egész rendszert a Föld felszínéhez. A mászók fel le mozognak a kábelen a rakománnyal.

=== Bázisállomás ===
A bázisállomás/horgony modern tervei jellemzően mozgatható állomások, nagy óceánjáró hajók vagy egyéb mozgatható felületek. A mozgatható bázisállomásoknak megvan az az előnyük a korai (föld-bázisú horgony) állomástervekhez képest, hogy irányíthatók, elkerülve az erős szeleket, viharokat és [[űrszemét|űrszemetet]]. Ezen kívül az óceáni horgony pontok jellemzően nemzetközi vizeken találhatók, egyszerűsítve és csökkentve a bázisállomás területének használatával kapcsolatos tárgyalásokat és azok költségeit.<ref name="niac">{{cite web
|url=http://www.niac.usra.edu/files/studies/final_report/521Edwards.pdf
|title=The Space Elevator NIAC Phase II Final Report
|publisher=NASA
|accessdate=2007-06-12|format=PDF}}</ref>

A földön létrehozott állandó felületek egyszerűbb és kevésbé költséges szállítási elérhetőséget nyújtanak. Előnyük továbbá hogy nagyobb magasságokban is elhelyezhetők, például hegyek tetején, vagy lehetőség szerint akár magas tornyokon. Ez csökkenti a kábel földi gravitációs térbeli kiterjesztettségét, ezáltal (minden egyéb tervszempontot azonosnak véve) csökkenti a kábelanyaggal szembeni kritikus erősség-sűrűség követelményeket.<ref name="JBIS1999"/>

=== Kábel ===
[[Fájl:Kohlenstoffnanoroehre Animation.gif|thumb|right|A szén nanocső egy lehetséges kábelanyag]]
Egy űrlift kábelnek el kell bírnia a saját súlyát, valamint a mászók többletterhét. A kábel szükséges erőssége a hosszúsággal változik, mivel különböző pontokban a kábel alsó súlyát kell elviselnie, vagy [[Centripetális gyorsulás|centripetális erőt]] kell biztosítani a felső súly megtartásához. Egy 1998-as elemzésben,<ref name=NASA97029>{{cite web
|url=http://www.nas.nasa.gov/assets/pdf/techreports/1997/nas-97-029.pdf
|title=NAS-97-029: NASA Applications of Molecular Nanotechnology
|author=Al Globus
|coauthors=David Bailey, Jie Han, Richard Jaffe, Creon Levit, Ralph Merkle, and Deepak Srivastava
|publisher=NASA
|accessdate=2008-09-27
|format=PDF
|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160408064557/http://www.nas.nasa.gov/assets/pdf/techreports/1997/nas-97-029.pdf
|archivedate=2016-04-08
}}</ref> NASA kutatók megjegyezték, hogy "az [[űrlift kábel]]en a maximális igénybevétel a földszinkron magasságban van, ezért a kábelnek ott kell a legszélesebbnek lennie, és exponenciálisan elvékonyodnia a Földhöz közelítve. Minden lehetséges anyag jellemezhető a vékonyodási tényezővel – a kábel földszinkron magasságbeli valamint földfelszíni sugarának hányadosával."

A kábel anyagának nagy [[fajlagos erősség|szakítószilárdság/sűrűség hányadossal]] kell rendelkeznie. Az Edwards űrlift terv például legalább 100.000&nbsp;kN/(kg/m) fajlagos erősséggel számol.<ref>[http://www.niac.usra.edu/studies/472Edwards.html "The Space Elevator: Phase I Study"] by Bradley Carl Edwards</ref> Ez az érték figyelembe veszi az űrlift teljes súlyát. Egy vékonyodó űrlift kábel anyagának {{convert|4960|km|mi|sp=us}} hosszúságon kell saját súlyát kell megtartani tengerszinten a {{convert|35786|km|mi|0|abbr=on}}-es [[földállandó]] pályát megnyúlás nélkül.<ref>Ez a 4.960 km-es "szökési hosszúság" ([[Arthur C. Clarke]] által 1979-ben kiszámítva) lényegesen rövidebb a valós fesztávolságnál a [[centrifugális erő]] hosszúsággal arányos drámai növekedésének (és a gravitáció csökkenésének) köszönhetően: {{cite web|url = http://www.islandone.org/LEOBiblio/CLARK2.HTM|title = The space elevator: 'thought experiment', or key to the universe?''|last = Clarke|first = A.C.|year = 1979|accessdate = 2013-12-14|archívurl = https://web.archive.org/web/20140103033306/http://www.islandone.org/LEOBiblio/CLARK2.HTM|archívdátum = 2014-01-03|archiveurl = https://web.archive.org/web/20140103033306/http://www.islandone.org/LEOBiblio/CLARK2.HTM|archivedate = 2014-01-03}}</ref> Emiatt nagyon nagy erősségű és könnyű anyagra van szükség.

Összehasonlításképp, a titánhoz hasonló fémek, a vas vagy alumínium ötvözetek [[fajlagos erősség|törési hossza]] mindössze 20–30&nbsp;km. A modern [[szál]]as anyagok mint a [[kevlár]], [[üveggyapot]] és [[szénszál|szén/grafit szál]] törési hosszúsága 100–400&nbsp;km. A kvarc szálaknak megvan az az előnye, hogy több száz kilométerre lehet kihúzni,<ref>[http://www.sciencedaily.com/releases/2009/12/091215160000.htm World's Longest Laser – 270 Km Long – Created] ScienceDaily, December 16, 2009</ref> akár jelenlegi technológiával is. A [[nanoszerkezet]]ű anyagok például a [[szén nanocső|szén nanocsövek]], és a mostanában felfedezett [[grafén]] szalagok (tökéletes két-dimenziós szénlapok) várt törési hosszúsága tengerszint felett 5000–6000&nbsp;km, és képesek az elektromosság vezetésére.

A szén előnyös tulajdonságokkal rendelkezik a magas fajlagos erősséghez, mivel mindössze a hatodik elem a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]]ben. A szén viszonylag kevés [[Nukleon|protonnal és neutronnal]] rendelkezik, ami bármely anyag holtsúlyát okozza. Bármely elem atomok közötti [[kémiai kötés|kötési erejének]] legnagyobb részét mindössze [[Valence elektron|pár külső]] elektron adja. A szén esetében, ezen kötések erőssége és tartóssága magas az atom tömegéhez viszonyítva. A szén használatában a kihívás az, hogy ezen anyagoknak kiterjeszthető legyen az előállítása nagy méretekre, mely mikroméretben is megőrzi tulajdonságait (mivel a mikroszkopikus [[kristályszerkezeti hibák|hibák]] felelősek leginkább az anyagok gyengeségeiért). A legújabb (2009) szén nanocső technológia pár tíz centiméteres csövek előállítását teszi lehetővé.<ref>{{cite journal|last=Wang|first=X.|year=2009|title=Fabrication of Ultralong and Electrically Uniform Single-Walled Carbon Nanotubes on Clean Substrates|journal=[[Nano Letters]]|volume=9|issue=9|pages=3137–3141|doi=10.1021/nl901260b|pmid=19650638|last2=Li|first2=Q.|last3=Xie|first3=J.|last4=Jin|first4=Z.|last5=Wang|first5=J.|last6=Li|first6=Y.|last7=Jiang|first7=K.|last8=Fan|first8=S.|bibcode=2009NanoL...9.3137W}}</ref>

[[Fájl:SpaceElevatorAnchor.jpg|thumb|right|Egy tengerjáró horgony állomás mellékesen mélyvízi [[tengeri kikötő]]ként szolgál.]]

=== Mászók ===
[[Fájl:SpaceElevatorInClouds.jpg|thumb|right|250px|Az űrlift mászó felhőkből való leereszkedésének látványterve.]]

Egy űrlift nem lehet átlagos értelembe vett lift (mozgó kábelekkel), mivel a kábelnek sokkal szélesebbnek kell lennie a közepén mint a szélein. Sok javasolt terv foglalkozott ugyan mozgó kábelekkel, a legtöbb kábel terv esetében mégis a "lift" mászik a földállandó kábelen.

A mászókra vonatkozó tervek széles körűek. Azok a lift tervek, melyeknél a kábelek sík szalagok, a legtöbb esetben görgőpárokat javasolnak a kábelhez tapadáshoz.

A mászókat optimális ütemezéssel kell elhelyezni a kábelfeszültség és kilengések minimalizálása és az áteresztőképesség maximalizálása érdekében. A könnyebb mászókat gyakrabban fel lehet küldeni, egyszerre több felmenetben. Ez valamelyest növeli az áteresztőképességet, de csökkenti minden egyes hasznos teher súlyát.<ref name="LangGTOSS" >Space Elevator Dynamic Response to In-Transit Climbers, David D. Lang, David D. Lang Associates, Seattle WA. <http://home.comcast.net/~GTOSS/Paper_10152148Lang_Climb.pdf></ref>

[[Fájl:Space elevator balance of forces hu.svg|thumb|right|250px|Ahogyan a fülke mászik, a lift 1 fokos lejtést vesz fel, mivel a lift teteje gyorsabban halad mint az alja a Föld körül (Coriolis erő). Ez az ábra nem méretarányos.]]
A kábel minden egyes pontjának vízszintes sebessége a magassággal növekszik, a Föld középpontjától való távolsággal arányosan, a [[keringési sebesség]]et elérve a felszín és a földállandó pálya közti magasság 66%-ánál található pontban. Amikor hasznos terhet emel az űrlift, nemcsak magassági, hanem vízszintes sebességet (perdület) is nyer. A perdületet a Föld saját forgásából nyeri. Amikor a mászó emelkedik, először kicsit lassabban halad minden azt követő kábelszakaszhoz képest, amelyre érkezik. Ez a [[Coriolis erő]], a mászó a kábelen haladás közben nyugat felé "húz".

A centrifugális erő általános hatása a kábelre hogy az folyamatosan próbál visszatérni az energetikai szempontból kedvező függőleges irányba, és így miután egy tárgy a kábelen felemelésre kerül, az ellensúly visszaleng függőleges irányba mint egy fordított inga.<ref name="LangGTOSS"/> Az űrliftek és rakományuk úgy lesznek tervezve, hogy a tömegközéppontjuk mindig jóval a földállandó pálya fölött van.<ref>[http://gassend.net/elevator/center-of-mass/index.html "Why the Space Elevator's Center of Mass is not at GEO" by Blaise Gassend]. Gassend.net. Hozzáférés ideje: 2011-09-30.</ref> az egész rendszer fenntartása érdekében. Az emelő és ereszkedő működést gondosan kell megtervezni, hogy az ellensúly inga-jellegű mozgását a hevederpontban ellenőrzés alatt tarthassák.<ref>{{cite journal|doi=10.1016/j.actaastro.2008.10.003|title=The effect of climber transit on the space elevator dynamics|year=2009|last1=Cohen|first1=Stephen S.|last2=Misra|first2=Arun K.|journal=Acta Astronautica|volume=64|issue=5–6|pages=538–553}}</ref>

Amikor a teher elérte a felszín és földállandó közti szakasz több mint 66%-át, a vízszintes sebesség elég ahhoz, hogy a teher pályára álljon ha elengedik a kábelről.

Ellentétes folyamat zajlik a teher liften történő eresztésekor, a kábelt kelet felé döntve és észrevehetetlenül növelve a Föld forgási sebességét.

Javasolták még egy második kábel használatát egy felülethez rögzítve, hogy az emelje a hasznos terhet a főkábelen, mivel nem kell az emelőszerkezet a Föld gravitációjával szembeni saját súlyával foglalkozni. A javasolt elméleteken túl, az emelőszerkezetek meghajtása további kihívást jelent.

Egy másik tervezési feltétel lesz a mászó emelkedési sebessége. Mivel a földszinkron pálya {{convert|35786|km|mi|0|abbr=on}}, feltételezve, hogy a mászó eléri a nagyon gyors autó vagy vonat 300&nbsp;km/h (180&nbsp;mph) sebességét, 5 napba telik majd a geoszinkron pálya megmászása.

=== A mászók energiaellátása ===
Az erő és az energia egyaránt jelentős problémák a mászók számára, mert a mászóknak megfelelő nagyságú helyzeti energiára kell szert tenniük a lehető leggyorsabban a kábel szabaddá tételéhez a következő hasznos teher számára.

Több lehetőséget is figyelembe vettek az energia mászókhoz történő eljuttatásához:
* Az energia eljuttatása [[vezeték nélküli energia átadás]] formájában az emelkedés során.
* Az energia mászás közbeni eljuttatása valamilyen anyagszerkezet segítségével.
* Az energia mászón történő tárolásával az elindulás előtt – ehhez különösen nagy [[fajlagos energia|fajlagos energiára]] van szükség mint például nukleáris energia.
* Napelem – a panelek súlyához viszonyított energia behatárolja az emelkedés sebességét.<ref>{{cite web
|url = http://www.isr.us/Downloads/niac_pdf/chapter4.html
|title = NIAC Space Elevator Report – Chapter 4: Power Beaming
|last = Edwards
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20071013160456/http://isr.us/Downloads/niac_pdf/chapter4.html
|archivedate = 2007-10-13
|publisher = [[NASA]]
|quote = Alternatives that have been suggested include running power up the cable, solar or nuclear power onboard and using the cable's movement in the environment's electromagnetic field. None of these methods are feasible on further examination due to efficiency or mass considerations. Another alternative is to run two cables, for carrying power (a high-voltage positive and a negative line) and each capable of holding the counterweight (system redundancy).
}}</ref>

A vezeték nélküli energiaátadás mint például a lézeres energiasugárzás tűnik jelenleg a legvalószínűbbnek. Megawattos teljesítményű szabad elektron vagy szilárd test lézerek nagyjából 10 m (33 láb) széles alkalmazkodó tükrökkel és a mászón elhelyezett, a hatékonyság érdekében a lézer frekvenciájához igazított fényelektromos cellával kombinálva.<ref name="niac"/> Az energiasugárral működő mászóterveknél ez a hatékonyság egy fontos tervezési cél. A nem használt energiát újra el kell sugározni hőeloszlató rendszerekkel, ami növeli a súlyt.

Yoshio Aoki, a [[Nihon Egyetem]] finommechanikai tervezőosztályának professzora és a Japán Űrlift Szövetség igazgatója egy második kábel használatát és a szén nanocsövek vezetőképességének felhasználását javasolja az energiaellátáshoz.<ref name=JapanUKTimes/>

Több gépészeti lehetőséget is javasoltak az energiaellátáshoz; például mozgó, hurkolt vagy rezgő kábelek.{{Citation needed|date=January 2010}}

=== Ellensúly ===
Több megoldása lehet az ellensúlyoknak:
* egy súlyos, befogott [[Kisbolygó|aszteroida]];<ref name=NASASci/>
* a földállandó pályán túl elhelyezkedő [[űrkikötő]], [[űrállomás]] vagy [[űrkapu]]; vagy
* magának a kábelnek felfelé történő további kiterjesztése, hogy a felfelé húzó erő megegyezzen egy ugyanakkora ellensúllyal;
* állomásozó elhasznált mászók melyek a kivitelezés alatt a kábel erősítésére szolgáltak, vagy szemét, és felszállított anyag az ellensúly növelése céljából.<ref>Edwards BC, Westling EA. ''The Space Elevator: A Revolutionary Earth-to-Space Transportation System.'' San Francisco, USA: Spageo Inc.; 2002. {{ISBN|0-9726045-0-2}}.</ref>
A kábel kiterjesztésének az előnye a feladat egyszerűsége, és az a tény, hogy az ellensúly-kábel végéhez érő hasznos teher a földhöz képest jelentős sebességre tesz szert, ezáltal lehetővé téve a bolygóközi űrbe való kijuttatását. Hátránya, hogy nagyobb mennyiségű kábelanyagot kell előállítani minden egyéb tömeggel rendelkező anyaghoz képest.

== Kapcsolódó elképzelések ==
Az "űrlift" jelenleg elfogadott elképzelése a FÁP szintet elérő szilárd nyomó szerkezetből fejlődött a legújabb elképzelés szerinti szilárd húzó szerkezetig, amely az alaphoz van rögzítve, és jóval a FÁP szint fölé ér. A szakemberek jelenlegi szóhasználatában (és ebben a cikkben is) az űrlift a [http://www.isec.org/ Nemzetközi Űrlift Konzorcium] által javasolt Ciolkovszkij–Arcutanov–Pearson-típust jelenti. Ez az elfogadott típus egy szilárd szerkezet az alaphoz rögzítve és kiterjed az űrbe elég magasan ahhoz, hogy a szállítmány megmászhassa a szerkezetet az alaptól addig a szintig, ahol a rakomány egyszerű elengedése elég a [[földkörüli pálya|földkörüli pályára]] álláshoz.<ref>"CLIMB: The Journal of the International Space Elevator Consortium", Volume 1, Number 1, December 2011, This journal is cited as an example of what is generally considered to be under the term "Space Elevator" by the international community. [http://www.isec.org/index.php?option=com_content&view=article&id=28&Itemid=31] {{Wayback|url=http://www.isec.org/index.php?option=com_content&view=article&id=28&Itemid=31|date=20131218085857}}</ref>

Ehhez a korszerű alapfelvetéshez kapcsolódó néhány elképzelés nem mint "űrlift" került meghatározásra, de bizonyos tekintetben hasonló és a hívei néha "űrliftként" határozzák meg. [[Hans Moravec]] 1977-ben "Nem-egyidejű földkörüli [[égi hurok]]" címmel megjelent cikkében például egy forgó kábelt használó elképzelést mutat be.<ref>Hans P. Moravec, "A Non-Synchronous Orbital Skyhook," ''Journal of the Astronautical Sciences'', Vol. 25, October–December 1977</ref> A forgási sebesség pontosan meg fog egyezni a földkörüli sebességgel oly módon, hogy a csúcs sebessége a legalacsonyabb ponton nulla az "emelendő" tárgyhoz képest. Dinamikusan fogja felhurkolni majd "megemelni" a magasan repülő tárgyakat földkörüli pályára, vagy az alacsonyan keringő tárgyakat magasabb pályára. Más ötletek szerint nagyon magas nyomásszilárd tornyokat használnak az indítójárműre nehezedő terhelés csökkentéséhez.<ref name=TorontoProposal /> A járművet a torony tetejére "emelik", mely a [[Kármán vonal|légkör fölé]] magasodik, és a tetejéről indítják el.

Ciolkovszkij eredeti elképzelése egy nyomásszilárd szerkezet volt, hasonlóan a [[rádiótorony|légi antennához]]. Ezek a szerkezetek ugyan elérhetik az [[Kármán-vonal|űrt]] (100&nbsp;km, 62&nbsp;mi), de nem valószínű hogy elérik a földállandó pályát. A Ciolkovszkij torony elképzelésének ötvözése javasolt a hagyományos űrlift kábellel (a FÁP szint fölé érve).<ref name="JBIS1999">{{cite journal
 | author = Geoffrey A. Landis and Craig Cafarelli
 | year = 1999
 | title = The Tsiolkovski Tower Reexamined
 | journal = Journal of the British Interplanetary Society
 | volume = 52
 | pages = 175–180
 | others = Presented as paper IAF-95-V.4.07, 46th International Astronautics Federation Congress, Oslo Norway, 2–6 October 1995
}}</ref>

A {{convert|20|km|mi|abbr=on}} űrközeli magasság eléréséhez kanadai kutatók egy magas tornyot<ref>Boucher, Marc. (2009-09-01) {{Cite web |url=http://spaceref.com/space-elevator/canadian-mini-space-elevator-paper-available.html |title=Canadian Mini Space Elevator Paper Available – The Space Elevator Reference |accessdate=2018-07-15 |archiveurl=https://archive.today/20130630084733/http://spaceref.com/space-elevator/canadian-mini-space-elevator-paper-available.html |archivedate=2013-06-30 }}. Spaceelevator.com. Hozzáférés ideje: 2011-09-30.</ref> javasoltak. A szerkezet sűrített levegővel működne, és szabadon állna, különböző ellenőrző rendszerekkel segítve a szerkezet tömegközéppontját. Az elképzelések szerint idegenforgalomra és kereskedelemre, kommunikációra, szélenergia termelésre és alacsony költségű úrkilövésre lehetne használni.<ref name=TorontoProposal>{{cite journal|doi=10.1016/j.actaastro.2009.02.018 |url=http://pi.library.yorku.ca/dspace/bitstream/handle/10315/2587/AA_3369_Quine_Space_Elevator_Final_2009.pdf|bibcode=2009AcAau..65..365Q|title=A free-standing space elevator structure: A practical alternative to the space tether|year=2009|last1=Quine|first1=B.M.|last2=Seth|first2=R.K.|last3=Zhu|first3=Z.H.|journal=Acta Astronautica|volume=65|issue=3–4|page=365}}</ref>

Egyéb űrlifttel (vagy az űrlift részeivel) kapcsolatos elképzelések például a [[földkörüli gyűrű]], egy sűrített levegős űrtorony,<ref name=YorkU2009 >{{cite news| title=York U-designed space elevator would reach 20 km above Earth | date=June 15, 2009 | publisher=York University | url =http://www.yorku.ca/mediar/archive/Release.php?Release=1695| accessdate = 2009-11-13}}</ref> egy [[űrszökőkút]], [[indító hurok]], [[égi hurok]], [[űrpányva]], űrdaru és az [[űrhajító]].<ref>[http://ksj.mit.edu/tracker/2009/07/space-shaft-or-story-would-have-been-bit Space Shaft: Or, the story that would have been a bit finer, if only one had known…] {{Wayback|url=http://ksj.mit.edu/tracker/2009/07/space-shaft-or-story-would-have-been-bit |date=20140714201658 }}, "Knight Science Journalism Tracker (MIT)", July 1, 2009</ref>

== Felbocsátás a világűrbe ==
Egy űrlifthez kapcsolt tárgy {{szám|53100}} km-es magasságban az eleresztésekor [[Kozmikus sebesség|szökési sebességgel]] halad. Az L1 és L2 [[Lagrange-pont|Lagrange pontok]] szállítási pályáit {{szám|50630}} és {{szám|51240}} km-en történő elengedéssel lehet elérni, a hold szállítási pályáját pedig {{szám|50960}} km-en.<ref>{{cite web|url=http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16010760|title=IAC-04-IAA.3.8.3.04 Lunar transportation scenarios utilising the space elevator|author=Kilian A. Engel|publisher=www.spaceelevator.com}}</ref>

A Pearson kábel {{convert|144000|km|mi|abbr=on}}-es végén az érintőleges sebesség 10,93&nbsp;km/mp (6,79 [[Mérföld|mi]]/s). Ez bőven elegendő a Föld gravitációs teréből való szökéshez, és szondák küldéséhez legalább a [[Jupiter]] távolságába. A Jupiternél aztán egy [[Hintamanőver|gravitáció által segített]] manőver lehetővé teszi a naprendszeri szökési sebesség elérését.<ref>{{cite journal|title=The physics of the space elevator|author=P. K. Aravind|month=February|year=2007|journal=American Journal of Physics|volume=45|issue=2|publisher=American Association of Physics Teachers|doi=10.1119/1.2404957|page=125|bibcode = 2007AmJPh..75..125A}}</ref>

== Földön kívüli liftek ==
Űrliftet más bolygókon, aszteroidákon és a holdon is lehet építeni.

Egy [[Mars (bolygó)|Marsi]] pányva sokkal rövidebb lehetne mint a Földi. A Mars felszíni gravitációja a Földi 38%-a, miközben nagyjából a Földinek megfelelő sebességgel forog tengelye körül.<ref name=moravec>{{cite web |url=http://www.frc.ri.cmu.edu/~hpm/project.archive/1976.skyhook/1982.articles/elevate.800322 | title=Hans Moravec: SPACE ELEVATORS (1980)}}</ref>
Emiatt a [[marsállandó pálya]] sokkal közelebb található a felszínhez, és így az űrlift sokkal rövidebb lenne. A jelenlegi anyagok már elég erősek egy ilyen lift megépítéséhez.<ref name=moravec2>[http://www.frc.ri.cmu.edu/~hpm/project.archive/1976.skyhook/1982.articles/elevate.800322 SPACE ELEVATORS Robert L. Forward Hans P. Moravec March 22, 1980 Copyright 1980 Dr. Robert L. Forward and Hans P. Moravec] "Interestingly enough, they are already more than strong enough for constructing skyhooks on the moon and Mars."</ref> Egy marsi lift megépítése nehézkes lenne a Mars [[Phobosz (hold)|Phobos]] holdja miatt, amely alacsony pályán kering és rendszeresen keresztezi az egyenlítőt (kétszer minden egyes 11 óra 6 perces pálya menti periódus során).

A hold közelebbi oldalán, a [[holdi űrlift]] erősség-a-sűrűséghez aránynak megfelelő pányvához léteznek jelenleg rendelkezésre álló anyagok. Egy holdi űrlift nagyjából {{convert|50000|km|mi|sp=us}} hosszú lenne. Mivel a hold nem forog elég gyorsan, nincs hatásos hold-állandó pálya, de a Lagrange pontok használhatók. A közeli oldal kiterjesztődne a Föld-Hold [[belső lagrange pont|L1]] pontján keresztül a Föld holdjának látható részének a közepéhez közel található horogpontjából.<ref name="Pearson 2005"/>

A hold távolabbi oldalán, egy holdi űrliftnek nagyon hosszúnak kell lennie (több mint kétszer olyan hosszúnak mint a földi liftnek), az alacsony holdi gravitációnak köszönhetően azonban létező anyagokból is elkészíthető.<ref name="Pearson 2005">{{cite web| url=http://www.niac.usra.edu/files/studies/final_report/1032Pearson.pdf| last=Pearson| year=2005| title=Lunar Space Elevators for Cislunar Space Development Phase I Final Technical Report| first=Jerome| coauthors=Eugene Levin, John Oldson and Harry Wykes| format=PDF| accessdate=2013-12-14| archiveurl=https://web.archive.org/web/20181024192220/http://www.niac.usra.edu/files/studies/final_report/1032Pearson.pdf| archivedate=2018-10-24}}</ref>

Gyorsan pörgő kisbolygók vagy holdak használhatnak kábeleket különböző tárgyak megfelelő pontokba történő kilövéséhez, mint például a föld körüli pályák;{{Citation needed|date=August 2008}} vagy fordítva, tárgyak kilövéséhez a kisbolygó vagy hold tömegének jelentős részének fölkörüli pályára vagy Lagrange pontba juttatásához. [[Freeman Dyson]] fizikus és matematikus javasolta{{Citation needed|date=September 2008}} kisebb rendszerek használatát a naptól távol eső pontokban történő energia előállításhoz, ahol a napenergia használata nem gazdaságos.

Egy jelenleg rendelkezésre álló mérnöki anyagot felhasználó űrlift megépíthető kölcsönösen árapály rögzített világok esetében, mint például a Plútó és Charon, vagy a végső szétválás nélküli két-összetevős Antiope kisbolygó, a Kent Egyetemi Francis Graham szerint.<ref>Graham FG "Preliminary Design of a Cable Spacecraft Connecting Mutually Tidally Locked Planetary Bodies" AIAA 2009–4906, 45th Joint Propulsion Conference.</ref> Ugyanakkor puffer segítségével változtatható hosszúságú kábelt kell használni a pályák elliptikussága következtében.

== Megépítés ==
Az űrlift megépítéséhez pár technikai kockázatot csökkenteni kell. Előrehaladás kell a tervezésben, gyártásban és fizikai technológiában. Miután az első űrlift megépül, a második, és minden azt követő felhasználhatja az előzőket az építkezés során, ezzel jelentősen csökkentve a költségüket. Ilyen követő űrliftek hasznosíthatják továbbá az első űrlift megépítésével a technikai kockázatokban elért jelentős csökkentést.

Az építkezést úgy kell elképzelni, hogy egy hosszú kábelt leeresztenek egy nagy orsóról. Az orsó kezdetben egy földállandó pályán parkol a tervezett horogpont felett. Amikor egy hosszabb kábel "leeresztésre" (a Föld felé) kerül, az egész rendszert ki kell egyensúlyozni "felfelé" (a földtől elfelé) eresztett ellensúllyal annak érdekében, hogy az egész rendszer fölszinkron pályán maradjon. A korábbi tervek az egyensúlyozó tömeget egy másik kábelnek képzelték (egy ellensúllyal) felfelé kiterjesztve, a fő orsót az eredeti földállandó pályán tartva. A legújabb tervek az orsót magát használják fel amikor a főkábelt kiengedték, ami egy egyszerűbb folyamat. Amikor a kábel alsó vége elég hosszú ahhoz hogy elérje a Földet (az egyenlítőnél), akkor lehorgonyozható. Lehorgonyozás után a tömegközéppontot tovább emelik kifelé (a felső véghez tömeg hozzáadásával vagy még több kábel kieresztésével). Ez nagyobb feszültséget ad a teljes kábelnek, ami ezután liftkábelként használható.

=== Biztonsági problémák és kihívások a megépítésnél ===
A korai rendszereknek a felszíntől a geoszinkron pályáig tartó utazási idő nagyjából öt nap. Ezeken a korai rendszereken, a [[Van Allen sugárzási öv]]ön átjutással töltött idő elég lesz ahhoz, hogy az utasokat pajzzsal kelljen védeni a sugárzástól, ami tovább növeli a mászók tömegét és csökkenti a hasznos teher súlyát.<ref name=firstfloor>{{cite web|url=http://www.newscientist.com/article/dn10520 |title=Space elevators: 'First floor, deadly radiation!' |accessdate=Jan 2, 2010 |date=13 November 2006|work=New Scientist |publisher=Reed Business Information Ltd.}}</ref>

Az űrlift navigálási veszélyt jelent, mind a légiközlekedés mind pedig az űrközlekedés számára. A légi járművek eltéríthetők [[légi közlekedés ellenőrzés]]i megkötésekkel. Minden stabil pályán lévő tárgy amely [[földközel]]sége a kábel maximális magassága alatt van, és nincs a kábellel szinkronban, végső soron befolyásolja a kábelt, amíg elkerülő műveleteket nem végeznek. Egy Edwards által javasolt lehetséges megoldást jelent egy mozgatható horgony használata (tengeri horgony), a pányva számára lehetővé téve a "félreugrást" bármiféle, megfigyeléshez elég nagy űrszemét elől.<ref name="niac"/>

Az olyan űrtárgyak hatása, mint a meteoritok, mikrometeoritok és az ember által létrehozott keringő űrszemét újabb nehézséget jelentenek a kábel tervezésénél. A kábelnek a tervek szerint el kell tudni navigálni a szemét útjából, vagy törés nélkül el kell viselnie a kisebb szemét hatását.

=== Gazdaságtan ===
Egy űrlift segítségével az anyagok a jelenlegi költségek töredékéért juttathatók el föld körüli pályára. 2000-ben, egy hagyományos rakétás földállandó pályára történő feljuttatás 11,000 $ [[Font (mértékegység)|fontonként]] (25,000 $ [[kilogramm]]onként).<ref>{{cite web|url=http://www.domain-b.com/companies/companies_f/futron_corporation/20021018_countdown.html |title=Delayed countdown |accessdate=June 3, 2009 |date=18 October 2002|work=Fultron Corporation |publisher=The Information Company Pvt Ltd}}</ref> A jelenlegi elképzelések szerint az ár 100 $ [[Font (mértékegység)|fontonkénttől]] (220 $ [[kilogramm]]onkénttól) indul,<ref>{{cite web |url=http://www.spaceward.org/elevator-faq |title=The Space Elevator FAQ |accessdate=June 3, 2009 |author=The Spaceward Foundation |location=Mountain View, CA |archivedate=2009-02-27 |dead-url=yes |df= |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090227115101/http://www.spaceward.org/elevator-faq }}</ref> az 5-300 $/kg-os [[indító hurok]]hoz hasonlóan, de több, mint a Dr. [[Jerry Pournelle]]től idézett<ref>{{cite web |url=http://www.jerrypournelle.com/archives2/archives2view/view306.html#Friday |title=Friday's VIEW post from the 2004 Space Access Conference |date=23 April 2003| accessdate=Jan 1, 2010 |first=Jerry|last=Pournelle}}</ref> [[földkörüli űrhajó]] rendszer 310 $/tonna 500&nbsp;km-es földkörüli pályára juttatási költsége.

Philip Ragan, a "Bolygó elhagyása űrlifttel" könyv társszerzője kijelenti, hogy "az első ország, mely elsőként helyez el egy űrliftet, 95%-os költségelőnyre tesz szert, és ezzel lehetséges hogy a teljes űrtevékenységet irányítani fogja".<ref>{{cite news |url=http://www.news.com.au/technology/story/0,25642,24662622-5014239,00.html |title=Race on to build world's first space elevator |date=17 November 2008| accessdate=June 3, 2009 |first=Andrew|last=Ramadge|coauthors=Schneider, Kate|archiveurl=https://web.archive.org/web/20081202005513/http://www.news.com.au/technology/story/0,25642,24662622-5014239,00.html|archivedate=December 2, 2008}} {{Dead link|date=August 2010|bot=RjwilmsiBot}}</ref>{{Dead link|date=August 2010|bot=RjwilmsiBot}}

==Jegyzetek== 
{{jegyzetek}}

== Fordítás ==
*{{fordítás|en|Space elevator|}}

== További olvasmányok ==
* Edwards BC, Ragan P. "Leaving The Planet By Space Elevator" Seattle, USA: Lulu; 2006. {{ISBN|978-1-4303-0006-9}}
* Edwards BC, Westling EA. ''The Space Elevator: A Revolutionary Earth-to-Space Transportation System.'' San Francisco, USA: Spageo Inc.; 2002. {{ISBN|0-9726045-0-2}}.
* [https://web.archive.org/web/20120718073030/http://www.nss.org/resources/library/spaceelevator/2000-SpaceElevator-NASA-CP210429.pdf Space Elevators – An Advanced Earth-Space Infrastructure for the New Millennium] <nowiki>[PDF]</nowiki>. A conference publication based on findings from the Advanced Space Infrastructure Workshop on Geostationary Orbiting Tether "Space Elevator" Concepts, held in 1999 at the NASA Marshall Space Flight Center, Huntsville, Alabama. Compiled by D.V. Smitherman, Jr., published August 2000.
* "The Political Economy of Very Large Space Projects" [http://www.jetpress.org/volume4/space.htm HTML] [http://www.jetpress.org/volume4/space.pdf PDF], John Hickman, Ph.D. ''[[Journal of Evolution and Technology]]'' Vol. 4 – November 1999.
* [http://www.niac.usra.edu/files/studies/final_report/472Edwards.pdf The Space Elevator] [[NASA Institute for Advanced Concepts|NIAC]] report by Dr. Bradley C. Edwards
* [http://spectrum.ieee.org/aerospace/space-flight/a-hoist-to-the-heavens A Hoist to the Heavens] By Bradley Carl Edwards
* Ziemelis K. (2001) "Going up". In [[New Scientist]] '''2289''':&nbsp;24–27. [http://www.spaceref.com/news/viewnews.html?id=337 Republished in SpaceRef] {{Wayback|url=http://www.spaceref.com/news/viewnews.html?id=337 |date=20220112075348 }}. Title page: "The great space elevator: the dream machine that will turn us all into astronauts."
* [https://web.archive.org/web/20020405173254/http://www.space.com/businesstechnology/technology/space_elevator_020327-1.html The Space Elevator Comes Closer to Reality]. An overview by Leonard David of space.com, published 27 March 2002.
* Krishnaswamy, Sridhar. Stress Analysis – [https://web.archive.org/web/20060519133820/http://www.cqe.northwestern.edu/sk/C62/OrbitalTower_ME362.pdf The Orbital Tower] (PDF)
* [[LiftPort]]'s Roadmap for Elevator To Space [https://web.archive.org/web/20070710032602/http://www.liftport.com/papers/SE_Roadmap_v1beta.pdf SE Roadmap] (PDF)
* [http://www.newscientist.com/article/dn13552-space-elevators-face-wobble-problem.html]: New Scientist
{{Refend}}
* Peter Swan & Cathy Swan, "Space Elevator Systems Architecture." Lulu.com 2007. {{ISBN|978-1-4303-1405-9}} See ref. 555344 at www.lulu.com

== Űrlift a sci-fi irodalomban ==
* [[Arthur C. Clarke]] – [[Az éden szökőkútjai]]
* Arthur C. Clarke – [[3001. Végső űrodisszeia|3001. Végső űrodüsszeia]]
* Arthur C. Clarke – [[A távoli Föld dalai]] – földi űrhajó és a Thalassa bolygó közötti űrlift.
* Arthur C. Clarke – Stephen Baxter – [[Napvihar]] (Galaktika Fantasztikus Könyvek, 2007)
* Arthur C. Clarke – Frederik Pohl – [[Végső bizonyítás]]
* Kim Stanley Robinson – [[Vörös Mars]] – marsi űrlift. A Mars trilógiában szerepel földi űrlift is.
* Frank Schätzing – Limit

== További információk ==
{{Commonskat|Space elevators}}
* [http://www.spaceelevator.com/ The Space Elevator Reference] {{Wayback|url=http://www.spaceelevator.com/ |date=20030920004408 }}
* [http://spaceelevatorwiki.com/ Space Elevator Engineering-Development wiki]
* [https://web.archive.org/web/20080919070924/http://science.nasa.gov/headlines/y2000/ast07sep_1.htm Audacious & Outrageous: Space Elevators]
* [https://web.archive.org/web/20131214173512/http://www.bildung-kultur.org/167/ Ing-Math.Net (Germany)] – Ing-Math.Net (German Max-Born Space Elevator Team 2006) (German)
* [https://web.archive.org/web/20111206185615/http://www.warr.de/spaceelevator Project of the Scientific Workgroup for Rocketry and Spaceflight](WARR) (German)
* [http://economist.com/science/tq/displayStory.cfm?story_id=7001786 The Economist: Waiting For The Space Elevator] (June 8, 2006 – subscription required)
* [https://web.archive.org/web/20060806021241/http://www.radio.cbc.ca/programs/quirks/archives/01-02/nov0301.htm CBC Radio Quirks and Quarks November 3, 2001] ''Riding the Space Elevator''
* [http://www.timesonline.co.uk/tol/driving/features/article5529668.ece Times of London Online: Going up ... and the next floor is outer space]
* [http://www.islandone.org/LEOBiblio/CLARK1.HTM ''The Space Elevator: 'Thought Experiment', or Key to the Universe?''] {{Wayback|url=http://www.islandone.org/LEOBiblio/CLARK1.HTM |date=20200201205032 }}. By Sir Arthur C. Clarke. Address to the XXXth International Astronautical Congress, Munich, 20 September 1979.
* [http://www.zadar.net/space-elevator/ The Space Elevator – Physical Principles] The math and the numbers for actual materials.
* {{cite web |url=http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2000/0039/akt/akt2/akt2.html |title=Égigérő lift |work=sulinet.hu |year=2007 [last update] |accessdate=27 February 2012 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20041119215132/http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2000/0039/akt/akt2/akt2.html |archivedate=2004-11-19 }}
* {{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20091118-urlift-kepzelet-vagy-valosag-egy-kabelen-elhagyni-a-foldet.html|title=Lifttel az űrbe|last=Kereszturi |first=Ákos|date=2009-11-19|publisher=[http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html &#91;Origo&#93; Világűr]|accessdate=2009-11-20}}
* {{cite web |url= https://index.hu/tech/2012/02/24/urliftet_epitene_egy_japan_vallalat/ |title=Index - Tech - Űrliftet építene egy japán vállalat |work=[[Index.hu]] |year=2012 [last update] |accessdate=27 February 2012}}
* {{cite web |url= http://www.sg.hu/cikkek/88007/urfelvonot_iger_egy_japan_ceg_2050_re |title=SG.hu - Űrfelvonót ígér egy japán cég 2050-re |first= |last=Balázs Richárd |work=sg.hu |year=2012 [last update] |accessdate=27 February 2012}}
* {{cite web |url= https://index.hu/tudomany/urkutatas/lift081209/ |title=Index - Tudomány - Őrjítően lassú lenne az űrlift |work=[[Index.hu]] |year=2012 [last update] |accessdate=27 February 2012}}
* {{cite web |url= https://index.hu/tudomany/urkutatas/2009/11/06/lesz_nyertese_az_idei_urliftversenynek/ |title=Index - Tudomány - Lesz nyertese az idei űrliftversenynek |work=[[Index.hu]] |year=2012 [last update] |accessdate=27 February 2012}}
* [https://index.hu/techtud/2019/02/05/liftes_fiuk_kerestetnek_az_urbe/ Liftes fiúk kerestetnek az űrbe]

{{Űrlift}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Csillagászat||Közlekedés||Sci-fi| }}

{{DEFAULTSORT:Űrlift}}
[[Kategória:Sci-fi témák]]
[[Kategória:Űrtechnológia]]
[[Kategória:Feltörekvő technológiák]]