Észterek forrásának megtekintése

{| style="float:right"
|-
|[[Fájl:Ester-general.svg|bélyegkép|jobbra|140px|A karbonsavészterek általános szerkezete]]
|[[Fájl:Phosphate Group.svg|bélyegkép|jobbra|140px|Egy foszforsavészter szerkezete]]
|}

Az '''észterek''' az oxigéntartalmú [[szerves vegyület]]ek egy csoportját alkotják. [[Alkoholok]]ból (esetleg [[enolok]]ból vagy [[fenolok]]ból) és [[sav]]akból keletkeznek egy molekula víz kilépésével (kondenzáció). A savak lehetnek [[karbonsavak]] vagy [[ásványi sav]]ak, ez alapján megkülönböztetnek [[karbonsavészter]]eket, illetve szervetlen (vagy más néven anorganikus) savak észtereit. A karbonsavészterek a karbonsavszármazékok egyik csoportját alkotják. A legfontosabb szervetlen savak, amelyekből észterek vezethetők le a [[foszforsav]], a [[kénsav]], a [[salétromsav]], a [[salétromossav]] és a [[bórsav]]. Az észter név a német „essig-äther” kifejezésből ered, az [[etil-acetát]] egyik régies nevéből.

== Kémiai tulajdonságaik ==
Általában jellemző az észterekre, hogy hidrolízisre hajlamosak. Az észterek képződése alkoholokból és savakból megfordítható reakció, a megfordítása az észterhidrolízis. Az észterek gyakorlatilag teljes hidrolízise lúgok, például [[nátrium-hidroxid]] hozzáadásával valósítható meg. Az ilyen folyamat neve ''elszappanosítás''. (Az elszappanosítás név onnan ered, hogy ezzel a módszerrel állítottak elő legrégebben szappant). Ekkor az alkohol mellett a sav sója (NaOH esetén nátriumsója) keletkezik. A keletkező só már nem tud reagálni az alkohollal, emiatt lesz a hidrolízis gyakorlatilag teljes.

== Előállításuk ==
Az észtereknek többféle általános előállítási módja létezik. Ha alkoholok és savak egymással reagálnak, észterek keletkeznek. Az ilyen folyamat neve közvetlen észteresítés. Ez a reakciótípus reverzíbilis.

:<math>\mathrm{R{-}OH + HO{-}Ac \rightleftharpoons R{-}O{-}Ac + H_2O}</math>

Észterek keletkeznek alkoholok és [[savanhidridek]] reakciójában is. Az ilyen reakciók könnyen végbemennek. Ekkor az észter mellett egy sav keletkezik, ezért az ilyen folyamatok gyakorlatilag csak egy irányban játszódhatnak le.

Alkoholokból és [[savkloridok]]ból is észterek nyerhetők. Az észter mellett sósav keletkezik. Az ilyen reakciók igen hevesen játszódnak le, ezért általában valamilyen indifferens oldószert, például [[piridin]]t alkalmaznak.

:<math>\mathrm{R{-}O{-}H + Cl{-}Ac \rightarrow R{-}O{-}Ac + HCl}</math>

== A karbonsavészterek ==
{{Bővebben|Karbonsavészter}}

A karbonsavakból és alkoholokból származtatható észterek a karbonsavészterek. Szerkezetük úgy is levezethető, hogy a karbonsavak karboxilcsoportjában található hidrogénatomot valamilyen alkilcsoporttal helyettesítjük.

Ezeknek az észtereknek a kisebb illetve a közepes szénatomszámú képviselői kellemes illatú [[folyadék]]ok, gyakran gyümölcsésztereknek nevezik őket. Ez a név onnan ered, hogy néhány képviselőjük a természetben megtalálható a gyümölcsökben, ezek zamatanyagai. Ezek közül néhány kitűnő oldószer (például [[etil-acetát]], [[butil-acetát]]). A nagyobb szénatomszámúak [[szilárd halmazállapot]]úak.

Ilyen észterek képződnek közvetlenül alkoholokból és karbonsavakból közvetlen észteresedés során, illetve karbonsavkloridok vagy karbonsavanhidridek és alkoholok reakciójával.

A karbonsavészterek jelentősége nagy, számos képviselőjük a természetben elterjedt. Ide tartoznak a már említett gyümölcsészterek, a [[zsír]]ok illetve az [[olaj]]ok felépítésében részt vevő gliceridek, illetve a viaszokban található nagy szénatomszámú alkoholokból és karbonsavakból felépülő észterek.

== Szervetlen savak észterei ==
Ide tartoznak az alkoholokból, illetve a szervetlen savakból (salétromossav, salétromsav, kénsav, foszforsav, bórsav) levezethető észterek.

A ''salétromossav észtereit'' másképpen nitriteknek is nevezik. Ezek a vegyületek salétromossavból és alkoholból állíthatók elő közvetlen észteresítéssel. Például etil-nitrit képződése:

:<math>\mathrm{C_2H_5{-}OH + HO{-}NO \rightarrow H_2O + C_2H_5{-}O{-}NO}</math>

A ''salétromsavészterek'' szintén közvetlen észteresedés során keletkeznek, alkoholokból és tömény salétromsavból. A salétromsavészterek fontos képviselője a [[nitroglicerin]] (vagy helyesebben glicerin-trinitrát) amit robbanószerként, illetve a gyógyászatban értágítóként alkalmaznak.

Mivel a kénsav kétértékű sav, belőle normál és savanyú észterek is levezethetők. A savanyú észtereket (vagy más néven félésztereket) alkil-hidrogénszulfátoknak, a normál észtereket dialkil-szulfátoknak nevezik. Ha etil-alkoholt tömény kénsavval melegítenek, félészter képződik.

A ''foszforsav észterei'' biokémiai szempontból nagyon jelentősek. A cukrok savanyú foszforsavészterei fontos szerepet játszanak a szénhidrát-anyagcserében. A [[nukleinsav]]akban is foszforsavészter-kötések találhatók.

== Források ==
* Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
* Furka Árpád: Szerves kémia

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Eszterek}}
[[Kategória:Észterek| ]]